Kecskeméti nagy képes naptár, 1896

vill. Normanapok. a) Melyeket a római katholkus egyház rendel. Hamvazó­szerdán (február 19.); gyümölcsoltó boldogasszony napján (márcz. 25.); a nagyhéten (márcz. 29-től április 4-ig); husvét és pünkösd vasárnapján (ápr. 5-én és máj. 24-én); űrnapon (jun. 4-én); nagyboldogasszony napján (aug. 15.); kisasszony napján (szept. 8.) ; mindszentek nap­ján (nov. 1.) ; az Úrjövet három utolsó napján (decz. 22., 23., 24.) ; Magyarországon Szt. István király napján (aug. 20.), és minden ország- és tartományban a védszentje napján. Ezen egyházi normanapoknak meg-, vagy meg nem tartása egyedül a hívek vallásos értelmére és az egyházi szabályok iránti kegyeletre van bízva; a politikai hatóságok ez ügybe nem avat­koznak. b) Melyeknek megtartását a polgári hatóságok is követelik. Színi előadások és más nyilvános vigalmak és látványos mutatványok tiltják . A nagy hét utolsó három napján, Űrnapon és nagykarácsony elő­estéjén, Husvét- és pünkösd vasárnapján és nagy­karácson ünnepén színi előadások kizárólag csak jótékony czélra és akkor is csak az illetékes polgári hatóságok engedélyével tarthatók. A mely napokon színi előadások teljesen tiltvák vagy csak hatósági engedélylyel tarthatók, a nyilvános bálok és tánczvigalmak tiltva vannak. ix. Törvénykezési szünnapok. 1868. LIV. t. ez. 111. sz. I. fej. 100. §. Sürgős eseteket kivéve, senki sem idéztethetik megjele­nésre vallásának ünnepén. Ilyen idézés elrende­lése vagy elhalasztása miatt azonban nincs helye perorvoslatnak. V. ez. I. fej. 255. §. Az 1840. XV. t. ez. 11. r. 201. §-ának intézkedése egyelőre itt is alkalmaz­tatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. Ha a határidő végnapja ilyen szün­napra esnék, az a legközelebbi köznapig terjed. VIII. sz. I. fej. 357. §. A marasztalt fél vallá­sának ünnepei a végrehajtásnál is lehetőleg figye­lemben tartandók. X. Izraelitát törvénybe idézni tilos. Szombatnapon. — Purimnapon. — A húsvéti ünnepek 1., 2., 7. és 8. napján. — Pünkösd ün­nepén. — Templompusztítás napján. — Újév 1 -ső és 2-ik napján. — Engesztelés napján. — Sátoros ünnepen. — Gyülekezés és törvényöröm napján. XI. Országos és tartományi védszentek a magyar államban. Erdélyországban, vagyis Magyarország Király­hágón túli részében ; Szt. László király (jú­nius 27-én). Horvátországban; Szt. Illés (július 20-án) és Szt. Rókus (augusztus 16-án). Magyarországban; Szt. István király (augusz­tus 20-án). Tótországban; Szt. Iván (június 24-én). Tenger­melléken (a magyar), Szt. József (már­­czius 19-én) és Szt. Vid (junius 15-én). XII. Országos színek. a) A magyar szt. korona alá tartozó országok és tartományokban. Erdélyországi: kék, veres, arany. Horvátországi: fehér, veres. Magyarországi: veres, fehér, zöld. Tótországi; kék, fehér, zöld. b) A bécsi országos tanácsban képviselt országokban. Alsó-ausztriai ; kék, arany. Csehországi: fehér, veres. Dalmátországi: kék, arany. Felső-ausztriai: arany, veres, fehér, fekete. Halicsországi; kék, veres, arany. I Karantáni: arany, veres, fehér. I Kraini; fehér, kék. I Krakói; fehér, veres. Lodomérországi; kék, fehér, veres. Morvaországi; arany, veres, kék. Stájerországi; fehér, zöld. Sziléziai; arany, fekete. Salzburgi; arany, veres, fehér. Tiroli: fehér, veres. Trieszt városi; arany, veres, fehér, fekete. XIII. Az állatkor csillagjegyei. zp Kos .«P9 Oroszl.г Nyilas jgr ^ Bika . )££ ttySzűz °L Bak [J Ikrek Ё­_Q_Mérleg Vízöntő ^ 53 Rák His «1Bököly5§5XHalak Sí Az első három tavaszi, a következő három nyári, a harmadik három őszi, az utolsó három téli jegynek is neveztetik. XIV. A hold fényváltozásának jegyei. ( Ujhold ; .§) Első negyed ; © Holdtölte ; Utolsó negyed.

Next