Kecskeméti Napló, 1913. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-19 / 15. szám

4. oldal, Kecskeméti Napló 11. szám. A város tehát a tárgyalások fonalát szívesen felveszi az intézettel abban az irányban is, hogy a villamos áramot a tervezett vasúti közlekedéshez esetleg Kecskemét város szolgáltatná. A küldöttség tagjai tudomásul vették a helyettes polgármester válaszát és a meg­­­­indult eszmecserében tájékoztatásul azt is előadták, hogy a vállalat rövidesen meg­kezdené a trafzírozás munkáját, azt félév alatt befejeznék, félév múlva tervezik a közigazgatási bejárást s rá egy évre meg­történhetnek az engedélyezési tárgyalás és azután hozzáfognának a vasútvonal tényleges megépítéséhez. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a villamos vasút miképen vol­na tényleges és célszerű kapcsolatba hozható a szintén tervbe vett városi köz­úti villamos vasúttal. Természetesen nem beolvasztást gondol a helyettes polgár­­mester úr, mert a városi közúti vasút a város tulajdonát fogja képezni, míg a Ceglédig tervezett villamos vasúti vonal idővel átháramlanék az állam tulajdonába. A magunk részéről örömmel üdvözöl­jük az új vállalkozást, mely a szomszédos városokkal való állandó és közvetlen össze­köttetés révén Kecskemét érdekeit előnyö­sem szolgálná nemcsak azzal, hogy váro­­sunkoz, vasút­központhoz kapcsolná a kör­nyező szomszéd városok fejlődő gazdasági életét, hanem azzal is, hogy a sűrűbb érintkezés révén közös kulturális és gazda­sági feladatokra tenné szolidárissá az egy­mással és velünk versengő szomszéd vá­rosokat. Levél a zeneiskolából. Lapunk pénteki számában a Kuruc- Estélyről megírt referádánk mellesleg, néhány tárgyilagos kritikai megjegyzést tett a helybeli városi zeneiskolát illető­leg. Méltán számítottunk reá, hogy kri­tikai észrevételeinkről tudomást fog venni a zeneiskola igazgatósága is. Cikkünk megjegyzései tényleg eljutottak oda, a­hova szántuk s az alábbi levél tanú­sága szerint indokolatlan érzékenység­ből úgy látszik alaposan félreértették. Az „audiator et altera pars“ elvé­nél fogva közöljük a zeneiskola igaz­gatójának levelét, de fentartjuk, hogy szokatlan hangú és személyes élű kité­teleire cikkünk írója észrevételeit a leg­első alkalommal megtehesse. A Kuruc-estélyről szóló cikkünkre a zeneiskola igazgatója az alábbi levelet küldötte be hozzánk: Igen tisztelt Szerkesztő Úr ! Becses lapjuk tegnapi számában mun­katársuk a „Kuruc-estély“ ismertetését fel­használta a vezetésem alatt levő Városi Zeneiskola kulturális munkálkodásának ka­tegorikus letagadására. Feltételezem, hogy munkatársuk a Kecskeméti Naplót szokta olvasni, azért kérem tisztelt szerkesztő urat, szíveskedjék jelen soraimnak­­. lapjukban helyt adni. A cikk tendenciáját nem tudom ki­hámozni. Ha ama vadonatúj kitételre akart bennünket megtanítani, hogy „Haj, de egy próféta sem kedves a maga hazájában“, akkor ezzel bennünket örök hálára sikerült leköteleznie, mert ezt még eddig nem tud­tuk. Most aztán lényegesen megváltozott a helyzet, mert az idézet megfordításával ma­gunkat feltétlenül prófétáknak kell hinnünk, mert hiszen mi sem vagyunk a magunk hazájában — vagy legalább is munkatársuk előtt — kedvesek. Most tudtuk csak meg, hogy tényleg tüskés, prófétai pályán járunk s e felvilágo­sításért cserébe szives figyelmükbe ajánljuk az alábbiakat. A zeneiskola tanárainak legelső s egye­düli hivatása, kötelessége igenis az, — hisz’ ezért tart bennünket itt a város, — hogy a „kis babáknak mutogassuk, mikép kell a zongorabillenttyűket pötyögtetni.“ Ami ezen kívül esik, az mind a mi magánügyünk, melyért felelősséggel senki­nek nem tartozunk. Mindamellett, ha ugyan munkatársuk szemüvege nem csak a kassai és miskolci betűk olvasására van berendezve s el tudja olvasni a helybeli, budapesti, no meg a külföldi napi és zenei szaklapoknak ránk vonatkozó referádáit s van szive ezeket tu­domásul is venni, úgy lehet (de ez sem bizonyos!) más véleménnyel lenne a mi kulturális munkánkról s meggyőződhetne, hogy magánügyeinket mi eddig sem hanya­goltuk el s tudhatna abbeli híradásunkról is, hogy még ez évben egy pár hangver­senyt szándékozunk tartani. Amint a kezdeményezésre, úgy a to­vábbfolytatásra sem kell bennünket nógat­nia munkatársaknak, ha tehát ez volt a cikk tendenciája,­felesleges volt az erőteljes tájé­kozatlanságoktól duzzadó cikkre a nyomda­­festéket pazarolniok. Aztán még egyet. Látott-e már mun­katársukon kívül valaki 70,000 kecskemétit együtt? Nem hinném! Mint szereplő részt vettem ugyan rö­vid ittlétem alatt egynéhány hangversenyen, rendeztem is egy párat, melyeken nagyon nem „országos hírű“, de világsikert aratott művészek szerepeltek s ha kivánja, akta­­szerűleg bizonyítom, hogy az egyikre 172-en, a másikra 191 -en váltottak jegyet. Hogy ennyien tényleg ott voltak-e, azt nem tudom biztosan, mert hát be kell vallanom, hogy a jegyek eladásánál sok esetben — tisztelet a kivételnek — szelidebb, gorombább for­mában valósággal terrort kellett alkalmaz­nunk . Így ezek jelenlétéért nem szavatolok. Hol marad hát a többi 69,829, illetve 69,809 „lázasan érdeklődő“, kik úgy szom­­júhozzák a zenekultúrát? Valószínűleg az érdeklődés lázától ágyba dőltek. A helyzetből következtetve munkatár­suk is a „többi“ között kellett, hogy legyen mert másképpen nem folytathatna most strucc-politikát, ami volt és lesz, tagadásba venni, csak azért, mert olyan kedve van, hogy nem akar a világ folyásáról tudomást venni. Végül: Legyen szíves cikkíró úr az Ön által leközölt „Kuruc-estély“-­ műsort, mely Önben oly világfájdalmas gondolatokat gerjesztett, közelebbről szemügyre venni. Az 5. pontot különösen figyelembe ajánlom. Azt a számot ugyanis, „hegedűn előadja : Orbay Mária, a zeneiskola tanárnője“. Úgy rémlik előttem, Ön annyira ala­pos volt munkájában, hogy ezt sem vette észre, vagy annyira következetes volt elvei­hez, hogy ezt sem olvasta el. Sapienti sat! Kecskemét, 1913. január 18. Tisztelettel M. Bodon Pál, igazgató. * * Kinevezés. A hivatalos lap­­tegnapi száma közli, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az állami mértékhitelesítő hivatalok személyzeti létszámában Sági Károly kecs­keméti állami mértékhitelesítőt X. fizetési osztálybeli­­ állami mértékhitelesítővé ki­nevezte. H­ÍREK. A polgármester állapota. A polgármester állapotáról tegnap délelőtt 9 órakor kiadott orvosi jelentés szerint a polgármester betegsége a javulás útján van. Nagyon sok biztatás van ebben a jelentésben. Húsz napja lesz immár, mikor a polgármesterünket a súlyos baj érte, sokáig változatlan volt az állapota, most már a kezelő orvosai konstatálják, hogy javulás útján van s bizunk benne, hogy rövidesen beszélőképességét is vissza­nyeri. * Időjárás. A m. kir. meteorológiai intézet jelentése a mai napra: enyhébb, sok helyütt csapadék, kevésbé változékony. * A kölcsönkiosztó bizottság ülése. A városi kölcsönkiosztó bizottság a városi székház bizottsági termében tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen 98 darab kölcsönkér­­vényt intézett el. * Minisztert kiküldött a szerbek miatt. A városunkba toloncolt szerb katona­­szökevények élelmezésének és ellátásának költségei tárgyában még a múlt hónapban a főispán útján előterjesztéssel élt a polgár­­mester a belügyminiszterhez. A polgármest­­er előterjesztésében kérdést intézett a belügyminiszterhez, hogy az idetoloncolt szerbek élelmezési és ellátási költségeit ki fogja viselni, mert bár humanizmusból a város a toloncokat elfogadta és ellátásuk­ról gondoskodik, azonban a költségeket viselni nem hajlandó. A polgármester elő­terjesztésére tegnap érkezett meg a belügy­miniszter válasza. A belügyminiszter leiratá­ban arról értesíti a város polgármesterét, hogy mielőtt a városunkba internált szerb katonaszökevények élelmezése és ellátása ügyében határozna, egy m. kir. határrendőr­ségi tisztviselőt küldött ki Kecskemétre, aki a szerb nyelv birtokában a katona­­szökevényeket származásukra, illetőségükre és idejövetelük körülményeire nézve ki fogja hallgatni. A miniszteri kiküldött je­lentése alapján fog azután az előterjesz­tés tárgyában érdemlegesen határozni a miniszter. * A nagytemplom fűtőkészüléke jó. A róm. kath. nagytemplom fűtőkészüléke teljesen elkészült. Tegnap tartották meg a fűtőkészülék próbáját, mely megállapította, hogy a készülék kifogástalan. A mai nap­tól kezdve a hideg téli időben a templo­mot állandóan fűteni fogják. * Iskolai gyűjtés a tüdőbetegek javára. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter ez évre is megengedte, hogy a József kir. Herceg Szanatórium az összes iskolák­ban egy nap gyűjtést rendezhessen a sze­­génysorsú tüdőbetegek számára. * A gyorsírás mint minősítési előny. Az igazságügyi minisztérium egyik kiadott rendeletében a gyorsírás tudását 1914. január 1-től kezdődőleg a bírósági kezelő személyzetnél minősítési előnynek kívánja tekintetni. A miniszter eme rendelkezése egyik előjele annak, hogy a jövőben mi­csoda fontos szerepet fog betölteni a köz­­szolgálatban a gyorsírás tudománya. * Népies előadások. A Katona József Kir­ély című előadásainak sorozatában a mai vasárnap délután „Eltemetett városok“ címen tart vetített képekkel kísért előadást Marton Sándor gimnáziumi tanár. Kezdete 4 órakor az Iparostanonciskolában. ja I­I - rés cukorka különlegességek gyári raktára IGRY P. FÜLÖP Kecskemét, Kossuth-tér. ■ m­affie A téli idény alkalmával ajánlja nagy választékú valódi angol, francia és belföldi t­easütemény­ különleges­ WhlOIaOIM­ségeit. Nagy választék ajándéknak alkalmas bonbonierek diszdobozok és valódi japán kazettákban. ma A k­ö­z­k­e­­­­v­e­t­t Eg­ry-féle legfinomabb szaloncukorka 1 kilogramm 2 korona. Valódi Kugler (Gerbeaud) bonbonok állandóan kaphatók. a N * ♦ ~T—. c› ·o *4—1­932 ’62­6-b a N *

Next