Kecskeméti Ujság, 1946. szeptember (41. évfolyam, 1-5. szám)
1946-09-08 / 2. szám
Párizs és Pécs írta: BALOG JÁNOS Hetek óta aggódva figyeljük a Parizsből jövő híreket. Ez a bizonytalan aggódás e hetek folyamán, sajnos, nagyrészt illúziómentes bizonyossággá változott. Nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar ügy, helyesebben háborús felelőségünk tekintetében a „Nagyok“ egészen kivételes módon egyetértenek. Ezen különösképpen nem is csodálkoztak azok, akik komoly figyelemmel kísérték a külügyminiszterek értekezletét, hiszen ez a meglehetősen egységes álláspont már ott kialakult. Érkeztek azonban a párizsi értekezletről olyan hírek is, amelyek valóban a meglepetés erejével hatottak, nemcsak a tájékozatlan nagyközönség, hanem a hivatalos körök előtt is. Szomszédaink valósággal elárasztottak bennünket reparációs igényeikkel és az igénylők között jelentkezett nem kis meglepetésünkre Lengyelország is. Még nagyobb megdöbbenést keltett, hogy a minden mérsékletet nélkülöző csehszlovák és az egyáltaln nem indokolt román követelések mellett Jugoszlávia is bizonyos lakosságcsere javaslatot nyújtott be Párizsban. Ez a javaslat azonban — amint ezt Gyöngyösi külügyminiszter is leszögezte — igen messzemenően mértéktartó és teljesen az önkéntesség, a kétoldalú megállapodás elvére épül. Ezt őszinte megnyugvással könyvelhetjük el, különösen annak tudatában, hogy szomszédaink közül éppen Jugoszlávia az, amely teljes joggal aránylagosan kétségtelenül a legnagyobb hősiesség és a legtöbb áldozat árán foglal helyett a győztesek között. A régi Magyarország pedig vitán felül — a magyar népről nem beszélve — a jugoszláv nép ellen vétkezett a legtöbbet és mégis Tito Jugoszláviája, miután nem egyszer tanujelét adta a demokratikus Magyarország iránti jóindulatának, teljes jogúnak ismerte el a Jugoszláviában élő magyar kisebbséget, most pedig Párizsban is a viszonylag legmaéltányosabb javaslattal álltelő, mely a feltételeket tekintve inkább elvi, mint gyakorlati jelentőségű. Az összbenyomás azonban, melyet Párizsból helyzetünkre vonatkozólag nyerhetünk, éppenséggel nem megnyugtató. Újból felrémlik előttünk a két háború közti magyar külpolitika rákfenéje, az elszigeteltség, a társtalanság réme. Állítjuk, hogy nem túlzottak ezek a szavak, mert tudjuk, hogy ez a külpolitika zárt el bennünket Európától, Nyugattól és Kelettől egyaránt, ez táplálta a Kisántánot, végeredményben tehát ez vezetett bennünket a német nácik karjaiba, a második világháborúba Még nem tudjuk, hogyan alakulnak végső fokon a párizsi események. Néha biztató hírek érkeznek és ha lehet ezeknek hinni, remélhetjük, hogy künn, ahol ez az adott körülmények folytán eleve nehezebb, sikerül valamit lebontani a néha, sajnos, emelkedőnek látszó válaszfalakból. De egy pillanatig se felejtsük el, hogy jobb sorsunk, derűsebb jövőnk a Dunamedencében nemcsak Párizson áll, vagy bukik. Leglább ennyire fontos, mi történik itthon, Magyarországon. Emellett tanúskodik Pécs, a Magyar-Jugoszláv Társaság minapi pécsi alakuló ülése Bán Antal a mi pártunk legjobbjainak élén a pécsi dolgozók a helyi délszláv kolónia hatalmas, őszinte lelkesedésétől kísérve tett sírból hitet a demokratikus Magyarország, a mindinkább magára találó magyar név nevében, a magyar-jugoszláv barátság mellett, amikor kijelentette, hogy a jugoszláv és a magyar nép örök békéjét nem a szerződéseken keresztül keressük, hanem azt természetes adottságnak veszi. Nem titkolta, hogy Jugoszláviával szemben nekünk a letűnt rendszer bűnei miatt van egykét vezekelnivalónk. De emlékeztetett am is, hogy e gazságokat, a förtelmes 1942.es újvidéki eseményeket mi szocialisták nyomban ,számonkértük az akkori kormányzattól. Megelégedéssel szólott a jugoszláv kisebbségi politikáról, a magyar népesség ottani helyzetéről. KECSKiMIT! «WS».. .tfp. |? 1946 szept. 8. || IAI flÉ ÉBBk 1* é¥t. 2. sz. vasárnap ,jpgjp |||| ÚraMOJiHé^ — Magyarország egy szláv gyűrűben él — jelentette ki beszéde végén Bán Antal — és meg kell találnia helyes politikáját. A magyar-jugoszláv barátság a Szovjetunióval való baráti kapcsolat mellett jelentheti a helyes elindulást- A magyar politika irányvonala ezzel meg is van határozva. Mi magyar szociáldemokraták ezt az utat követni is fogjuk. Bán Antal beszédére Javorszki őrnagy, a budapesti jugoszláv miszszió helyettes vezetője válaszolt, őszinte megelégedéssel fogadta a hallottakat és kijelentette, ha ezen az úton haladunk tovább, akkor Magyarország és Jugoszlávia között nem lesz olyan probléma, melyet ne lehetne megoldani. Ez történt Pécsett. A magyar nép megnyugvással veheti tudomásul, hogy Magyarország nem fog mégegyszer reménytelenül elszigetelődni szomszédaitól. Valóban ez csak a kiindulási pont, mert meg kell találnunk a közeledést, sőt az együttműködés útját Románia és Csehszlovákia felé. Mi békét, gyümölcsöző együttműködést akarunk a sokat szenvedett Dunamedence minden népével és tudjuk, hogy ennek lehetősége elsősorban nem Párizsban, hanem itt a Dunamedencében dől el. Nem csinálunk többépresztízs-politikát és akkor is kinyújtjuk testvéri kezünket a szomszéd népek felé, ha ez a helyzetünkben az övéknél több áldozattal jár is. Mert valakinek egyszer el kell kezdeni. Rónai Sándor kereskedelmi és szövetkezeti miniszter, aki a Szociáldemokrata Pártban nemrég rendkívül szívesen fogadott, pompás előadást tartott, szombaton ismét városunkba érkezik és délután 5 órakor a városháza dísztermében a kereskedők rendezésében előadást tart. A miniszter — értesülésünk szerint — igen fontos bejelentéseket fog tenni, ezért előadása nemcsak a kereskedelmet, hanem az egész gazdadasági életet fokozottan érdekelheti. A miniszterrel, érkezik a felesége, dr. Vajda Albert minisztériumi sajtófőnök, dr. Pehő Sándor és dr. Cserzy Béla miniszteri osztálytanácsosok, dr. Tardy Nándor, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, dr. Feszler Lajos és dr. Csepely János kamarai titkárok és Ramadonovics Béla, a KOKSz vidéki osztályának elnöke. Az előadás után a Beretvásban társasvacsora lesz, erre a KOKSz Arany Jástos utca 10. sz. alatti helyiségében lehet jelentkezni. A miniszter és kísérete még a va-sárnapot is városunkban tölti és a különböző üzemeket fogja megszemlélni. ! Belügyminisztériumi vizsgálat a szeszfőzdében A Kecskeméti Újság tudósítójától.. Amint a polgármester már régebben közölte, a belügyminisztérium a szeszfőzdére vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyása előtt az üzemet, annak rentabilitását megvizsgálja és az eredmény alapján esetleg új megállapodás kötésére hívja fel a várost. Ennek a vizsgálatnak lefolytatására a minisztérium Bácsmegyei Lajos dr. miniszteri titkárt és Mináry Péter dr. székesfővárosi számszék könyvszakértőt bízta meg, akik hétfő óta végzik munkájukat a város illetékes ügyosztályainak bevonásával. A vizsgálat eddigi megállapításainak megbeszélésén szerdán résztvett Bontó László dr. miniszteri tanácsos, aki a város egész ügyvezetésére vonatkozólag is tárgyalásokat folytatot, elsősorban a költségvetéssel kapcsolatban. A megbeszélések során Laczi Pál, polgármester, Fehér Sándor, a pénzügyi osztály vezetője és Erdei Lajos számvevőségi főnök nyújtottak tájékoztatást a város anyagi helyzetéről és intéztek kérdéseket függő ügyek olyan elintézése végett, amely a minisztérium álláspontját fedi. Bontó László dr. beható megbeszélést folytatott Száleczky-Kardoss László dr. főispánnal is. Kétheti üzemszünet a gyufagyárban Tele vannak a raktárak és üres a kassza A gyufagyár a hétfői nappal beszüntette a munkát és elhatározta, hogy kétheti üzemszünetet tart. A súlyos elhatározás oka az, hogy a gyár raktárai tömve vannak gyufával, ezt nem tudja értékesíteni és anyagiak hiányában nem tudja a gyártást tovább folytatni. Mivel időközben a gyufa forgalmát szabaddá tették, remélhető, hogy a kétheti üzemszünet alatt a gyár meg tud szabadulni raktári készletétől és újból megkezdheti a munkát. Kapható tehát már a gyufa jegy nélkül és bármily mennyiségben és pedig a rózsaszálon dobozonként 140, a svéd gyufa 26 fillérért. A KISEMBEREK MALACÁNAK SORSA Meg kell könnyíteni a daráltatást Amint ismeretes, a darálóknak a kukorica után is le kell róni adézsmát. Ez az intézkedés igen érzékenyen érinti a kisembereket, akik a nehezen szerzett malacuk részére alig tudnak eleséget beszerezni s ha beszerezték, nemcsak a dézsmával károsodnak, hanem a darálási engedély megszerzésével járó időveszteséggel is. A rendelet enyhítése különösen Kecskeméten indokolt, mert hiszen a szárazság miatta jószágok takarmányozása alig-talig lehetséges. Ezért kerül piacra annyi malac s ezért kerül levágásra napról-napra sok sertés alig 10—15 kilógna,más fújyal. ILECIUMSB NAGY FERENC hazautazott Párizsból Nagy Ferenc miniszterelnök, miután több politikussal és küldöttséggel tárgyalásokat folytatott, Párizsból visszaindult Budapestre. A görög vita A Biztonsági Tanács folytatta a görög viszonyokat előtáró ukrán panasz tárgyalását. Az ukrán bejelentésre tegnap Anglia és Görögország válaszolt. Anglia leszögezte, hogy Görögországban nem minden tökéletes, de mégis jobb a helyzet, mint néhány más országban. Kifogásolta, hogy a kérdést előzőleg nem vitték közvetlen tárgyalások elé. Anglia szerint a vádak nincsenek bizonyítva. A görög kiküldött sérelmezte, hogy országa hat hónapon belül másodszor vált idegek háborújává. Görögország még csak most fegyverkezik, míg szomszédai ezt már befejezték. BÉCSI DÖNTÉS SEMMIS A párizsi béketárgyalásokon tegnap nem sokat haladtak előre. A román-magyar határkérdés ügyében a nagyhatalmak kitartottak eredeti álláspontjuk mellett, vagyis amellett, hogy a bécsi döntés semmis. A szovjet kiküldött ellenezte, hogy Románia teljes jóvátételt fizessen a szövetséges hatalmak állampolgárainak. Jugoszlávia az angol-amerikai követelést erkölcstelennek minősítette. Újabb zavargások Indiában Bombayból jelentik, hogy újabb zavargások történtek, melyek során 29 embert megöltek, 48-at megsebesítettek. A hatóságok 180 letartóztatást foganatosítottak. -oOo- HZ IRVUUZ KÉRELME A Faragó Béla Országos Árvaház első élcsapata hazatért. Mögöttük küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal terhes 22 hónap keserves emléke, előttük gigászi feladat: kifosztott és feldúlt otthonuk romjain új életlehetőséget teremteni. Fájdalmas és szomorú kérni egy megpróbált város nem kevésbé megpróbált lakosságától. Az Árvaház anyagi eszközei csekélyek arra, hogy az ürességtől kongó termeket, csupasz falakat megtölthessék tartalommal, berendezhessék otthonukat a legszükségesebb bútorzattal, nélkülözhetetlen felszereléssel. Tanulni szeretnének és nincs asztaluk, székük; aludni szeretnének és nincs ágyuk, ágyneműjük; enni szeretnének és nincsenek főző- és étkező edények, eszközök; fáznak és nincs kályhájuk; hiányzanak a szekrényeik; egészségügyi berendezéseik elemi feltételei, mosdók, fürdőkádak, WC-csészéik; szakadozott a ruhájuk, nincs varrógép; rongyos a cipőjük, hiányzik a javításhoz szükséges felszerelés s hogyan éljenek ezek nélkül; hogyan tanuljanak — ha esténként nem világítanak világítótestek — villany nélkül? Tudjuk, hogy sokan őriznek még ez árvaház berendezéséből egyes tárgyaljat: jó emberek, adják vissza nekik, ami az övék volt s a háború, vészes sodrában idegen helyre került! Minden jó szívvel megőrzött és visszaadott bútordarab, ágynemű, ruha, cipő, edény, gépalkatrész, bármely felszerelési tárgy feletti örömük áldásként hull vissza a becsületes adakozóra, az árvák munkaerejét növeli az újjáépítés és hitét a testvéri szolidaritás s a magyar jövendő szolgálatában. Nyissátok ki sziveteket, nyújtsátok ki kezeteket felénk, legkisebbek felé, akik koldusai lettünk a véres világégésnek, hadd érezhessük, hogy hazajöttünk!