Magyar Nép, 1945. július (2. évfolyam, 80-92. szám)
1945-07-03 / 80. szám
2. oldal MAGYAR NÉP A vármegyei „Rendőrnap" tízezres tömegek boldog ünnepnapja volt nyíregyházán Már hetekkel ezelőtt ötletes plakátok százai jelezték, hogy „Rendőrnap“ lesz. Amikor pedig már a gazdag programmot is megismertük, akkor tudtuk, hogy nem egyszerű hétköznapról lesz szó, hanem egy gazdag tartalmú pirosbetűs ünnepnapról. Különös jelentőséget adott ennek a napnak az az esemény, hogy először találkozott az új magyar demokratikus rendőrség a demokráciát érző óriás tömeggel. Július elsejére mindenki felkészült, hogy tanúja legyen ennek a felejthetetlen szép napnak, mely örök élményt jelent mindenki életében. Rtig múlott el reggel 9 óra, máris a Kossuth-téren cigányzene játszik. Még alig ment át néhányszor a vonóshegedűn, máris olyan tömeg gyülekezett ott, mint amilyet már régen ártunk a Kossuth-téren. A gyerekek a szobor tetejére másznak fel és így élvezik a vidám tömeget, amelynek jól esik hallgatni a zenét, mely a hétköznapok robotjában kifáradt emereknek pihenést és megnyugvástelent. Ugyanakkor vármegyei rendőrnapot rendez a Rendőregyesület, isztikart választanak, aztán a cigányzenét felváltja a demokratikus magyar hadsereg katona-zenekara és régi klasszikus értékű kedves emékű operettzenét hallunk. Megkülön- böztetett örömmel fogadják a Debecenből megérkező rendőrséget, amelynek szintén külön zenekara volt. Az igazi ünnepség délután kezdőnk. Az ég felhős, sokan félnek az esőtől, de Sajben rendőrfőkapitány ájelenti, hogy a rendőrnapon nem eshet az eső. S úgy látszik, az ég,i felhők, meghallgatták a rendőrparncsot, a felhők tovaszállnak és az óriási tömeg nem sajnálta az utazás kényelmetlenségét, özönlik ki a nép a Sóstóra. Félóránként mennek a válatok. Jólesik mindenkinek elhagyni a nledt levegőjű várost és kimenni az erdőbe, ahol virág nyílik, zöld fák ogadják az embert, madárcsicsergést ehet hallani. A nap ekkor már rajyogni kezd. Romantikus bódulatbajti az erdőt és az erdő szépsége mindent megtesz, hogy még több szépséget, gyönyörűséget árasszon elénk. Két cigányzenekar is játszik távolabb katonazenekar, az ember rám is tudja, hogy merre lépjen, mert mindenütt öröm, jókedv csalogatja. Távolabb körhinta áll, mécskalácsot és mézes szívet árulnak. Az ember az ifjúságát visszaálmodja s jólesik látni itt is a vidám töleget. Délután 3 órakor kezdődött az hazi műsor. Szinte egyidőben tartik a kerékpározás, stafétafutás verenyét, majd utána gyönyörű kardivást látunk és úszást. Volt birkás és bokszolás is. Nem szabad eleledkeznünk a női kosárlabdamérőzésről sem, mely szintén bővelkeett izgalmakban. A sport minden gyes ágában olyan teljesítményeket ittunk, amely őszinte lelki és érelmi gyönyörűséget okozott. Igen rtékes és nívós volt a Dalárda népalhangversenye, amelyet Klafter Tibor, aki a rendezésnek mozgatófeje és lelke volt — igen szellemien konferált be, mint ahogy szellemesen konferálta végig az egész műsort. Először az Állami Tanítóápző Intézet énekkara lépett a pólumra, külön a fiú és külön a lány nekkar, azután az együttes, ámenét Magyar László vezényel igaziozzáértéssel. Majd a nyíregyházi Munkás-dalárda énekelt Krecsák László vezényletével. Utána a Leánykálvineum énekkara szerepelt, Magyar László vezetésével. Majd a nagykállói énekkar lépett a pódiumra Gáspár Endre vezénylésével. Mindegyiknek olyan sikere volt, hogy nem lehetett eldönteni ki legyen az első, épp ezért mindegyik énekkar külön-külön babérkoszorút kapott. A zene továbbszól, az asztalokon sör, bor, vidám békebeli hangulat, sehol egy szék, sehol egy pad, ahova le lehetne ülni, már ezres tömegek álldogálnak és az árnyaslombú zöld fákat is az ünneplők veszik körül. Este 7 órakor kezdetét veszi a tarka műsor, melyben igen sok jóhumorú vidéki vendégszereplő is fellépett. Gyönyörű magyar táncokat láttunk és nagysikerű hegely és énekszámokat hallottunk. A tréfás jelenetek, szellemes bemondások egymást követik, mely sokszor kacagásra késztette a hallgatóságot. A nyári éj hangulata tökéletes Megjelennek a csillagok, a kék ég rámosolyog a tóra, a hold is feljön az égre, különös csillogást, színt kap a romantikus táj, a boldogság még jobban fokozódik és az öröm még teljesebbé válik. 10 óra telé volt vége a tarka műsornak, azután lampinos menet járta körül a tavat, nagyszerű tűzijáték szórakoztatta a közönséget, majd megkezdődött a tánc, amely vidám hangulatban a reggeli órákig tartott. Óriási érdeklődés előzi meg a Szociáldemokrata Párt vasárnapi nagygyűlését Mint legutóbbi lapszámunkba jelentettük, a nyíregyházi Szociáldemokrata Párt július 8 án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Lenin-téren nagygyűlést tart. A gyűlésen mint vezérszónokok részt vesznek Takács Ferenc volt iparügyi miniszter és Kiss Roland belügyi államtitkár, valamint a Szociáldemokrata Párt budapesti központjának kiküldöttje is. A nagygyűlésnek országos jelentősége van, mert olyan emberek szólanak a tömeghez, akik a demokratikus Magyarország népi politikájában vezetőszerepet töltenek be. A nagygyűlésen nemcsak Nyíregyháza, hanem egész Szabolcs vármegye demokratikus közönsége felvonul, hogy meghallgassa a politikai vezetők beszámolóját. ————« Sí Polgári Demorata Párt nagygyűlése Szombat délután 5 órakor az evangélikus iskola udvarán nagygyűlést tartott a Polgári Demokrata Párt. A gyűlés vezérszónoka, Gróf Teleky Géza kultuszminiszter közlekedési nehézségek miatt nem érkezett meg a gyűlésre. A szépszámú hallgatóság előtt Dr. Kovács László orvos olvasta fel Dr. Elekfy Lajos elnök megnyitó beszédét. Mint ismeretes, Dr. Elekfy az utóbbi hetekben súlyos betegségen ment keresztül és így fizikai ereje nem volt hosszabb beszéd elmondására. Dr. Kovács László üdvözölte a megjelenteket és kihangsúlyozta, hogy a pártnak ez az első nyilvános taggyűlése. Vázolta a párt megalakulását és hogy miért volt erre szükség Nyíregyházán. Beszédét így folytatta: — Szervezkedésünkkel kapcsolatosan több támadásnak vagyunk kitéve. A kisszámú tagságnak legnagyobbrészt a polgárság az oka. Megtámadnak azzal, hogy reakciósok vagyunk. Erre bővebben ki kell térni. Tagjaink felvételénél a legnagyobb óvatossággal járunk el. Akik a legkisebb mértékben németbarát, vagy fasiszta beállítottságúak voltak, vagy a zsidó törvény végrehajtásában aktívan a legkisebb részük volt, azokat nem veszszük fel tagjaink sorába. — A pártokkal a harmonikus együttműködést akarjuk. Levesszük a kalapot a Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt működése előtt. A munkáspártok jó példával járnak elől az ország újjáépítésében. Az összes pártok egyöntetűen dolgoznak az ország megmentéséért és talpraállításáért. A Polgári Demokrata Pártnak is ez a célja. Adottságunknak megfelelően az összes politikai pártokkal együttdolgozva akarjuk megteremteni az új demokratikus Magyarországot. Hoffman Béla OTI főorvos szólalt fel azután. Feltette a kérdést, hogy tulajdonképen mi a „demokrácia“ Erre rögtön vállaszolt is röviden az amit Rákóczi Ferenc írt a zászlajára: szabadság! egyenlőség! testvériség — A Polgári Demokrata Pártnak épúgy, mint a Magyarországon működő többi demokratikus pártoknak azonos programja van. Ezután nagy vonásokban ismertette a párt programját, majd ezeket mondotta : " Követeli a párt, hogy Magyarországon is érvényesülhessen az általános titkos választójog. " Minden polgárnak, függetlenül a társadalmi, vagy pártállásától, meglegyen a joga, hogy saját felfogását mindentől függetlenül nyilváníthassa, mert csak így lehetséges, hogy a választók akaratának megfelelő törvényhozás üljön össze. Ha létrejön a titkos választójog alapján összehívott nemzetgyűlés, az csak úgy fejtheti ki munkásságát, ha szabadsága meg lesz adva. 1848-ban megalkotott törvények alapján álljunk. Ezeknek a törvénycikkeknek szellemében kell működnie a nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlés feladatta, hogy mindazokat a törvényeket, amelyeket az utolsó 25 évben hoztak — vizsgálják felül. Azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek nemzetellenesek el kell törölni. Szabályozni kell az u. n. összeférhetetlenségi törvényt. Ezt maradék nélkül és szigorúan keresztül kell vinni. A párt programjához tartozik az emberi jogoknak teljes mértékben való tiszteletben tartása. Ebben az országban senki társadalmi, vagy pártállása, egyházi vagy faji hovatartozandósága miatt másokkal szemben semmi hátrány ne érjen. A legszigorúbb megtorlást kéri a párt azokra, akik az országnak a nyakába zúdították a katasztrófát. Követeli a párt a hivatali hatalommal való visszaélés legszigorúbb megbüntetését, a jogbiztonság teljes helyreállítását, mert ameddig jogbiztonság nincs, addig az újjáépítésről beszélni sem lehet. Követeli a párt a törvénytiszteletet úgy a végrehajtó hatalomtól, mint az állampolgároktól. Olyan külpolitikai irányzatot követelünk, amely lehetővé teszi a Duna medencéjében fekvő államok békés együttműködését. Dr. Hoffmann Béla beszéde végén kitér helytelen adózási rendszerünkre és követeli a progresszív adózás rendszerét. Az nem lehet, hogy a kisember, aki csak létminimumért dolgozik, ugyanannyi adót fizessen, mint aki létmaximumot keres. Ezután a névtelen feljelentők garázdálkodásairól szólt. Ezeknek meg kell szűnni a demokratikus Magyarországon. Aki bűnös, az vegye el méltó büntetését, de rosszhiszemű besúgások ne tegyék tönkre senkinek az életét. Dr. Eleksy Lajos, a pártelnök zárószavaival ért véget a Polgári Demokrata Párt gyűlése. 1945. július 3. Internálás A nyíregyházi rendőrkapitányság internálta dr. Teleky László segéd- tanfelügyelőt. Teleky tagja volt a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének, valamint a nemzetiszocialista pártnak. || a fasizmus filditettelt! Demecser község visszaköveteli régi vezetőjegyzőjét s Demecser község Nemzeti Bizottsága és képviselőtestülete kéréssel fordult a megye alispánjához, hogy Ottmayer Albertet, a község volt vezetőjegyzőjét helyezze vissza. Ottmayer jelenleg Mándokon mint adóügyi jegyző teljesít szolgálatot. Mint Demecser község vezetőjegyzője közmegelégedésre vezette a község ügyeit. A harcok idején sem menekült el helyéről, a legválságosabb időben is községe élén állt és igyekezett azt megmenteni. A lakosság tiltakozása ellenére helyezték el Mándokra I és küldtek helyébe egy másik jegyzőt. A község új jegyzője rövid működése I alatt bebizonyította, hogy nem tud beillleszkedni a megváltozott viszonyokba már I csak azért sem, mert álandóan beteges- kedik. Joggal kérdezhetjük, hogy miért helyezték el Demecserből Ottmayert? Az eddigi gyakorlat szerint azokat a jegyző- Iket mozdították ki állásukból, akik erre okot szolgáltattak. Nem szabad régi helyé-1 - ről elhelyezni azokat, akik demokratikusan gondolkodnak és akikben a nép megbízik. Vagy talán a dolgozóknak nincs ebbe beleszólásuk? De igenis, van. A jegyzőnek , a nép emberének kell lenni, mert ha nem az, akkor az ő panaszos ügyeiket nem is tudja lelkiismeretesen és igazságosan elintézni. Ez már nem adminisztrációs kérdés, ez már a község lakosságának belügye. Nem lehet egy község nyakára ültetni olyan egyéneket, akik nem teljesítik kötelességüket őszintén és lelkiismeretesen, hanem uralmukat belső ellentétekre építik fel. Az ország újjáépítése és a népi demokrácia megköveteli, hogy csak olyan emberek álljanak mindenütt a községek és városok élén, akik tökéletesen bírják a nép bizalmát, mert ellenkező esetben a belső ellentétek megölik a cselekvést. Demecser község munkássága most azt követeli, hogy kíméljék meg őket a kísérletezésektől és a már kipróbált és közmegbecsülésnek örvendő Ottmayer Albert jegyzőt küldjék oda vissza. Az alispánnak kell odahatni, hogy a község élete nyugvópontra jusson és a kedélyek lecsillapodjanak. A demokratikus Magyarországon olyan jegyzőkre van szükség, akik nem egy pártérdeket szolgálnak. Demecser lakossága várja az intézkedést. Ne cselekedjünk antidemokratikusan, mert a nép akciója úgyis elsöpör minden reakciót. Pintér András, a Magyar Kommunista Párt megyei titkára: * Fenti panasz ügyében kérdést intéztünk dr. Tompos Endréhez, Szabolcs vármegye alispánjához, aki a következőket válaszolta : — A demecseri községi Nemzeti Bizottság elhatározta, hogy Seregélly vezetőjegyzői állásától felfüggeszti és a vezetőjegyzői állást Ottmayer segédjegyzővel tölti be. Az ez ügyben nálam járt demecseri küldöttséget figyelmeztettem arra, hogy ez az eljárás jogszabályellenes, mert erre sem a Nemzeti Bizottság, sem a községi képviselőtestület nem illetékes és saját demokratikus jogszabályainkat be kell tartanunk. Eltekintve attól, hogy a jogszabályok megsértői cselekményükért felelősségre vonhatók, felesleges is ilyesmit csinálni, mert rövidesen meglesznek a községi választások, mikoris Demecser község képviselőtestülete is törvényes formák között, azt választhatja meg vezetőjegyzőnek — az előírt feltételeknek megfelelő pályázók közül, akit éppen akar! Most adom ki a rendeletet a járási főjegyzőknek, a községi képviselőtestületeknek az 1030/1945. M. E. sz. rendelet értelmében való újjáalakítására és ezek megtörténte után a községi választások megejtésére. Tehát reakcióról ez esetben csak az beszélhet, aki nem jól tájékozott, hiszen a reakció vádjával inkább lehetne illetni azokat, kik a magyar demokrácia jogszabályait respektálni nem hajlandók, mint azokat, akik e jogszabályok betartásán a köz érdekében őrködni kötelesek.