Magyar Nép, 1945. december (2. évfolyam, 145-154. szám)
1945-12-01 / 145. szám
2. pid*/ MAGYAR WE? Igazi nemzeti politist Nemzeti politikát kívánnak sokan, végig sem gondolva ennek a mondatnak valódi jelentőségét. Nemzeti politikát mondanak, amikor sajátmagukra gondolva olyan politikát követelnek a maguk számára akarva kisajátítani mindazt, amely e fogalom mögött áll. Röviden és tömören a nemzeti politika mögött osztályos politikát akarnak. Van-e helyesen értelmezett nemzeti politika ? Van. És az nem lehet más, mint az államalkotó nép anyagi, kulturális és politikai érdekeinek összessége. Azok, akiknél ez csak egyszerű jelszó és nem tartalom, azok nem képesek ilyen nemzeti politikára, mégkevésbbé alkalmasak annak megvalósítására. Ennél a kérdésnél onnan kell kiindulni, ahonnan Széchenyi indult ki, amikor azt mondotta, hogy „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős lelkében elfér egy egész nemzet”. Igen. A válaszfalak, amelyek fennállanak a magyar néprétegek között, nem alkalmasak arra, hogy helyesen értelmezett nemzeti politikát folytassunk. Az a lassú, de határozott szépszálló, ahova a magyar értelmiségi osztály jutott, akadálya, hogy a bizalom légköre alakuljon ki és mindaddig, ameddig ez a szeparáció fennáll, nem lehetséges, hogy ezek a rétegek egymásra találjanak. Nem is beszélve arról, hogy az értelmiségi rétegek vezetésétől el kell tekinteni, miután szeparáltságában élő gyökere a magyar néptömegeikben nincsen. Az igyekezet, amely egy évszázadon keresztül fennállt a német birodalom részéről, arra irányult, hogy népi nemzeti összefogás alakuljon ki — végül is a bizalmatlanság légkörét teremtette meg a három nagy társadalmi réteg között. A munkásság, parasztság és értelmiség egymástól elkülönült, bizalmatlanul méregetve egymást. Ennek azonban véget vetett a most bekövetkezett szabadság időszaka, amelynél azért állunk kissé tanácstalanul egyhelyben topogva, mert a demokráciában a meghívott három társadalmi réteg idegenül áll egymással szemben és nem tudja, hogy most mi a teendő, hogyan kezdjék az ismerkedést és barátkozást. Szerény véleményünk szeint a népi nemzeti politika azt jelenti, hogy meg kell találnia a három nagy társadalmi rétegnek egymást és azoknak, akiknek kvalifikációjánál fogva több képességük van, hozzá kell kezdeni a magyar néplélek feltárásához. A legszebb hivatást jelenti ez Európában, mert ennek a népnek lelkét nem ismeri senki, mert ez a nép alszik. Hosszú évszázados álmát alussza. Nem hatott le hozzá semilyen politika, semilyen párt, semilyen agitáció és igen sokszor még a vallás sem tudta megtalálni lelkét. Nem a hitről beszélünk, mert hite van a magyar népnek, hanem a különböző vallásfelekezetekről állítjuk ezt, ugyanis a legsajátosabb beszéd- és gondolatelemek feltárásánál megállapíthatjuk, hogy a magyar parasztság hitéletének nincsenek konkrét vallási formái. Egy nép ez, amely az idegenkedés sáncfalait emelte önmaga körül és a bizalmatlanság vártjébe öltözött, hogy a történelmi csapások és katasztrófák után önmagába vonuljon vissza. Körülötte a városokban az urbérius népelem tovább élte ugyan az életét, fejlődött is politikai és kulturális szinten, de ebben nem vett részt a falvak és puszták paraszti lakossága. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy a politikai kuruzslók csak árthatnak és a politikai stréberek, karrieristák vásárai fogásai csak elmélyítik a bizalmatlanságot. Minden politikai, helyesebben pártpolitikai érdek nélkül kell közeledni a magyar néphez és legfeljebb ébredezésénél csak őrködni szabad, de felriasztani nem, mert különben még jobban elronthatják a helyzetet. Az igazi népi nemzeti politikának ez a célja, hogy a magyar nép felfedezze önmagát, hogy becsületes értelmiségiek vállalják a társadalmi felderítés munkáját, hogy általános falu és városkutatás induljon meg, hogy behatóan és a szociális talajon át vizsgáljuk a pusztító népbetegségeket, az egykéz, az egység és nyilvánosságra hozzuk azt az erőt, amely a magyar paraszti tömegeket a szektákba hajtották. Tudnunk kell hányadán állunk. És azok, akik csak saját magukra gondolnak, ezt megtehetik továbbra is, mert hiszen azok ösztönösen azt cselekszik, amit az érdekeik diktálnak akkor, amikor minden körülmények között, minden erejükkel saját karrierjüket szolgál- tják. és ebből ne csináljanak nemzeti kérdést és nemzeti politikát. Nemzeti politikáról csak az beszélhet, aki túl egyéni érdekein vagy lokális pártérdekeken is túl, a népmentés misszióját vállalja. A német, cél érdekében javasoljuk, hogy a társadalomvezetés összes fórumaira azok kerüljenek, akik a fenti missziót vállalják és nem azok, akik ezeket a fórumokat karriernek tekintik. Elsősorban áll ez a katedrákra. Azok, akik az ifjúságot továbbra is a szépszállóra nevelik, akik mesterségesen tovább építik a kasztokat, azok nem magyarok. Az ifjúságnak pedig azt üzenjük, hogy ismerje fel a katedra reakciósait, ne engedje magát elszeparálni, ne engedje magát elszigetelni a magyar néptől, mert az értelmiségi ifjúság feladata a magyar néplélek felderítése és feltárása, mindennemű szeparáció lerombolása és a magyar népi nemzeti öntudat kifejlesztése. A magyar népmentéshez várjuk a magyar ifjúságot. Pálffi Ernő 1945 december 1. A kenyér, a fejellütés, a fakiutalás és a közélelmezés más bajait tárgyalja meg az összvezetőség csütörtöki ülését Csütörtökön délután 4 órakor összvezetőségi ülést tartottak a pártok és a szakszervezetek a Városháza nagytermében. Sok súlyos probléma merült fel, melyeknek megoldását még mindig nem látják biztosítottnak. Ezért ültek össze újból, hogy közösen megtárgyalják a nehézségeket és megoldást keressenek rájuk. Jeles László szakszervezeti titkár nyitotta meg az ülést, utána Gombos Aladár vármegyei szakszervezeti titkár ismertette a Szakszervezeti Tanács követeléseit, melyet a kormányhoz felterjesztettek. Ezek elsősorban a dolgozók megfelelő ellátásáról való gondoskodás, az összes közszükségleti, gyáripari cikkeknek lefoglalása a közellátás céljaira, a falusi lakosság részére kiutalt só, petróleum, gyufa és egyéb cikkeknek csereáruként való felhasználása stb. A gyári és üzemi dolgozóknak napjában legalább egy tál meleg ételt biztosítsanak" olymódon, hogy a luxuséttermeket és kávéházakat alakítsák át étkező helyiségekké. Követeli ezenkívül a Szakszervezeti Tanács a bányák, erőművek, nagyipartelepek államosítását, a malmok és fürdők községesítését. Gombos titkár ismertette ezután a helyi közellátási bajokat, mint amilyen a kenyér, tejellátás, fakiutalás stb. Mind megannyi régen elhangzott panasz, melyre még mind a mai napig nem kaptak a dolgozók orvoslást. Megemlítette a Nyíregyházán hetek óta folyó úgynevezett kényszervágásokat, amiből azonban a dolgozók nem kapnak semmit, mert azt mondják, hogy a kórház kapja meg belőle az ellátáshoz szükséges mennyiséget. A szervezett munkásság belátja, hogy a kórháznak meg kell kapnia az őt megillető ellátását, de osszanak a dolgozóknak is néha húst. Egyik felszólaló állítása szerint a kórházban sem kaptak hetek óta húst, még a betegek sem. Az összvezetőségi ülésen kifogás tárgyává tették, hogy az Orvosok Szabad Szakszervezete a napi dollárárfolyamban kívánja vizsgálatait megfizettetni a betegekkel. Az összvezetőség határozati javaslatot hozott, hogy felirattal fordulnak a főispánhoz az internálótáborból kiszabadult régi reakciós hivatalnokok visszahelyezése miatt. Ezenkívül a vármegye alispánjához is felirattal fordulnak, mert egyes falusi jegyzők terrorizálják a szakszervezeti munkásokat. Megszavazta az összvezetőség a munkásság részére a kétheti gyorssegély folyósítását, melyet visszafizetési kötelezettség nélkül a legrövidebb időn belül kézhez kell kapniok. Jeles titkár szólalt fel ezután és a határozati javaslatot elfogadottnak jelentette ki, úgyszintén azt is, hogy csak azok kapjanak élelmiszerjegyet, akik igazolni tudják, hogy valahol dolgoznak. A fent említett kérdésekhez többen hozzászóltak, így Solymossy Mihály, a Szociáldemokrata Párt titkára a bürokratikus adminisztrációt hibáztatja a közellátási nehézségekért. Megemlíti, hogy pl. a sőt azért nem tudták idejében szétosztani a lakosságnak, mert még előbb meg kellett várni, míg Debrecenben elvámolják, mert Nyíregyházán nincs vámhivatal. Schmidt közigazgatási tanácsos a mostani drágaságért és az áruk hiányáért nemcsak az eladókat, hanem a vevőközönséget is hibáztatja. Az 1944. decemberében megalakult ideiglenes magyar kormány meglehetős szabadságot adott a kereskedelemnek, mert úgy hitte, hogy az emberek a háború viszontagságaiból kilábolva becsületes szándékkal fogják felhasználni ezt a szabadságot. A szakszervezetek és a pártok minden erejük latbavetésével példát kell, hogy mutassanak a kormányzat előtt és fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy ezt a nagyon hosszú bürokratikus rendszert szüntessék meg. Az élelmiszerárak és küzszükségleti cikkek rögzítését és annak szigorú ellenőrzését kell a legsürgősebben keresztülvinni. Pénteken délben az összvezetőségi kiküldöttek felkeresték a polgármestert és előadták kívánságaikat, amelyben feltüntetik az eladott áru értékét, továbbá a százalékkulcs szerint megállapított forg. adót. A hónap utolsó napján forg. adóbevallási ívet átlitttek ki és ugyanakkor a kincstár részére beszedett forg. adókat kötelesek befizetni. Az adóbevallásoknak legkésőbb a következő hó 10 éig a nyíregyházi forg. adóhivatalhoz be kell érkeznie. Ez időszerint a legkisebb forg. adó, amit az iparosoknak, kereskedőknek stb. be kell fizetni, nem lehet kevesebb 1000 pengőnél, mert ez mindössze a mai értékelésben 50 fillérnek felel meg. Bevallási íveket és csekket Nyíregyházán a forg.atóhivatalnál, falvakban pedig a községi jegyzőnél lehet igényelni. A vidéki ipartestületek, kereskedelmi érdekeltségek és a községi jegyzők fordítsanak nagy gondot a benyújtott adóbevallások számszerű felülvizsgálására, mert kér a papírért és a csekkért akkor, amikor számtalan esetben 10 - nél, tehát 1 fillérnél is kisebb adóbevallásokat és befizetéseket elfogadnak. Igen szomorú dolog, hogy Nyíregyházán és Szabolcs vármegyében szeptember hóban 20 millió helyett csak 6 és fél millió pengő, október hóban pedig 40 millió helyett csak 12 millió pengő folyt be. Minden jó magyar embernek kötelessége az adócsalókat feljelenteni. A kincstár ezután a pénzbírságok helyett ezeket az adócsalókat, mint sikkasztókat az ügyészségen fogja feljelenteni, vagy pedig ezeket az ügyeket a rendőrséghez, vagy a Népbírósághoz fogja áttenni. Magyar dolgozók ne engedjétek, hogy az adócsalók a fi és a kincstár pénzét ellopják és ezzel az inflációt elősegítsék. Müller Béla. Mindenki születésein kezdve halálaiig köteles forgalmi adót fizetni Nem az iparos, nem a kereskedő, nem az orvos stb. fizetik a forg. adót, hanem az, aki ez iparosnál valamit megrendel, a kereskedőnél vásárol, vagy pedig az orvoshoz, vagy az ügyvédhez megy. Ezek átveszik a forg. adót, azt összegyűjtik minden hónapban és kötelesek ezt a forg. adóhivatal 155.228 sz. csekkén a kincstárhoz eljuttatni. Ha ezt nem teszik meg, sikkasztás bűntettét követik el. A kereskedő, iparos, orvos stb. a vevő által kifizetett összegről blokkot köteles adni és ha ezt nem teszi meg, akkor adócsalást követett el, nemcsak ő, hanem a vevő és a rendelő is. Az iparosok, kereskedők stb. a blokkot a valóságnak megfelelően kötelesek kiállítani, a naponként befolyt forgóadóról pénztárkönyvet kötelesek vezetni. Sk náci háborús fébím$$eseidst filmen bemutatták a gyűjtőtáborok borzalmait Nünberg, november 30. A csütörtöki napon az amerikai ügyész indítványára filmfelvételt vetítettek le a németországi gyűjtőtáborokról. A filmfelvételek bizonyítani kívánják, hogy az összes vádlottak felelősek azokért a kegyetlenkedésekért, amelyeket a nácizmus 12 év alatt elkövetett. A hitlerista összeesküvők azért teremtették meg ezeket a táborokat, hogy uralmukat biztosíthassák és nem törődtek azzal, hogy milyen bűnöket követnek el az emberiesség eszméje ellen. A filmfelvételek, amelyek közvetlenül a felszabadítás után készültek, 13 nagy németországi gyűjtőtábort mutatnak be. A vádlottak feszült figyelemmel nézték végig a képeket, csupán Schacht, a volt háborús gazdasági miniszter volt az, aki elfordította fejét és egy pillanatra sem nézett a vetítővászonra. A filmvetítés befejezése után a tárgyalást péntekre halasztották. Szőnyeglopás Liskány Zsuzsi, Tűzoltó utca 18 sz. alatti lakos feljelentést tett a rendőrkapitányság bűnügyi osztályán, hogy ismeretlen tettesek az udvaráról a kiterített torontáli szőnyeget ellopták. A tolvajok ezenkívül ellopták hét pár csirkéjét is. A rendőri nyomozás folyik.