Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

2 pedig m­i ezerről 15 ezerre emel­jük. 62 millió forintot irányoz­tunk elő az ipari tanulók ruhael­látására és az idei hatezer he­lyett 15 ezer tanuló számára biz­tosítjuk jövőre az üdültetést.­­ Ötéves tervünk másik fő fel­adata mezőgazdaságunk elmara­dottságának felszámolása. Mező­­gazdasági jellegű beruházásaink hatalmas összege mellett a föld­művelésügyi minisztérium költ­­ségvetésében többek között 80 millió forintot irányoztunk elő állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink és dolgozó paraszt­ságunk minőségi vetőmagvakkal, kedvezményes árú műtrágyával és öntözővízzel való ellátására. Közel 40 millió forintot fordítunk állattenyésztésünk fejlesztése cél­jából tenyészállatok vásárlására. A mezőgazdasági tudományos ku­tatás előmozdítására 31 mi­lót, a mezőgazdasági szakoktatásra pe­dig 112,5 millió forintot irányoz­tunk elő. — Dolgozó népünk világosan látja, hogy békés építőmunkánk védelmére a dolgozó nép legjobb fiaiból álló, jól felszerelt néphad­seregre is szükség van. Ezért az 1951. évi költségvetésünkben — a békeszerződés által adott kerete­ken belül — a folyó évinél jelen­tékenyen nagyobb összeget bizto­sítunk néphadseregünk és állam­védelmi szervezetünk számára. A növekvő imperialista agresszió szükségessé teszi, hogy néphad­seregünk fejlesztésével is bizo­nyíthassuk: el vagyunk szánva, ha­ kell fegyverrel is megvédeni békés építőmunkánkat. Olt Károly ezután az állam­­apparátus létszámalakulásáról be­szélt, majd áttért az 1951. évi költségvetés bevételi részének is­mertetés­ére. " Forgalmiadóbevételünk ha­­­talmas emelkedésében kifejezésre jut mindenekelőtt termelésünk 1951-re tervezett nagymértékű feifutása. Kifejezésre jut az is, hogy nemcsak sokkal többet fo­gunk termelni, hanem olcsóbban is kell termelnünk. Számolunk az­zal is, hogy ötéves, tervünk 2. évének teljesítése és túlteljesíté­­se érdekében hatalmasan előre, lendül országunkban munkásosz­­tályunk szocialista öntudatának növekedése következtében a mun­k. Dolgozó népünk kulturális felemelésére az 1950. évi, 1154 millióval szemben 1511 millió fo­rint a kulturális jellegű kiadások előirányzata — a költségvetésünk 173 millió forint hitelt biztosít diákszociál­lis célokra, ösztöndíjakra, kollé­giumokra, menzai ellátásra. A főiskolai ösztöndíjak száma 4500- ról 16.800-ra emelkedik. Mintegy 9000, elsősorban munkás- és sze­gényparaszt származású főiskolai hallgató számára biztosítjuk a kollégiumi elhelyezést. Főiskolai menzáinkon 7000 diák kap ellá­tást.. . Szociális kiadásaink az 1950 évi 2780 millióról 3465 m­illió forint­­ra emelkednek. A fejlesztés az egészségügyi és szociális ellátás vonalán egyaránt jelentős. Az ál­lami kórházak vonalán 58 millió­­val, a gyermekvédelmi intézmé­nyeknél 14 millió forinttal fordí­tunk nagyobb összeget, mint a folyó esztendőben,­kaverseny és annak ma­gasabb formája, a Sztahanov mozgalom. Törekedni kell arra, hogy a mun­kaverseny ne csak a többtermelés­re, ne csak a minőség javítására, hanem az önköltség csökkentésé­re, az­ anyaggal, energiával való messzemenő takarékosságra is irányuljon. Mindez előfeltétele an­nak, hogy az 1951. évre előirány­zott önköltségcsökkentési tervün­ket teljesítsük és a szocialista akkumuláció főcsatornáján, a for­­galmiadó bevételen keresztül ki­adásaink fedezetére a szükséges összegeket biztosítsuk . Hogy ezt az önköltségcsök­­kentési tervet maradéktalanul végrehajtsuk, annak előfeltétele, hogy vállalataink vezetői a ki­adott tervet feltétlenül megvaló­sítandó feladatnak tekintsék és messzemenően támaszkodjanak a széles tömegek takarékosságára és kezdeményezésére és elő is se­gítsék azt. _ Költségvetésünk bevételi ol­dalának szocialista irányban va­ló szerkezeti átalakulását jelzi, hogy összbevételeinknek már mintegy háromnegyed részét a szocialista szektor szolgáltatja. A lakosság által fizetett adók vo­nalán csak kisebb mértékű emel­kedés jelentkezik. Annak ellené­­­re, hogy­ pénzgazdálkodásunk mai­­ rendszerében a lakosság által fi­zetett adók már csak kis hánya­dát adják költségvetési bevétele­inknek, ezeknek jobb kimunkálá­sára és behajtásuk maradéktalan biztosítására az eddiginél is na­gyobb gondot kell fordítani.­­ Bevételeink között 750 mil­­lió forint előirányzattal szerepel a Békekölcsön 1951. évben befo­lyó hányada. Hatalmas munkaprogram A pénzügyminiszter ezután a tőkés országok költségvetéseinek eddig nyilvánosságra hozott folyó évi részleteredményeinek súlyos deficitjéről beszélt, majd így folytatta: " Az 1951-es költségvetésből hatalmas minkaprogramm bon­takozik ki Dolgozó népünk mil­lióinak lelkes áldozatkész munká­jára van szükség, hogy termelé­sünk előirányzott felfutása, az önköltségcsökkentés bekövetkez­zék. Meg kell fogadnunk Sztálin elvtárs 1931. évben mondott sza­vait: „Meg kell szüntetni a gon­datlan gazdálkodást, mozgósítani kell az ipar belső erőforrásait, összes üzemeinkben be kell ve­zetni és meg ke­l erősíteni a gaz­daságos számvetés elvét, rend­szeresen csökkenteni kell az ön­­költséget, kivétel nélkül az ipar összes ágaiban, erősíteni kell az iparon belüli akkumulációt.” Olt Károly ezután a pénzügyi fegyelem terén megmutatkozó lazaságokról beszélt. Ezután az egyéni takarékosság kérdésével foglakozott, majd így fejezte be beszédét: — Dolgozó népünknek, munkás­osztályunknál­, parasztságunk­nak, a néphez hű értelmiségnek, népünk millióinak áldozatkészsé­gén, szocialista öntudatán felépü­lő lendületes munkájára van szükség, hogy tervünket végre­hajtsuk. Nem kétséges, hogy né­pünk valóra váltja az eléje tűzött minden eddiginél hatalmasabb feladatokat, mert 1951. évi költ­ségvetésünk olyan terv, amely mögé bizalommal sorakoznak fel a dolgozó milliók abban a tudatá­ban, hogy ennek végrehajtásával elősegítik nagy ügyünket, az erős, boldog, szocialista Magyar­­ország felépítését, híven követve szeretett Pártunk és nagy taní­tónk, Rákosi Mátyás útmutatá­sait. Békés észítőmunkánk védelmére jól felszerelt néphadseregre van szükség A leinteni rádió jelentése szerint a keresi élcsapatait ütvén kitejéserre közelítették meg Phenjant Éleződi­ek az ellentétek az amerikaiak és az angolok között MscArthur Fianc szsmatár­a von­atkozó tervei miatt A nyugati hírügynökség tudó­sítói jelentik, hogy a koreai ag­­ressziós csapatok­ arcvonalának valamennyi szakaszán gyors ütemben folyik az amerikai csa­patok és zsoldos kötelékeik visz­­szavonulása. A koreai néphadsereg- 'Jok­­esonnál áttörve, két részre szakitotta az agreasnes arc­vonalat. A Reuter tudósítója jelenti: Csütörtökön északkoreai csapatok déli irányban özönlöttek át a Csongcson folyón. A harcokban kifáradt amerikai 8. hadsereg mintegy 30 km-t vonult vissza Szuncsonig. Úgy látszik, az ame­rikai hadsereg aligha képes egye­bet tenni, mint késleltetni a ro­hamot. Kelet felől újabb nagy erők igyekeznek az amerikaiak hátába. Szun­csont, a 8. amerikai hadsereg sarokpillérét csütörtö­kön fenyegetés érte egy keletről jövő átkaroló támadás következ­tében. A koreai néphadsereg élcsapa­tai már majdnem elérték a phen­­jan—szuncsoni utánpótlási főút­vonalat — jelenti az ADN tudósí­tója.. A néphadsereg az elmúlt 4 nap alatt 120 km-ig terjedő területet nyert. Az AFP jelenti, hogy az észak­koreai csapatok elfoglalták Ku­­m­rlt. Az arcvonal középső sza­kaszán bevetett török zsoldos­dandárt körülzártak. A 30. szé­lességi fok területén erős parti­­zánkötelékek aktív harci tevé­kenységet fejtenek ki és egyre nagyobb­­mértékben fenyegetik az amerikai csapatok utánpótlási vonalait. A hadműveleti terület­­ről dél felé vezető útvonalakra a leírhatatlan zűrzavar jellemző. A londoni rádió tudósítójának je­lentése szerint északkora­­i élcsapatok már ke­vesebb mint 50 kilométerre közelítették meg Phenjant. Az északkek­éa­i roohamcsapa­­tok­ egy pillanatnyi időt sem hagynak az amerikaiaknak az átcsoportosításra. Az amerikai imperialistáknak az a törekvése, hogy a koreai agressziót kiterjesszék a Kínai Népköztársaság területére, a marshallizált kormányoknál, el­sősorban az angol és a francia kormánynál egyre nagyobb nyug­­talansá­got­ és ijedtséget kelt. A Reuter megállapítja, hogy a brit kormány alapvetően el­lenzi az engedély megadását MacArthurnak Mandzsúria bombázására. Ebben a kérdésben az angol és amerikai kormány között határo­zott ellentét áll farm. Angliában hevesen támadják Bevint, mert a koreai kérdésben teljesen Ameri­­ka politikáját követi. Az ADN londoni értesülése sze­rint a brit kormány esetleg kö­zölni fogja az amerikai külügy­minisztériummal, hogy ha Mac­­Arthur eljárása továbbra is lehe­tetlenné teszi a diplomáciai tár­gyalásokat, akkor meg fogják vizsgálni a brit csapatok részvételének kérdé­sét az amerikaiak koreai in­tervenciójában. Az ADN londoni tudósítója úgy értesült, hogy a brit kormány szerdán rendkívüli ülésen vizsgál­­ta meg a koreai hadszíntér leg­utóbbi fejleményeit és az USA ál­tal felidézett kínai háború ve­­szélyét. Kolhoz-stadion A harkovi körzet Peszocsin falujá­ban a lakosság aktív közreműködésé­vel stadiont építenek. A stadionban labdarúgó pálya, röplabda pálya, ko­sárlabda pálya, teniszpálya és futó­pálya lesz. - 1 . ­ET50 DECEMBER 1. PÉNTEK EMLÉKEZÉS KIROV ELVTÁRSRA Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1034 december 1-én a Bolsevik Párt Központi Bizottsága mély megren­düléssel jelentette a Pártnak, a munkásosztálynak , a Szovjetunió valamennyi dolgozójának Kirov ehrics elvesztését­ ,’Szergej Miromovi­cs Kirovnak, a Párt és a Szovje­unió egész mun­kásosztálya­­ kedvencének, a kris­­tálytiszta és megingathatatlan ke­ménységű pártmunkásnak, igazi boseviknek, igazi leninistának el­vesztése — aki egész ragyogó, di­csőséges életét a munkásosztály, a kommunizmus ügyének szentelte — a legsúlyosabb veszteséget jelenti a Párt és a szovjet ország számá­ra. ‘ Kirov elvtárs szegényparaszt csa­lád fia volt. Korán árvaságra ju­tott s az árvaházi gyermek szomorít életét élte. Később a kazányi me­chanikai-technikai intézetbe került, ott végezte tanulmányait. 1904 vé­gén tagja lett a tomszki szociál­demokrata szervezet bolsevik cso­portjának. E naptól kezdve 30 éven át meg­­ingathatatlanul magasra tartotta a Bolsevik Párt harci lobogóját. A cári csendőrség könyörtelen és em­bertelen üldözései ellenére Kirov elvtárs bátran, megingathatatlanul küzdött a nép boldogságáért. Har­cos, kemén­­­y akaratát semmiféle megpróbáltatás nem törte meg. A Nagy Októberi Szocialista For­­radalom egyik leglángolóbb lelkű vezetője volt, törhetetlen hittel és bátorsággal harcolt az intervenció­­sok és a fehérgárdisták ellen. A Forradalom győzelme után egyik leglelkesebb vezetője lett a szocia­lista Oroszország építésének s az ő nevéhez fűződik Leningrad iparosí­tásának története. Kirov elvtárs törhetetlen forra­dalmár, lánglelkü szónok s a szo­­cializmus építésének nagyszerű szervezője, a Bolsevik Párt és a szovjet állam egy legkiválóbb ve­­zetője. Lenin és Sztálin hű tanítvá­nya volt. Nem ismerte a félelmet, nem ismerte az akadályt a Párt által a nép elé tűzött hatalmas cé­lok eléréséért folytatott harcban. Keményen harcolt az opportunis­ták ellen, leleplezte az árulók elméle­teit és cselekedeteiket. Mint a Bol­sevik Párt Politikai Irodája és Köz­ponti Bizottsága titkárságának tagja. Kirov elvtárs részt vett az ország kül- és belpolitikájának ki­alakításában. Az élet mély szerete­­tével figyelte szovjet hazája hatal­mas fejlődését. Az 1934. évi XVII. Pártkongresszuson ezt mondta: „Nagyok, óriásiak elért eredmé­nyeink. Egyszerű szavakkal csak ennyit mondhatok, az ember sze­retne örökké élni.“ Kirov el­vtárs szerette azt az éle­tet, amelyet ő és harcostársai épí­tettek a Szovjetunióban s ez a sze­retet hevítette munkájában, ez adott neki kimeríthetetlen ener­giát. A szovjet dolgozók büszkék v­ol­tak K­rovra, akit Sztálin elvtárs így jellemzett. .,A bolsevik ragyogó tulajdonságai egyesülnek benne a személyes elvtársi és baráti viszony­nak azzal a szívélyességével és szerénységével, melyek az igazi le­ninisták tulajdonságai“. Kirov elvtárs szerette a népet, munkájával a népet szolgálta. Be­szédeiben és cikkeiben szüntelenül figyelmeztette a szovjet népet a ka­pitalista környezetben rejlő veszély­re és leleplezte a nemzetközi im­perializmus gaz terveit, megmagya­rázta a szovjet kormány­ békepoli­tikájának lényegét. Bátran kijelen­tette, hogy a kapitalizmus napjai meg vannak számlálva, a történe­lem már régóta ítélkezett felette. Ma 16 esztendeje, hogy az impe­rialisták zsoldjában álló trockista gyilkosok megölték Kirovót. El­­pusz­­tatták azért, mert ismerte és leleplezte az imperialista fondorla­tokat, mert igaz ember volt, mert szerette a népet és gyűlölte a nép ellenségeit. Z­­danov elvtárs ezt mondta: Né­pünk nagyszerű emléket állít Ki­­rov elvtársnak... Jifi, a párt, a munkásosztály, a szocializmussal, a kommunizmus felé tartó felvonulí­tótikkal állítunk örök emléket Szergej Mironovics Kirovnak. Kellner Belő elvtárs, deb­receni egyetemi tanár előadása a fi­raa­­si szekes pályát isn Az Akadémia orvosi osztálya rák-konferenciájának harma­dik napján részletesen megtár­gyalták a daganat­kutatás tu­­dományos kérdéseit. A konfe­rencián megjelent Raskó Anna el­vtársnő népjóléti miniszter és az egészségügyi kormányzat szá­mos vezető tagja. Az előadást dr. Kellner Béla elvtárs, a debreceni egyetem kórbonctan professzora tartotta. Előadásában kiemelte a szov­­jet kutatók eredményeit, akik újszerű megállapításaikkal egé­­szen új fejezetet nyitottak meg a daganat kutatásban és bebi­zonyították, hogy a Szovjetunió a kutatás területén is az első helyet foglalja el. Kellner elv­társ, az új szovjet biológia, a Pavlovi nervizmus és az élő fe­hérje kutatási eredményeinek szempontjából vizsgálta meg a daganatok keletkezésének és a szervezetben történő tovaterje­désének problémáját. Arra a megállapításra jutott hogy a daganat keletkezésében a körn­nyezethatásra megváltozott­­ szervezet és a rákot megelőző állapotok dialektikus kölcsön­hatása szerepel. A vita során felszólalt Had­­zsid­ov professzor elvtárs is, aki elmondotta, hogy a szovjet orvosprofesszorok útmutatása nyomán Bulgáriában hatalmas mértékben fellendült a daga­natellenes küzdelem. Az értekezlet ezután távirat­ban üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat, háláját fejezve ki azért a hatalmas támogatásért, amellyel a magyar tudományos életet és a közegészégügyet a Párt és a kormányzat támo­gatja. Vörösmarty Mihály születésének 150. évfordulója alkalmából a magyar rádió X-én este 20.20 órától közvetíti Horváth Mártonnak, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottsága tagjának emlékbeszé­dét.

Next