Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-01 / 50. szám
Rákosi Mátyás elvtárs válasza Rákosi elvtárs megállapította, hogy a három napig tartó vitában több mint ötven küldött vett részt és amint ezt a Kongresszus megállapíthatta, minden kérdésben, amelyet e beszámolójában érintett, egyetértettek a felszólalók. Az ötven hozzászóló egységes h-kigeítése kifejezi és képviseli a Kongresszus álláspontját is. Viharzó tapssal válaszoltak r. küldöttek Rákosi elvtárs szavaira. Az ünneplés lecsilapultával Rákosi elvtárs így fejezte be rövid felszólalását: Amilyen egyetértéssel helyeselték itt az elvtársak a beszámolómban kifejtett nézeteket és tennivalókat, ugyanosan egyetértéssel hajtsák is végre azokat. Az MDP Kongresszusának negyedik napi tanácskozásait szerdán reggel Piros László elvtárs vezérőrnagy nyitotta meg. A táviratok ismertetése utánelkezdték a kongresszus második napirendjének tárgyalását, amelynek címe: „Az ötéves terv első évének eredményei és további feladataink a népgazdaság szocialista építése terén". A napirend előadójaként Gerő Ernő elvtárs, államinniszter, a Népgazdasági Kivács elnöke, a Párt főtitkárhelyettese tartottameg beszámolójt. 1931 MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK I. Ötéves népgazdasági tervünk első évének eredményei és hiányosságai A Magyar Dolgozók Pártjának II Kongresszusa olyan időpontban ülésezik, amikor már módunkban áll részleteiben is kiértékeln ötéves népgazdasági tervünk első évének eredményeit. Ha népgazdaságunk jövését egészében tekintjük. • ■ t nélkül állapíthatjuk meg, h , ,az ötéves tervidőszak első évi .-ra jó munkát végeztünk. Gyáriparunk — a helyi ipar nélkül -- mintegy másfélszer gyorsabban fejlődött az előírtnál. Mint ismeretes, gyáriparunk a menetközben felemelt előirányzatot is 9,8 százalékkal túlteljesítette, s ennek eredményeként egész terv-kötelezett iparik termelésének növekedése 1950-ben a hároméves terv utolsó évihez, 1940-hez képest 83,1 százalék volt. Olyan hatalmas növekedés ez, amely a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalta, s amelyhez foghatót sohasem ismert semmiféle kapitalista ország. A szocialista iparosítás sztálini törvényének megfelelően nehéziparunk termelésének fejlődése meghaladta a könnyűiparunkét. Nehéziparunk termelése az ötéves terv első évében 36,2 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest, könnyűiparunké pedig 31 százalékkal. Az egész ipar, és ezen belül a gyáripar termelésének fejlődését is messze maga mögött hagyta gépiparunk, amelynek termelése egyetlen év alatt 42,3 százalékkal ugrott előre, ami ugyancsak megfelel a szocialista iparosítás sztálin törvényének. Nehéz, és könnyűiparunk mellett komoly fejmődést mutat építőiparunk, melynek termejlése az, ötéves tervidőszak első évében, a megelőző évhez képest 110százalékkal növekedett, s amely termelési tervét kereken 30 százalékkal telesítette túl. Ötéves népgazdasági tervünk előírta, hogy a gyáriparban a munka termelékenységének öt év alatt 50 százalékkal kell növekednie. Ismeretes, hogy már az első évben gyáriparunkban a termelékenység az egy teljesített munkaóra alatt termelt értékben mérve több mint 20 százalékkal emelkedett. Nem ilyen kedvező a kép, ha azt vizsgáljuk, hogyan változott a termelés értéke 100 forint kifizetett munkabérre vonatkozóan. Itt nem emelkedés van, hanem némi csökkenés: a nehéz, és könnyűiparban egy év alatt 100 forint kifizetett bérre vonatkoztatva a termelés értéke 2.6 százalékkal, az építőiparban pedig 1.6 százalékkal csökkent. Más szóval iparunkban a béralap gyorsabban növekedett, mint a termelés, amit nem lehet normálisnak tekinteni. Az önköltség csökkentését ötéves népgazdasági tervünk az 1950 54. évek időszakára 25 százalékban írta elő. Ennek megfelelően az ötéves terv első évében az ipari termelés önköltségének mintegy 5 százalékkal kellett volna csökkennie. Különféle számítások azt mutatják, hogy ezt az önköltségcsökkentést körülbelül elértük. Gyáriparunknak és építőiparunknak egészében rendkívül gyorsütemű fejlődése nem terelheti el figyelmünket azokról a hiányosságokról, amelyek a már említetteken kívül iparunk fejlődésében megmutatkoznak. így, jól le. ,hát, ötéves tervünk eredeti előirányzatához képest alapanyagiparunk termelésének fejlődése is meggyorsult, mégis alapanyagtrmeésünk, a vas-, acél, a hengerelt acél- és a széntermelés gyorsulásának üteme jelentősen elmaradt az egész ipar gyorsulásának üteme mögött. Hasonlóképpen: jól lehet, már az ötéves terv első évében több villamosenergiát termeltünk, mint amennyit tervünk szerint termelniünk kellett volna, villamosenergia termelésünk gyorsulásának üteme elmarad egész iparunk termelésének gyorsulási szeme mögött. A tapasztalt bebizonyította, hogy sokkal-sokkal több szénre van szükségünk, mint ezt magunk gondoltuk akkor, amikor ötéves népgazdasági tervünket kidől hoztuk. Ha az iparunkban az ötéves terv első évében az igen komoly eredmények mellett megvutatkozó hiányosságokról szólunk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kisipari szövetkezeti mozgalmunk két év óta lényegében egyhelyben topog és helyi iparunk, tehát túlnyomórészt helyi nyersanyagokat feldolgozó és helyi szükségetek kielégítésére hivatott, a tanácsoknak alárendelt ipar is még gyermekcipőben jár. Pedig a kisiparosok között megvan a hajlandóság a szövetkezésre és kisiparosaink jelentékeny része látja már, hogy számára ez a lehetőség arra, hogy végleg beilleszkedjék a népi demokrácia gazdaságába, az épülő szocialista gazdaság rendjébe. Ami a helyi ipart illeti, itt a helyi tanácsok létrehozása, számos gazdasági tevékenység fokozatos átadása a helyi tanácsoknak és a helyi iparigazgatóságok megteremtése kell, hogy jelentős mentékben meggyorsítsák a fejlődést. Közlekedésünk lépést tudott tartani népgazdaságunknak, s különösen gyáriparunknak és építkezéseinknek az ötéves tervben előírtnál jóval gyorsabb fejlődésével is. Vasútiunk 1950-ben kereken 70 százalékkal szállítottak több árut, mint a második világháborút megelőző utolsó esztendőben. Ha figyelembe vesszük, hogy a második világháborút megelőző időszakban a magyar vasút áruforgalmának növekedése évente átlagosan 2—3 százalék volt, ez világosan megmutatja egész népgazdaságunk erőteljes fejlődését is, amely csakis a szocializmust építő népi demokrácia rendjében vált lehetővé. A vasúti személyszállítás 1950 folyamán még nagyobb mértékben emelkedett, mint az áruszállítás, ami nemcsak gazdasági fejlődésünket mutatja meg, hanem egyben jelzi dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését is. Mezőgazdaságunk részben a kedvezőtlen időjárás miatt, 1950- ben nem fejlődött egyenletesen, így, míg kenyérgabonából 92 százalékkal termeltünk többet, mint 1949-ben, addig takarmánygabonában és takarmánynövényeknél általában, valamint az ipari növények jelentős részénél elmaradtunk az 1950. évre előírt tervhez viszonyítva. Különösen jelentős az elmaradás a kukoricánál és a cukorrépánál mely terményekből több termett ugyan, mint 1949- ben, de az ötéves terv első évére előírt feladatot csak 79, illetve 65 százalékra sikerült megvalósítani. A takarmánynövények gyenge terméshozama lassította, sőt részben visszavetette állatállományunk fejlődését, amiben, persze, az ellanság aknamunkája is szerepet játszott. Sertésállományunk 1950 októberében nem sokkal volt nagyobb, mint az előző év ugyanezen hónapjában, tehénállományunk pedig mintegy 50 ezerrel csökkent. Ugyanekkor jelentősen megnövekedett az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok állatállománya. Az állami gazdaságok állatállománya (számos állatban kifejezve) 1950 folyamán 125 százalékkal evök ideti, s emelkedésében túlindulta a tervelőirányzatot. Komoly lépést tettünk előre az ötéves terv első évében mezőgazdaszágunk gépesítése terén is. Egy évi alatt gépállomásaink és állami halóságaink traktorállománya 40 Aj traktorra növekedett, s ezenkívül nagyszámú egyéb mezőgazdasági gépeket is adtunk a mezőgazdaságnak. A műtrágyái elhasználás mezőgazdaságunkban 1950 folyamán több mint 50 százalékkal emelkedett. A minisztertanács ismert határozata nyomán az agrotechnika nemcsak az állami gazdaságokban és termelőszövetkeze- tekben, hanem az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokban is bizonyos javulást mutat. Egészében véve azonban mező,,gazdaságunk fejlődését az ötévesterv első évében nem tekinthetjük kielégítőnek. Mezőgazdaságunk elmaradását nem is mutatják meg eléggé világosan csak a termelési adatok. A mezőgazdasági termékekből a falusi lakorság jelenleg a népi demokrácia idején összehasonlíthatatlanul nagyobb hányadot fogyaszt el, mint amekkora hányadot elfogyasztott a nagytőkés, nagybirtokos Horthy- Magyarországon. Nem húnyhatunk szemet az előtt a tény előtt, hogy szétaprózott mezőgazdaságunk árutermelése hálátlanul elmerad iparunk árutermelése mögött, így 1950-ben gyáriparunk árutermelése 35 százalékkal emelkedett, mezőgazdaságunké pedig csak 4 5 százalékkal. A mezőgazdaság elmaradásának legfőbb oka az, hogy iparunk már túlnyomó többségében szocialista nagyipar, mezőgazdaságunk peig még túlnyomórészt szétaprózott, kisárutermel és kevés árut termelő gazdaság. E mellett szerepet játszik az is, hogy egyéni parasztgazdaságaink fejlődésére nem mindig fordítunk elég gondot. Ebbő azonban nem azt a következtetést kell levonni, htopy meg kell lasstani országunk iparosításának ütemét, sanem azt, hogy fokozni kell az iparosítás üteme , fokoznunk kell a mezőgazdaság gépesítését, fokoznunk kell a mezőgazdaságnak műtrágyával, munkaeszközökkel, szállítóeszközökkel való ellását s a fokozott iparosítás útján is meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdaságot fokozatosan nagyüzemül sok árut termelő, iparunk és lakosságunk összes szükségletét bőven kelégítő szociaista gazdasággá szervezhessük .. Belső áruforgalmunk 1950 fov.umán nagymértékben megnőtt. Az állami nagykereskedelem forgama (tehát egész nagykereskedelmünké, mert 1950-ben már ne volt nálu’k magánnagykíreszfedelem) egy év s alaié- 57,4 százalékkal emelkedes [az áruforg.'útn tervez nagykereskedalmünk köze 17 százalékká .á.'.e.teskeáv. A kiskereskedelem (...'-a: az álamé a siövetkez.!: és a magár k .'keres'kedvem «gyű ivéé«.) 1950. évi forgalma 18,8 százalékké haladta meg az lCiv. év! . Az 1956-ben bekövetkezett fejlődés eredményeként jelenősen megerősödött belső áruforgalmunkban a szocia’-lsta ( ehá-t az állam’ és szövetkezet?) kereskedelem szerepe. Jelenleg a szoc'a.’s’a kereskedexm a fogyeró áruforgalomnak mármintegy 70 százalékát bonyolítja le. Belkereskedelmünk jelenős fejlődése és szociaista kereskedelmüünk ’komoly megerősödése azonban nem jogosít fel bennünket arra, hogy szemet hunyjunk a hiányosságokéört. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy míg az előző években gyakran a fölös mennyiségben raktáron fekvő áruk elhelyezése okozott, számunkra gondot, addig 1950- ben a terme és a limes emelkedése ellenére a kereslet számos terű’isten elébe szaladt a kínálatnak. Mazgában véve ezt nem teilet negativ jelenségnek tekiteni. Pl. az,t hogy 1950-ben 150.000 kerékpárt és közel tízezer motorkerékpárt termeltünk s ez a mi vszonyankhoz kétest hatalmas mennyiség sem mutatkozolt elegendőnek mutatja, mennyire felemelkedett dolgozó népünk é'es színvonala. De természetesen a belső áruforgalomban tapasztalt rendetlenerségek nemesek erre vezethetők vizsza. A belső áruforgalomban megmutakozó rendet enességekben szrepel jászk m'ndenekelőtt a mezőgazdász«' .rmelés, e'mar-cdása. De szerepet játsz’k emel’e’ az hogy a dolgozók, a keresők száma s ezzel együtt a béralap rendkívül gyors ütemben növeksz’k, másrész, pedig a dolgozók számának ez a gyorsa'emíi növekedése átmenetiig e-'-r.k' ksebb mértékben jut kifejezésre a fogyasztási javait termi !csendr’ emel ködésében, mert a szoc ri's-.ta iparosítás megköveteli, hogy prost m'ndene-ko’el nehéz.psunkát. : fizive általában a termelőeszközök termelését fejlesszük. Módezekhez járul saját tapasztainthuságunk és gyenge szervezettségünk is az álam i s általában a szoc aista kereskedelem terén. Végül, de nem u'o'só sortiin :gen komoly szerepet játszik népünk ellenségeinek, a k - zsákmányoló osztályoknak, ezek Tná'edvénya nak, a különféle reakc'ós elemeknek népi demokrác’á.'keted rányuló tudatos kártevő mmnti kaja is. Isdere’-os, hogy 1950 folyamán az él'encég dőrő -időre 'öhh n ki,k‘se-c11-3 meg, hogy köze látásunkat a folyó szükségletekket messze meghívadó, tömeges vásárlásokkal. zavarja, meserségesen Borbaásásokat szervezett. Jellemző, hogy megyénként és területenként vizsgálva az áruforgalom hirten, időről-dőre történő megnövekését a vásárlások rendellenes emkedését, összefüggést 'ehe' megállapítani az úgynevezett vásárlási láz megjelenése és a mezőgazdaság’ termelvények beadásának mp. net között. Így pl. múlt év júliusában Vas és Veszprém megyében amelyek akkor, a . beszo'gál atáss",. jelentősen elmaradtak, ütte fej fejét a tömeges vásárolás. Ugyanakkor azonban Hajdú megyében, amely a beszolgáltatásban az élen haladt, alig volt tapa.Ez*alluidó a vásárlás emelkedése. Ez is azt mutatja, hogy az ellenség, amelyre számos területen súlyos csapásokat mértünk, rávetette magát a közellátás területére. Ilymódon a közellátás kérdése az osztályharc egyik legfontosabb terüldévé vált. Pártunk kezdeményezésére rép demokráciánk államhatalma kemény ököllel sújtott, a közellátás frontján garázdálkodó elénségre és egy sor átfogó gazdasági intézkedést hozott, a közel látás zavartalanságának lee’ositására. Ismeretes, hogy ezeknek az intézkedéseknek eredményeként elkerült a cukor és IT- noml’szt el’átást kielégítően megoldani Nyivánvaló, hogy aközellátásunk kérdésének megoldásához még további erőfeszítések szükségesek. Mindenekelőtt a mezőgazdasági és az ipari termelés tovább’ fokozása terén, nemcsak általában a mezőgazdasági és ipari termelés, hanem döntően a mezőgazdasság és pipar árutersnedésének további növök'.-,' útján. Emel.e’.t o.v.árszk: Továbbra is szárazon ki tartanunk a puskaport és kimoi.u* önül sokszorozott erővel kell fo*u.l.anunk népünk c'linsteelre. amcyvk — szefűre. kil! látnunk, •— ;ő :g ingják kisdvki: újból és újhír támadásba a ma mű közül'41 ásunk. népdemokrácánk öten. A köze látásunk IvriHt már meghozott és még meg'iozandó .intézkedések .célja: a dolgozóit^és csa- ládtag.Vk zavar ír. ián • ellátás^ legfontosabb élelmezési és egyéb közszükségleti e kkekkal — jó " fai ' - Samt ..i»r tálékok bizosítára, mert e* elengedhetetlen feltétele a sovszerű gazdálkodásnak s végül külkereskedelmi áruforga''munk számára a szükséges árukészletek rendelkezésre bocsátása, bár az élem,szerklv'-ei, ötéves tervünk folyamán m'nd i rgobb mérékben fogjuk gépk’vt helyettesíteni. Kttke'es!: hűnk az im’pera'isták. .által vei’...': szemben aika’magas ellenséges rendszabályok dacára álmában megoldotta az ötéves terv eső évében rá váró feladatokat. Ebben döntő szerepe játszott a Szovjetunó és a népi demne sráca országai közö'4. lésze ,pt: újtipusú gazdasági kapcs,o átok rendszere, amely maggyors-!!\*ta és meggyorsítja a nép' demokráca országa'iak ‘parosítását s lehetőié tette és U-hc/.övé .Jesz, hogy ezekrtz országok, így Magyarország 's a hiányzó nyersanyagokat a népgazdaság fejeszlésére szükséges ipari fe'szerelési. gépeket m'nd to kezo’jobb mértékben ?z ecrymásközötti kereskedelemben b’ztosít- ják. A tőkés mper’allsfo. országok krila-Tackafilm' és a’fajéban gazdaság' kapcsolata’.nak törvénye: aki b'-'a rjin M'nthogy pedig ti erősebb Inkább bírj-«, 'tehát az erősebb régió-szóvarja a gyengébbeket. Ezzel szemben ez új viszony, amely a Kölcsönös Gazdaság’ Segítség Tanácsa, révén a Szovjetunió és a nép’ demokrácia országai közé tegvalósult. Valóban a kölcsönös megsegítésen a input. Lényege a szabad népek szolidaritása, egymás, kölcsönös érdekenek figyelembe vétele s ez, hogy az erősebb segi ; a gyengébbe*, mert ’aán felesleges külön a áhúzni, hogy bár kölcsönös segitésről van szó, mégis elsősorban a nagy Szev elme az, amely segít valamennyinke‘. segít! a nép demokrác j Ssz- Sz s országai. M elv árszik termesze’cser nsm- C3 le a Szovjetun’óval és e nép: demokrácia erszá jutva! Írnak fenn* ar lant külke-eskedsml k-:o- Cídalo’m . hanem a től.és orazágottal ír. ! A • ők's erszások Ezott. rmstyek főként az amerikai ‘mo'rtalis á'i I nyomására, m'ná'rk.vépbe'zárkóznak a’o'. hogy velünk kretkedjenek, jól tehe: ez a migratás ezekre az or. rákra nézv.: hátrányosrbh. m’n. a mi számunkra. Ugyanakkor maikor 1950 folyamán klilkzrsikadilm: forgalmunk egés szóban tö ob mint 13 százalékkal emkedet, a cké. or.-zágokkal folytatott kü’korzsksdrímünk nemcímv v'.S20«nyl£g, d2 c-bszor; mér• t.ékbsrj, is csökkeni4'. Szoc? t‘zmust cp'tö nép: demokrrc’ónk s~ :rrp~nl iából rendkívül fon'cs kérdés a népgazdatág bzrvc ház';??,tank alakulása, mer. ezen méh rrjuk le a szociatista felhalmozás ütemét országunkban. 1950- ben lényegesen ma gasabb öss zo?at ruházunk be, non amekkorát ötévé? tervünknek magistelen erre ez évre előirányozunk. Az 1950- ban magvaló»tlet össz:-, nípiszda. sázi beruházások érték? 67.4 százalékkal haladta meg 1919. évi beruházásunk országét. Egyetlen év a’ft’t több m.tv‘. timlliárd foritnyi összagsl ruházunk be népgazdaságunkba. A gyáripar fejlesztését sfeláló biuházásofenek több mint 90 szízrláka,; fordi’otok r.shézhavunkra, r.m’i magfala’.’ a szocialista iparossé k' vilelményének, ha f»alatmás aaszegek juh írén mazőgazdaságunknak- közlekedésünknek, könnyűiparunknak és szociális a kereskedelmünknek is. Beruházásaink révén jelentős mértékben fejleszettünk iskolahálóziMunka. kutturás :r. é.i.ménye.lnke:. nüveljük a dolgozók Szociális egészségügyi kiszogál’ás:a b'zosító lé erf minyék " számét. Népünk életszínvonala az ötéves terv első évében gyorsabban nőve.