Néplap, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-02 / 229. szám
Episzel a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét, jegyezz békekölcsönt! Legyenek szakszervezeteink a Gazda mozgalom legjobb szervezői Milyen lesz hazánk az ötéves terv végére? Ezren és ezrel teszik fel naponta ezt a kérdést. _ Egyféleképpen lehet rá felelni: az ötéves terv végére hazánk egész arculata megváltozik. Új térképet rajzolnak majd róla, melyen Dunapentelét, a vas és acél városának, Komlót bányavárosnak, Tiszalököt a nagy tiszai erőmű központjának jelölik. A mezőket a Tisza táján öntöző csatornák hálózzák be, az országban ezer és ezer traktor dübörgésétől lesz hangos a táj Virágzó, boldog lesz a mi hazánk is, mert a nagy Szovjetország útján járunk. Csakhogy ez a szép jövendő nem hullik magától ölünkbe. Keményen meg kell dolgoznunk érte, még odaadóbban kell vívni a harcot a békéért még éberebbnek kell lennünk ellenségeinkkel szemben. Nem szabad sajnálnunk a fáradságot a nagy építő munkától. És nem utolsó sorban az eddigieknél még jobban kell takarékoskodnunk, be kell vezetni a takarékossági mozgalom legújabb hajtását, a Gazda-mozgalmat. A Párt Budapesti Bizottsága Gazda Géza elvtárs kezdeményezését példának állította elénk, a mozgalomba való részvételt kötelességévé tette minden kommunistának. A Pártbizottság határozatát a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége is magáévá tette és felhívta a szakszervezeteket, hogy tegyenek meg mindent a Gazda-mozgalom bevezetésére. Medvénk üzemeiben azonban a szakszervezetek nem tettek meg még mindent a mozgalom érdekében. A SZOT felhívása után hozzákezdtek a mozgalom szervezéséhez, de a jó kezdet nem hozta meg a további szervező munkát. Valamennyi üzemünkben a felhívás után két héttel már valósággal megfeledkeztek a mozgalomról Kihasználatlanul maradtak azok a lehetőségek is, amelyekre a dolgozók a szakszervezeti napokon felhívták a vezetőség és dolgozó társuk figyelmét. Így volt a kisvárdai Vulkán vasöntödében is. A szakszervezeti napon Rohály elvtárs javasolta hotív a hulladéklemezekből készítsenek spiccvasat, tehénkaparót és más olyan közszükségleti cikket, amihez a hulladéklemezek megfelelőek. A szakszervezet nagy lelkesedéssel fogadta a javaslatot, azonban semmit se tett a javaslat megvalósítása érdekében. A dolgozók még a mai napig is válasz nélkül vannak: nem tudják bevezethető-e Rohály elvtárs javaslata, vagy sem ha bevezethető, akkor miért nem vezetik be? Elhanyagolták a Gazda-mozgalom kiszélesítését az építési vállalatoknál is. Az építőmunkások közül sokan tettek javaslatot, többen ■— mint például Bíró Barna és brigádja, Lippai Kornélia és brigádja értek is el szép eredményeket, de a hulladékfelhasználási módszert nem általánosították. A szakszervezet nem gondoskodott arról, hogy a vállalatok azonos munkakörben dolgozó munkásai átvegyék a módszert. A Nyíregyházi Magasépítési Vállalat Büdszentmihályi úti építkezésénél a fiatalok bevezették a heti ..aranygyűjtő órát" Minden héten egy órát fordítanak arra, hogy az elhullott téglát ácskapcsot deszka darabokat összeszedjék és beállítsák a termelésbe. Ez is Gazda-mozgalom. Sajnos, azonban a nyilvánosság nem tud róla. Még a Nyíregyházán lévő építkezési munkatelepek dolgozói sem ismerik, a vidéki munkatelepek pedig nem is hallották a hírét Szakszervezeteink nem biztosítanak kellő nyilvánosságot a mozgalomnak. Ez általános hiba, megyénk valamennyi üzemében megtalálhatjuk. A Gazda-mozgalommal jövőt teremtő munkánkat segítjük, ez a mozgalom új erőforrást jelent, új tartalékokat vonhatunk be a nagy munkába, ha széles tömegmozgalommá tesz szűk. Ezért a szakszervezeteknek, üzemi bizottságoknak az a feladata, hogy felszámolják a dolgozó tömegek kezdeményezése mögötti elmaradottságukat. Sürgősen be kell hozni ezt a lemaradást. Az üzemi bizottságok, a műhelybizottságok, a bizalmiak a terv teljesítéséért való harcukban erre is fordítsanak gondot, hiszen ez annak a segítője. Az aktívak feladata a mozgalom lényegének, céljának ismertetése a dolgozókkal, népszerűsítsék a jó kezdeményezéseket, hívják fel a dolgozók a műszakiak figyelmét a lehetőségekre, az úgynevezett szűk kerestetszifitekre". Nem szabad azt gondolni, hogy a Gazda-mozgalom kiszélesítése reszortfeladat, valamely résztottbizottság feladata. Nem! Az egész üzemi bizottságé. Járjanak el az üzemi bizottságok olyan gonddal, mint ahogy megkívánna ezt a nagyra hivatott mozgalom. DÍSZELŐADÁS a KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG MEGALAKULÁSÁNAK , ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A Kínai Népköztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából vasárnap este díszelőadást rendeztek Budapesten az Uránia filmszínházban. A díszelőadáson megjelentek Farkas Mihály elvtárs vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja titkárságának tagja, Rónai Sándor elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István, a Minisztertanács elnöke, Kiss Károly elvtárs, külügyminiszter, Vas Zoltán elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Szabó István elvtárs, altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Majlát Jolán, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára, valamint a politikai és kultúráis élet több más kiválósága. Megjelent az ünnepségen I. D. Kiszejjov, a szovjetunió budapesti nagykövete, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete, valamint a többi baráti állam budapesti diplomáciai képviseleteinek tetétői. A díszelőadást Molnár Erik igazságügyminniszter nyitotta meg, majd Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes mondott beszédet. — Október 1-éie van két esztendéje annak, — mondotta, — hogy a pekingi Vörös-téren kihirdették a Kínai Népi Politikai Tanácsadó Testület világtörténelmi határozatát, kikiáltották a Népköztársaságot, közzétették a kínai szabadságokmányt, és Mao-Ce-Tung, a kínai nép nagy vezetője felolvasta a Központi Népi Kormány első kiáltványát. A munkásosztály vezetésével megszületett a kínai nép történelmében először a nemzet egysége, amelynek alapja a munkások és parasztok szövetsége, részese minden demokratikus osztály és Kína minden nemzetisége. Mihályfi Ernő ezután azokról az eredményekről beszélt, amelyeket a kínai nép a Kommunista Párt veztélésével a teljes felszabadulás óta eltelt két év alatt elért kiáltásának második évfordulóján nyitjuk meg a kínai film ünnepi hetét, — mondotta ezután. — A kínai művészet és a magyar nép találkozójáról, amely művészeti és társadalmi életünk fontos és nagy eseménye — forró szeretettel és lelkes együttérzéssel köszöntjük a teljes felszabadításának évfordulóját és szabadsága két esztendejének csodálatos eredményeit ünneplő nagy kínai népét. Ezután a meghívott közönség előtt levetítették a ,,Kína lánya” című díjnyertes, magyarra szinkronizált kínai játékfilmet és az ,,új Peking" című színes szovjet—kínai — A Kínai Népköztársaság ki- dokumentfilmet. Sztálin elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtárshoz Sztálin elvtárs a következő táviratot intézte Mao Ce-tung elvtárshoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökéhez. ..Mao Ce-tunng elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének. Peking. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának második évfordulóján kérem Önt, elnök elvtárs, fogadja baráti üdvözletemet. A hatalmas kínai népnek a Kínai Népköztársaság kormányának és önnek személyesen azt a szívélyes jókívánságomat küldöm, hogy érjenek el további sikereket a népi demokratikus Kína építésében. Erősödjék továbbra is a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió nagy barátságja, amely szilárd biztosítéka a békének és a biztonságnak a Távolkeleten. I. V. Sztálin.“ VOLGA... A BÉKE BÁSTYÁI TISZALÖK... A szovjet föld világospiros trrkipén fekete, vagy kék vonallal jelölik. Valahol a hősi Leningrad alatt kezdődik útja, megkerülli a dicsőséges Moszkvát és Sztálin hősi városán át, több ágra bomolva, ASZtraelicinynál ér a Kaspi-tengerbe. Hosszú évezredeken keresztül alakította ki medrét. Ásta, kanyargatta, hol jobbra, hol balra, téritette. Mindezt olyan hosszú idő akat, hogy emberemlékezet nem érhet el árkiig. Véres századok, zsarnoksággal terhelt évezredek teltek el s a Volga változatlan maradt. Akik a partján éltek féltek tőle, szolgái voltak a folyónak. A folyó áradásaitól függött kenyereik, életük. 1317 új korszak kezdetét jelentette a Volga évezredes életében is. A szovjet dolgozókat a Bolsevik Bárt felnevelte, a Nagy Októberi Forradalom megedzette és lerázták magukról a cárok igája után a ter messet igáját is. Most a természet, a szovjet haza arculatának megváítoztatásán dolgoznak. A hatalmas folyót, mérhetetlen víztömegébe rejlő erejét a kommunizmus, a béke szolgálatába állítják, Kujbisevner útját állják a nagy folyamnak és az egykor szolgatartó Volgát igéjükba hajtják. Milyen építkezés folyik itt? Arról nehéz még csak hozzávetőleges fogalmat is alkotni. Képzeljük el, hogy Bajánál a mi kis Dunánknak útját állnánk egy olyan gáttal, amely 25 méter magasra gyűjtötte maga mögött össze a vizet. A fülágát mögött a feldúl, zartfolyam egy 500 kilométi- hossá, legalább tít kilométer széles csatornát képezne. Ez a nagy csatorna annyi vizet gyűjtene magába össze, hogy iga, meg vízszegányebb években is ellátná energiáival pz ország valamennyi vizteremttvét. Ez a hatalmas méret hasonlítható csak a kujbisevi és testvére, a sztálingrádi erőművek, építkezések méreteihez. Milyen lesz egy ilyen hatalmas erőmű teljesítő képességé? Hazánk villamosenergi átemelése évente 25 millió kilowattóra, a kujbisevi, vagy a sztálingrádi erőmű egymaga évente 10 milliárd kilowattóra villaenesenergiát fog adni. És a hatalmas mennyiségű villanyáram elég les,ne 1955—58-ban az összes európai népi demokratikus országok, ha,ha iparuk villamosenergiával való ellátáshoz és Világításhoz. Milyen fegyverekkel győzik le a szovjet emberek a természetet , a Volga, medrének Mélyítésén olyan földmarkoló gépek dolgoznak, amelyek egyetlen óra alatt 1000—1000 köbméter földet emelnek ki a folyam fenekéről. Olyan földmarkolók vannak, amelyet terhüket 25 tonnás önkiürítő teherautókba rakják. Aki néhány év múlva végig hajózik a■ Volgán egészen új tájakban gyönyörködhet majd. Az építkezés sikerének biztosítéka az alkotó szovjet ember. A szovjet ember aki a béke, az alkotás szolgálatába állít mindent. Életének ssebbétételére, a szovjet haza erejének növelésére építkezik. Hatalmas erő születik a hatalmas célért — nem sok idő telik bele és a Volgán ollani fognál, a sztálini korszak a béke nagy építményei. Így írt a rankoniátlan Tiszáról Petőfi. Sok dolgozó ember- aki a Hazamentén élt, félve nézte a folyót. Gyengék voltak, nem tudtak a Tiszával szembeszállni. Ha a víz kiszökött medréből, hátára kapta a Viskókat a karámokat, mindent tört, zúzott, ami útjába esett. Ezreket tett egyetlen óra alatt földönfutóvá. A partja mentén mégis kiáltoztak a földek. Aszályos, esetlen esztendőkben kisült a kis krumpli, tengeri, nem hozott termést a búza és a rozs. A hatalmas Hortobágy, 62.000 hold föld, terméketlenül, víz, nedvesség nélkül volt, csak ,a csalóka délibáb varázsolt rá tengert, vizet. A Tisza közömbösen folyt a tikkadozó Hortobágy mellett. A szovjet emberek példáján, a Párt tanításán felnevelkedett magyar délgőzök útját állják a Tiszának. Tiszalöknél a rárompusztai Tiszakanyarnál már elkészült a ,barrikád”, a természettel való harchoz. Készül a vízlépcső. A folyó jobboldalán áll majd a vízierőmű, turbinaház, három hatalmas turbinával, melyek évente 55 millió kilowattóra energiát termelnek majd. Kétszer annyit, mint a már meglévő vízierőműtelepeink összesen. A mű második része a hajózsilip lesz. Itt emelik majd fel a hajókat, hogy eljussanak egészen fel Dombrádig, vagy a Bodrogon Sátoraljaújhelyig. A nyolcvanötméter hosszú áteresztő csatornán végighaladnak majd, akár az ezer tonnás hajók is. Sok anyag, rettentően sok vas, gép kell ehhez a nagy építkezéshez. A számokat még elgondolni is nehéz. Csak cementből 25 ezer vagonnal használnak fel. A cementből sóder hozzáadásával, több, mint 100 ezer köbméter betont készítenek. A betonozási munkákhoz 120 ezer köbméter kavicsot, Uo.CO0 köbméter követ, 820 vagon betonvasat használnak fel az alapok elkészítéséhez. Hogy az erőmű, mint a bástya, szilárdan állhasson, hatmillió köbméter földet kell megmozgatni. Ki segít ebben a hatalmas munkában? A szovjet tudomány, a technika jött segítségére a magyar munkásosztálynak. A. Eliava szovjet mérnök, vízépítő szakértő segítségével, szovjet földkitermelő gépekkel folyik a munka. A nagy mű 1933-ban elkészül. Sok Szabolcs- Szatmár megyei községház világosodik ki a tiszalöki erőmű termelte villanyáramtól, a Hortobágy délibábját is örökre elűzi a boldog valóság: 200.000 hold öntözött területen folyik majd az országépítő, békét erősítő munka. A tiszalöki erőmű, népünk büszkesége, a hatalmas szovjet erőművek mellett- a béketábor magyarországi szakaszán a béke egyik bástyája lesz. si. félszendergésemből a félrevert harang zúgása vert föl. Jön az árvíz, jön az árvíz — hangzók 15 tengert láttam, amint kitekintek. Virinszkij elvtárs távirata Csu En-laj elvtárshoz „Csu Enlai elvtársnak, az Állami Közigazgatási Tanács elnökének és a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének, Peking. A Kínai Népköztársaság második évfordulója alkalmából kérem Önt, fogadja üdvözletemet. Szívből kívánom a hatalmas kínai népnek és személyesen önnek, hogy érjenek el további sikereket a békés építésben, a népeink közötti törhetetlen barátság erősítésében, a világ tartós békéjéért vívott harcban. A. Visínszkij.“ Rákosi elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtárshoz „Mao Ce-tungí elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt elnökének. , A Kínai Népköztársaság megalapításának második évfordulója alkalmából a MatíVai Dolgozók Pártja Központi Vezetőségre meleg üdvözletet küldi a testvér Kínai Kommunista Pártnak és további sikereket kíván abban a harcban, amelyet az egész haladó világ lelkes rokonszenvétől kísérve, a Kínai Népköztársaság további erősítéséért, a béke megvédéséért és az imperialista háborús tíyújtottatók ellen folytat. Budapest, 1951 okt. 1. A Magyar Dolgozók Pártja Közp. Vezetősége nevében Rákosi Mátyás főtitkár,“ Kim Ir-Ssen elvtár» távirata „A natív Kínai Népköztársaság alapításának második évforduló alkalmából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, a koreai nép és a magam nevében a legmelegebb szerencsekívánataimat küldöm Önnek és az egész kínai népnek. A koreai nép az amerikai fegyveres agresszorok ellen folytatott igazságos nemzeti felszabadító harca során meleg támogatásban részesül szomszédja, Kína részéről és közvetlen segítséget kapott a kínai néni önkéntesektől, Kima legjobb fiaitól és leányaitól. Ez bátorította a koreai népet és megerősítette bizalmát a végső győzelemben. Még nagyobb sikereket kívánok a dicsőséges nemzeti ünnepet köszöntő kínai népnek saját országa békés építőmunkáirt, a keleti országok népei biztonságának megőrzése és a tartós világbéke megvédése terén.“