Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)
1953-03-03 / 52. szám
•» NÉPLAP 1953 MÁRCIUS 3. KEDD Szakszervezeteink nagy feladata: gondoskodás a dolgozó emberről A szakszervezetek XVIII. kongresszusának vasárnapi tanácskozásai A szakszervezetek XVIII. kongresszusa vasárnap folytatta tanácskozásait. A tanácskozáson megjelentek : Kiss Károly és Házi Árpád elvtársak, a minisztertanács elnökhelyettesei, Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára, Zsotnyecz Mihály elvtárs,a kohászati minisztérium vezetésével megbízott ,középgépipari miniszter és Piros László elvtárs, az MDP Politikai — A dolgozó emberről való gondoskodás még nem vált állami, gazdasági és szakszervezeti funkcionáriusaink vérévé. A párt, Rákosi elvtárs többszöri figyelmeztetése ellenére ezen a téren az elmúlt időben kevés javulás történt. A dolgozók testi épségének védelmében — A dolgozók élet- és munkakörülményei megjavításának egyik fe ■terülőe a munkavédelem, amelynek egészséges és biztonságos munkafeltételeket kell teremtenie a dolgozók számára. A szakszervezetek fontos feladata, hogy tevékenységükkel elősegítsék a szocialista munkavédelem állandó fejlődését, a dolgozók munkafeltételeinek szakadatlan javítását. A terv végrehajtásának mindinkább fokozódó üteme, népgazdaságunk állandó erősödése lehetővé tette, hogy mind nagyobb összegeket fordítsunk a dolgozók munkafeltételeinek megjavítására. Nagy számmal épültek korszerű öltözők, mosdók, fürdők és egyéb fzemegészségügyi létesítmények. Gépek ezreire kerültek védőberendezések, sok védőfelszerelés,védőruha oltalmazza a dolgozók testi épségét. A munka törvénykönyve és az azt kiegészítő kormányrendeletek részletesen szabályozzák, milyen berendezésekkel, intézkedésekkel és módszerekkel kötelesek a vállalatok igazgatói a dolgozók testi épségét és egészségét megvédeni. Pártunk kezdeményezésére kormányzatunk 1950 szeptemberében a szakszervezeteket bízta meg a balesetelhárítás ellenőrzésével. Ez is bizonyítja népi államunk mélységes demokratizmusát: a dolgozók maguk ellenőrzik a testi értségüket és egészségüket védő intézkedések végrehajtását. A megnövekedő feladatok szükségessé tették a szakszervezetek munkavédelmi hálózatának megteremtését. A munkavédelmi felügyelők tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy számos üzemben jelentős mértékben csökkent a balesetek száma, javultak a munkafeltételek. A munkavédelmi felügyelők munkája csak akkor lehet eredményes, ha a társadalmi aktivisták széleskörű tevékenységére támaszkodik. Üzemeink legnagyobb részében megszerveztük a társadalmi ellenőrzést, munkavédelmi bizottságokat alakítottunk és megválasztottuk a munkavédelmi megbízottakat. Ma már 2620 munkavédelmi bizottság működik, 13.300 taggal. De a munkavédelem területén sorozatosan jelentkező hanyagságok, amelyek ellen pártunk vezetői is számos alkalommal felemelték szavukat, azt bizonyítják, hogy nem végeztünk kielégítő munkát. Különösen a kohászatban és a szénbányászatban vannak nagy hiányosságok. tLüblgyárban nem használták fel a munkavédelmi beruházásokat. — A munkavédelem hibáinak oka sem kis részben az ellenőrzés lazasága. Ennek egyik legfőbb forrását abban kell keresnünk, hogy még mindig érvényesül a szakszervezeti munkában a szociáldemokratizmus befolyása. — A minisztériumok sem ellenőrzik a munkavédelmi rendeletek megvalósítását és nem vonják szigorúan felelősségre a súlyos mulasztások elkövetőit sem. De a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a párt irányítása és a SZOT elnöksének határozata ellenére sem Bizottságának tagjai, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács több tagja. A kongresszuson délelőtt Mártin Ferenc elvtárs, a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének elnöke „A szakszervezetek feladatai, a munka és egészségvédelem, valamint a társadalombiztosítás terén" címmel tartott beszámolót. vilit még a munkavédelem a szakszervezeti munka szerves részévé. ■A munkavédelmi intézkedések csak akkor hatásosak, ha megfelelő felvilágosító munka kíséri és a munkások tömegei támogatják őket. A szakszervezeti aktivisták azonban nem foglalkoznak eleget a dolgozókkal, megalkuvó módon elnézik, ha megszegik a munkavédelmi előírásokat, ahelyett, hogy megtanítanák őket a veszélytelen munkafogásokra és az egészségvédelem szabályainak megtartására nevelnék őket. Gyakran maguk a munkavédelmi aktivisták sértik meg a munkavédelmi szabályokat. A társadalombiztosítás fejlődése Martin Ferenc elvtárs ezután a társadalombiztosítás kérdéseit ismertette : — Az elmúlt négy esztendő alatt a társadalombiztosítás hatalmas méretekben fejlődött. Fejlődtek a társadalombiztosítási szolgáltatások, javult a dolgozók egészségüyi ellátása. A társadalombiztosítás szervezetében döntő változást hozott, hogy 1950-ben pártunk javaslatára a kormány a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítási feladatok ellátását. Államunk mind nagyobb összegeket fordít a társadalombiztosítás költségeire: időzben kétmilliárd. 1951-ben 2,5 milliárd, 1052 pedig 0 milliárd forintot fordítottunk a tárrsadalombiztosítás kölségeire. Népgazdaságunk fejlődése lehetővé tette a szolgáltatások növelését. Növekedett a táppénz összege, felemelték a családtagok kórházi ápolásának idejét, stb. — A szocializmus építése egyre nagyobb(!) tömegeket von be a termelőmunkába, így állandóan nő azoknak a száma, akikre a társadalombiztosítás kiterjed. IDOS-ban az össznépesség 80,0 százalékára, 1947-ben 33 százalékára, 1952 végén 60 százalékára terjedt ki a biztosítás. Pártunk, javaslatára bevontuk a társadalombiztosításba a mezőgazdasági dolgozókat és gondoskodtunk arról, hogy az állami gazdaságokban dolgozó mezőgazdasági munkások az ipari dolgozókkal azonos szolgáltatásokban részesüljenek. . . Javult a dolgozók egészségügyi ellátása is. Új rendelőintézetek épültek, elsősorban azokon a területeken, amelyeket a Horthy-rendszer bűnösen elhanyagolt, ahol több munkás él. Gondoskodtunk a mezőgazdasági dolgozók jobb szakorvosi ellátásáról is. 1952-re — 1938-hoz viszonyítva—ötszörösére növeltük a rendelőintézeti órák számát és a betegek jobb ellátása érdekében 25 százalékkal emeltük a kórházi ágyak számát. — Szocializmust építő országunk fokozott mértékben gondoskodik az anyákról és a gyermekekről — A társadalombiztosítás ilyen hatalmas fejlődése csak olyan országban lehetséges, ahol a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. Hazánkban az 1953. évi költségvetésben az összes kiadás 11,4 százalékát irányoztuk elő egészségügyi és szociális kiadásokra. Ez 901 millió forinttal több, mintaz 1952. évi költségvetési előirányzat. De a társadalombiztosításban sem használjuk fel teljes egészében azokat a lehetőségeket, amelyeket a párt és a kormány biztosít. A szakszervezetek és az üzemi bizottságok gyakran belenyugszanak abba, hogy az üzemekben a társadalombiztosítási segélyeket hibásan számítsák ki. Hiba van a beteglátogatás szervezésénél is. Az üzemi bizottságok jelentős része nem Harcol következetesen r A betegségeket előidéző okok és a táppénzcsalások felkutatásáért és megszüntetéséért nem folytat rendszeres felvilágosító munkát a dolgozók között a táppénzcsalók leleplezzse érdekében. A kétségtelen javulás ellenére még mindig nem kielégítő az egészségügyi szervek munkája. Nem egyenletes a rendelőintézetek, körzeti orvosokt megterhelése, túlzsúfoltság van a rendelőintézetekben. Nem elég tervszerű a kórházi ágyak kihasználása, nehézkes a beutalási rendszer, ennek következtében sokszor napokig tart egy-egy kórházi ápolásra szorult beteg elhelyezése. Még mindig gyakran előfordul, hogy a körzeti orvosok nem vizsgálják meg a betegeket, lázas beteget nem látogatnak meg, hanem berendelik. Nem képezik eléggé magukat szakmailag és emiatt nem alkalmazzák a korszerű és legjobb gyógymódokat. Az egészségügyi minisztériumnak és az Orvosegészségügyi Szakszervezetnek a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítania a körzeti orvosok szakmai továbbképzésére. Az üdültetésről, az üzemi étkeztetésről és a nartköziotthonról Martin elvtárs ezután a dolgozók kedvezményes üdüléséről beszélt. míg 1910-ben 113.500 dolgozó üdült, 1950-ben már 158.000, tölbsín 178.000, 1952 ben több mint 100.000 dolgozót üdültetüünk, 1950-ra pedig 181.000 dolgozó üdültetését tervezzük. Az üdülőket évről-évre szebbé teszszük, növeljük a szobák számát. — Az üdülőkbe való beutalást ma még nem mindenütt előzi meg gondos kiválasztás, az üdülés nem minden esetben a jó munka jutalma. Ma már naponta csaknem 900.000 dolgozó vesz részt üzemi étkezésben. — A napköziotthonok és bölcsődék száma az elmúlt években rohamosan emelkedett. 19SS.mm mindössze 57 bölcsöde volt az országban, — tavaly októberben pedig 300 területi és üzemi bölcsöde működött, körülbelül 10.000 férőhellyel. Ezenkívül a nyári munkák idejére 174 idénybölcsődét létesítettek. A minisztertanácsnak az anya- és gyermekvédelemről szóló határozata értelmében a bölcsődei férőhelyek számát 1954 végéig a mainak majdnem kétszeresére kell emelni. A napközik száma meghaladja a 2000-et, több mint 80.000 férőhelylyel. A férőhelyek számát az idén Martin Ferenc elvtárs beszámolója 4 kongresszus távirata Rákosi elvtárshoz Drága Rákosi elvtárs! A Magyar Szakszervezetek TVlf. kongresszusáról forró üdvözlő, tünkét küldjük, odaadó hűségünket és ragaszkodásunkat tolmácsoljuk önnek, dolgozó népünk szeretett, vezérének. Kongresszusunk az ötéves terv sikeréért folyó harc olyan időszakában ült össze, amikor a munkásosztály, dolgozó parasztságunk, az egész magyar dolgozó nép, pártunk vezetésével a negyedik tervér feladatainak megvalósításáért küzd. Iparunk, elsősorban szénbányászatunk és kohászatunk az év elején elmaradt a terv teljesítésében, adása maradt a házánál.. Az elmaradásban része van szakszervezeteink versenyszervező és tömeg, nevelő munkája, fogyatékosságainak is. Ezért a kongresszus, amikor megtárgyalta a szakszervezetek feladatait, szocializmust építő ötéves tervünk, végrehajtásában, a dolgozók élet- és munkaviszonyainak megjavításában, politikai, szakmai, kulturális színvonalának emelésében figyelmét mindenekelőtt a legsürgösebb tennivalókra, a■ adósság törlesztésére, a terv teljesítésére összpontosította. Kongresszusunk megállapította, hogy a szakszervezeti fi munka megjavításának központi feladata — a Magyar Dolgozók Pártja Politikai B Bizottsága, 1960 júliusVI-i határozata, szellemében — a tömegkapcsolat megerősítése, a tömegektől való bürokratikus elszakadás megszüntetése, a szociáldemokratikus kiküszöbölése egész szakszervezeti munkánkban. Ezért kongresszusunk a szakszervezeti munka középpontjába, fő feladatként az üzemi szakszervezeti munka fellendítését állította, mind a termelés, mind az szocialista érdekvédelem és kulturális nevelő munka területén. A párt céllal szakszervezeteinkre bízott nagy feladatok megvalósításában legfőbb erőforrásunk az a segítség, amelyet a Magyar Dolgőzök Pártja és személyesen ön, drága Rákosi elvtárs nyújtott és nyújt nekünk a szakszervezeti munkahelyes irányúnak megjelölésére. Megfogadjuk önnek, Rákosi elvtárs, hogy útmutatásai szerint, a tömegek termelési aktivitásának minden irányú, fokozásával, a munka, fegyelem, megszilárdításával, a szocialista versenyszervező munka megjavításával, szívósan és következetesen harcolunkiparunk, adósságának letörjesztéséért, az egyenletes termelésért, a leró teljesítéséért és túlteljesítéséért. Megfogadjuk önnek, Rákosi elvidts, hogy tanításai szerint szüntelenül és fáradhatatlanul foglalkozunk a dolgozók mindennapi kérdésével, munka, és egészségvédelmével, kulturális szükségleteinek kielégítésével. Megfogadjuk önnek, Rákosi elvidíts: mindenn evünket megfeszítjük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja remlésével becsülettel teljesítsük kötelességünket szocialista hazánk felépítésében, a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor reánkéső frontszakaszának megerősítésében. A MAGYAR SZAKSZERVEZETÜK XVIII. KONGRESSZUSA 119.000-re kell emelni. Az üzemi bizottságok ellenőrizzék és követeljék meg a gyermekek gondozásának, ellátásának és nevelésének állandó javítását és adjanak meg ehhez minden segítséget. Nagy jelentőségük van az üzemi munkásszállásoknak, különösen az építőiparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban. A szakszervezetek új feladata a kereskedelem társadalmi ellenőrzése. A dolgozók anyagi helyzetének megjavulása magával hozta a vásárlóképesség növekedését, a dolgozók igényesebbek lettek, megkövetelik, hogy több és jobb áru, gazdagabb választék legyen. — A dolgozók étet- és munkaviszonyainak megjavítása — mondotta befejezésül Martin elvtárs — minden szakszervezeti vezető, minden szakszervezeti aktivista megtisztelő feladata. Nagy pártunk azt várja tőlünk, hogy eleget tegyünk ennek a feladatnak. Számos felszólalás után a kongresszus a beszámolót elfogadta. A szakszervezetek alapszabályzatának módosításáról sítenek és tartanak fenn’ — továbbá, hogy „megszervezik a dolgozók tömegellenőrzését az üzemi konyhák és az üzletek felett”. „A szakszervezetek által nyújtott előnyök” című új pont célja bemutatni, hogy a szakszervezeti tagság, amellett, hogy kötelezettségeket jelent, előnyökkel jár. A szakszervezeti tagoknak nyújtott előnyöket a jövőben méginkább fokozni kell. Az új alapszabályzat kimondja, hogy minden szakszervezeti tag bármelyik vezető szervhez közvetlenül is fordulhat jogai védelmében és támogatásért. Az új alapszabályzat a szakszervezeti tag fő kötelességének jelöli meg, hogy a tag támogatja és védi népi demokratikus államunkat. A bizottság indítványozza, hogy az új alapszabályzatban a szakszervezeti tag kötelességei között ne szerepel. Ugyancsak új feladat az alapsza- j jen a szocialista munkaversenyben hályzatban, hogy a szakszervezetek való részvétel. Ez ugyanis semmi, üdülőket és szanatóriumokat léte- képpen sem lehet kényszer eredEzután Köböl József elvtárs, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az alapszabálymódosító bizottság elnöke tartott beszámolót a szakszervezeteit alapszabályzatának módosításáról. A módosításokra azért van szükség, mert az elmúlt két év alatt az alapszabályzat egyes részletei elavultak, kisebb hiányosságok mutatkoznak benne. Az alapszabályzat új tervezetének kidolgozásánál méginkább figyelembe vették a népi demokratikus országok és különösen a Szovjetunió szakszervezeteinek alapszabályzatát. Köböl elvtárs ezután ezeket mondotta: " A szakszervezetek tevékenysége az új alapszabályzatban új feladatkörökkel bővül, így például: az új alapszabály tartalmazza, hogy a szakszervezetek „elősegítik a haladó munkanormák bevezetését’’ménye, hanem a szakszervezeti tagokat is meggyőzés segítségével, önkéntes elhatározásuk alapján kell a szocialista munkaversenybe bevonni. Az új alapszabályzat kimondja, hogy „a szakszervezeti szervek kötelesek végzett munkájukról a tagságnak beszámolni". Új pont azalapszabályzatban, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghallgatja egyes minisztériumok és állami luxitalak tájékoztatását, a termelés és a munkásellátás különböző problémáiról. Az alapszabályzatot szerkesztő bizottság szükségesnek tartja és javasolja, hogy a kongresszus hívja fel a szakszervezeti tagok ts szervezetek figyelmét az új alapszabályzat tanulmányozására. A kongresszus a módosított alapszabályzatot egyhangúlag elfogadta. Seprényi Sándor elvtárs, a Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke ismertette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését: a kongresszuson 20 szakszervezet 604 küldöttel képviseltette magát. A küldöttek közül 155 nő, vagyis 25,7 százalék. A küldöttek eredeti foglalkozását tekintve 43, (azaz a küldöttek 72,5 százaléka) munkás, 77 (azaz a küldöttek 12,7 százaléka műszaki értelmiségi. A Mezőgazdasági DolgozókSzakszervezetét 39 küldött képviselte. A küldöttek közül 21 dolgozónak a Kossuth-díja, 115-nek sztahanovista vagy élmunkás-kitüntetése, 211-nek pedig egyéb kormány-kitüntetése van. Ezután a kongresszus megadta a felmentést a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsa ellenőrző bizottságának, majd Mekss József elvtárs, a jelölőbizottság elnöke ismertette a jelölőbizottság javaslatát a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság tagjaira és póttagjaira. A kongresszus résztvevői megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának új tagjait és póttagjait. A kongresszus nagy taps közepette fogadta el a Rákosi elvtársnak küldendő távirat szövegét. A kongresszus az Internaeionál-' eléneklésével fejeződött be