Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-02 / 127. szám
*) NÉPLAP PÁRTÉPÍTés Fordítsanak nagyobb gondot pártszervezeteink, pártbizottságaink a Központi Vezetőség a párttagság átjelentkezéséről szóló határozatának végrehajtására A Központi Vezetőség 1952. december 10-én határozatot hozott a párttagság átjelentkezési rendjéről. A határozat bevezetése óta az átjelentkezés terén vannak eredmények, javult az átjelentkezési fegyelem. A párttagok és tagjelöltek egyre pontosabban hatják végre a határozat pontjait. A határozat óta megyénkben is jobban foglalkoznak a párttagokkal, nyilvántartási szempontból, többet törődnek velük és közelebb kerülnek hozzájuk. Megmutatkozik ez as nyírbátori járás területén, ahol a pártbizottság a rendszeres ellenőrzéssel állandó segítséget nyújt az alapszervezeteknek. A Központi Vezetőség határozata kimondja: Minden párttag (tagjelölt), aki munkahelyet vagy lakhelyet változtat küldés előzetesen bejelenteni távozását az alapszervi ■vezetőségnek, (titkárnak) és kérni az új alapszervezetbe való szabályos álifjatokat. A párttag (tagjelölt) köteles új munkahelyén a vaffir lakhelyen az odaérkezőétől számított 5 napon belül jelentkezni az új alapszervezet vezetőségénél (titkáránál) tagnyilvántartásba vétel céljából Vannak olyan tapasztalatok, hogy egyes pártszervezetek és pártbizottságok nem eléggé alaposan, nem fontosságának megfelelően foglalkoznak e határozat végrehajtásával. Megtörténik még mindig, hogy egyes párttagok és alapszervezetek nem a tv. V. határozata szerint hajtják végre az átjelentkezést. A kisvárdai járásban Komorón a párttitkár elvtárs az átjelentkezésről szóló határozatot úgy ejtette, hogy maga sem találta meg. Kern ismerte a határozatot, így nem is tartotta be az előírt határidőket. Az április 24-én kiállított át jelentőt és törlést kérelmet például csak egy hónap múlva, május 27-én továbbították a járási bizottságra. A határozat nem ismereséből adódott az is, hogy — bár a komorói alapszervezetből több párttag más községben, más munkatér illetőn dolgozik, átjelentve nincsenek, és így pártmunkát sem a községben, sem munkahelyükön nem végeznek. Nagyobb gondot kell fordítani a határozat ismertetésére a tiszalökfi járásban is, mert még mindig előfordul olyan eset, mint a Földkotró Vállalatnál, ahol négy párttag kijelentés nélkül távozott az alapszervezettől, a titkár elvtárs nem is tudta, hogy hová. Ez is azt mutatja, hogy egyes alapszezeteknél még a párttagok sora eléggé ismerik az át,jelentközési határozatot és így nem is tartják be. A hiányosságok felszámolásához szükséges, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek fokozottabban alkalmazzák az átjelentkezést elmulasztó párttagokkal szemben, valamint a nyilvántartási tennivalókat hanyagul teljesítő pártfunkcionáriusokkal szemben a párthatározatban előírt fegyelmi intézkedéseket. Még egyes járási bizottságainknál is előfordul ezen a téren a lazaság, különösen a mátészalkai pártbizottságon, ahol a J. B. dolgozói lebecsülik a határozat jelentőségét, a végrehajtás ellenőrzését, teljesen a nyilvántartást vezető elvtársra hárítják. Ezev felkelnek arról, hogy minden korarmiristának kötelessége éberen őrködni pártunk rendjén és fenyőimén, vigyázni kell tisztaságára mint szemünk fényére. Pártbizottságaink adjanak nagyobb segítsééget a pártszervezeteknek a határozati végrehajtásához és j párt tagjaink tekintsék ezt fontos feladatnak, mert a határozat végrehajtása elősegíti a párt belső rendjének megszilárdítását. Pártszervezetek tudatosítsák a párttagság körében a határoztatót. Fordítsanak több gondot a tagnyilvántartás munkájára és a hó végi taggyűlésieken a párttitkár elvtársak minden esetben számoljanak be a párttagság állásáról. A pontos tagnyilvántartás elősegíti a tagdíjfizetési munka megjavítását, ezért pártszervek eleinte sürgősen javítsák ki a még jelenleg e téren megtalálható hibákat, — szem előtt tartva, hogy a tagnyilvántartás a s®er. vetési munka furttos területe, amely állandó figyelmet, szüntelen politikai nevelő és felvilágosító munkát követel pártszervezeteinktől. Szakály József, az MDP megyei pártbizottság munkatársa. Népnevelők szüsséke A választási ágidda egyik tapasztalata az, hogy népnevelőnek enni nem könnyű feladat. Igénybe veszi a népnevelő minden képességét, s ami itt a legfontosabb: hosszú, türelmes munkát kíván. A választási agiáció során még jobban bebizonyosodott, hogy igen nagy szükség van az állandó beosztásra, enélkül eredményt nem lehet elérni. .. népnevelőnek meg kell ismerni minden egyes családot, életkörülményeit a múltban és ti jelenben, tudni kell, mi foglalkoztatja őket legjobban, és még számtalan dolgot, amely nagyban befolyásolja a munka eredményét. A népnevelőknek "■ meglátogatott családnál megfelelő beszélgetést kell kialakítania. Adtunk SSalkány- ban előfordult nem egy esetben, még a választási nyitodában is, hogy a népnevelő a meglátogatón a zsaládnál ezzel kezdte: „Hallották-e már, hogy választás lesz.’ Az igenlő válasz után így folytatta:,Aztán hová fognak szavazni!'* .A legtöbb helyen természetesen megmondották: a népfrontra. És a népnevelő, mint aki a legjobban végezte dolgát, tovább ment. Nyilvánvaló, hogy az ilyen — tisztesség ne essék, szólván — agitáció nem ér semmit. Amikor legelőször látogattam meg Jenke Sándor középparasztot, — hogy a ráztálát leírjam egy beszélgetésnek — mindjárt a házról kéz difink beszélgetni. Ezt láttam 1 legalkalmasabb témának, mert amikor bedéplent Barna Lajos, Balkán, : mindjárt szemembe ötlött a, szép új épület. A gyermekek megjelenése újabb fordulatot adott. Megkérdeztem, hogy tanult, középiskolás leányuk, mikor volt itthon a hadnagy fia, mit ír az ipari tarsuló Jóska gyerek, így indult el a beszélgetés otthonról és kezdett szélesedni, terebélyesedni. Szóba került a felszabaduláskor Ióa pofi föld, s a terméskilátások. Itt mindjárt tanácsokkal is szolgáltam: a burgonyát a virágzás ideje alatt ne háborgassák még kopárral sem, mert kevesebb lesz a termés. A kapálását be kell fejezni még virágzás előtt. Aztán, beszéltünk a párbeporzásról, milyen nagy előnyöket biztosít ez és még sok mindenmezőgazdsági kérdés előkerült. A dolgozó parasztnak — látszott — jót esett a népnevelő tájékozottsága. Kezdett bizalommal lenni. A beszélgetés tárgya, mind szélesedett, elérkeztünk a község új iskolájához, a ragyogóan tiszta új napközi otthonhoz, a kultúrházhoz, majd a járást a megye szívet-lelket önvendeztető új alkotásaihoz. Már, amikor Sztálinvárosra fordult a szó, a gyermekek is mind ogasereglettek, mert ipari tanuló bátyjuk éppen ott dolgozik, azokat emlegeti a hatalmas műhelyeket, ahol a gépek ezrei várják a parasztfiatalokat. S a beszélgetés, amely kicsiny dolgokról indult el, elérkezett a legnagyobbhoz, megmutatva, mi az összefüggés közöttük. Érezték ezért érdemes dolgozni, mert a sajátjuk. Megértették a munkás,paraszt szövetséget, a beszolgáltatás jelentőségét, az ipari munkások keze alól özönlő gépek nagy értékét Sok népnevelő dolgozik így. S'7- res munkára, a kötelezettségek teljesítésére nevelik a dolgozó parasztokat. És ezeknek nagy része olyanokból kerül ki, mint Magyar Sándor dolgozó paraszt, aki jó ideig nem hitt a népnevelők szavának, nem hitt az új agrotechnikai eljárások oltalmazásának jelentőségében. Egész addig míg maga is meg nem próbálta a keresztsoros vetést, a terméskülönbség Magyar Sándort is az új terjesztőinek sorába állította. A választási agitáció egy másik tapasztalata az, hogy az agitációt még szemléltetőbbé kell tenni. Ennek érdekében a soron lévő mezőgazdasági növényápolást az új módszerek népszerűsítése céljából kibővítjük népnevelőhálózatunkat a dolgozó parasztok, a gépállomás és az állami gazdaság legjobb szakembereivel. Ez azért szükséges, hogy a gyakorlatban tudják megmutatni, hogyan kell végrehajtani például a pótbeporzást. E célból bemutatókat rendezünk, amelyre dolgozó parasztokat hívunk meg, hogy a gyakorlatban lássák: kevés munkával nagyban lehet növelni a terméseredményt. -42 agitáció szemléltetőbbé tételére filmeket vetítünk kisgyűléseken, ahol a burgonya, helyes kapálását mutatjuk be. Albumba, gyűjtjük össze nemcsak a nagy építkezéseinkről szóló képeket, hanem a növényápolásra, tanító képeket és ábrákat is. Ezzel felszerelve indul a népnevelő munkára. Megszervezzük azt is, hogy az új módszert már sikerrel alkalmazó dolgozó pap posztokat meghívjuk a szomszéd földjére, mutassa meg annak is, mit hogyan csinált. Nagy és szép feladata van a népnevelőknek, munkájuk eredményét mindig le lehet mérni kilókban, literekben. Ezért állandóan tanulni kell, hogy taníthassanak. Márpedig érdemes tanítani, résztvenni egész népünk nevelésében. Sztálin elvtárs ezt mondja: Az új életet nemcsal: a külső)segnyilvánulások, a halalmat léptekkel fejlődő nehéz-akü- és könnyűipar, nemcsak a nagyüzemi gazdálkodás jelzi..-, hanem a dolgozók bensőjében, gondolkodásmódjában létrejött gyökeres változások is. Az ttj típusú ember mindig halad előre* többet, különbet akar annál, ami van. Az ilyen emberek kialakításában, megválósitában komoly részük van a népnivelőknek is. 1003 JÚNIUS 2. KEDD A tudomány palotája A moszkvai Lenin-hegyen a tudomány palotájának építkezésén 1948 december 20-án emelték ki az első köbméter földet, 1949 áprilisában hozzáláttak az alapok lerakásához. Most már a befejező munkáknál tartanak és folyik a helyiségek bebútorozása és berendezése. A Moszkvai Állami Egyetem magas épülete az orosz nemzeti építészet egész építészeti egységét képviseli. A főépület közepén 32 emeletes torony emelkedik, amelyhez IS emeletes szárnyak és 9 emeletes épülettömbök csatlakoznak. Az épület toronynyúlványán ragyogó csillag csaknem 240 méterre van a föld színe felett. A főépületek és az egyes épülettömbök a kertekkel együtt több mint 260 hektár földterületen helyezkednek el. A kertekben közel 10.000 drb fát ültetnek majd el és gyönyörű víztárolókat építenek. Az egyetem területen helyezkednek el a fizikai, vegytani, földrajzi, mechanikai, biológiai-talajkutató és földrajzi tanszakok. Ahhoz, hogy minden termet sorrajárjunk, csaknem 150 kilométernyi utat kell megtennünk. Az épületben több mint 20 nagyelőadó, több mint 100 előadóterem, hatalmas díszterem és klub van. Ezenkívül 1 millió 200 ezer kötetet számláló könyvtár, földrajzi múzeum, obszervatórium, többszáz laboratóriumi dolgozószoba, olvasóterem és más helyiség van a tudományos és oktatási munka számára. Ezenkívül itt helyezik majd el a 0000 főiskolai hallgató és aspiráns különszobáit, a professzorok és előadótanárok lakásait, a sportcsarnokokat, úszómedencéket és más kulturális-jóléti célokat szolgáló helyiségeket. A tudomány palotája számára 400 újfajta szekrényt, asztalt és egyéb oktatási és laboratóriumi berendezést készítettek. Az egyetem számára készült szemléltető eszközük száma eléri a 350.000-et, a különféle műszerek és készülékek száma pedig az egy milliót. A kultúrpalota laboratóriumaiban, dolgozószobáiban, előadótermeiben rövidesen megjelennek az ifjak és leányok ezrei, a Moszkvai Állami Egyetem hallgatói. A Moszkvai Állami Egyetem magasépületének főbejárata. (Foto N. Kramovszkij.) Nyírpazonyban a községi tanács rossz munkája akadályozza a begyűjtési tervek teljesítését Nyírpazony begyűjtési tervét május 25-ig 34,3 százalékban teljesítette, ezzel a járás 16. helyezettje lett. A lemaradás oka abból is adódik, hogy a község vezetői nem teljesítettek beadási kötelezettségű, két. Malik Mihály elvtárs, a községi párttitkár ez évben egyáltalán nem adott míg be tejet tehene után. A végreható bizottság tagjai is követik a példáját’’. N. Gál Miklós vb. tag, szövetkezeti korcsmáros, akinek állami segélyen vett tehene van, a tejet Nyíregyházára szállítja, eladásra. Elmúlt évi hátraléka 358 liter és emellett nem teljesítette múltévi tojás- és baromfibeadását sem a háztáji földterület után. Szabó István tsz. elnök sem teljesítette még tehene után tejbeadását. Nagy Péter baromfifelvásárló hátralékos a múlt évről 46 liter tejjel. Tehene jelenleg is van, de a községi tanács ezévre— nem tudni milyen okból — beadást nem vetett ki rá. A községi tanács vezetői szemet hánytak a súlyos elmaradás felett, nem szervezték meg a társadalmi ellenőrzést sem hogy megállapítsák, kik azok a termelők, akik beadásukat nem teljesítik, ugyanakkor a szabadpiacra visznek tejet. Május 23-án személyesen győződtem meg arról, hogy a községből 82 termelő szállított tejet Nyíregyházára és ezekközül csak 28 tett eleget beadási kötelezettségének. Azokról a termelőkről, akik tejet szállítottak Nyíregyházára, kirautatást készítettem és átadtam a begyűjtési csoportnak, hogy látogassák meg azokat, akik nem teljesítik kitelí össégüket és felvilágosító munkával magyarázzák meg nekik a beadási kötelezettség fontosságát. Ezt a tanácstitkár elv. társasat is megbeszéltem, de a begyűjtési csoport munkatársai egy hét eltelte után sem mentek el ezekhez a dolgozó parasztokhoz. Másik oka a súlyos elmaradásnak, hogy a nyilvántartások között teljes anarchia van. A községi tanács egyáltalán nem tudja, ki a teljesítő és ki a hátralékos. Az ezévi beadási kiskönyvet atígy adták ki a dolgozó parasztoknak, hogy nem vezették rá a tavalyi hátralékot, így a dolgozók nem tudják, mit kell nekik beadni. A községben 19 tanácstag is hátralékos. Ezek a tanácstagok példát vehetnének olyan dolgozó parasztoktól, mint D. Szabó Andrásai, aki már egész évre teljesítené tojás- és baromfi beadását. Szeregi Miklós, Kántor József, Tóth Mihály, Koma László és Fekete Lajos dolgozó parasztok teljesítették félévi beadási kötelezettségüket. Elsősorban a község vezetői felelősek azért, hogy nem teljesítették begyűjtési tervüket a dolgozó parasztok. De sürgős tennivalója van a járási tanács vezetőinek és munkatársainak, akik eddig közömbösen nézték el, hogy a begyűjtési törvényeket a nyírpazonyi vezetők semmibe se veszik. Sürgősen biztosítsák a megüresedett nyilvántartói állás betörését és azt, hogy a nyilvántartások impra,kész állapotban legyenek. Kalotai Lajos, a begyűjtési miniszter nyíregyházi járási megálsgazottja.