Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

NÉPLAP 1955 szeptember 1. csütörtök PÁRTÉPÍTÉS A nyírteleki községi párt­végrehajtóbizottság a termelőszövetkezetek fejlesztéséért A párt KV máricusi, jú­niusi határozataiból kiin­dulva vitatták meg egy hó­nappal ezelőtt feladataikat a nyírteleki községi párt­végrehajtó bizottság tagjai. A Vb. ülésén a munkaterv­ben lefektetett irányelvek alapján határozat született, amely azt mondta ki, hogy a községi párt-végrehaj­tó­bizottság minden igyekeze­tével azon lesz, hogy Nyír­telek­ község dolgozó­ja­ezt a termelőszövetkeze­tet a kommunisták kezde­ményezésére, az ő agitá­­ciós és szervező munkájuk nyomán hozták létre a pa­poshalmi dolgozó parasztok -.jobbjai. A kommunisták folytatják mindenütt a har­cot a szövetkezeti útért, a meglévő termelőszövetkeze­tek megszilárdításáért, gaz­dasági eredményeik népsze­rűsítéséért. Nem könnyű egy olyan község életét irányítani, ahol hét termelőszövetke­zet, két állami gazdaság, gépállomás dolgozik. Nem könnyű ezt a nagy erőt összefogni, a helyes irány­ba terelni, •­­a pártszerveze­tek tagságát, a tanácstago­kat, a tömegszervezeteket mindig a legfontosabb, a­­legközvetlenebb feladatok­ra mozgósítani. A szövetkezetek fejlesz­téséért vívott, harc első napjaiban a járási bizott­ság segítségével választot­ták ki a termelőszövetkeze­szinte minden mozzanatá­ról Bozsik elvtársnak, a párt-végrehajtóbizottság tit­kárának és a végrehajtó bizottság tagjainak is. A végrehajtó bizottság tehát tisztában van, szinte órá­­ról-órára a helyzettel. S a helyzet jobb megismerését segíti, hogy a végrehajtó bizottság 9 tagja felosztotta­gymás között a községet, amelyért felelős. A pártbi­zottság három tagjának, a népnevelőknek és az ott lévő alapszervezeteknek munkáját irányítja egy-egy ilyen körzetben a párt vb. tagja, aki minden esetben beszámol a titkár elvtárs­­n­ak. Ez jó módszer, s így rövidesen az egész párttag­ság megismeri a község ál­talános helyzetét. Pénte­ken este például tsz. aktíva ülést tartottak a tedőbo­­kori Szabad Nép Termelő­­szövetkezetben. Ezen az aktíván vállalták az elvtár­sak személy szerint a szö­vetkezetből kilépett tagok meggyőzését. Ugyanez volt a helyzet a Vörös Csillag Termelőszövetkezet kom­munista aktíváján is. S az eredmény már is meg­van. Azóta már belépett a ter­melőszövetkezetbe id. Ilku András 9 holdas, Klaj Já­nos 3 holdas dolgozó pa­raszt. A párt-végrehajtóbizott­­ság egyre jobban igénybe­rasztjai termel­őszövetkeze­tekbe tömörüljenek, s a község rátérjen a szocialis­ta mezőgazdaság útjára. A harc a termelőszövet­kezetek számszerű fejlesz­téséért megindult. Hogy he­lyesnek bizonyultak a párt­­bizottság által hozott hatá­rozatok, amelyek a szö­vetkezeti fejlesztésről szól­tak, a­mi sem példázza jobban, mint az, hogy tek élenjáró kommunistáit népnevelőknek. Ezek a népnevelők igen jó agitá­­ciós munkát folytatnak. A Szabad Nép Termelőszö­vetkezet legjobb népneve­lője id. Kuburczik József, fáradhatatlanul magyarázza az egyénieknek, hogy jobb a szövetkezeti út. S azok hallgatnak rá, mert Ku­burczik elvtárs megmutatja ilyenkor munkaegység köny­vét, be is bizonyítja, amit mond. Vagy ott van pél­dául Képes Sándor elvtárs, a varjúlaposi Győzelem TSZ népnevelője, aki arról beszél az egyénieknek, hogy ilyen jövedelmet soha még csak nem is álmo­dott, mint amilyen a szö­vetkezetben van. Az ilyen népnevelők kiválasztása helyesnek, jónak bizonyul. Ezt mutatják a számok: az utóbbi időben belépő 33 család, 47 tag, 213 hold föld, amely most már a nagyüzemi gazdaságokat erősíti, veszi a községben lévő tö­megszervezetek segítségét. Mozgósította a tanács tag­jait, vezetőit, s az ifjúság között végzett politikai munka feladatairól tartott ülés eredmények­épen né­hány nappal ezelőtt azzal keresték meg Bozsik elv­társat, a vb. titkárát a Szabad Nép Termelőszövet­kezetben dolgozó DISZ-fia­­talok, hogy adjon nekik munkát. A megbeszélés után Labancz József, a tsz. DISZ-titkára vállalta, hogy Kundrák János egyé­nileg dolgozó parasztfiatal­­lal beszélget el, s meggyőzi a szövetkezetbe való belé­pésre. A többiek hasonló vállalást tettek, név szerint mondták el a titkár elv­társnak, hogy kiket akar­nak meggyőzni. A párt vb. helyesen vonta le ebből az esetből a következtetést, s elhatározta, hogy össze­hívja a község­­ asszonyai­nak kommunista aktíva ülését, ahol a héten a Le­nin Termelőszövetkezetbe belépett asszonyok el­mondták, hogy miért vá­lasztották a szövetkezeti utat. A vb. tervei között szerepel, hogy rövidesen gépállomási, földművesszö­vetkezeti aktívát rendez, ahol meghatározzák az itt dolgozó kommunisták leg­közvetlenebb feladatait, szövetkezetek minden tag­ja éljen benne a falu éle­tében. Elmondhatjuk-e min­den termelőszövetkezetről, hogy ez így van. Eredmé­nyek természetesen minde­­yiknél vannak ezen a té­ren, s Nagy Lajos elvtárs­nak a Szabad Nép TSZ párttitkárának, a községi párt vb. tagjának köszön­hető, hogy a Szabad Nép Termelőszövetkezet tagjai­nál egyre kisebb a befelé fordulás veszélye. Meghív­ták az egyénieket, beszél­gettek velük, csak ezt ál­landóan a felszínen kell tartani és népszerűsíteni kell a többi termelőszövet­kezetekben is. A községi párt-végrehaj­­tóbizottság minden tagja ott él a dolgozók között, és ismeri azokat az agitációs módszereket, amelyek hatá­sosak, amelyekkel mozgósí­tani lehet. Azon kell len­niük tehát elsősorban, hogy úgy, mint ahogyan a peda­gógusok tették — rajzos agitáció elkészítésével, az eredmények népszerűsítésé­vel­­ — minden lehetőséget használjanak fel agitációs munkájukban, a szövetke­zetek eredményeinek, a tsz-tagok kulturáltabb életé­nek, nagyobb jövedelmének ismertetésére. A végrehajtó bizottság, a végrehajtó bizottság tagjai, a tanács és a különböz­ő tömegszervezetek vezetői el­sősorban mutassanak példát a szövetkezeti fejlesztés te­rén. Vessék fel bátran, hogy nem elég szavakban egyetérteni a párt politiká­jával. Meg­­kell monda­niuk nyíltan Fekete Jó­zsef elvtársnak is, a köz­ségi párt vb. tagjának, hogy itt az ideje a személyes példamutatásnak. Sehogy­­sem beszélhet az egyéniek­nek az a párt-végrehajtó­bizottsági tag a szövetke­zeti út helyességéről, aki egyéni, gazdálkodó. A küzdelem az újért ál­landóan folyik, s az ered­mény nem­ megy mindig egyik napról a másikra. A legfontosabb, hogy a kom­munisták szakadatlanul, ki­tartóan kövessék a megkez­dett helyes utat, amelyet a párt mutat, s akkor a ju­talom nem marad el: ahogy most megindult, úgy halad az egyenes cél felé Nyírte­lek község dolgozó paraszt­sága. Kopka János: megalakult a Vörös Zászló Termelő­­szövetkezet Paposhalmon. A népnevelők beszámolnak a látogatás eredményeiről. A termelőszövetkeze­ti kommunisták aktíva ülése helyes kezdeményezés. Itt azonban nem kell megfe­­ledkezni arról, hogy meg­hívják a falu legtekinté­lyesebb dolgozó parasztjait, olyanokat, akik a beadás­ban,­ kötelezettségek telje­sítésében élenjárnak. S eb­ből következik a végrehaj­tóbizottság egyik legfonto­sabb feladata: vigyázni ar­ra, hogy egyetlen termelő­szövetkezetet se vegyen körül kínai fal, a termelő- A vízműépítő munkások teljesítik felajánlásukat Tiszalökön a Vízműépítő Vállalat dolgozói becsület­tel teljesítették az augusz­tus 20-ra tett­ felajánlásu­kat. Erről­ tanúskodik Ádám János elvtársnak,­ a munka­hely üzembizottsági elnöké­nek jelentése is, melyben felsorolja a munkaverseny­ben kitűnt munkások szebb­­nél-szebb eredményeit. Az erőmű részlegnél No­­vák József kőműves bri­gádja az erőmű műkövezési és­ külső bepucolási munkái­nak 50 százalékát végez­te el határidő előtt. A ver­senyben minden nap két normát teljesített,­ minden­­brigádtag. Kiss Irén segéd­munkás brigádja segítette Novákékat. Tóth Miklós ács brigádja végezte a kő­műves brigád vállalásával párhuzamos állványozási és egyéb ácsmunkákat. A föld­munka részlegnél Kurucz Mihály követő brigádja 232 százalékot tel­jesített, 33 szá­zalékkal jobb eredményt ért el, mint versenytársuk, a Gyurkovics-brigád. A ku­bikosok versenyében Sipos János brigádja bizonyult a legjobbnak, átlag 231 száza­lék teljesítményével. Tán­­czos Ferenc kubikos brigád­ja 185 százalékot teljesített. A jelentésben Balogh La­jos kőműves brigádjáról, Bodonyi János vasbetonsze­relő brigádjáról, Tamás Im­re ács brigádjáról, a Re­­delle-brigádról, a Papp, a Molnár, a Ssztelkó és a Gy. Szabó Sándor brigádjáról is dicsérettel és elismeréssel ír az üb. elnök. Ezek a brigádok is elősegítették ta­karékos és jó minőségű munkájukkal, normájuk túlteljesítésével az építke-­ zési munkák határidejének lerövidítését, a termelé­­keny­ség fokozását és az ön­költség jelentős csökkenté-­ sét. Tovább folytatják a munkaversenyt, hogy éves felajánlásuk minden pont­­ját időben és sikeresen meg­valósíthassák. f­l R­O­K röviden A Kisvárdai Vulkán vál­lalatnál a II. számú , öntöde — melynek Szabó István a vezetője — már 26-án tel­jesítette az augusztus havi tervet. A selejtet az előző havihoz viszonyítva jelen­tősen csökkentették. A Nyíregyházi Patyolat Vállalat­­ már az október havi tervét is teljesítette. * A Nyíregyházi Finom­­mechanikai Vállalatnál Vi­tás János írógépjavító mű­szerész augusztusban elérte az átlagos­­ 200 százalékot. Vállalást tett,­ hogy az év narratevő nőnapjaiban is legalább ennyit fog teljesí­teni. * A Nyíregyházi Textilru­házati KTSZ dolgozói szom­­baton délután bensőséges ünnepségen vették át a megyei KISZÖV titkárságá­tól a „Megye legjobb KTSZ-e“ feliratú vándor­zászlót.­ Ez alkalommal Gei­sel Hana, Bartha János, Nagy Tibor és Kosovszki Vladimirné megkapták a sztahanovista kitüntetést és 51 KTSZ-dolgozó között 7000 Ft jutalmat osztottak ki. •» Érdemes ökörfarkkóró virágot gyűjteni Az ökörfarkkóró virág. Az egész ország területén díszlik ez az igen fontos gyógynövény, de különösen Szabolcs megyében nagy mennyiségben. Napos, cser­jés helyeken, utak mellett, legelőkön, parlagokon for­dul elő ez a sárgavirágú növény. A növény sárga pártáját csésze nélkül az Országos­­ Gyógynövényfor­­galmi­ Szövetkezeti Vállalat megbízásából korlátlan mennyiségben vásárolja va­lamennyi földművesszövet­kezet. Egyes helyeken tö­megesen található, érdemes gyűjteni. A földművesszövetkezet a növény virágját 4 forintért vásárolja kilónként. Száraz állapotban a földművesszö­vetkezet a gyűjtőknek 30— 32 forintot fizet kilónként, ha az áru egyöntetű, szép sárga és barna virágot nem tartalmaz. A virágból készült főzet köhögéses hurutos bántal­­mak ellen, mint jó izzasztó­szer fejti ki hatását. Gyógynövényforgalmi Vállalat. 6 darab sertésre kötött szerződést Keresztszegi Sándor az állatforgalmi vállalat bak­­talórántházi felvásárlója az utóbbi hetekben — nem egészen másfél hónap alatt — 37 sertéshizlalási szer­ződést és 24 marhahizlalási szerződést kötött a terme­lőkkel. Helyes meggyőzés­sel, jó felvilágosítással fog­lalkozik a dolgozó parasz­tokkal, akik belátják, hogy a szerződéses hizlalás jó keresettel jár. Ifjú Sepa József, az őri Petőfi Termelőszövetkezet tagja 6 darab sertésre kö­tött hizlalási szerződést.­­ Kétezernégyszáz forint elő­legest kapott, amelyet, te­kintve, hogy a szövetkezés­ben jó jövedelme van — nem is akart felvenni. A sertések, most 70—90 kiló­sak, decemberre minden számítás szerint meghalad­ják a száznegyven kilót. — Közel tizenhétezer forint mellékjövedelmre tesz így szert Sepa József, akinek felesége látja el a serté­sek gondozását. Ezt a pél­dát követi K. Kovács Andor, Kiss Endre, a vajai Rákóczi TSZ tagja, Tisza Bernát vajai termelő, akik ugyan­csak hizlalnak sertést szer­ződés szerint. A kisvárdai járás DISZ-szervezetei eddig 6.000 köbméter silótakarmány elkészítését A járásban 2 nap alatt hét termelőszövetkezeti DISZ-szervezet és DISZ- csoport, valamint területi DISZ-szervezet nevezett be a második országos siló­­zási versenybe. Valamennyi silózó brigád 100 százalékon felül akarja teljesíteni ter­vét. Az anarcsi tsz. DISZ-­ szervezete 200 százalékos tervteljesítést akar elérni. Nagy Gergely, Asszonyok írják a megváltozott életről Olyan asszonyok írták ezeket a leveleket, akik termelőszövetkezetben dol­goznak és boldogok, hogy hamar megértették, meny­nyivel könnyebb az élet, ha közösen dolgoznak. — Szűcs Jánosné Gégényben az Ady Endre TSZ tagja,­­ mondotta nemrégen: „1951-ig egyénileg gazdál­kodtunk, de nehéz volt az életünk, mert a megélhe­­tőségünk nem volt bizto­sítva. 1951-ben elhatároz­tam, hogy belépek a tsz-be és most boldogan mondha­tom, hogy nem bántam meg. Azt mondom az asz­­szonyoknak, hogy bátran menjenek a tsz-be. Én is húzódoztam eleinte, de most boldog vagyok, mert van értelme a munkámnak. Egy évig én is vártam, figyel­tem az apámat, aki isz-tag volt, hogy ugyan nem fog-e ráfizetni, amiért az tsz-ben dolgozik. S ha a kettőt né­zem, én fizettem rá, amíg vártam.­­ Az elmúlt évben­ 50 mázsa búzát, 28 mázsa kukoricát,­30 kiló cukrot és 9000 forint készpénzt kap­tam. Tavaly 406 munkaegy­ségem volt, ■ úgy gondolom, az idén sem lesz kevesebb a teljesítményem.“ Fekete Bertalanné, a sós­tóhegyi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet tagja. 1949- ben lépett a tsz-be. Ő győzte meg férjét arról, hogy váljanak meg az egyé­ni gazdálkodástól. „Amikor­­beléptünk, — mondjak — 50 család lépett a tsz-be és ott azóta is va­lamennyien családonként dolgoznak. Az elmúlt évben 360 munkaegységem volt, férjemmel együtt 1100 mun­kaegységet telj­esítettünk. 59 mázsa elsőosztályú al­mát kaptunk, 12 mázsa hul­lóalmát, 12 mázsa kukori­cát, 1100 liter bort, és 12.000 forintot. Arra kérem az egyénieket, hogy lépjenek be a tsz-be, mert így köny­­nyebben tudják biztosítani gyermekeik jövőjét. Hiba volt, hogy az elmúlt évben nem értékelték a tsz-ben a­ nők munkáját és így egy sem kapott jó munkájáért kitüntetést. Az idén azon­ban már négyen kaptak ki­tüntetést.“ Simon Józsefné Nyír­meggyesen tagja a tsz-nek. „Az elmúlt években 9 hold földön gazdálkodtunk, — mondja, — de nem tud­tunk magunknak olyan megélhetést biztosítani, amilyen a tsz-tagoknak volt. A férjem ezért elhatá­rozta, hogy belép a tsz-be. Nagyon haragudtam rá ér­te és el akartam válni. Első évben azt mondtam, ha be­léptél, tartsál. De azért csak kíváncsi voltam, hogy ha­ladnak a munkával, s el­mentem a zárszámadásra ősszel. Láttam, hogy akik­nek a feleségei dolgoztak, mennyivel többet kaptak (bár így sem panaszkodhat­­­tam). Ekkor határoztam el én is, hogy tagja leszek a termelőszövetkezetnek. 52 éves vagyok. Nap mint nap a tsz-ben dolgozom. Az el­múlt évben 350 munkaegy­séget teljesítettem. Ha most szólna valaki a tsz. ellen, magam lennék az első, aki megmondanám a vélemé­nyemet. Mindenre figyelek, és ha hiba van, segítek a kijavításában. Szeretem a termelőszövetkezetet.“ íme, ezek az asszonyok azért mondták el vélemé­nyeiket a termelőszövetke­zetről, hogy a saját életü­ket állítsák példaképül azoknak, akik még inga­doznak, hogy belépjenek-e vagy sem. "

Next