Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-24 / 20. szám

Oila<f pJolél&icLi ~e$%tsüliehk ! BlbjSfS SS |||| Ili pa A mai számbae : llllifTM08 HUI iliiiEllllia Pártunk életéből (2. oldal) lilll ||$|5PapaEJr cil^$$tS8 A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kiiliigy­piglM ral|f|l §uii§ JSfJf tppi* S£b3 miniszterének válaszai egy angol újságíróm! XII. évfolyam, 20. szám ARA 50 FILLÉR 1956 január 24, kedd ! m Termelőszövetkezeteink és az egyéni dolgozó parasztság Az elmúlt évek mindegyike a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egy-egy győzelmét hozta. Ma már ott tartunk, hogy egyre több és több dolgozó paraszt család választja életútjának a kollektív gazdálkodást, életformának a közösségi életet. Mi több, a jó felvilágosító szóra egész falurészek, községek lakossága lép a jólét és gazdag­sághoz vezető útra, mert felismeri, hogy a dolgozó parasztság jövője a termelőszövetkezet. Mindennapi életünk segít ebben a felismerésben: olyan tükröt tart a dolgozó paraszt­ember elé, amiben nemcsak magát, gazdaságát, de jövőjét láthatja. Ez a tükör az egyre erősödő, nagy gazdasági és politikai sikereket elérő termelőszövetkezetek. Az új életnek, az új munkának, az új részesedésnek, a szinte belát­hatatlan lehetőségeknek a megismerését — azon túl, hogy termelőszövetkezeteink létükkel példát adnak — temetőszövetkezeteink vezetőinek, tagságának is se­gíteni kell Mégpedig a szoros barátságon és szereteten alapuló kapcsolatok felhasználásával, a pártszervezetek vezetésével az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat az emberi élet teljes kibontakoztatását biztosító lehető­ségekhez kell vezetni­ a szövetkezetbe. Termelőszövetkezeteinket — annak ellenére, hogy kis új világok, de nem külön világok a faluban — ezer­féle kapcsolat köti össze az egyéniekkel, a falu lakói­val. A tsz-tagok, akik nemrégen még szintén egyéniek voltak, rokonságon, baráti szereteten és az egyéni gazdálkodás, a falusi település szülte szálakkal voltak hozzákötve az egyéni dolgozó parasztokhoz. A tsz-ta­gok ugyan néhány lépcsővel előbbre­­vannak, mint az egyéniéik, de ezek a kapcsolatok ma is megvannak, ha sokat változtak és új tartalmat nyertek is. Ezeket mind, mind fel kell használni. Megkönnyíti ezt az, hogy az egyéni és szövetkezeti parasztban már van többek közt egy — bár minőségileg különböző , de különben azonos vonás; egyik új életet él, a másik szívében hordozza már annak a magvát. A baráti, a rokonsági és más kapcsolatoknak az erősítésével és új tartalommal való megtöltésével szárba kell szökkenteni ezt a magocskát. A pártszervezetek, a kommunisták a legjobb kertészei ennek, az ő segítségükkel, irányítá­sukkal lehet sikert elérni. Nagyecseden például a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet tagjai így tesznek: A lépi település, a nagy egymásrautaltság, a széles rokonsági viszony nagyon összekovácsolta a dolgozó embereket. Ezt erősíti a tsz. tagsága a pártszervezet segítségével a kis új világ, a termelőszövetkezet és a még egyéni életformák közt élő dolgozó parasztok között. Ennek az az eredménye, hogy megismerve az újat, egyre többen hagyják ott az egyéni utat és térnek rá a közösre. Az új esztendő első hetében 27 dolgozó paraszt lépett be a Vörös Csil­lagba. De most is majdnem minden nap jelentkezik új belépő. Különösen az új termelőszövetkezet tagjainak kell a nagyecsedi tsz-tagoktól példát venni. Sajnos, vannak példák arra is, hogy a termelő­szövetkezeti tagok nem erősítik kapcsolataikat az egyéniekkel, vagy ha tartanak is kapcsolatot, új tarta­lommal nem töltik meg azt. Gyakran hallani beszélge­tést egyéni és tsz-tag között, de a beszélgetés olyan, mintha tsz. nem is lenne, a régi barátság, a régi sze­retet vonásai vonulnak benne végig minden új nélkül. Új tartalommal kell megtölteni ezeket a formákat. Az új tartalommal töltött barát- és emberszeretet az új ember jellemvonása. A termelőszövetkezetek vezetőinek, a pártszervezeteknek erre kell nevelni a tagságot. Nem szabad megtűrni az elzárkózásban meg­nyilvánuló, még a kisüzem szülte önzést. Ne legyen olyan példa, mint a kocsordi Új Élet TSZ tagjai közt találunk: nem akartak felvenni új tagokat. Azt mond­ják nekünk már jó és elegen vagyunk hozzá. Amikor például Jakab Vince középparaszt kérte felvételét, akkor is ezt mondták és csak immel-ámmal fogadták maguk közé. Ezzel a magatartással több más belépőt elriasztottak. Minden tsz-tagnak, amellett, hogy a közös gazdálkodás híve, a termelőszövetkezeti mozgalom har­cosának kell lennie. Olyannak, mint Muri Júlia, a ti­­szaeszlári Vörös Csillag TSZ tagja, akit a tsz-tagok már úgy neveznek, hogy „Tsz-fejlesztő Muri Julia.” El kell érnünk, hogy minden tsz-tag úgy szeresse egyéni rokonát, barátját, ismerősét, hogy vezesse rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az ilyen barátság, az ilyen szeretet méltó új életünkhöz, az új emberhez, mert a boldogság, a jólét lehetőségeihez vezeti egyik ember által a másikat. kérdéseire (3. oldal) sport (4. oldal) Az elmúlt h­éten 308 család 444 tagja lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára A téli időszak alkalmat nyújt arra, hogy dolgozó parasztjaink, a termelőszö­vetkezet tagjai és az egyé­nileg gazdálkodók közelebb kerüljenek egymáshoz. Nem egy olyan község van me­gyénkben, mint Nábrád, Balsa stb., amelyekben a legszebb bizonyítékait lát­juk a gazdálkodási módszer két különböző ágazatában működő dolgozók egymásra találásában. Hosszú esté­ken összeülnek, elbeszél­getnek erről, arról, de vé­gül a nagyüzemi gazdálko­dásra terelődik a szó. S a szavak termékeny talajra találnak, amit az elmúlt heti számadatok is hűen tükröznek. 308 egyénileg gazdálkodó család 444 tag­jával lépett be a termelő­­szövetkezetekbe. A közös gazdaság földterülete 858,5 holddal gyarapodott. A kommunisták példamuta­tása nemcsak abban nyil­vánult meg, hogy 54 párt­tag lett termelőszövetkezeti tag­ az elmúlt héten,­­ hanem abban is, hogy egyre in­kább gyarapszik a közép­parasztok belépése. A ja­nuár 16-tól 23-ig terjedő időszakban 51 középparaszt találta meg a boldogság útját. Az egyéniek közötti fel­világosító munka a nagy­­kállói járásban szép ered­ményeket hozott. 44 család 66 tagja 153 hold földdel lépett itt a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Köztük tíz középparaszt belépő volt. A csengeri járásban 37 család 59 tagja 191 holddal gya­rapította a tsz-ek vagyo­nát. A belépő középparasz­tok száma 15. A nyírbát­tori járásban pedig 36 tag­gal, 153 holddal gyarapod­tak a termelőszövetkezetek. Nem tartja véka alatt eredményeit a balsai Haladó TSZ Két termelőszövetkezete van Balsa községnek: a Ha­ladó és a Vörös Csillag. A Haladó korábban alakult, de munkája hosszú ideig nem volt kielégítő. Sok volt a földjük, kevés a tagok száma. Ehhez az is társult, hogy a tsz. vezetése nem a legszilárdabb kezekben volt. Az elmúlt évben sokat vál­tozott a Haladó Termelő­­szövetkezet élete. Biró Ist­vánt választották elnöknek, aki ért az irányításhoz. Meg is látszott az eredményen. Mind a jövedelmen, mind a számszerű növekedésben. A múlt éviben a korábbi har­minc tagot számláló tsz. tag­létszáma 100 százalékkal megnövekedett. Az elmúlt héten is öt egyéni dolgozó paraszt kérte felvételét. Mindez azzal magyaráz­ható, hogy a tsz. tagok nem tartják véka alatt eredmé­nyeiket. A téli estéken el­beszélgetnek az egyéni gaz­dákkal. Sokkal jobb kap­csolat alakult ki közöttük, mint korábban. S ez a kap­csolat vonzó hatást gyako­rol a kívülállókra. Látják a jószágállomány fejlődését is. A tejhozam sokat növekedett a tél fo­lyamán a gondos takarmá­nyozás következtében. Szé­pen fejlődnek a juhok Kraj­­czár Imre keze alatt. A 15 holdas gyümölcsös telepí­tése is sokat beszél magá­ról ... A Vörös Csillag az őszön alakult. Majdnem semmi nélkül kezdték. Ma már egy cormwald anyaállományból beállított sertéstörzsük van, lovakat vettek. — Most szarvasmarhaállományukat akarják kibővíteni, így fejlődik, erősödik a balsai két termelőszövetke­zet gazdaságilag és szám­szerűleg egyaránt. Tóth János községi agronómus A gépjavítás sikeréért, a több termelésért versenyre keltek a Hodászi Állami Gazdaság dolgozói A Hodászi Állami Gaz­daság dolgozói megvitatták a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Gazdaságok Igazga­tósága által kibocsátott ver­senyfelhívást, miután vál­lalásokat tettek és azok teljesítése érdekében ver­senyre keltek. A GÉPMŰHELY DOLGOZÓI a téli gépjavítási verseny keretében vállalják, hogy munkájukat terv szerint és kiváló minőségben végzik. A javítóbrigádok párosver­senyre hívták ki egymást. Németh Imre szerelő bri­gádja versenyre hívta Var­ga Andor brigádját, vállal­va, hogy a munkaidő 100 százalékos kihasználásával a brigádra betervezett ja­vításokat határidő előtt 15 nappal befejezik, a kiadott anyagok 15 százalékos meg­takarításával. Az aratógé­pek javítását 8 nappal a határidő előtt fejezik be. A KOVÁCS BRIGÁD a gépjavításból rá eső munkákat március 10 he­lyett február 25-re elvégzi. A javított munkaeszközöket kifogástalan álla­potban adják át. A kovácsműhely dolgozói versenyre hívták ki egymást és a műhelyben megszervezik a tisztasági napokat. Ezek teljesítésé­ben a kovács brigád páros­versenyre hívja a Magyi Állami Gazdaság kovács brigádját. A KERÉKGYÁRTÓ ÉS ASZTALOS brigádok sem akarnak le­maradni a vasasok mö­gött. A kerékgyártó brigád a tervezett javításokat ha­táridő előtt 15 nappal be­fejezi. Az asztalos brigád tagjai a téli gépjavításból rájuk eső munkával ha­táridő előtt 10 nappal előbb akarnak végezni és a kiadott anyag 5 százaléká­nak a megtakarítását érik el. A TEHENÉSZETBEN DOLGOZÓ Kuritán Sándor a többi fiatalokkal együtt vállalta, hogy lefejés után 16 perc múlva elvégzik a tőgy­masszázst és e módszerrel a tőgyben összegyűlt zsíros tejet minden esetben kife­jik, így napi 25 liter tej gyarapodást érnek el. Az utócsepegtetéssel kifejt tej zsírszázalékát 5,8 száza­lékról 6 százalék fölé eme­lik. Versenyre hívták a II. számú istálló idősebb dol­gozóit Vacsi Pál, a II. számú is­tálló idősebb fejőgulyásai­nak nevében a versenyki­hívást elfogadta, amit az idősebbek azzal egészítet­tek ki, hogy a fejőgépek szakszerű kezelésével, a he­lyes etetés és gondozás még jobb megszervezésével az istálló átlagot 6,9 literről június 30-ra 10 literre eme­lik. Kilistyán István DISZ- tag egyéni versenyre hívta ki az összes tejőgulyásokat a tejtermelés növelésében. Kovács László igazgató, Árpád Géza párttitkár, Dankó András VB elnök. A magasabb cukorrépa terméshozamért A szamosszegi II­j Élet, a tiszavasvári VIT és a vas­­megyeri Micsurin Termelő­­szövetkezetek az elmúlt év­ben megközelítették a 300 mázsás holdankénti cukor­répa átlagtermést. Ezek a tsz-ek mindent megtesznek, hogy az idén is hasonlóan jó, vagy még jobb eredmé­nyeket ért­hessenek el. Gondos gazda tanácsai Téli növény­­védelmi munkák a gyümölcsösben Tudjuk, hogy egészséges, szép gyümölcsöt termelni csak úgy lehet, ha a gyü­mölcsös többféle kártevél ellen állandóan védjük a­ gyümölcsfákat. Tavasztól, késő őszig különböző vé­­dekezőszerekkel kell a gyü­mölcsösben permetezni­­. Ezek a permetezések csak akkor érhetik el a kívánt hatást, ha megfelelő erő­­művi védekezések előzik meg. Az alábbiakban ve­gyük sorra a téli nö­vényvédelmi munkákat a gyümölcsösben, mert most éppen időszerűek is. Hogy a nyúl meg ne rágja a gyümölcsfa törzsét, az ellen legbizto­sabb védelem, ha drótháló­val kerítjük körül a fiatal gyümölcsfák törzsét. Ha drótháló nem akad, akkor jó erre nád, napraforgó­­kóró vagy tövises gally, mellyel a törzset körülköt­­jük. A fák koronájából a be­teg, száraz ágakat el kell távolítani, hogy azk ne fertőzzék tovább az egész­séges részeket. El kell tá­volítani az olyan ágakat is, melyek bár egészségesek, de a koronát elsűrítik. Ügyelni kell arra, hogy ágcsonkok ne maradjanak vissza. Az ágat ágalapok­nál távolítsuk el. Ugyan­is a csonkok nem forrnak be tökéletesen.­­ A met­szésnél keletkezett sebeket fémmentes olajfestékkel. (Pl. okkersárgával) be kell kenni, hogy az a levegőtől el legyen zárva. Ha a fa ágain, vagy tör­zsén szuvas, korhadt ké­regrészt találunk, ami alatt a farész is meg van már korhadva, azt éles késsel el­kell távolítani, egészen az­ egészséges részig kikaparni és utána szintén sebfesték­kel bekenni. Ilyenkor látszik meg leg­jobban az összealszott gyü-­­mölcsmúmia, virágmúmia. Ezeket is el kell távolítani, úgyszintén a száraz levél­­csomókat, a gyapjaspille­­taplóhoz hasonló tojáscso­móit, és a gyűrűspille gyű­rűalakban lerakott tojásait is. Az idősebb fáknál a vas­tagabb ágak és a törzs cse­repes kérgét kaparjuk le, hogy ne húzódhasson meg ott semmiféle rovar tojása, bábja, lárvája, semmiféle gombabetegség csirája. Ha esetleg zuzmó, moha van a fakérgen, ezt is le kell ke­félni. Ha azután ezeket a tisz­togatásokat elvégezzük a gyümölcsösben, a fákat még rügyfakadás előtt meg kell permetezni, vagy téli higí­­tású mészkénjével, vagy ha erősen pajzstetves a gyü­mölcsös, olajos szerrel.­­ Csak a gondosan megtisztí­tott fákon várhatunk a permetezésektől kielégítő ■­­eredményt. A»-®* ...

Next