Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-01 / 52. szám
Vilamp Pete tajai etyytsírletek ! L AZ MDP SZABOLCS - SZATMÁRHEGYEI, BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Használjuk ki jobban a nagyüzemi állattenyésztés lehetőségeit . Krakenperger Mihály megyei főállattenyésztő A nagyüzemi állattenyésztésnek — ugyanúgy, mint a nagyüzemi mezőgazdálkodás minden ágának — igen sok előnye van a kisparaszti állattenyésztéssel szemben. A magas hozamokat elérő élenjáró nagykállói, kisvárdai, gyulatanyai kísérleti gazdaságok, a Barabási Állami Gazdaság, a kocsordi Új Élet, a gávai Dózsa Termelőszövetkezet példája mutatja, hogy korszerű állattenyésztés, magas színvonalú állattenyésztési kultúra csak szocialista nagyüzemekben lehetséges. A nagyüzemben van lehetőség. A különböző munkafolyamatok gépesítésére, a változatos, olcsó takarmánytermesztésre, tervszerű, a célnak megfelelő tenyésztői munka irányítására. A termelékenység növelésére és a termelési költségek csökkentésére elsősorban csak ott van lehetőség, ahol egy ember nem egy-két tehenet gondoz, ahol a tehenet nem igázzák, ahol korszerű nagyistállók építésére, önitató, fejőgép, takarmány és trágya kihordására beépíthető keskenyvágányú vasút, villamos meghajtásos takarmányfeldolgozó gépek beszerelésére van mód. A nagyüzemi állattenyésztés sokoldalú előnyét korántsem használtuk ki. Igen alacsony fokú még megyénk termelőszövetkezeteinél a különböző munkafolyamatok gépesítése. Például önitató-berendezés csak a tiszavasvári Petőfi TSZ-ben van. Annak ellenére, hogy az önitató-berendezés egy 100-as tehénistállóban 5.000 kiló víz felhúzásától mentesíti a tehenészetet és ugyanazon takarmányozás mellett 4,5 százalékkal emeli a tejtermelést. A takarmány és trágya ki- és beszállítására alkalmas keskeny nyomtávú vasút beépítésével egy 100 férőhelyes tehénistállóban 5.000 kiló takarmány és 2.000 kiló trágya emberi erővel történő emelésétől mentesítjük az egyébként is nehéz munkát végző tehenészeket. A takarmány előkészítés, beszállítás, trágyakihordás és vízellátás gépesítésével, fejőgépek alkalmazásával nemcsak könnyebbé tehetjük a fizikai munkát, hanem munkaerőt szabadíthatunk fel a növénytermesztés részére. A különböző munkafolyamatok gépesítésére nem feltétlen szükséges különleges luxussal, drága pénzért építtetni istállókat. A legegyszerűbb munkafolyamatok gépesítését végrehajthatjuk égetett téglából, sőt vályogból épített istállókban is. Az állattenyésztési munkák fokozatos gépesítésével csökkenthetjük az állati termékek önköltségi árát. A gépesítést nagyon sok termelőszövetkezetünk saját erőből megoldhatja. Egy 100 férőhelyes istálló önitató berendezésének beszerzési és beszerelési költsége körülbelül 57.000 forint. Az önitató berendezésén keresztül — ugyanazon takarmányozás mellett — 100 tehén évente 15—16.000 liter tejjel termel többet. Tehát az önitató berendezés beszerzési és beszerelési költsége 15—16 hónap alatt teljes egészében visszatérül a tejtermelőszövetkezetnek. Ugyanez vonatkozik még fokozottabb mértékben a takarmányelőkészítés gépesítésére. A takarmányok megfelelő előkészítése csak megfelelő gépesítésen keresztül lehetséges, viszont a takarmányok tápértékének kihasználása a takarmányok előkészítésétől függ. Nemcsak a takarmányfeldolgozást, hanem a takarmány betakarítást is fokozottabb mértékben kell gépesíteni. Ezen a téren megyeszerte nagy a lemaradás, mert amíg a kalászos termények mindennemű munkájának elvégzése 50, a kukoricának 57 százaléka gépesítve van, addig a szálastakarmányok komplex gépesítése csak 27 százalékban van meg. Nem feltétlen szükséges minden munkafolyamatot egyszerre gépesíteni. Feltétlen figyelembe kell venni temelőszövetkezeteink anyagi erejét. Járási tanácsainknak és gépállomásaink szakembereinek a jövőben ezen a téren sokkal nagyobb segítséget kell adni termelőszövetkezeteink részére. A termelőszövetkezetek építkezését ezentúl a fentiek figyelembevételével irányítsák. Elsősorban a takarmány előkészítést, utána a takarmányok és trágya be- és kiszállítását, majd az önitató beszerelését kell biztosítani, ezután következzék a fejőgépek alkalmazása. Annak ellenére, hogy a Központi Vezetőség határozatai megszabták a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, sem járási tanácsaink, sem járási pártbizottságaink nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel úgy, mint például a növénytermesztés átlagterméseinek fokozásával. A terméshozamok ugrásszerű növelése csak nagyüzemekben lehetséges. De feltétlen növelni kell és lehet is növelni, dolgozó parasztjaink gazdaságában is az állati termékhozamokat. Különösen a tejtermelést kell erőteljesen javítani, a tehenek kevesebb igázásán, jobb takarmányozásán keresztül. P11*1151 1 IMI tiiii XIII évfolyam, 53. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. március 1. csütörtök A mai számban : Megyeszerte készülnek a barátsági hónap megünneplésére (2. oldal) Szabolcs-Szatmári Ifjúság (3—1. oldal) A kínai és a jugoszláv sajtó az SZKP XX. kongresszusáról (5. oldal) Hírek (6. oldal) _____________________________/ Készüljünk fel őszi vetéseink megerősítésére ! Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudós nyilatkozata Nemcsak a naptár mutatja, hanem a megenyhült hóolvadásos időjárás is érezteti, hogy elérkezett március. Nem volna helyes jóslásokba bocsátkozni, de lehetséges, hogy gyors kitavaszodás következik. A gondos gazdának ezzel számolnia kell. Hogyan készüljünk fel helyesen, hogy ne érjen senkit meglepetés? Erről kérdeztük meg Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudósunkat, aki kérdéseinkre a következőket válaszolta: 1. Tekintve a február eleji kemény hideget, számolhatunk-e súlyosabb fagykárokkal? — A mostani tél feltétlenül megviselte az őszi vetéseket. Annál is inkább, mert január 29-től február 12-ig bezárólag hó nélküli kemény fagyok uralkodtak. Ezeken a napokon a hőmérő mínusz 15—18 fokot mutatott. Súlyosbította a bajt, hogy február 1—2—3-án igen erős szél fújt mínusz 15 fokos faggyal. Mindebből nyilvánvaló, hogy a jelzett 14 napi fagy hótakaró hiányában leperzselte az őszi vetések lombozatát. Ez semmi esetre sem azt jelenti, hogy a vetések kifagytak volna. Ugyanis az ősziek — az őszi árpa kivételével kibírják a hó nélküli mínusz 20 fokos fagyot 14 napig. Február 12-én, az erős fagy 14. napján már erőteljesen havazott és azóta a mai napig vastag hótakaró alá kerültek a vetések. Ilyen hótakaró alatt az őszi búza és a rozs kibírja még a mínusz 30 fokot is. Mindez azt jelenti: nincsen okunk arra gondolni, hogy súlyos fagykárok lennének az őszi vetésekben. A mostani tél után nagyobb mérvű kifagyásról csak abban az esetben lehetne szó, ha március első felében teljesen elolvadna a hó és ekkor állna be minusz, 20—30 fokos hideg, amilyen váratlan fordulat megtörtént 1929-ben. De ismétlem: eddig csak részréttges fagykárokról van szó. Ez abban áll, hogy egyes területeken az őszi vetések lombozata leperzselődött. Ezt a bajt a hóolvadás után lehet felismerni arról, hogy a levelek megsárgulnak. Ez a látvány meglehetősen elszomorító képet nyújt azok számára, akik még nem ismerik ezt a bajt. Túlzott aggodalomra azonban nincsen ok. Az biztos, hogy az elnusztult lombozatot a növénynek helyre kell pótolnia. Ehhez nitrogén tápanyag szükséges elsősorban, amit nitrogéntartalmú műtrágyával, az ú. n. fejtrágyázással biztosíthatunk. 2. Mikényen kell a fejtrágyázást helyesen végrehajtani? — Ez abban áll, hogy ki-kint 60 kiló pétisót, vagy mészsalétromot szórunk ki két részletben. (17—18% N-tart. műtrágya értendő!) 30 kilót március végén, bu jutót penig áprius közepén. A kiszórás idejére nézve irányadó az, hogy milyen az időjárás. A nóra helytelen lenne kiszórni. Amikor azonban a nő eltűnik a vetésről és a téli órákban kienged a földagya, akkor már lehet felragyázni. Az sem közömbös, hogy a napnak melyik zakában végezzük ezt a munkát. A déli és délutáni sáros, latyakos időben sem géppel, sem fogattal nem vághatjuk össze a vetést. Tehát a reggeli órákat kell kihasználni, amikor a talaj keményebb, fagyosabb, különösen az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben, ahol nagyüzemi gépekkel dolgoznak. A fejtrágyázás időpontja tehát feltétlenül megelőzi a tavaszi vetést. Ez a jobb munkaszervezés miatt is kívánatos. 3. Van-e valamiféle különleges eljárás a laza homoktalajok vetéseinek fejtrágyázásánál? — Nincsen. Sőt, ez sokkal egyszerűbb, nincsen szükség ilyen éber figyelemre. A laza homokra kár nélkül rámehetünk, mihelyt a fagy felenged. Nem kell külön befogásolni sem, mert úgy a pétisó, mint a mészsalétrom könnyen és gyorsan feloldódik. Máskülönben a rozsot tavasszal nem szabad megfogasolni, de a laza homokon ennek nincs is semmi értelme. A búzánál pedig azért nem kell a N-műtrágyát befogásolni kora tavasszal, mert fejtrágyázás után még felfagyások várhatók. Ezért később hengerelni kell. Amikor a búza kellően megerősödik, akkor úgyis kell fogasolni. Ebből is látható, hogy céltalan és elhibázott dolog volna a fejtrágyázás után fogasolni. A búzát különben sem szabad korán fogasolni. 4. Hogyan erősítsük meg az őszieket, ha a nagy szükségletre való tekintettel nem jutna mindenkinek elegendő nitrogén-műtrágya? — Ennek van több módja is. De meg kell mondanom, hogy ezek bármelyike kisebb hatású, mint a nitrogén-műtrágyákkal való fejtrágyázás. Bár — ha azokat gondosan alkalmazzuk — feltétlenül sokat segítenek. Ajánlható például a következő módszer: Komposzttrágyából, vagy érett istállótrágyából a rendelkezésre álló készlet szerint szórjunk ki holdanként 20—30—59 mázsát. Arra ügyelni kell, hogy egyenletesen szórjuk ki a vetésre, nehogy bujafoltok legyenek. A nagyobb csomókat tehát törjük össze és rostán szitáljuk át a nyersanyagot. A trágyalével átitatott régi trágyahadak földje, melegágyak földje is növli bizonyos fokig a hatást. 29—40 mázsa kompaszthoz, vagy érett istállótrágyához kevert 100 kiló szuperfoszfát növeli a hatást. — Takarékoskodhatunk a nitrogén-műtrágyával úgy is, hogy ha felülvizsgáljuk vetéseinket és csak a legyengült foltokra szórunk műtrágyát, így 60 mázsa helyett 40—50, vagy kevesebb is elegendő. Azonban vigyázni kell arra, hogy a szomszédos területeket ne gázoljuk össze a fogattal, vagy géppel. 8. Milyen esetben célszerű a vetés kiszántásához folyamodni? — Ezt nem szabad elhamarkodni. Előbb meg kell győződni arról, hogy a növények gyöktörzse életben van-e. Hogyan győződhetünk meg erről? Úgy, hogy a felengedett talaj több helyén kockamintákat ásunk ki. Ezeket szobahőmérsékleten tartjuk legalább 8 napig. Ha a gyöktörzseken zöldülő hajtások mutatkoznak, az az életképesség jele. Tehát az ilyen vetés nem fagyott ki. Természetesen nagyon le van gyengülve, ezért elsősorban az ilyen vetések megerősítésére fordítsuk a nitrogén-műtrágya egy részét, vagy ha ilyen nem volna, az érett istállótrágya javarészét. Csakis abban az esetben lehet szó kiszántásról, ha a vetés 60—70 százaléka életképtelen. Magyar parlamenti küldöttség utazott a Csehszlovák Köztársaságba A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének meghívására szerdán este baráti látogatásra a Csehszlovák Köztársaságba utazott a Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttsége. A küldöttség vezetője Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MDP Központi Vezetőségének tagja. A küldöttség tagjai: Antos István, az MDP Központi Vezetősége osztályvezetője, Bognár Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Csikesz Józsefné, az MDP Központi Vezetőségének póttagja, az MDP Budapesti Pártbizottságának titkára, az országgyűlés jogi bizottságának tagja, Földvári Rudolf, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Germadics Vilmos, a Ganz Vagon- és Gépgyár gépészmérnöke, Kaszapovics András, az MDP Központi Vezetőségének póttagja, termelőszövetkezeti elnök, Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke, Szoibek András, az MDP Köz-ponti Vezetőségének tagja, begyűjtési miniszter, Wolf Johanna építészfőmérnök. A küldöttség búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megjelent Egri Gyula, az MDP Központi Vezetőségé- nek titkára, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Vass Istvánné, az ország- gyűlés alelnöke, Kárpáti József külügyminiszterhelyettes, Orosz Nándor, az MDP Központi Vezetősége nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Stefan Major, a Cseh- szlovák Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és ott voltak a nagykövetség tagjai. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, Ulan Bator Kedves elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk Önöknek ahhoz a harchoz, amelyet a mongol nép a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért vív. Mély meggyőződésünk, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a mongol nép ebben a harcban diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Dobi István üdvözlő távirata a Finn Köztársaság elnökéhez Dr. Urho Kaiera Kekkonen, Őexcellenciájának, a Finn Köztársaság elnökének Helsinki A Finn Köztársaság elnöki tisztségébe történő beiktatása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében szívből jövő üdvözletemet küldöm nagyméltóságodnak és őszintén kívánom, hogy elnöksége alatt tovább emelkedjék a testvéri finn nép jóléte és fejlődjék a népeink közötti baráti kapcsolat. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.