Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-04 / 104. szám

Színpompás felvonulás, ezrek tüntetése a béke mellett a munkásosztály ünnepén (Folytatás az 1. oldalról.) jár a szövetkezés útján és alapító tagjai most büsz­kén menetelnek a munkás­osztály nagy ünnepén. A Rákóczi, a Kossuth TSZ tagjai szintén ünneplőbe öltözötten haladnak el a díszemelvény előtt. Már lassan dél felé kö­zeledik az óra mutatója, és még mindig tömött sorok, újabb és újabb csoportok jelzik, hogy a város min­den dolgozója ünnepel ezen a napon. A sportolók zász­lóikat hajtják meg a dísz­emelvény előtt. És amikor minden üzem, hivatal és intézmény elvo­nult, száz galamb tört me­részen az ég felé. Hatal­mas tapssal és éljenzéssel fejeződik be a felvonulás. A város dolgozói, öregek és fiatalok egyaránt tovább folytatják az ünnepet. Örül fiatal és öreg, ifjú és leány a munkásosztály nagy ün­nepén, köszöntik a legjob­bakat, éltetik a pártot, a Szovjetuniót, a népek közös barátságát. A magyar nép hatalmas tüntetése a béke és a proletár nemzetköziség mellett Viharos erejű szél, az idő is előre hajlik ezen a reg­gelen. Ha csúnya is az idő , mégis a május 1-jék csodá­latos varázsa árad szét a gyönyörűen feldíszített té­ren. S ez érződik az embe­rek hangulatán: ünnepé­lyesség és vidámság. Pontosan 9 óra. Az em­lékmű mellvédjén elfoglal­ják helyüket a párt és a kormány vezetői. A nézők és meghívottak között fel­csattan a taps. Megszólal­nak a harsonák, felvonják május­­ lobogóját és ezzel kezdetét veszi Budapest dol­gozóinak ünnepi felvonulá­sa. A Thököly út felől indul meg a menet. Elől egy ha­talmas vörös és nemzetiszí­nű selyemlobogót hoznak majd felirat következik: „Éljen május 1.“ Kis úttö­rők virágcsokrokkal ked­veskednek pártunk és kor­mányunk vezetőinek. Lassan egész zászlóerdő borítja be a hatalmas teret. A menet elején több száz fiatal vörös zászlókat emel a­­magasba. Mögöttük a­ Szovjetunió, a népi demok­ráciák, a testvérpártok és a mi pártunk vezetőinek ké­peit hozzák. Zúg az egész tér, hullámzik a fiatalok .■Hurrá!“, „Éljen a párt!“ kiáltása. A tribünről taps­sal köszöntik az ifjúmunká­sok, diákok, színpompás menetét. A sportolók a zene ütemére szabadgyakorlato­kat mutatnak be. Alig haladnak el a fiata­lok, mögöttük hét oszlopban feltűnik a főváros kerületei­nek végeláthatatlan menete. Mindenütt vidám arcokat látni. Üzemi zenekarok kí­sérete mellett énekelnek a felvonuló dolgozók, s zász­lóikat magasra emelve élte­tik a pártot és annak Köz­ponti Vezetőségét. A zászló­erdőből itt is, ott is kivil­lannak a feliratok, ame­lyeken ezt olvasni: „Éljen a Szovjetunió és a magyar nép megbonthatatlan ba­rátsága.“ Néhány perccel múlt 12 óra, amikor véget ért a fő­városi dolgozók pompás má­jus 1-i felvonulása. Három órán át, mintegy 400.036 budapesti dolgozó vonult fel a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepén. S amikor már mindenki elvo­nult a tribünök előtt, a né­zők ezrei odasereglettek a mellvéd köré. A párt és a kormány vezetői üdvözölték őket. A sok ezer ember ha­talmas éljenzésbe, tapsvi­harba tört ki, éltették pár­tunkat, kormányunkat. Né­pünk vezetői ezután lejöttek a mellvédről s egy ideig még elbeszélgettek a köré­jük sereglő dolgozókkal, így ért véget Budapesten a nagy ünnepi felvonulás. NÉPLAP 1956. május 4. péntek Május 1.-i ünnepségek a megyében Csengerben é­s Vásárosnaményban a borús idő ellenére is szín­pompás és látványos felvo­nulás volt. Lovasbandérium, mezőgazdasági gépek, zász­lóval, virággal és transzpa­rensekkel díszített tsz. sze­kerek, az állami gazdaság, hivatalok, úttörők csapatai tarkították a menetet. A volt Szuhányi-féle kastély parkjában majális várta az ünneplőket. Sörkert, laci­­pecsenyés konyhák, körhin­ta szórakoztatta az ünnep­lőket. Délután a tömegszer­vek, karöltve a határőrség kultúrcsoportjával ének- és táncszámokkal és egyfelvo­­násos jelenetekkel szóra­koztatták a közönséget. Május 2-án is ünnepre ébredt Csenger. A jubileumi év keretében nagyszabású járási úttörő találkozót ren­deztek, amelyen kb. 400 vi­déki pajtás vett részt. A sportpályán ekkor zajlott le a járási atlétikai verseny. Délben az MNDSZ segítsé­gével az óvodai napközi ott­honban étkeztették a pajtá­sokat, majd délután ismét kultúrműsor volt, amelyen a Szamuelly kulturális ver­senyre benevezett úttörő­csoportok legjobbjai jelene­tekkel, táncokkal, szavala­tokkal szerepeltek a kultúr­házban. (Balogh László Csenger.) Nyírbátorban mintegy 5000 ember vett részt a május elsejei felvo­nuláson. — adja hírül Va­don József elvtárs, a járási '■tanács népművelési csoport 'vezetője. Az iskolák, üze­mek mellett a felvonulók között ott voltak a nyírbá­tori Vörös Csillag TSZ tag­jai is, akik élenjártak a mezőgazdasági munkák idő­ben való elvégzésében, tel­jesítették vetéstervüket és­­beadási tervüket 125 száza­lékra teljesítették. Lelkes­­tapssal fogadták a Petőfi és­­a Lenin TSZ kiváló dolgo­zóit is. A szabadtéri színpadon az óvodások, az ált. iskolások, gimnazisták és a földmű­vesszövetkezet tánccsoport­­ja szórakoztatták az ünnep­lőket. Este a DISZ-szervezet rendezett műsoros bált a já­rási kultúrházban, melynek bevételét eljuttatják az ár­vízkárosultaknak.­­ a volt Ötvös-kastélytól in­dult a felvonulási menet, amelyen mintegy 2000 em- i bér vett részt. Élen iskolás ,­­és gimnazista tánccsopor­tok haladtak és útkereszte­­­­ződésnél bemutattak egy­két táncot. Az üzemek fog­lalkozási ágaik szimbólumá­val vonultak fel. Például a­ dohánybeváltó hatalmas­­ dohánykoszorút hozott a felvonulásra. A Hősök terén I­árai Miklós elvtárs, a já- í rási pártbizottság tagja tar­tott ünnepi beszédet. A május elsejei ünnepség­­ kiegészítő műsora volt a dél- I utáni sportműsor és az esti I előadás, melyen a járási kultúrházban a gimnázium, s a DISZ és a járási kultúr- I ház szerepelt. Lakatos Sándor járási tanács vb. Tissavasfáriban­ ­ zenés ébresztővel kezdődött e­l az ünnepség. Délelőtt 10­­ órakor a Szabadság térről i­s indult el a felvonulás, élén­­ a gépállomás dolgozóival, .­ utána következtek a ter­melőszövetkezetek feldíszí­tett szekereken, transzpa­rensekkel és zászlókkal. Az állami gazdaság dolgozói új munkasikerekkel üdvözöl­ték a dolgozók nemzetközi­­­ünnepét. ..Üdvözöljük a Dankó pusztai üzemegység |­i­get 130 százalékos átlagtel­­j­jesítményéért!" és ehhez­­ hasonló feliratokat olvas­hattunk az állami gazdaság feldíszített vontatóján. A derékhadat az úttörők alkották, élükön a falu­­szerte híres és kedvelt zenekarokkal. Az Alkaloida dolgozói teljes létszámmal részt vettek a felvonuláson. Ott láthattuk a sorban a tö­­megszervezetek, hivatalok dolgozói, az MTH hallgatóit, tanárait és mestereit is. A délelőtti ünnepi műsor fénypontja — amely a volt kastélykertben játszódott le — az úttörőavatás volt. Délután a felavatott úttörő­ket teával vendégelte meg a­ szülői munkaközösség az általános iskolában és úttörő bált rendeztek. Kisvárdán üzemek, iskolák, termelő­szövetkezetek, egyéni gaz­dák, földművesszövetkezet, népbolt, tanácsi dolgozók és tömegszervezetek dolgo­­zóit színpompás dekoráció­val zászlódíszben vonultak fel. A MOHOSZ 25 motor­kerékpáros tagja előtt lovas-­­ bandérium vonult, majd­­ ejtőernyősök és bokszolók­­ következtek. A Kisvárdai­­ Gépállomás 10 traktora dü­börgött végig az úton, mind­egyik traktoron feltüntetve, hogy traktorosa hány szá­zalékra teljesítette tavaszi tervét. A Vulkán Vasöntöde dolgozói büszkén vitték a­­táblát, melyre az volt írva, hogy a vállalat a tervet 117 százalékra teljesítette. Az­­ üzemi munkások sorainak élén három, sőt ötszörösen kitüntetett élmunkások vo­nultak. A dohánybeváltó, a kísérleti gazdaság, a vil­lanytelep, a szeszfinomító, a malom, a MÁV, a posta a MÁVAUT, a sütőipari ktsz. a kórház és a kisiparosok is szép számmal vettek részt a­­ felvonuláson. A népbolt dol­gozói ruházati cikkeken és egyéb áruféleségeken hir­dették az árleszállítást. A felvonulás után egész napos kultúrműsor és majá­lis következett. Hován József tudósító: Mátészalkán valóságos zászlóerdőben vo­nultak fel a dolgozók. A­­ mátészalkai fmsz, híres­­ „cigány-tánc“ csoportja az egyik legszebb színfoltja volt a felvonulásnak. A ven­déglátóipari vállalat jelme-s­zes csoportja a múlt rendszer lebujait, s a jelenkori ven­déglőt mutatta be. A kedvezőtlen időjárás ellenére is késő estig szóra­koztak a dolgozók. Késő es­­­­tig hallatszott a­ céllövölde durrogása, valamint a mu­latóhelyekről kiszűrődött a zene, a nótázás, jelezve, hogy Mátészalka dolgozó népe vidáman ünnepli a 12. szabad május 1-et. ENDRÉSZ LÁSZLÓ FI I /íz-­et írt a A sóstói munkás-paraszt találkozóról Ünnepel a Sóstó Még alig pirkadt, s talán a sóstói erdő évszázados fái is éjszakai álmukat aludtál, még, amikor a csendet már megzavarták az első kala­pácsütések. Alig telt el fél­óra, a vendéglátó vállalat, a földműves szövett­ezetek dol­gozói a fák között ,már egy­mással versenyezve állítot­ták fel a sátrakat, büféket, italkiméréseket. Nemsokára benépesült az erdő és a szálloda környéke. A kopácsolások megszűn­tek ugyan, de helyettük megszólaltak a hangszórók, s mire a nyíregyházi do­hányfermentáló vállalat és a Titász tehergépkocsijai is megérkeztek. Sorba érkeztek a gépko­csik, fogatok, s mintha a nap is csak erre várt volna, kibújt, a felhők közül. A szél ereje is alábbhagyott. Mintegy 15 vállalat és üzem dolgozói, és még több ter­melőszövetkezet meghívott vendégei ültek a terített asztal mellé, hogy mint a munkában, a vígságban, jó­kedvben is közösen vegyék ki részüket. Megindultak a körhinták, a céllövölde felől éles durr­­­ranások jelezték a telitalá­­latokat, s a villamosok, autóbuszok még mindig zsú­foltan érkeztek a megállók­hoz. A megyei építőipari vál­lalat a felsősimai Aranyka­lász TSZ tagjait látta ven­dégül. A Nyíregyházi Dohánybe­váltó és Fermentáló Vállalat sátraiból nem kellett a szomszédba menni vidámsá­gért, hiszen azért látták vendégül a sóstóhegyi Kos­suth a nyírteleki Győzelem és a pazonyi Gerő termelő­szövetkezetek dolgos tag­jait, hogy jókedvvel töltsék el ezt a napot. No, még be­szélgessenek is egy kicsit, hiszen a jó ebéd utáni sö­­rözgetés közben erre is sor került. Grassek­ Miklós főmérnök és Újvári Miklós, a Győze­lem Termelő­szövetkezet el­nöke sokáig beszélgettek, onnan lestük el e pár mon­datot: — Sohse szerénykedjen Grassek­ elvtárs — mondja a tsz. elnöke — sokat ért az a segítség, amit nekünk ad­tak. Emlékezzék csak az elv­társ arra az időre, amikor a szövetkezetnek nem volt könyvelője. A fermentáló segített rendbehozni a köny­velést. Aztán ami­nt­ az egész megyében nem kap­tunk csapágyat az egyik ■géphez, akkor is segítettek nekünk. — Én azért amondó va­gyok elnök elvtárs — szólt a főmérnök, — hogy még többet is segíthettünk vol­na például a dohányterme­lésnél. — De hisz így is meg volt az eredménye a segtség­­nek — mondja az elnök — a dohánytermésünknek 60 százaléka olyan jóminőségű volt, hogy szivarka készül­hetett belőle. — Az idén talán majd jobb is lehet — mondja a főmérnök. — Megleszt­eb társak! — mondja mosolyogva az­ el­nök, s koccintásra emeli borral teli poharát. Szólt a zene, a baráti be­szélgetés, fogyott a bor, a sö­r és a sóstói erdőn sötét estig­ visszhangzott a jó­kedv­ . . . ..­­. Május 1 az egész világnak megmutatta a munkásosztály, a béke és a haladás erőinek hatalmas növekedését Díszszemle és felvonulás a moszkvai Vörös téren Moszkva, május 1. (TASZSZ) Moszkvában a Vörös té­ren május 1 alkalmából megtartották a hagyomá­nyos katonai díszszemlét, amelyet a dolgozók felvo­nulása követett. A Vörös téren felállított emelvényeken a Szovjet­unió és az OSZSZSZK leg­felső tanácsainak küldöttei, miniszterek,­­ államférfiak és közéleti személyiségek, munkások,, kolhozparasz­tok, tudósok, kiváló, kul­­túrmunkások, a szovjet fegyveres erők tábornokai és tengernagyai foglaltak helyet. Sok külföldi vendég is megtekintette a Vörös té­ren rendezett május elsejei ünnepségeket. Megjelent a Magyar Népköztársaság országgyűlésének küldöttsé­ge, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamará­jának, a belgrádi népi bi­zottságnak a küldöttsége, a Francia Szocialista Párt képviselői, kiemelkedő fran­cia közéleti személyiségek egy csoportja, az angol A szovjet népek ez évben nagy lelkesedéssel fogadják május­­ ünnepét. A szov­jet nép tántoríthatatlanul követve a nagy Lenin mu­tatta utat, újabb sikereket aratott a kommunizmus építésében A kommunista párt XX. kongresszusa le­nyűgöző programot tűzött ki hazánk további hatalmas gazdasági és kultúrán­g fel­lendítésére, a szovjet nép jóléte növelésére. A kommunista építés nagyszerű távlatai megszi­lárdítják a Párt és a nép megingathatatlan egységét, még magasabbra­­emelik a energetikus küldöttség tag­jai. A május elsejei ünnepsé­gekre sok vendég érkezett Moszkvába a szakszerveze­tek meghívására. A Vörös téren felállított emelvénye­ken több mint húsz ország szakszervezeti és munkás­küldöttei helyezkedtek el. ... Délelőtt tíz óra. A mauzóleum mellvédjére a megjelentek hosszas tapsá­tól kísérve felmennek a kommunista párt és a szov­jet kormány vezetői. Megkezdődik a katonai díszszemle. A téren felso­rakozott csapatok felé a Kreml egyik kapuja felől G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere közeledik gép­kocsin. A másik irányból K. Sz. Moszkalenko mar­sall, a díszszemle parancs­noka érkezik gépkocsin a Vörös térre és jelentést tesz Zsukov­ marsallnak. A csapatok megtekintése után Zsukov marsall visz­­szatért a mauzóleum mell­védjére. Beszédében többek között a következőket mondotta: szovjet emberek politikai aktivitását és önfeláldozó munkára lelkesítik őket a szovjet szocialista állam erejének gyarapítása érde­kében. A szovjet nép a párt XX. kongresszusának történelmi határozatai­ban a kommunista párt kollektív bölcsességé­nek megnyilvánulását látja, amely a marxiz­mus-leninizmus zász­laja alatt bizton vezeti országunkat a kommu­nizmushoz. Az új, szocialista élet építésében aratott hatal­mas sikerekkel ülik meg május elsejét a nagy Kína és valamennyi népi demok­ratikus ország dolgozói. Évről évre állandóan iz­mosodik a szocialista orszá­gok nagy közössége, virág­zik népeik megbonthatatlan barátsága és együttműkö­dése. Május 1-jét az idén a világ dolgozóinak a né­pek békéjéért, a de­mokráciáért, szabad­ságért és nemzeti füg­getlenségért vívott fo­kozódó harca jegyében ünnepeljük. Népünk békében és ba­rátságban óhajt élni min­den ország népeivel. A­ kommunista párt XX. kong­resszusának határozatai kü­lönösen hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió a jövő­ben is tántoríthatatlanul követi a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élé­sének lenini elvét. A szovjet kormány to­vábbra­­ is állhatatosan küzd a nemzetközi fe­szültség további enyhí­téséért, az államok ba­ráti kapcsolatainak megteremtéséért, vala­mint az egyenlőség és kölcsönös előnyök alap­ján nyugvó gazdasági és kulturális kapcsola­tok kiterjesztéséért. A Szovjetunió tettekkel bizonyítja a nemzetközi fe­szültség további enyhíté­sére, valamint az államok közti bizalom megteremté­sére irányuló törekvését. Erről tanúskodnak a szov­jet kormánynak a fegyver­zet csökkentéséről, vala­mint a tömegpusztító fegy­verek eltiltásáról szóló újabb javaslatai, továbbá fegyveres erői létszámának (Folytatása a 3. oldalon) Zsukov marsall beszéde

Next