Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-01 / 1. szám
XIV. évfolyam, iszám.ra: 50 fillér 1957. január 1. kedd A MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja gyorslista a békekölcsön sorsolásokról MIT ÍR EGY 300 ÉVES KALENDÁRIUM ? Balszerencsés betörők Székelyben Mily 4L. légyen az új lapcím? — Pályázat olvasóknak A boldogabb új esztendő valamennyiünk akaratától, munkájától függ Beszélgetés az új év küszöbén Benkei András elvtárssal, a Szocialista Munkáspárt megyei intéző bizottsága titkárával A Magyi Szocialista Munkáspárt Megyei Intéző bizottsága a kritikusabb időkben alakult meg. Az új párt megszűlésének időszakában még tombolt az ellenforradalo Ennek ellenére azok a kommunisták, akik szilárd meggyőződéssel vallották magukénak a ■ marxizmus cninizmus eszméit, de elitélték a Rákosi- Cöre klikk’P-. és nemzetellenes politikáját, bízva a nép újat alsó erejében, hozzáláttak egy új, tiszta erkölcsű, becsült, a nemzet érdekeit védő munkáspárti megalakítóhoz. Ezt a vikát ma még sokan kétkedéssel, bizalmatlanul fogaik. A sok csalódás után nehezen hisznek az emberek, tán nem látják még a kibontakozás útját. Sok ember felvetődik, nem fog-e visszatérni az elmúlt idősz bűnös vezetése, politikája? Tényleg a nép érdekeit viseli-e a Szocialista Munkáspárt? Ezek gondolatok foglalkoztatják a megye dolgozóit mostz ó évtőlaló búcsúzáskor. Muntársunk ezért kereste fel Benkei András elvtársat, a ’1 megyei intéző bizottságának titkárát, hogy beszélgess vele és felkérje: tájékoztassa a megye dolgozóit, btyos kérdésekről. Mi is kiért megyénkben a közelmúltban ? KÉRDÉS Hogyan értélen a lelmúlt s semélyel? VÁLAS Nem könnyűálaszt ad erre a kérdésre. Az az indító okok, melyek otóber 21-át kioltották, hosszú időre lyúlnak a sza. A néptől lszakadtákosi é, Gerő,likk veáss nem múlt el lyomtaldl meg ónk benem. Aay sokszír megmert éleínvonal emeléséől szóló ígérgetések nem alósult meg. tíhelyett olyan Szavakat kaptak dolgozói: „Most még ösztébb kihúzni nadrágszjunkat, így a hónap bőégeseb legyen.” Ezt a cséget azonban 12 v alat'hiába virták a dolgozó' Dolga paraztsigunknak *n egy nyugtalan éjszaja volt ». erőszaké termelőszivetkezeti fejlesztés miatt. »értet4 önérzetét és csokien tel termelé kedvét szaktörvény értés és aklati melynek ki volt éve, jlönüsen k utóbbi nyolc ív alatt. Megyénk rtck régi dolgaói előtt fagyo sokszor anangzott, ittgy párt bíz: bennük s tvaszkodik munkájuka. E azonban tak hang iargi mindvégij Számos funkcionárius fogadta bizalmatlanul az értelmiség közeledését. A néppel szemben álló hibás vezetési módszerek ellenére is voltak az elmúlt éveknek eredményei. Ezt világosan látni kell minden becsületes embernek. Nem lehet letagadni azokat az alkotásokat, melyeket a nép hozott létre országunkban s így megyénkben is. Erre büszkék lehetünk! Ezek az alkotások azonban nem homályosíthatták el egy pillanatra sem a hibákat, s azt a sok elfojtott keserűséget, amely az emberekben élt, nem a népi demokratikus rendszerrel, hanem a Rákosi- és Gerő-klikk nép- és nemzetellenes politikájával szemben. Jogos volt tehát megyénk dolgozóiban az elkeseredés. Ezért szimpatizált az október 23.-i budapesti eseményekkel, az egyetemi ifjúság, a munkások ntgr Ttív békés tüntetésével. Ebben látta annak eredményét, hogy a Rákosi—Gerő-klikk és annak bűnös politikája egyszer s mindenkorra száműzve lett a magyar életből. Fájdalmas az, hogy a Megyénkben október 26.-a után két-három nap alatt szinte gomba módjára tűntek fel a múlt levitézlett urai: főszolgabírók, csendőrök, kulákok, földbirtokosok és vezetésükkel minden községben és járásban megalakították a „forradalmi”, „nemzeti” bizottságokat, illetve tanácsokat. Súlyos hiba lenne a megalakult bizottságokban részt vettek mindegyikét egy kalap alá venni. Voltak köztük, — ha nem is sokan — becsületes, hazájukat szerető munkás, paraszt, értelmiségi dolgozók, de a vezetés nem az ő kezükben volt. Később, az események következében, — amikor egyre világosabban mutatkozott meg az ellenforradalom arca — ezen becsületes dolgozók többsége kilépett ezekből a bizottságokból. Az államhatalom helyi szervei elleni támadás egy darabig tehát sikerrel járt. Az ellenforradalomnak céljai elérése érdekében feltétlenül szüksége vont. KÉRDÉS: Hogyan látja megyénk jelenlegi helyzetét Benkei elvtárs? VÁLASZ: Megyénkben komoly gazdasági károk nem történtek. A normális élet megteremtéséhez azonban hosszú hetekre volt szükség és még ma sem mondhatjuk, hogy a termelés minden területén teljes rend lenne. Az enerpártszervezetek dezorganizálására, a kommunisták megfélemlítésére, üldözésére, a termelés beszüntetésére, a rémhírterjesztésre, a teljes anarchiára. Mindannyian tapasztaltuk, hogy ezek leküzdése itt, a megyénkben is sok nehézséggel járt. Ne gondolja azonban senki azt, hogy mivel megyénkben aránylag egészen kevés véráldozat volt, nálunk ellenforradalomról nem is lehet beszélni. Az, hogy az ellenforradalom véres ténykedése nem bontakozhatott ki megyénkben, annak köszönhetjük, hogy a szovjet csapatok jelen voltak. Az ellenforradalmi események bekövetkezése, s annak szétzúzása nem jelentheti azt, hogy megyénk dolgozóinak jogos követelései lekerülenek napirendről. Sőt! A Szocialista Munkáspárt szervezeteinek kell a jogos követelések megvalósításának, a sérelmek orvoslásának harcosaivá válni. gia és a szénhiány következtében ipari üzemeink, vállalataink termelése erősen csökkent. Üzemi munkástanácsaink, bár tesznek erőfeszítéseket az energia s anyaghiány leküzdésére, a munkafegyelem megszilárdítására, de mivel fiatal, új szervezetek, nem minden esetben járnak sikerrel próbálkozások. nemes célok megvalósításáért történt nemzeti felkelést a hazai és külföldi reakció meglovagolta, véres, fegyveres összeütközéseket erőszakolt a népre, amely nemzeti tragédiát vont maga után. Megyénk dolgozói is elítélik az Eszterházyakat, a Kállayakat, Jármiakat, a volt tőkéseket, gyárosokat, földbirtokosokat, akik kihasználva a nép jogos elégedetlenségét, „forradalmi” jelszavakkal szították a tüzet, és így sodorták katasztrófába a nemzetet. Ezek az urak a nép keszével akarták a maguk részére a tüzes hamuból a gesztenyét kikapartatni. Nem kerülnek le a napirendről a jogos követeléseit Mi a helyzet megyénk gazdasági életében? Lesz-e munkanélküliség ? Múltak a percek csendesen És újra itt az új esztendő. Nem áll meg az idő sosem Múlt lesz a ma, s ma a jövendő. Nincs benne semmi feltűnő Oly megszokott dolog ez nálunk S mégis, ha egy év újra jő. Belőle oly hűhót csinálunk. Egymásnak hőn kivángatunk „Nagyon sok boldog új esztendőt.' A csak a szokásnak hódolunk S ha „szépnek látjuk a jövendőt De vajh van-e köztünk olyan Kin e kívánat teljesülne? S éltünk e már oly boldogan Mint rákívánták azt fejünkre? Óh, hányszor megcsalatkozás. Hogyha jobbnak hittük az újat! Sokszor több bút hozott reánk És visszakívántuk a múltat. Szivünk mégis csak hitt rek.i S remélni fog, amig csak élünk! Minő sötét is van a lét, Ha nem lenne már mit remélnünk Boldogság nélkül, élhetünk De remény nélkül nincsen élet. Jó hát, ha úgy örvendezünk, És szebbnek hisszük az új évet, Építsük csak továbbra is Képzeletünkben a jövendőt S aztán: kívánjuk másoknak is „Nagyon sok boldog újesztendőt (NYÍRI KRÓNIKÁS) Ezt nehezíti, hogy a minisztériumok sem adnak kellő segítséget számukra. Az új év elején a népgazdaság és az államapparátus átszervezése, egyszerűsítése folytán megyénkben is várható kisebb munkanélküliség azonban ez nem lesz veszélyes. Úgy vélem, hogy a felszabaduló munkaerő egy részét a bővülő kisipar, máls részét pedig a mezőgazdaság tudja foglalkoztatni. Az események ideje alatt dolgozó parasztságunk, mind az egyéniek, mind a termelyszövetkezetiek, becsülettel helytálltak. A betakarítást elvégezték, az őszi magvak földbe kerültek, ezáltal biztosították megyénk dolgozóinak új esztendei kenyerét. Lemaradás csupán az őszi mélyszántásoknál van csupán. A dolgozó parasztság mellett külön dicséret illeti meg az élelmiszeripar és a kereskedelem dolgozóit, akik mindvégig becsülettel helytálltak és a karácsonyi újévi ünnepek fokozott fogalmát megyénk dolgozóinak nagy megelégedésére bonyolítottak le. Megyénk iskoláiban, kllurális intézményeiben lassan helyreáll a rend. Az iskolákban a tüzelőhiány miatt hosszabb szünet várható. Ahhoz azonban, hogy megyénk dolgozóinak kulturális igényeit a lehetőséghez mérten kielégíthessük, még sok a tennivaló. Nem kétséges, hogy ebbe az új, egyre jobban kibontakozó légkörben a kultúr munkásai, a hozzáértő szakemberek tudásuk legjává fogják nyújtani, s a nehézségeken úrrá lesznek. (Folytatás a 2. oldalon.)