Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
2 KELET MAGYARORSZAG TISZAVASVÁRI REGEN ÉS TISZAVASVÁRI község földterületének 12 százalékát, 9182 hold földet a felszabadulás előtt négy földbirtokos család, Dessewffy és Sentsey grófok, Korniss és Oláh földbirtokosok, 14 százalékát, 2500 holdat pedig 77 kulákcsalád tartott kezében. 247 középparaszt 2470 hődön, a község területének 13 százalékán gazdálkodott. 3 százaléka különböző egyházaké volt, 19 százalékát pedig 982 szegényparaszt család dolgozta. A községben 1750 uradalmi cseléd volt, 285 család teljesen nincstelen volt. A község az 1930-as években iparosodásnak indult, azonban ezt gátolták a földbirtokosok. A polgári iskolát megszüntették. Dühöngött az analfabétizmus, különösen a tanyavilágokban. Művelődési, kulturális lehetőséget a cselédek és nincstelenek részére nem biztosítottak. — A községben egy iskola volt. A hoszszú évtizedekig csak a kulákok építkeztek. A több mint tizenegyezer lakost számlálóközségben mindössze hat fúrótt kút volt. (Jelenleg 19 van.) A FELSZABADULÁS után megváltozott a helyzet. A grófok, földbirtokosok földjét szétosztották. A mezőgazdasági dolgozók jövedelme jelentősen emelkedett. Fellendült a községben az ipar és kereskedelem is. A régi, burzsoá közigazgatási rendszert felváltotta a dolgozók tanácsrendszere. Állami gazdaság, gépállomás alakult a községben. Itt főleg kisparasztok és hozzátartozóik helyezkedtek el. Jelentősen bővült az Alkaloida Vegyészeti Gyár és a téglagyár. Az általános iskolák, óvodák, napközi otthonok a szociális otthon és a bölcsőde is jelentősen bővült, javítva a falu szociális és kulturális igényének kielégítését. A község határát hét kilométeres szakaszon érinti a Keleti Főcsatorna és az öntözéses rendszerrel határtalan lehetőségek nyíltak az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok földjeinek kihasználására. A KÖZSÉG lakosságának 85,3 százaléka foglalkozik földműveléssel ezen belül 3,5 százalék termelőszövetkezeti, gazdálkodást folytat, 16,7 százalék pedig ipari munkás, kisiparos, kereskedő, hivatali és egyéb dolgozó. A felszabadulás óta 700 ujj lakóház épült. Főleg a volt ura-dalmi cselédek építették. Bővült az iskolai tantermek száma. — Egy napközi otthonos óvoda he-lyett most már kettő van. Két-* száz főt befogadó szociális ott-hon létesült. Bölcsödét és az ál-* talános iskolák mellett napközi* otthonos tanulóotthont létesí-* tünk. ♦ NYOLCKÁDAS, zuhanyozó-* val ellátott fürdőt is építettünk.* A mezőgazdasági termelés aj belterjesség irányában halad. —J Bizonyítják ■ ezt a konyhakerté-í szerben, zöldség- és gyümölcs-J termelésben és az állattenyész-J lésben elért eredmények, kilá-* tások. Egyre többen kötnek* szerződést tovább tenyésztésre, esi hizlalásra., Növekedett a pillan-• gós- és szálastakarmányok vezetésterülete. Az istállótrágyázott* terület növekedése mellett je-* lentős mennyiségű műtrágyát használnak. Javult a legelők min J nősége is. A községben hat termelőszö- vetkezet működik és úgy a kö-zös vagyon, mint a szövetkezeti* tagok jövedelme fokozatosan* növekszik. " ♦ A község lakosságának 65 szá* zaléka rendelkezik rádióval, nagy részének motorkerékpárja* vagy kerékpárja van. . A MEGVÁLTOZOTT helyzetét bizonyítja Dobin Jánost élete is. _ A felszabadulás előtt* gazdasági cseléd volt. 1945-ben 1 7,5 hold földet kapott. Új lakást* épített. Gazdasági felszerelést* vásárolt. Lakásában villany, * rádió, padló, szőnyeg van. —* Gyermekei előtt nyitva az isko-* lák kapuja. Az egyik fiú, Fe-* renc fontos állami vezető tiszt-iséget tölt be. Ilona lánya a he- 4 iyi állami gazdaságban tölt bel vezető tisztséget. A szülők a termelőszövetkezetben dolgoz- nak, ahol az eddigiektől is jobb eredményt érnek el a gazdál-j kodásban, a jövedelem növelé-sében. * -I ! Markócz! János tanácselnök, Tiszavasvári. ) „Ai szovjet emberek szellemi színvonala igen magas“ Amerikaiak a szovjet népről A nemrég lefolyt szovjet választások amerikai megfigyelői, Richard, Sgammon, Cyril Black professzor és Hedley Donovan, a Fortune című amerikai hetilap szerkesztője kijelentették egy sajtókonferencián, hogy kéthetes szovjetunióbeli tartózkodásuk alatt több választási gyűlésen vettek részt. Üzemeket látogattak meg, és sok hivatalos személyiséggel és egyszerű szovjet emberrel találkoztak. Hónapokig lehetne azon vitatkozni — mondotta Donovan — melyik rendszer a jobbik. Az azonban kétségtelen, hogy az értelmes és életerős szovjet nép a Szovjetunió erejének egyik hatalmas forrása. „Sokszáz szovjet emberrel beszéltünk, — folytatta Donovan — és igen erős benyomást gyakorolt ránk a szovjet emberek magas szellemi színvonala, ami a szovjet iskolázási rendszer fölényének tulajdonítható. Egy bizonyos: A szovjet nép nagy, csodálatra méltó erőt jelent. ♦ 1951. ÁPRILIS 1. KEDD cA.p/utélét A napokban Bököny községben pártnapot rendezett a községi pártszervezet. Előadót a megyei pártbizottság küldött. Megvitatták az 1958. évi népgazdasági tervvel összefüggő, és a mezőgazdasági terméshoza► inok 43 százalékos növelése érdekében megoldásra váró köz► ségi feladatokat. ► * Az „Időszerű kérdések” és a „,,Marxizmus-leninizmus alapjai”- r »tanfolyamokat április 15-ig befe fejezik megyénk pártszervezetei. Az i »idei pártoktatási év befejezése al- t ► kaiméval a két oktatási formában ts elért eredményeket és hiányossági »gokat ünnepélyes keretek között is értékelik. A pártvezetőségek és a tőpropagandisták a hallgatók vége- i ► menyére támaszkodva újabb fel- ► adatokat szabnak meg. Az okta► tási és propaganda-munkában ► legjobb eredményt elért néhány ► propagandistának a megyei pári► bizottság könyvet ajándékoz, tó►vábbá néhány pártszervezet is, ju, stálamban részesíti a propagandistákat. Az idei oktatási évnek az ►említett két oktatási formában történő befejezése azonban nem jelenti azt, hogy megszűnik a propagandamunka. A tervek szerint [a megyei pártbizottság széleskörű ► előadásos propagandát indít különböző kérdések helyes értelmezése és megoldása érdekében. Így [ kerül rövidesen napirendre a ► kultúrpolitikai munkával kapcsolatos feladatok megvitatása. [ * ] A nyíregyházi vasúti csomó► pont pártbizottságának kezdeményezésére a napokban megbeszélést tartottak a különböző szolgálati ágak vezetői. A tanácskozáson megvitatták a kormánynak a takarékossági mozgalomról szóló felhívását. Számos javaslat, kezdeményezés született a takarékossági mozgalom megszervezése és szélesítése érdekében. Április 6 és 12 között valamennyi járási székhelyen járási propagandista tanácskozást tartanak, ahol értékelik, az idei oktatási évben elért eredményeket, általánosítják a hasznos, jól bevált módszereket, elemzik az oktatás közben felmerült hiányosságokat és újabb feladatokat határoznak meg a következő pártoktatási év sikeres előkészítése érdekében. A megyei pártbizottság nemrég megbeszélésre hívta össze a Nőtanács járási és községi vezetőit, valamint a szakszervezeti, üzemi és föművesszövetkezeti nőbizottságok vezetőit. Az összejövetelen Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályvezetője ismertette a nőimozgalomban az utóbbi hónapokban elért eredményeket, majd a soron következő feladatokról beszélt. Legfontosabbként a Nőtanácsok és a különböző nőbizottságok együttműködését jelölte meg. Kérte a jelenlevőket: a városban és a községekben lévő nőtanácsok és nőbizottságok egymást segítve, tájékoztatva végezzék munkájukat. ★ ★ Werner von Braun: „A Szovjetunió messze megelőzött bennünket A második amerikai mesterséges hold fellövése alkalmából az amerikai hadsereg rakétakísérleti intézetének német származású , A vezetője, Werner von Braun így nyilatkozott: „A Szovjetuniónak kétségkívül még mindig hatalmas előnye van az USA előtt. A szovjet tudósoknak jóval nagyobb hasznos terhet sikerült a föld► körüli pályán elindítani és mennél nagyobb ez a hasznos terhelés, annál több adatot lehet a Földre továbbítani.” Az Expoler nevű ► amerikai mesterséges hold csak elméletileg versenytársa a szovjet szputnyikoknak. A Nyugatnak további meglepetésekre kell felkészülni a Szovjetunió részéről. Hat évvel ezelőtt egy koratavaszi nap késő délutánján találkoztam először az öreg mesemondóval. Nem mindennapi formák közt ment végbe a vele való találkozásom. A Szabolcs- Szatmár megyei Ramocsaházán néprajzi adatokat gyűjtöttem. Egész nap a határt jártam. Holtfáradtan érkeztem szállásadómnak, Ruszkovics Istvánnak a házához.Pihenni vágytam, és mégis kintmaradtam házigazdám tévés udvarán, mert különös dolgot hallottam és látom ott. •Egy kis öregember gallyvágás közben mesélt egy gallyvágó sihedernek. Igyekeztem háttérben maradni. Érdeklődéssel hallgattam a hajmeresztő dolgokat. Amikor pedig a mese hőse nagy leleményességgel kijátszotta ellenfelét, s a nagyapa és unokája (mert a sihedtr unokája volt a kis öregnek) azt szívből megkacagták, lehetetlen volt, hogy legalább egy mosollyal részt ne vegyek aközörömben. Amikor az erősen sötétedő háttérből kiléptem, csöppet sem lepődött meg a mesélő együttes. A faluban szokásos bemutatkozási formaságon átírve az unoka kérésére újabb mese előadásába kezdett a nagyapa, idősebb Ruszkovics István. Én pedig betértem a házba. dős Ruszkovics István 1867-ben született Gálócson, egy ungi magyar községben. Apja, legidősebb Ruszkovics sorkosztos csordása volt ennek a községnek. A csordásság? bizony sovány ■ megélhetést nyújtott, az apaiak és családjának. A regiumi szabolcsicsárdáskürthang utánzó Sohase serelve, mindig csak cibere, paszuly, paszuly” szavak árnyalatilag sem tudják érzékeltetni velünk azt a sok nélkülözést, s a nélkülözésnél is fájóbb megaláztatást, amit egy ilyen sorsra jutott családnak annak idején át kellett élnie. A mesemondó már kora gyermekségében részt vett szülei munkájában. De, hogy komolyabb ruhadarabokhoz jusson, idegiemberhez kellett bojtárnak mennie. Amikor apjához visszakerült, az már urasági gulyás volt. Így szabadultak a sorkosztosságtól. Hogy nagyobb bért kapjanak, átmentek egy másik urasághoz. Így jutott a mesemondó Szabolcsba. Hányt-vetett életében természetesen nemm jutott ideje arra, hogy iskolába járjon. Nem is tanult meg írni-olvasni. Amikor önálló lett — ami együtt jött a házasságával —, béresként bejárta Szabolcs megye lakosságit. Lakó Dögében, Demecserben leveleken Nyíribronyban és Székelyben. Ereje csökké-■ nősével (felül a hatvanadik életévén!) csordás, majd kondás lett Leveliken és Baktalóránthézán. Az újabb időbeli csordássága és kondássága azonban már jobb, (hogy ne mondjam: emberibb) megélhetést biztosított számára. Htvenkét évig szolgált kis gazdákat és nagy urakat. E közben élte a szegények sokszor képtelenségképpen ható munkás életét. Végezte a béresk fárasztó munkáját — jó egészségben. A legnehezebb helyzetben is megmaradt tiszta"kezűnek". Itt egy rendkívül érdekes esete kínálkozik elmondásra. Ruszkovicsot egy nagy gazdaságtan felszólította az ispán újév előtt ,a szolgálatban való megmaradásra. — Ispán úr — felelte neki a szegény cselédember —, én nem maradok meg olyan helyen, ahol az emberek éjszaka nem köszönnek egymásnak. Az ispán csodálkozva nézett Ruszkovicsra, aki azután megmagyarázta neki a dolgot: — Amikor a majorban hetesi (éjjeli őri) munkát kellett teljesítenem, velem szemben hol egy hát szénával, hol egy hát szalmával jöttek a béresek. Amikor rájuk köszöntem, szó nélkül mentek el mellettem, nehogy rájuk ismerjek. Adjanak ispán úrék olyan bárt a béreseknek, hogy ne kelljen nekik lopni, hogy éjszaka is tudjanak egymásnak félelem nélkül köszönni, akkor megmaradok. Az őszinte embernek azon a helyen —sajnos — nem nyílt alkalma a megmaradásra. Kitől, mikor és hol tanult mesélni Ruszkovics? Nem az édesanyjától, vag az édesapjától tanul, a mélázok nem tudtak mesélni. Az első meséket egy télen át náluk estező, (melegedő) katonaviselt embertől hallotta.Tizenötéves korában már a fonóba is ellárogatott mesét hallgatni, vagy éppen mesélni is. Aztán már a feleségének, a gyermekinek és a bérestársainak is mesüll. Uóbbira különösen az őszi Szántás vetés idején került sor amikor egy-egy hívelt tanyán hét számra dolgoztak. Hűenmesemondók közt itt már voltak olyanok is, akik dohányoskodásuk, vagy éppen raboskodásuk idején tanultak meséket. Később mesélt már az unokáinak,, a szomszédainak, a budapesti Rádiónak, a nyíregyházi újságíróknak, az ugyanottani József Attila Kultúrház közönségének stb. stb. (Az utóbbival kapcsolatban, mint különös érdekességet, megemlítem itt, hogy a baktalórántháziak egyike-másika azzal próbálta elijeszteni a messiástól, hogy komédiás ruhában kell majd neki mesélnie. Az ijesztés természetesen hiábavaló volt.Idős Ruszkovics István egyik nagy betegsége után meséi nagyobb részét magnetofonra vette fel a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkaközössége. A tőle felvett mesék száma ma nyolcvankét. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a következő meséi: Bruncik, Tót János, Cicamica, A holt gulyás és az obsitos. Koplaló Mátyás, Kóci Burka, Szegény embert elküldi a felesége tallózni. Szegény ember szolgája az ördög, A nagyságos úr kutyája, meg a cigány, A szegény eurber, meg a Szélkoma, Agárdi Debrecenben,4 debreceni ember, A róka meg■ te a szúrós disznó nyálát, Szegény Janus is Világszép Erzsék stb. stb. * A mesemondó a magyar mesemondók legkiválóbbjai közé tartozott. ★ Tegnap érkezett a hír: Kilencvenegy íres korában, március 30-án meghalt Emlékét őrzi a sok mese, melyet reánk hagyott. Dr. Nyárády Mihály. II ' - —--- •·■ D Íveltek egymással. A