Kelet-Magyarország, 1960. március (17. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-02 / 52. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Ára 50 fillér 1960. MÁRCIUS 3. SZERDA Elfgyik a másik után Mintha egymást kergetnék az óriásharcsák, úgy „kötnek ki " végül az Alkotmány Halászati Tsz hálójában. És ez a három díszpéldány, melyet néhány nappal ezelőtt fogtak, alaposan túltesz magasságban a mellette álló emberen. Azóta újabb óriásharcsa „futott be”. E zsákmány súlya mintegy 120 tojó. (Hammel J. felvétele.) A megyei Iagy munka közepette —s szép eredmények után —, de még nagyobb feladatok előtt tartotta meg február 29-én kibővített ülését a megyei pártbizottság. Az elmúlt hónapok forradalmi változásai után megyénkben is túlsúlyba került a szocialista szektor, a megye össz-szántóterületének 56,8 százaléka tartozik a mezőgazdasági nagyüzemekhez. 286 termelőszövetkezetben 69 és félezer tag több mint 400 ezer hold területtel rendelkezik. Új dolog a változásban, hogy szövetkezeti községek és járások létesültek. öt járás és 154 község viseli a szövetkezeti nevet. A munkásosztály, a párt, a szocialista rendszer nagy győzelme ez. E győzelem kulcskérdése, — állapította meg a pártbizottsági ülés — hogy a pártbizottságok, az alapszervezetek szilárdan a párt politikája szerint dolgoztak — konkrétan a Központi Bizottság október 22-i határozata szellemében folyt a szervező munka. Ezzel az iránymutatással felfegyverkezve láttak munkához a párttagok és pártonkívüli népnevelők egrei, hogy a dolgozó parasztsággal egyetértve előre lépjünk a szocializmus alapjainak lerakására. Elismerését fejezte ki a pártbizottság mindazoknak, akik ebben a munkásél áldozatosan helytálltak, a helyi nevelők és a városról mentleitósorok, akik melegotthonukat, családjukat otthagyva hetekig járták a falvakat és hirdették a párt szavát. Ugyanakkor nagyrabecsüléssel tekint a munkásosztály, a párt arra a közel 50 ezer parasztemberre, akik megyénkben is szakítottak a korábbi felfogásukkal és ma már gazdaságukkal, tudásukkal a szocializmus közvetlen építői lettek. Büszkeség, a jó munka tudata tölthet el , minden dolgozót ebben a megyében, ne ünnepelni, a babérokon pihenni egyenesen bűn volna. 50 ezer parasztember választott új utat. Az 60 ezer aláírás csak kapunyitás ahhoz, hogy felszabadulhassanak az egyéni erők, kezdeményezések. Ezt a temérdek erőt, ezt a sokféle gondolkozást kell most egy irányba fordítani, kamatoztatni a közösség és az egyén javára. Az új belépők, amikor aláírták a nyilatkozatokat, azért tették, mert döntéssé érett bennük a párt iránti bizalom. Ezt a bizalmat a pártszervezeteknek jó felvilágosító munkával, útmutató szóval tovább kell növelni. A pártbizottság ülése elsőrendű feladatként határozta meg, a pártegység további erősítését, minden kommunista munkával való ellátását. A volt egyéni parasztok, akik tagjai voltak a pártnak, pártbizottság felszabadultan, két kézzel tudnak már a párt ügyéért dolgozni. A szervező munkában és az eltelt néhány hét megszilárdítása tevékenységében kitűnt, a párthoz legközelebb álló parasztokból felvétel útján erősíteni kell a párttagok sorait. Hasonló feladat áll a párt tartaléka, a KISZ-szervezetek előtt is. A pártszervezet feladata, hogy politikailag irányt mutasson a tanács, a Hazafias Népfront, a nőmozgalom és minden egyéb szerv számára, hogy a községekben eddig szunnyadó erőket a közös cél irányába mozgásba hozzák. Az egyéni fiatalok, nők eddig nehezen voltak elérhetők a különféle mozgalmak számára. Most sokkal közelebb kerültek egymáshoz az emberek és ezt a megváltozott helyzetet minden náziszre vezetnek helyileg kell tudni kihasználni. A pártszervezet feladata őrködni az alapszabály betartásán, ellenőrizni a munkaegység pontos nyilvántartását és állandóan dolgozni a termelőszövetkezeti tagság egységének erősítéséért. A megszilárdítási munkában, vagy bárhol is nehéz meghatározni, hogy meddig tart a politikai és meddig a gazdasági munka. A jó politikai munka a gazdasági eredményeket segíti és fordítva. A pártbizottsági ülés a sokrétű megszilárdítási munka közül kiemelte a tavaszi munkára való felkészülést. A leltározások lényegében befejeződtek. Most a vetőmag, a takarmány, az állatok — amennyinek férőhely van — valamint az eszközök gyors összehordása a következő lépés. Sürget az idő, nyakunkon a tavasz, de nem utolsó sorban sürgős ez a munka a belépett parasztemberek bizalmának tovább erősítése miatt is, ugyanis, ahogy viszik be a vetőmagot, takarmányt, úgy jutnak pénzhez. Igen hosszan és behatóan foglalkozott az ülés a két főnövénnyel: a burgonyával és a kukoricával. A burgonya vetésterülete egyetlen községben sem lehet kevesebb — csak több, mint a múlt évben van. Új burgonya-aktív területek kapcsolódnak be a fokozott termelésben, az Ecsedi-lép és a folyók öntésterülete. Megyéimben a vetőburgonyát saját erőnkből kell biztosítani, sőt más területeknek is tudunk adni. Helyesen cselekszenek a kisvárdai járás szövetkezeti községeiben, ahol a termelőszövetkezetek nemcsak a vetéstervben megszabott burgonyát veszik meg a tagoktól, hanem az egész felesleget. A kukoricatermelés fellendítéséhez nagy segítséget kapnak a termelők azzal, hogy a jól bevált hib ülése után hd-vetőmagból vethetik a kukoricát. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek részt vesznek a 20 mázsás termelési mozgalomban és szállítási szerződést kötnek, nagy adag műtrágyát kapnak a terméshozamok növelésére. Olyan határozatot fogadott el a megyei pártbizottság, hogy minden felszabaduló területet kukoricával kell bevetni, így például, ahol csökken a zabverés, vagy a tavaszbúza, helyébe kukorica vetését javasolja a pártbizottság. Az állatállomány bőséges takarmánnyal való ellátása érdekében minden számosállatra 10 köbméter silótakarmányt kell biztosítani. Sürgős dolog az elegendő kukorica-vetőmag összegyűjtése, hogy a cserét idejében lebonyolíthassák a termelőszövetkezetek. A termelési szerződéskötések általában megtörténtek és kellő mértékben. Néhány növénynél kell még folytatni a szerződéskötést, mint például az étkezési burgonya. Sürgős teendő a termelési tervek készítésének gyors befejezése, hogy kioszthassák a területet brigádokra, munkacsapatokra és egyénekre. Javasolja a pártbizottság különösen az új termelőszövetkezeteknek, hogy a könnyebb munkaszervezés a jobb termelési eredmények és a családtagok bevonása érdekében a kapás területet egyénekre osszák ki. A teljesítmények mérésének alapja a munkaegység legyen, de gondolkozzanak mindenütt a minőségi munka, a több termelés fokozását célzó jövedelem-elosztási módszereken. Ilyen a terven felüli termelők premizálása, vagy az eredményességi munkaegység alkalmazása. Könnyen megvalósítható premizálási módszer, amikor a terven felül termelt termény 30—50 százalékát természetben, vagy pénzben a termelését közvetlenül végző tag kapja meg. A növénytermelés megszervezésénél nem kisebb feladat az állattenyésztés továbbnövelése. Ez részben férőhely-probléma is. Sok segítséget ad az állam, de a főhangsúly a helyi kezdeményezésen, a helyi lehetőségek kihasználásán van. Miuután például a tagok által felajánlott épületek bontásából megoldják az építkezést. Vállajon favágásból maguk állítják elő a szükséges építkezési anyagot. Csengerújfaluban a növendékeket 20—30 darabjával nagyobb paraszti istállókban helyezték el, az így felszabadult közös istállóba pedig a teheneket hordták össze. Sós mód, út van ahhoz, hogy megoldják a férőhely-problémat. Különösen könnyen lehet ótat építeni a sertések számára. A sertéstenyésztésre az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. El kell érni, hogy 100 holdanként 4,7 koca, 18,3 hízó legyen minden szövetkezetben. Ez 16 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest. Szarvasmarhából 16 darab, lóból pedig 3 pár jusson minden 100 hold szántóra. A baromfitenyésztés jövedelmező, csak nagy gondosság kell hozzá. A pártbizottsági ülés javasolta a nőtanácsnak, hogy az asszonyért patronálják a szövetkezetekben a baromfitenyésztést. VI’iden községben nagy gond ez a becsületes, munkában megöregedett dolgozó parasztok ügyének legjobb elintézése. Ezt látva, a kormányzat a közelmúltban határozatot hozott a termelőszövetkezetbe lépett öregek sorsának enyhítésére. Ez csak segítség a faluban élő fiataloknak, hogy szüleik, nagyszüleik öreg kora könnyebb legyen. Ez nem jelentheti azt, hogy az eddig nyújtott szociális juttatásokat, tüzelőt, kenyérgabonát, vagy egyebeket is csökkentsék. Legfőbb támasza az öregeknek továbbra is a közösség, a szövetkezet legyen. Száz irányú munka várja a patronálókat, a megszilárdító brigádokat és nem utolsó sorban a helyi vezetőket. Az új szövetkezeti községek léte nem befejezett valami, hanem a kezdet első lépése csupán, a munka dandárja ezután jön. A feladatok nagyok, de nem megoldhatatlanok, mert az erőnk is nagy. A tömegekre, a szövetkezeti parasztokra támaszkodva megyénkben is megvalósítható a Központi Bizottság február 12-i határozatában kitűzött feladat. Ha pedig ezt megvalósítjuk, akkor az előttünk álló esztendő után jó zárszámadásra számíthatunk. Közel kétmilliós versenyvállalás Gyulatanyán A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyulatanyai gazdaságának dolgozói az elmúlt évben, a párt VII. kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyben kiváló eredményeket értek el. Tavalyi versenyvállalásuk eredménye kétmillió négyezer forint értékű többletjövedelem lett. Ehhez olyan eredmények járultak — hogy csak néhány példát ragadjunk ki —, mint búzából 19,65, őszi árpából 20,19, cukorrépából 300, burgonyából 115, kukoricából 32,22 (szemesen) mázsa holdankénti hozam. A gyulatanyai dolgozók az idén tovább akarják javítani eredményeiket. A verseny egész éves lesz és a részfeladatok tejesítéséért, túlteljesítéséért az április 4-i, május 1-i, augusztus 20-i és november 7-i versenyszakaszokban küzdenek. A gazdaságban két növénytermelési, egy állattenyésztési, két gyümölcstermelési és egy műhelyi brigád tűzte ki célul a szocialista munkabrigád cím elnyerését. A gazdaság dolgozói megtették vállalásaikat. A növénytermelési brigádok például a terv egymillió forintos túlteljesítését tűzték ki célul. S a gazdaság dolgozóinak az összes vállalása meghaladja az egymillió hétszázezer forintot.