Kelet-Magyarország, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Amíg Nyugat védelmezi Hornit, nehéz lesz csökkenteni a nemzetközi feszültséget Gomulka elvtárs felszólalása a pénteki ülésen New York, (MTI): Pénteken délelőtt — magyar idő szerint 15.56 órakor — összeült az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése, hogy folytassa a nemzetközi helyzet általános vitáját. A délelőtti ülésen a válasz jogán elsőnek W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a lengyel ENSZ-küldöttség vezetője kért szót. Macmillan angol miniszterelnök csütörtöki közgyűlési beszédére válaszolva Gomulka bevezetőül rámutatott, hogy Macmillan egyetlen tényt sem cáfolt meg, amelyet a (Gomulka) Nyugat-Németországgal kapcsolatban, mindenekelőtt pedig a nyugatnémet revars-követelésekről a közgyűlés elé tárt. A lengyel küldöttség vezetője Macmillan magatartásai a néhai Chamberlain politikájához hasonlította, majd rámutatott: amikor a bonni állam vezetői „egyenjogúságot” követelnek a fegyverkezés terén és Nyugat-Németország mai szövetségesei lépésrőllépésre meghátrálnak az ilyen követelések előtt, azzal próbálnak érvelni, hogy nem lehet egy nagy nemzetet másokkal szemben hátrányos feltételek közé kényszeríteni. Gomulka ezzel kapcsolatban emlékeztetett Churchillnek egy 1953-ban elhangzott kijelentésére, amely szerint, ha Németország katonailag ugyanolyan erős, mint szomszédai, akkor ezek a szomszédok nyomban a háború küszöbén találják magukat. Ma ellenben az ilyen figyelmeztetést kommunista propagandának minősítik — hangoztatta Gomulka. A lengyel küldöttség vezetője a továbbiakban hangsúlyozta, hogy mind a lengyel kormány, mind pedig Lengyelország szövetségesei ismételten megállapították, a jelenlegi lengyel határok véglegesek és azokról nem lehet vitatkozni. Egyértelmű a háborús propagandával az, ha valaki területi követeléseket hangoztat Lengyelországgal szemben. Gomulka rámutatott, hogy a lengyel küldöttség alig három nappal ezelőtt a közgyűlésben javasolta, kössenek közép-európai meg nem támadási szerződést — Németországot is beleértve. Ez a javaslat nagyfokú jóindulatról tanúskodik. Amíg azonban a Nyugat védelmébe veszi a nyugatnémet militarizmust, addig nehéz lesz csökkenteni a nemzetközi feszültséget. — Úgy látszik — folytatta ezután a lengyel küldöttség vezetője, — hogy amikor Macmillan Nyugat-Németország területkövetelő politikáját támogatja, ezzel akarja „meghálálni” Adenauer együttműködését. Lengyelország és a lengyel határok biztonsága azonban nem függhet a NATO- hatalmak egymás közti mesterkedéseitől. E lengyel határokat nemcsak az egész lengyel nép védelmezi, hanem a varsói szerződés valamennyi tagállama is — hangsúlyozta Gomulka. A lengyel küldöttség vezetője ezután arról beszélt, hogy a lengyel kormányt és a lengyel népet nem vezeti rossz szándék a német nép irányában. Távol áll tőle a kollektív felelősség elve. Lengyelország reméli és ezt több ízben kifejezésre is juttatta, hogy elérkezik az idő, amikor Lengyelország békében és barátságban él az egész német néppel, úgy, mint ezt teszi jelenleg a sovinizmustól mentes Német Demokratikus Köztársasággal. fi magyar ENSZ küldöttségnek és a Szakszervezeti Világszövetségnek küldtek táviratot a szervezett vasutas dolgozók megyei küldöttértekezletéről Tegnap, Nyíregyházán a MÁV kultúrotthonban tartották meg Szabolcs-Szatmár megye szervezett vasutas dolgozóinak küldöttértekezletét. A szakszervezet központjának, a megyei pártbizottságnak és az SZMT Elnökségének képviselői és mintegy 100 vasutas küldött vett részt az értekezleten. Bevezetőben az értekezlet előadója a Szakszervezeti Világszövetség munkáját és fennállásának 15. évfordulóját méltatta. Értékelte a vasutas dolgozók szakszervezete megyei bizottságnak munkáját, a vasutas dolgozók sikereit és ismertette a feladatokat. A beszámolót megvitatták, valamint a Vasutas Dolgozók Szakszervezete V. kongresszusának téziseit és határozattervezetét is. Megválasztottak 13 küldöttet a szakszervezet november 5—6-ra kitűzött kongresszusára. A küldöttértekezlet résztvevői táviratot küldtek a Szakszervezeti Világszövetségnek. A táviratban a 15. évforduló alkalmából további sikereket kívánnak a Szakszervezeti Világszövetségnek. Kérik, hogy harcoljanak tovább következetesen a nemzetközi munkásmozgalom erősödéséért, a háború ellen, a fegyverkezés beszüntetéséért, a teljes leszerelés megvalósításáért, a gyarmati és félgyarmati népek nemzeti függetlenségéért, a világháréért! Azt ígérik a táviratban, hogy megyénk szervezett vasutas dolgozói a jövőben is a Szakszervizet Világszövetség irányításával folytatják harcukat és munkájukat. Távirat Kádár János elvtársitok Kádár János elvtársnak, a magyar ENSZ küldöttség vezetőjének az alábbi táviratot küldték New Yorkba: „Az ENSZ 15. ülésszakán résztvevő magyar ENSZ küldöttségnek és személyesen Kádár elvtársnak, a Szabolcs-Szatmár megyei szervezett vasutas dolgozók küldöttértekezletéről kívánunk sok sikert, erőt és egészséget a világbéke fenntartása érdekében kifejtett fáradságos munkához. Biztosítjuk Kádár elvtársat, hogy míg önök hazánktól távol szívós harcot folytatnak az emberiség szebb és boldogabb jövőjéért, a teljes leszerelésen, a gyarmatrendszer teljes és végleges felszámolásáért, addig mi, vasutat dolgozók különösen most, a nagy, őszi forgalom idején maradéktalanul eleget teszünk a ránk háruló feladatoknak. Így kívánunk hozzájárulni a béke és szabadság teljes győzelméhez. Kérjük Kádár elvtársat, hogy forró üdvözletünket és jókívánságainkat tolmácsolja a Szovjet ENSZ küldöttségnek és személyesen a világbéke fáradhatatlan harcosának, Hruscsov elvtársnak 2 Macmillan angol miniszterelnök egyórás beszéde az ENSZ közgyűlésén Mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés csütörtöki ülésén Harold Macmillan angol miniszterelnök is beszédet mondott. Bevezetőül hangoztatta, véleménye szerint ostobaság lenne tagadni a világ nagyarányú megosztottságát. Vannak — mondotta — akik ezt a megosztottságot elkerülhetetlennek és megváltoztathatatlannak tartják. Úgy vélem, nincs igazuk. Az angol miniszterelnök hoszszasan foglalkozott a leszerelés kérdésével és elöljáróban kijelentette, Anglia „örömmel egyezik bele az ellenőrzés és felügyelet minden olyan formájába, amelyet a Szovjetunió elfogad.” Emlékeztetett rá, hogy a genfi atomértekezlet megkezdését a szakértők megegyezése előzte meg. Ez — mondotta — olyan lecke, amelyből le kell vonnunk a tanulságot. Ezt az elvet és példát a leszerelés széles területén is alkalmaznunk kell, mert ez a legjobb — és talán az egyetlen — útja a gyakorlati megoldásának. A leszerelés ellenőrzésével kapcsolatban az angol miniszterelnök továbbfejlesztette Krag dán külügyminiszter szerdán kifejtett elképzeléseit és javasolta, hogy jelöljék ki azt a technikai ,tudományos, katonai és adminisztratív szakértőkből álló csoportot, amely később meghatározandó időn belül jelentést állítana össze. A német kérdéssel foglalkozva Macmillan tagadta, hogy a nyugatnémet újrafegyverkezés következtében a bonni államnak módjában állna a békét fenyegető független katonai akciót kezdeményezni. Utalt a jövőben Németország előtt álló nagy problémákra, valamint Berlin rendkívül nehéz és bonyolult kérdésére. Hangoztatta hogy ezeket a problémákat türelmes és becsületes kísérletekkel kell megközelíteni a tárgyalások útján létrejövő megoldás érdekében. Ezzel az eszközzel a négy nagyhatalom külügyminisztere tavaly bizonyos haladást ért el. Ha sikerülne ezt a módszert fenntartani, nem is létezne berlini válság — mondotta. Foglalkozott Macmillan az ENSZ helyzetével és azt állította, hogy az ENSZ szervezeti felépítésének megváltoztatására tett szovjet javaslat a tagállamok nagy többsége számára elfogadhatatlan. A továbbiakban támogatásáról biztosította Hammarskjöld főtitkárt az ENSZ kongói magatartásával kapcsolatban és cáfolni próbálta Hruscsovnak a nyugati hatalmak gyarmatosító politikájáról szóló kijelentéseit. Különösen pozitív fejlődésnek igyekezett feltüntetni a brit nemzetközösség kialakulását, bár elismerte, hogy a nemzetközösség fejlődésének folyamatában még mindig vannak nehéz kérdések és problémát okozó területek. Macmillan miniszterelnök csaknem egyórás beszéde után Brúno Kreisky osztrák külügyminiszter szólalt fel. Rövid beszédében felkérte az ENSZ-t, segítse elő a dél-tiroli németajkú kisebbség problémájának megoldását. Az osztrák külügyminiszter önkormányzatot követelt a Dél- Tirolban élő osztrák kisebbség számára. Segni olasz külügyminiszter, amikor Kreisky beszélni kezdett, kivonult az ülésről. A pakisztáni és líbiai küldüttek az algériai kérdés rendezését sürgették New York. (MTI) Az ENSZ- közgyűlés csütörtökön délután — magyar idő szerint 20.22 órakor — ismét összeült. Elsőnek Zulfihar Batto pakisztáni küldött szólalt fel. Az Indus vízének közös használatáról nemrégen aláírt indiai—pakisztáni szerződésre hivatkozva reményét fejezte ki, hogy lehetőség nyílik a kasmíri kérdés megoldására is. A pakisztáni küldött felszólította a nagyhatalmakat ha nem képesek megegyezni a teljes leszerelésben, akkor késedelem nélkül lássanak a részleges leszerelés megvalósításához. Javasolta, hogy a közgyűlés kísérelje meg az elvi megállapodás létrehozását Kelet és Nyugat között az amerikai és a szovjet fegyveres erők létszámának egyenlő szintre csökkentéséről. Az algériai kérdésről szólva a pakisztáni küldött hazájának rokonszenvéről biztosította a szabadságáért hősiesen küzdő algériai népet és kifejezte reményét, hogy az érdekelt felek vé-gül békés úton oldják meg ezt a egész emberiséget érintő problémát. A kongói kérdést tárgyalva Zulfihar Batto bizalmáról biztosította Hammarskjöld főtitkárt, hangoztatta azonban, hogy kormányát nyugtalanítja a Kongóban kialakult helyzet. Szerinte nem szűnt meg a nagyhatalmak egyoldalú beavatkozásának veszélye és az ENSZ tevékenysége egymagában még nem tarthatja távol Afrikát a hidegháborútól. Beszéde nagy részében a pakisztáni küldött az elmaradt országok gazdasági fejlődésének emblémájával foglalkozott. Ezután José Chiriboga, ecuadori külügyminiszter szólalt fel. Rámutatott, hogy a megoldásra váró két legsürgősebb kérdés a leszerelés és a gyarmati rendszer felszámolása. Sürgette, hogy a közgyűlés oldja meg végérvényesen a leszerelés problémáját. Az ecuadori külügyminiszter ,Kán Muhiddin Fikini, líbiai kül-lött szólalt fel, s kifejezte nőjének szolidaritását az afrikai és ázsiai országok népeivel. Hangsúlyozta, kormányaa kölcsönös tisztelet és egyetértés d íjár kíván haladni a nyugati és a keleti országokkal. Részletesen foglalkozott az af■ikai népeket legjobban érdeklő problémákkal. Elítélte Franciország kormányát az algériai háború miatt. Elérkezett az ideje — mondotta, — hogy az Egyesül Nemzetek Szervezete eleget tegyen kötelességének és biztosítsa az algériai kérdés megoldását, az algériai népnek a függetlenséghez és az önrendelkezéshez való joga alapján. Hangsúlyozta, hogy meg kell őrzni a Kongói Köztársaság egységét és területi épségét. A líbiai küldött kifejezésre juttatta népének mélységes aggodalmát a Dalafikai Unióban tomboló faji politika miatt. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek fontos szerepet kell játszania a legidőszerűbb nemzetközi kérdésnek, a leszerelés kérdésének megoldásában. Ezután B. P. Koirala nepáli miniszterelnök emelkedett szólásra. Üdvözölte az ENSZ a tagjait, majd kifejezte azt a reményét, hogy a még mindig gyarmati uralom alatt élő országok mielőbb elnyerik függetlenségüket, elfoglalják helyüket az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ mindaddig nem lehet valóban egyetemes szervezet, amíg a Kínai Népköztársaság nem foglalhatja el benne az őt megillető helyet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete addig nem lehet a világ népeinek képviselője, amíg nem jut benne képviselethez a 630 milliós síma. Ugyanúgy teljesen törvényes joga van az ENSZ- tagságához a Mongol Népköz-8 társaságnak is. Korigla határozottan síkraszállt Algéria függetlensége mellett és rámutatott arra, hogy Franciaország nem tartotta me£ De Gaulle tavalyi, Algériára vonatkozó ünnepélyes ígéreteit. .. A kongói helyzettel kapcsolatban a nepáli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a Kongói Köztársaság téri keleti épségét és politikai függetlenségét. Befejezésül Koirala részletesen elemezte a leszerelés kérdését és hangsúlyozta, hogy megoldása elsőrendű fontosságú. Úgy véljük — mondatta —, hogy az általános és teljes leszerelés hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett maradéktalanul lehetséges. Utalt Hruscsovnak arra a javaslatára, hogy a leszerelés megvalósítása nyomán felszabadult eszközöket használják fel az elmaradott országok megsegítésére, és hangsúlyozta, hogy ez komoly, konstruktív javaslat. A közgyűlés délutáni plenáris ülésén utoljára Rudolph Grimes, libériai külügyminiszter mondott beszédet. Kijelentette, hogy a leszerelés kérdésében megegyezésre kell jutni. A világ — mondotta — nem tekintheti többé a háborút politikai eszköznek. Rövidesen megkezdődik az első hazai szélerőmű építése A jövő év közepén újfajta, a szél energiája által hajtott erőmű kezdi meg működését a székesfehérvári könnyűszerszámgázgyár udvarán. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szélenergia munkabizottsága éveken át dolgozott, hogy elismertesse a szélenergia népgazdasági jelentőségét. Sikerült elérnie, hogy Pestlőrincen szakszerű módszerekkel megkezdték a szél energiájának mérését, és az eredmények bebizonyították, hogy még ezen a viszonylag mélyfekvásű területen is jól értékesíthető energiájú széljárás van. Kiszámították, hogy a hazánk területe felett elszánó szélből körülbelül hatszázmillió megawatt energiát, tehát az ország egész szükségletének mintegy négyszeresét lehetne „kivenni”, így jutottak el oda, hogy elkészítették a kétszáz kilowattos székesfehérvári szélerőintervfeladatát és rövidesen megkezdődik a kivitelezés, 2 millió 150 ezer forintos költséggel. Az erőmű, amely az előzetes számításokszerint évente legalább 400 ezer kilowatt áramot termel majd, ezúttal kísérleti berendezésnek is számít. Ha beváltja a hozzáfűzött reményeket — és ezt ma már minden szakember biztosra veszi megkezdődhetik az ország betelepítése ezekkel a kevés beruházásal létesíthető, kis helyen elférő, teljesen automatizált, állandó kezelő személyzetet nem igénylő erőművekkel, amelyek rendkívül olcsón értékesítik a szél ingyenes energiáját.