Kelet-Magyarország, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Amíg Nyugat védelmezi Hornit, nehéz lesz csökkenteni a nemzetközi feszültséget Gomulka elvtárs felszólalása a pénteki ülésen New York, (MTI): Pénteken délelőtt — magyar idő szerint 15.56 órakor — összeült az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése, hogy folytassa a nemzetközi helyzet általános vitáját. A délelőtti ülésen a válasz jo­gán elsőnek W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a lengyel ENSZ-küldött­­ség vezetője kért szót. Macmillan angol miniszterel­nök csütörtöki közgyűlési beszé­dére válaszolva Gomulka beve­zetőül rámutatott, hogy Mac­millan egyetlen tényt sem cá­folt meg, amelyet a (Gomulka) Nyugat-Németországgal kapcso­latban, mindenekelőtt pedig a nyugatnémet revars-követelések­­ről a közgyűlés elé tárt. A len­gyel küldöttség vezetője Mac­millan magatartásai a néhai Chamberlain politikájához ha­sonlította, majd rámutatott: ami­kor a bonni állam vezetői „egyen­jogúságot” követelnek a fegyver­kezés terén és Nyugat-Németor­­szág mai szövetségesei lépésről­­lépésre meghátrálnak az ilyen követelések előtt, azzal próbál­nak érvelni, hogy nem lehet egy nagy nemzetet másokkal szem­ben hátrányos feltételek közé kényszeríteni. Gomulka ezzel kapcsolatban emlékeztetett Chur­­chillnek egy 1953-ban elhangzott kijelentésére, amely szerint, ha Németország katonailag ugyanolyan erős, mint szom­szédai, akkor ezek a szom­szédok nyomban a háború küszöbén találják magukat. Ma ellenben az ilyen figyelmez­tetést kommunista propagandá­nak minősítik — hangoztatta Gomulka. A lengyel küldöttség vezetője a továbbiakban hangsúlyozta, hogy mind a lengyel kormány, mind pedig Lengyelország szö­vetségesei ismételten megállapí­tották, a jelenlegi lengy­el hatá­rok véglegesek és azokról nem lehet vitatkozni. Egyértelmű a háborús propagandával az, ha valaki területi követeléseket hangoztat Lengyelországgal szem­ben. Gomulka rámutatott, hogy a lengyel küldöttség alig három nappal ezelőtt a közgyűlésben javasolta, kössenek közép-euró­­pai meg nem támadási szerző­dést — Németországot is bele­értve. Ez a javaslat nagyfokú jóindulatról tanúskodik. Amíg azonban a Nyugat vé­delmébe veszi a nyugatné­met militarizmust, addig ne­héz lesz csökkenteni a nem­zetközi feszültséget. — Úgy látszik — folytatta ez­után a lengyel küldöttség vezető­je, — hogy amikor Macmillan Nyugat-Németország területköve­telő politikáját támogatja, ezzel akarja „meghálálni” Adenauer együttműködését. Lengyelország és a lengyel határok biztonsága azonban nem függhet a NATO- hatalmak egymás közti mester­kedéseitől. E lengyel határokat nemcsak az egész lengyel nép védelmezi, hanem a varsói szer­ződés valamennyi tagállama is — hangsúlyozta Gomulka. A lengyel küldöttség vezetője ezután arról beszélt, hogy a lengyel kormányt és a lengyel népet nem vezeti rossz szándék a német nép irányában. Távol áll tőle a kollektív felelősség elve. Lengyelország reméli és ezt több ízben kifejezésre is juttatta, hogy elérkezik az idő, amikor Lengyelország békében és barátságban él az egész né­met néppel, úgy, mint ezt teszi jelenleg a sovinizmustól mentes Német Demokratikus Köztársa­sággal. fi magyar ENSZ küldöttségnek és a Szakszervezeti Világszövetségnek küld­tek táviratot a szervezett vasutas dolgozók megyei küldöttértekezletéről Tegnap, Nyíregyházán a MÁV kultúrotthonban tartották meg Szabolcs-Szatmár megye szerve­zett vasutas dolgozóinak küldött­értekezletét. A szakszervezet köz­pontjának, a megyei pártbizott­ságnak és az SZMT­ Elnökségének képviselői és mintegy 100 vasu­tas küldött vett részt az értekez­leten. Bevezetőben az értekezlet előadó­ja a Szakszervezeti Világszövet­ség munkáját és fennállásának 15. évfordulóját méltatta. Érté­­kelte a vasutas dolgozók szak­­szervezete megyei bizottságnak munkáját, a vasutas dolgozók si­kereit és ismertette a feladato­kat. A beszámolót megvitatták, valamint a Vasutas Dolgozók Szakszervezete V. kongresszusá­nak téziseit és határozatterveze­tét is. Megválasztottak 13 küldöt­tet a szakszervezet november 5—6-ra­­ kitűzött kongresszusára. A küldöttértekezlet résztvevői táviratot küldtek a Szakszerveze­ti Világszövetségnek. A távirat­ban a 15. évforduló alkalmából további sikereket kívánnak a Szakszervezeti Világszövetségnek. Kérik, hogy harcoljanak tovább következetesen a nemzetközi mun­kásmozgalom erősödéséért, a há­ború ellen, a fegyverkezés be­szüntetéséért, a teljes leszerelés megvalósításáért, a gyarmati és félgyarmati népek nemzeti füg­getlenségéért, a világháréért! Azt ígérik a táviratban, hogy me­gyénk szervezett vasutas dolgozói a jövőben is a Szakszervize­t Vi­lágszövetség irányításával foly­tatják harcukat és munkájukat. Távirat Kádár János elvtársitok Kádár János elvtársnak, a magyar ENSZ küldöttség vezető­jének az alábbi táviratot küldték New Yorkba: „Az ENSZ 15. ülésszakán részt­vevő magyar ENSZ küldöttség­nek és személyesen Kádár elv­­társnak, a Szabolcs-Szatmár me­gyei szervezett vasutas dolgozók küldöttértekezletéről kívánunk sok sikert, erőt és egészséget a világ­béke fenntartása érdekében kifej­tett fáradságos munkához. Bizto­­sítjuk Kádár elvtársat, hogy míg önök hazánktól távol szívós harcot folytatnak az emberiség szebb és boldogabb jövőjéért, a­­ teljes leszerelésen, a gyarma­t­rendszer teljes és végleges fel­számolásáért, addig mi, vasutat dolgozók különösen most, a nagy, őszi forgalom idején maradékta­lanul eleget teszünk a ránk há­ruló feladatoknak. Így kívánunk hozzájárulni a béke és szabadság­­ teljes győzelméhez. Kérjük Ká­dár elvtársat, hogy forró üdvöz­letünket és jókívánságainkat tol­mácsolja a Szovjet­­ ENSZ kül­döttségnek és személyesen a vi­lágbéke fáradhatatlan harcosá­nak, Hruscsov elvtársnak 2 Macmillan angol miniszterelnök egyórás beszéde az ENSZ közgyűlésén Mint ismeretes, az ENSZ-köz­gyűlés csütörtöki ülésén Harold Macmillan angol miniszterelnök is beszédet mondott. Bevezetőül hangoztatta, véle­ménye szerint ostobaság lenne tagadni a világ nagyarányú megosztottságát. Vannak — mondotta — akik ezt a megosz­tottságot elkerülhetetlennek és megváltoztathatatlannak tartják. Úgy vélem, nincs igazuk. Az angol­ miniszterelnök hosz­­szasan foglalkozott a leszerelés kérdésével és elöljáróban kije­lentette, Anglia „örömmel egye­zik bele az ellenőrzés és felügye­let minden olyan formájába, amelyet a Szovjetunió elfogad.” Emlékeztetett rá, hogy a genfi atomértekezlet megkezdését a szakértők megegyezése előzte meg. Ez — mondotta — olyan lecke, amelyből le kell vonnunk a tanulságot. Ezt az elvet és példát a leszerelés széles terü­letén is alkalmaznunk kell, mert ez a legjobb — és talán az egyetlen — útja a gyakorlati megoldásának. A leszerelés ellenőrzésével kapcsolatban az angol minisz­terelnök továbbfejlesztette Krag dán külügyminiszter szerdán ki­fejtett elképzeléseit és javasol­ta, hogy jelöljék ki azt a tech­nikai ,tudományos, katonai és adminisztratív szakértőkből álló csoportot, amely később megha­tározandó időn belül jelentést állítana össze. A német kérdéssel foglalkoz­va Macmillan tagadta, hogy a nyugatnémet újrafegyverkezés kö­vetkeztében a bonni államnak módjában állna a békét fenye­gető független katonai akciót kezdeményezni. Utalt a jövő­ben Németország előtt álló nagy problémákra, valamint Ber­lin rendkívül nehéz és bonyo­lult kérdésére. Hangoztatta hogy ezeket a problémákat türelmes és becsületes kísérletekkel kell megközelíteni a tárgyalások út­ján létrejövő megoldás érdeké­ben. Ezzel az eszközzel a négy nagyhatalom külügy­minisztere tavaly bizonyos ha­ladást ért el. Ha sikerülne ezt a módszert fenntartani, nem is létezne berlini válság — mon­dotta. Foglalkozott Macmillan az ENSZ helyzetével és azt állítot­ta, hogy az ENSZ szervezeti felépítésének megváltoztatására tett szovjet javaslat a tagállamok nagy többsége számára elfogad­hatatlan. A továbbiakban támogatásá­ról biztosította Hammarskjöld főtitkárt az ENSZ kongói maga­tartásával kapcsolatban és cá­folni próbálta Hruscsovnak a­­ nyugati hatalmak gyarmatosító­­ politikájáról szóló kijelentéseit. Különösen pozitív fejlődésnek igyekezett feltüntetni a brit nem­zetközösség kialakulását, bár el­ismerte, hogy a n­emzetközösség fejlődésének folyamatában még mindig vannak nehéz kérdések és problémát okozó területek. Macmillan miniszterelnök csak­­­nem egyórás beszéde után Brú­no Kreisky osztrák külügymi­niszter szólalt fel. Rövid beszédében felkérte az ENSZ-t, segítse elő a dél-tiroli németajkú kisebbség problémá­jának megoldását. Az osztrák külügyminiszter önkormányzatot követelt a Dél- Tirolban élő osztrák kisebbség számára. Segni olasz külügyminiszter, amikor Kreisky beszélni kezdett,­­ kivonult az ülésről. A pakisztáni és líbiai küldü­ttek az algériai kérdés rendezését sürgették New York. (MTI)­ Az ENSZ- közgyűlés csütörtökön délután — magyar idő szerint 20.22 órakor — ismét összeült. Elsőnek Zulfihar Batto pa­kisztáni küldött szólalt fel. Az Indus vízének közös használatá­ról nemrégen aláírt indiai—pa­kisztáni szerződésre hivatkozva reményét fejezte ki, hogy lehe­tőség nyílik a­ kasmíri kérdés megoldására is. A pakisztáni küldött felszólí­totta a nagyhatalmakat ha nem képesek megegyezni a teljes­­ leszerelésben, akkor késedelem nélkül lássanak a részleges le­szerelés megvalósításához. Java­solta, hogy a közgyűlés kísérel­je meg az elvi megállapodás létrehozását Kelet és Nyugat között az amerikai és a szovjet fegyveres erők létszámának egyenlő szintre csökkentéséről. Az algériai kérdésről szól­va a pakisztáni küldött ha­zájának rokonszenvéről biz­tosította a szabadságáért hősiesen küzdő algériai né­pet és kifejezte reményét,­­ hogy az érdekelt felek vé-­­­gül békés úton oldják meg ezt a­ egész emberiséget érintő problémát. A kongói kérdést tárgyalva Zulfihar Batto bizalmáról bizto­sította Hammarskjöld főtitkárt, hangoztatta azonban, hogy kor­mányát nyugtalanítja a Kongó­ban kialakult helyzet. Szerinte nem szűnt meg a nagyhatalmak egyoldalú beavatkozásának ve­szélye és az ENSZ tevékenysége egymagában még nem tarthatja távol Afrikát a hidegháborútól. Beszéde nagy részében a pa­kisztáni küldött az elmaradt országok gazdasági fejlődésének emblémájával foglalkozott. Ezután José Chiriboga, ecua­dori külügyminiszter szólalt­ fel. Rámutatott, hogy a megoldásra váró két legsürgősebb kérdés a leszerelés és a gyarmati rend­szer felszámolása. Sürgette, hogy a közgyűlés oldja meg végérv­é­­nyesen a leszerelés problémáját. Az ecuadori külügyminiszter ,K­án Muhiddin Fikini, líbiai kül-­­­lött szólalt f­e­l, s kifejezte nő­jének szolidaritását az afrikai é­s ázsiai országok népeivel. Hangsúlyozta, kormány­a­a köl­csönös tisztelet és egyetértés d íjár­ kíván haladni a nyugati­­ és­­ a keleti országokkal.­­ Részletesen foglalkozott az af­­■ikai népeket legjobban érdeklő p­­roblémákkal. Elítélte Francio­­rs­zág kormányát az algériai­ háború miatt. Elérkezett az ide­­­je — mondotta, — hogy az Egyesül Nemzetek Szervezete eleget tegyen kötelességének és biztosítsa az algériai kér­­dés megoldását, az algériai népnek a függetlenséghez és az önrendelkezéshez való joga alapján. Hangsúlyozta, hogy meg kell őrzni a Kongói Köztársaság egy­ségét és területi épségét. A líbiai küldött kifejezésre juttatta népének mélységes ag­godalmát a Dalafikai Unióban tomboló faji politika miatt. Be­­fejezésül hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek fontos szerepet kell játszania a legidőszerűbb nem­zetközi kérdésnek, a leszerelés kérdésének megoldásában. Ezután B. P. Koirala nepáli miniszterelnök emelkedett szó­­lásra. Üdvözölte az ENSZ a tagjait, majd kifejezte azt a re­ményét, hogy a még mindig gyarmati uralom alatt élő orszá­gok mielőbb elnyerik független­ségüket, elfoglalják helyüket az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ mindaddig nem le­het valóban egyetemes szer­vezet, amíg a Kínai Népköz­­társaság nem foglalhatja el benne az őt megillető helyet. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te addig nem lehet a világ né­peinek képviselője, amíg nem jut benne képviselethez a 630 milliós sím­a. Ugyanúgy teljesen törvényes joga van az ENSZ- tagságához a Mongol Népköz-8 társaságnak is. Korigla határozottan síkra­­szállt Algéria függetlensége mel­lett és rámutatott arra, hogy Franciaország nem tartotta me£ De Gaulle tavalyi, Algériára vo­natkozó ünnepélyes ígéreteit. .. A kongói helyzettel kapcsolat­ban a nepáli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a Kongói Köztársaság téri ke­leti épségét és politikai függet­lenségét. Befejezésül Koirala részletesen elemezte a leszerelés kérdését és hangsúlyozta, hogy megoldása el­sőrendű fontosságú. Úgy véljük — mondatta —, hogy az általá­nos és teljes leszerelés hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett maradéktalanul lehetséges. Utalt Hruscsovnak arra a javaslatára, hogy a leszerelés megvalósítása nyomán felszabadult eszközöket használják fel az elmaradott or­szágok megsegítésére, és hangsú­lyozta, hogy ez komoly, konst­ruktív javaslat. A közgyűlés délutáni plenáris ülésén utoljára Rudolph Grimes, libériai külügyminiszter mondott beszédet. Kijelentette, hogy a le­szerelés kérdésében megegyezés­re kell jutni. A világ — mon­dotta — nem tekintheti többé­ a háborút politikai eszköznek. Rövidesen megkezdődik az első hazai szélerőmű építése A jövő év közepén újfajta, a szél energiája által hajtott erő­mű kezdi meg működését a székesfehérvári könnyűszer­szám­­gázgyár udvarán. Az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület szélenergia munkabizottsága éveken át dol­gozott, hogy elismertesse a szél­energia népgazdasági jelentősé­gét. Sikerült elérnie, hogy Pest­­lőrincen szakszerű módszerekkel megkezdték a szél energiájának mérését, és az eredmények be­bizonyították, hogy még ezen a viszonylag mélyfekvásű­­ területen is jól­ ért­ékesíthető energiájú széljárás van. Kiszámították, hogy­­ a hazánk területe felett el­szánó szélből körülbelül hat­százmillió megawatt ener­giát, tehát az ország egész szükségletének mintegy négy­szeresét lehetne „kivenni”, így jutottak el oda, hogy el­készítették a kétszáz kilowattos székesfehérvári szélerőin­­terv­­feladatát és rövidesen megkezdő­dik a kivitelezés, 2 millió 150 ezer forintos költséggel. Az erőmű, amely az előzetes számítások­­szerint évente leg­alább 400 ezer kilowatt áramot termel majd, ezúttal kísérleti berendezésnek is számít. Ha be­váltja a hozzáfűzött reményeket — és ezt ma már minden szak­ember biztosra veszi megkezdődhetik az ország betelepítése ezekkel a kevés beruházásal létesíthető, kis helyen elférő, teljesen auto­matizált, állandó kezelő sze­mélyzetet nem igénylő erő­művekkel, amelyek rendkívül olcsón értéke­sítik a szél ingyenes energiáját.

Next