Kelet-Magyarország, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

FJB-86 (regé­iy az 5. oldalon.) ★ Sport (a 6. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Ára 50 fillér 1960. NOVEMBER 1. KEDD fi takarékosság: közügy Már tájékoztattuk olvasóin­kat arról, hogy november hó­napban községeinkben, váro­sainkban takarékossági napo­kat tartanak. A takarékossági napokon a Hazafias Népfront, a tanács, a KISZ, a nőtanács és a többi társadalmi szerve­zetek a lakosság széles réte­geit keresik meg s előadáso­kon, rendezvényeken, egyéni beszélgetéseken hívják fel a fi­gyelmüket a pénzzel való ta­karékoskodás fontosságára, elő­nyeire. Sokan helyesléssel, egyetér­téssel fogadják a takarékossá­gi napok megrendezését, de akadnak olyanok is, akik más­képpen reagálnak erre a hír­re. „Kinek, mi köze ahhoz — mondják helyteleníti — hogy miképpen osztom be a jövedel­memet, elpazarolom, vagy ta­karékoskodom vele? Ez az én magánügyem!” Vajon igazuk van-e azoknak, akik így gondolkodnak? Nem, semmiesetre sem, hiszen szo­cializmust építő társadalmunk­ban — melynek fő törekvése a társadalom jólétének szakadat­lan növelése — nem lehet csak magánügy az egyes ember boldogulása, gyarapodása. A társadalom növekvő jóléte az egyes ember gyarapodását is jelenti s az egyes ember bol­dogulása a társadalom jólété­nek színvonalát is növeli. És éppen ezért, mert társadal­munk nem közömbös az egyé­nek életének alakulásával kap­csolatban, ezért közügy, ezért a társadalmi szervek ügye is a lakosság takarékoskodása. Kötelessége a társadalom­nak, hogy a jövedelembeosztás, a pénzzel való bánás terén is megmutassa a helyes utat az egyéneknek, hogy azok a hasz­nos tanácsok segítségével gyor­sabban, biztosabban boldogul­hassanak. Fáy András magyar író és tudós már a múlt század ele­jén felismerte, hogy a takaré­kosságnak milyen nagy jelen­tősége van hazánk gazdasági felemelkedésében. „A takarék­­pénztár, mint a tenger az ap­ró folyókat — írja — fe fogja a szorgalomnak megtakarított filléreit, ezrekre, milliókra gyűjti azokat, s mint amaz egyesülten, könnyen viszi há­tán a terhelt hajókat, úgy hordják ezen meggyűjtött pén­zek a nemzet jólétét, gazdag­ságát, segítik a nemzeti ipart”. Szocialista államunk, társa­­dalmunk Fáy András- Széche­nyi, Kossuth hagyományait, munkásságát követte akkor, amikor 10 évvel ezelőtt létre­hozta az Országos Takarék­­pénztárt, a lakosság bankját, s legfőbb feladatául azt tűzte ki, hogy a postahivatalok­kal, a takarékszövetkezetek­kel együttműködve a takaré­koskodás gondolatát minél szé­lesebb körben hintse el. A fenti intézmények mind az or­szágban, mind megyénkben is az elmúlt évek alatt mindent elkövettek, hogy felvilágosító szóval, jótanáccsal, példamuta­tással minél több emberrel is­mertessék meg a takarékossá­got. Ennek eredményeként el­mondhatjuk, hogy megyénkben ma már 55 000 dolgozó, pa­rasztember rendelkezik betét­könyvvel s 114 millió forint a megtakarításuk. Az iskolákban közel 100 ezer tanuló gyűjti az iskolai takarékbélyeget s ebben az évben mér eddig 650 ezer forintot takarítottak meg. Az üzemi, vállalati Kölcsönös Se­gítő Takarékpénztárakban 12 ezer dolgozó gyűjt s évi meg­takarításuk összege előrelátha­tólag eléri a 7 és félmillió fo­rintot. Ez az eredmény csak úgy vált lehetővé, hogy az OTP-t, a postahivatalokat, a takarék­­szövetkezeteket az összes tár­sadalmi szervezetek, lelkes tár­sadalmi aktívák ezrei támogat­ták felvilágosító munkájukban. Segítségükkel a takarékosság ügye közüggyé vált megyénk­ben és a mostani takarékos­­sági napok azt a célt szolgál­ják, hogy még inkább köz­üggyé váljon. A takarékossá­gi napok alatt minél több családhoz, emberhez jusson el a meggyőző szó. Mind több embernek kell megtudnia, hogy a takarékoskodás, a takarék­betétgyűjtés a saját hasznát, javát szolgálja. Meg kell ér­teniük, hogy nem elég a jó munka, a szorgalom, a kielé­gítő jövedelem, hanem azt meg is kell becsülni, be kell osztani, takarékoskodni kell ve­le, mert csak az ilyen módon kezelt pénz válik gyarapodá­suk forrásává. Erről győzhetnek meg min­denkit azoknak az ezreknek a tapasztalatai, akik megyénk­ben évek óta kitartóan takaré­koskodnak, betétkönyvben, vagy KST-ben gyűjtik össze megta­karítható forintjaikat. Felépült családi házak százai, ezrei, új bútorok, motorkerékpárok, rá­diók, televíziók, mosógépek jel­képezik és mutatják ennek a takarékoskodásnak gyümölcseit. F ezek azonban nem feledtetik velünk, hogy még mindig van­nak olyanok, akik idegenked­nek a takarékoskodástól. Köny­­nyelműen elszórják a pénzü­ket, vagy ha össze is gyűjtik, akkor „rossz záró szekrények­ben”, eldugva, elásva tartják ezer veszélynek kitéve, ahe­lyett, hogy a Takarékban ka­matoztatnak és egyúttal fel­­használásig a közösség érde­keit szolgáló nagy tervek — lakásépítés, iparosítás, tsz-gé­­pesítés — megvalósítására a társadalom rendelkezésére bo­csátanak. Az elkövetkezendő takaré­kossági napok gazdag prog­ram­ja sok-sok ember számá­ra teszi lehetővé, hogy megis­merje a takarékoskodás mi­kéntjét, fontosságát. Biztosak vagyunk abban, hogy hatására újabb ezrek lépnek a takaré­koskodók egyre gyarapodó, boldoguló táborába. Városunk felszabadulásának évfordulóján (az 5. oldalon.) ★ Más megoldás is van (Glossza a 3. oldalon.) Minden perc alkalmas időt ki kell használni! Egyformán sürgős a betakarítás és a vetés mielőbbi befejezése A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentette, hogy a múlt hét végéig a burgonya 93 száza­lékát, a kukorica 64, a cukorrépa 74 százalékát takarították be me­gyénkben. Az idő előrehaladott­sága, a várható fagyok és a még esősebb idő beköszöntése igen sürgeti a betakarítást, de sok he­lyen a vetést is akadályozzák a kintlévő kapások. A rizs aratását 70 százalékban teljesítették szombatig a termelő­­szövetkezetek. Dicséretesen előre­haladtak ezzel a munkával a fe­hérgyarmati járásban, ahol a ter­més zöme van. Kevésbé mond­ható ez el a tiszalaki járásról, különösen nem Tiszaeszlárról, ahol még alig kezdtek a rizsara­táshoz. A vetőszántást 80 százalékban végezték el megyénkben. A rozs­nak 85 százaléka, a búzának csak fele került a földbe. Sürgős a ve­tés befejezése az egész megyében, de különösen gyorsítani kell a munkát a vásárosnaményi a gyar­mati és a mátészalkai járásokban. Ahol a vetőszántást és vetést be­fejezték, ott a gépek lássanak hozzá a mélyszántás végzéséhez. Eddig harmincezer hold mély­szántás van, amiből 22 ezer hol­dat a termelőszövetkezetek vé­geztek. Számos község csatlakozott már a vajaiak kezdeményezéséhez, hogy november 7-re minden beta­karítást és vetést elvégeznek. Most már a tetteken a sor, hogy az adott szóból valóság legyen. Mi újság a nyíregyházi üzemekben november 7 előtt? Mit találtak a gépjavítóban? — Jó eredmény hajra nélkül az építőknél A szabók állják szavukat — ünnepi műszak a fermentálóban Számtalan példa igazolja, hogy az ünnepek közeledtével ki­bontakozó új munkásmozgalmak kedvező hatással vannak az egyes üzemekre, vállalatokra. Nem frázis már azt mondani, hogy a dolgozók körében helyeslésre talál minden okos kezdemé­nyezés, hiszen az üzem, a közösség eredménye kézzelfoghatóan érezhető az egyének boldogulásában. Most is úgy történt, mint a legtöbbször: rövid megbeszéléseket, szakszervezeti üléseket tartot­tak a nyíregyházi üzemekben, ahol papírra rögzítették a vállalást, az ígéretet. Izgalmas kérdés: állják-e az adott szót a nyíregyházi üzemekben? — mindössze csak hat darabot kellett másodosztályúvá minősíte-­­ini. A november 7-re indított­­in­­nepi műszak egyik jelentős téte­le volt az, hogy egy százalékkal csökkentik a közületek által kifogásolt áruk­­mennyiségét. Négy nap alatt ezt a vállalást is túlteljesítették: 1,6 százalékkal csökkent a megrendelők által ki­fogásolt termékek száma. Ii fermentálógyárban fi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál az első számú érdekesség az, hogy a vállalat dolgozói a közelmúlt­ban 30 ezer forint értékű hulla­dékot gyűjtöttek össze az üzem területén. A kohászati alapanyag­ként felhasználható hulladékvas­­ból nem kevesebb, mint száz má­zsa finomlemezt készíthetnek majd újraöntés által. A közelmúltban aktívaülést tartottak az üzemben, ahol az évközben szokásos versenyértéke­vagyis a 6. számú Mélyépítő Vál­lalatnál örömmel újságolják, hogy éves tervüket — a legutób­bi értékelésig — 72 százalékra teljesítették. Szép eredmény ez a korábbi évekhez képest, hiszen ezelőtt a negyedik negyedévre esett az éves terv 35—40 százalé­ka. Most, a finisben minden ku­lcs során öt munkásnak adták át a Kiváló Dolgozó jelvényt, a ve­lejáró fél havi fizetéssel. Ma ér­tekezletet tartanak az üzemben, aho­l mérlegre teszik a féléve tartó brigádversenyt, melynek a „Szocialista brigád” cím elnyeré­se a célja. Ezen a megbeszélé­sen jelölik ki a dolgozók által javasolt november 7. tisztele­tére indított párnapos ünnepi műszak feladatait. Ki­a hatosoknál a­ l­ ruhagyáriak ezúttal is példát akarnak mutat­ni. Október 26-án — a gyár dol­gozóinak egyöntetű helyeslésével — ünnepi műszakot indítottak november 7. tiszteletére. Az ün­nepi műszak az év végéig tart. Minden nap pontosan rögzítik az eredményeket, hogy ezáltal­­ me­netközben is tájékoztathassák a dolgozókat a verseny állásáról, ígérték a dolgozók, hogy a ver­seny időszakában négy százalék­kal túlteljesítik a termelési ter­vet. Az ünnepi műszak első négy napján átlagosan 104,6 szá­zalékos teljesítést értek el. Sza­vukat adták a ruhagyáriak, hogy az eddiginél még jobban vigyáz­nak az egyes termékek minősé­gére, növelik az elsőosztályú áruk október 23-án kéthetes ünnepi műszak indítását határozták el november 7. és az ÉDOSZ kong­resszus tiszteletére. A mechanikai­ üzem dolgozói például azt ígér­ték, hogy október 30-ra a Hevesi dohányal kapcsolatos összes teen-, dőt elvégzik. Adott szavuknak eleget tettek. Igen figyelmreméltó a gépi fermentáló munkáskollek­­tívájának elhatározása, amely 3. kéthetes ünnepi műszak alatt a termelési terv 10 százalékos túl­teljesítését jelölte ki. Nem ma­radtak ki ebből a nagyszerű moz­galomból a műszakiak sem. A műszaki osztály dolgozói megígér­ték: az ünnepi műszak alatt a mechanikai üzemrész második emeletén — elfekvő csövek fel­­használásával — bevezetik a me­legvizes fűtést. A termeltetési osztály dolgozói azt tűzték ki cé­lul, hogy a negyedik negyedévi előirányzatukat 105 százalékra teljesítik. A villanyszerelő brigád terven felül vállalta a hidrofor­­ház karbantartásának elvégzését. Hasznos vállalást tettek a kar­­bantartó­ részlegbeliek is: az ün­­részarányát. Az első négy nap­ népi műszak alatt öt újítás de­­sikerét igazolja, hogy 1563 munk­a vezetését határozták el. kadarabból — anyaghiba miatt!­­ — angyal —k­lönösebb hajrá nélkül a szo­kott szorgalommal tudják meg­oldani az utolsó negyedév fel­adatait. November 7. tiszteletére az éves tervben előírt és a fo­lyamatos munkaversenyben szor­galmazott teendők még gyorsabb és még jobb elvégzését tűzték ma­guk elé. 350 traktor 3300 normálhold munká­t végzett vasárnap Vasárnap nyolcszázötven trak­tor dolgozott a termelőszövetke­zeti földeken. A vasárnapi nap­pali műszakok eredménye 3300 normálholdnak megfelelő gépi munka s ezen belül a vetés elérte az ezer holdat. A Tiszaszalkai Gépállomás kör­zetében 160 traktor állt ki vasár­nap. A Tiszavasvári Gépállomás száz traktora 400 normálhold eredményt ért el. Még jobb az arány a tyukodi körzetben, ahol 41 erőgépnek 210 normálhold volt a teljesítménye s ebből 160 hold a vetés. Jó eredményeket értek el vasárnapi munka során a nagy­­ecsedi, mátészalkai, kölesei és nyírbátori körzet traktorosai is. A nagyecsediek például 200 hold földbe vetették el a magot.

Next