Kelet-Magyarország, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
De Gaulle Adenauernél keres segítséget A déMetrkancettár támogatása „tüntető és provokatív jelleg” — írja a Combat Hgírbqiv és Óraikban katasztrofális a helyzet Párizs (MTI) Adenauer első hivatalos látogatnának híre — bármennyire jblentáus köneökeznénye a Párizs-Bonn tengelyre épülő De Gautte-i külpolitikáinak — meglepetést váltott ki francia politikai körökben. A látogatások bejelentésére akkor került sor, amikor Washingtonban közzétették a Kenntedy-Macmillan tagállosairól szóló közleményt, amely újból megerősíti, hogy a kelet-nyugati tárgyalások Nyugat-Berlin és az atomrobbantások esetleges„megszüntetése kérdéseiben az angolszászok De Gaulle-tól eltérő álláspontot foglalnak el. Hervé Alphand washingtoni francia nagykövet egyidejű nyilatkozata, amelyben „aggodalmait’’ fejezi ki a Németországról folyó szovjet-amerikai tárgyalások imáit és hangoztatta, hogy „Franciaországnak nem erdeje az atomfelsérletek beszüntetésére korlátozott megállapodás” még inkább aláhúzta a nagyhaalmak között fennálló ellentéte-ket. Adenauer hivatalos meghívása egyben válasz arra is, hogy az Egyesült Államok nem hajlandók segítséget nyújtani a francia önálló atomerő kiépítéséhez. A látogatásnak ilyen körülmények között „tüntető és bizonyos „provokatív” jellege van, — írja a Combat és rámutat, a kancellár látványos franciaországi útja azt ■hivatott igazolni, hogy a francia— nyugatnémet kapcsolatok az európai politikai unió tervének sikertelensége ellenére is kitűnőek. A kancellár franciaországi nyilvános fellépésének éppen az a célja, hogy a De Gaulle-i külpolitika belső ellenzékét is csökkentse. Ezt a segítséget Adenauer nem tagadhatta meg De Gaulle-tól, Bonn érdekeinek leghűségesebb védelmezőjétől. Algírban az elmúlt napokban tovább súlyosbodott a helyzet. Az állapotok Algírban és Oránban katasztrofálisakká váltak — állapítja meg az algériai kormány hivatalos közleménye, amely a francia hatóságokat teszi felelőssé az eviani egyezmény szabotálásáért. Szombattól keddig öt1 halottat és száznál több sebesültet jelentettek az algériai városokból, ahol az OAS továbbra is szabadon garázdálkodik. Oran kikötőjében az OAS nyersolajjal öntött le egy 300 tonnás daruszállítmányt, amelyet türelmetlenül várt az arab városrész éhínséggel küzdő lakossága. Az arab „gettóban” sínylődő sebesültek és betegek nem jutnak gyógyszerhez, mert a fasiszták feltartóztatják a gyógyszereket szállító autókat. Oran arab negyedeiből több tífusz- és feketehimlő megbetegedést jelentettek. Az arab lakosságot gyakorlatilag megfosztották a munkalehetőségtől. Algírban szerdán reggel az arab dokkmunkások közé dobott gránátok 50 embert megöltek vagy megsebesítettek. Az OAS ugyanakkor felrobbantotta a posta és társadalombiztosító pénztárait, hogy az arabok ne kapják meg Franciaországban dolgozó családtagjaik pénzküldeményeit és nyugdíjilletményeiket. Módszeresen folyik az algériai gazdasági és kulturális intézmények megsemmisítése. Az OAS az utóbbi napokban több támadást intézett a szaharai olajvezeték ellen, számos iskolaépületet plasztikbombákkal döntött romba. A közigazgatás az ultratisztviselők szabotázsa következtében gyakorlatilag megbénult. Az OAS egységei kedden este megtámadták és aknatűz alá vették az aorani francia főparancsnokságot. A tüzelés nyegyven percig tartott, majd a támadók elmenekültek. Tnfitások a május 1-i ünnepélyekről (Folytatás az 1. oldalról) Azt akarjuk, hogy gyorsabban haladjunk, mindig közelebb jussunk nagy célunkhoz, a szocializmushoz, a kommunizmushoz, a fegyverek és haamu nélküli világ megvalósulásához. — Még egyet: ma reggel itt találkoztunk Dobi elvtárssal, gratulálunk neki nagy kitüntetéséhez, a Mezénetközi Lenin Békedíjhoz. Mindnyájan úgy érezzük, én különösképpen, erre a nagy díjra érdemes, jó elvtársunk nyerte el a kitüntetést, de ezzel a gesztussal bizonyára a szocializmus útjára tért dolgozó falusi nép és egész népünk erőfeszítését is elismerték, azok, akiktúl a békedíjat odaítélték. Tízezer kiránduló a Sóstói Május-elnsjén a hűvös idő ellenére is több ezer kiránduló kereste fel a nyíregyháziak kedvenc szórakozóhelyét, a Sóstót. Délelőtt a MOM 110 számú iparilandó intézeteinek mintegy ezerkétszáz diákja adott műsort. Ennek terekén belül ökölvívó-mérkőzést, teznabéla bemutatót lassúság! kerékpárversenyt láthattak a nézők. Délután a városi KISZ bizottság rendezésében gazdag kut- túrműsorra került sor a stadionban. Az ünnepre való tekintettel felkészült a vendéglátó vállalat is. Megnyitották az átfestett éttermet és a bárhelyiséget is, ahol a késő éjszakai órákig szórakoztak a kirándulók. Csúcsforgalmat bonyolított le a kisvasút is, melynek vonalain 8—10 ezer ember utazott a Sóstóra. l/ünnepi felvonulás Kisvárdán, Nyírbátor és Mátészalka ünnepe Május elsején ünnepi díszbetttögött Kisvárda főutcája. A há- taarcát fellobogózták, a falakon jelmondatokat helyeztek el. Délelőtt 10 órakor kezdődött az üzemek, intézmények, iskolák dolgozóinak ünnepi felvonulása, mekken miántegy 6—7ezer ember vett részt. Ezet, követően gazdag kultúrműsorra került sor. Délután Mbrinhi ünnepélyes keretek közöset roegnpáteéfcák® vármúzeumot, ■dyjtw az első nap is többddfe va( tetetnie»., meg. Bsw«bátorban csaknem 10 ezer fmáner rését ' a »május elsejei idwegszemlén. A felvonulást, a jászaa pártbizottság és a Hazafias MépÉMmt. képviselői nyitották WC .A felvontBiasom valamennyi üzem, hivatal, vállalat, termelőszövetkezet képviseltette magát. Már hétfőn este megkezdődött május elseje ünneplése Mátészalkán. Este 7 órakor a diákok, a munkás- és KISZ fiatalok tartották meg hagyományos fáklyás felvonulásukat. A járási tanács elé vonultak, ahol az MSZMP, a KISZ és a község vezetői fogadták őket. Május elsején fél 10 órakor két- időit a község dolgozóinak, diákjainak felvonulása. Délután nagy eseményt jelentett a melegvizű strand megnyitása. Az ünnepség után helyi és járási kultúrcsoportok szórakoztatták a mátészalkaiakat. A sportpályán egész napos vidám majálist tartottak a mátészalkai üzemek. Dobi István elvtárs az első magyar Lenin-Békedíjas A Nemzetközi Lenin Békedíjakat odaítélő bizottság a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott harcban szerzett kimagasló érdeméért — többek között — Lenin-díjjal tüntette ki Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság államférfiát. A bizottság döntését kommentálva Dimitrij Szkobelcin akadémikus elmondotta, Dobi István egész életét a népe boldogságáért vívott harcnak, az emberi haladás ügyének szentelte. Fiatal éveitől kezdve tevékenyen résztvett a dolgozók felszabadító mozgalmában bátran harcolt a kizsákmányolás ellen, a szegények védelmében. A második világháború időszakában az ellenállási mozgalom egyik vezetője, szilárd antifasiszta harcos volt. A Magyar Népköztársaság megalakílásától fontos állami és társadami munkát végez, tevékenye részt vesz a békemozgalomban. Dobi István, a Nemzetközi Lenin Békedíj első magyar kitüntetettje, a Magyar Távirati Irod munkatársának adott nyilatkozatában többek között kijelentette : A nagy kitüntetés, amelyben részesítettek, úgy érzén nemcsak engem kötelez arra hogy tovább haladjak a szocializmus, a haladás, a béke hűséges szolgálatában, hanem, hitért szerint, népünkér is tovább helytállásra és az eddiginél még eredményesebb építőmunkára ősz- You Brentano Kennedyvel tárgyalt Vor. Brentano volt nyugatnémet külügyminiszter, a CDU parlamenti csoportjának elnöki minőségében hétfőn délután 50 percig tanácskozott a Fehér Házban Kennedy elnökkel. Brentano a megbeszélés után újságíróknak azt mondotta, hogy a tanácskozás „igen őszinte” légkörben zajlott le. Brentano a tárgyalás előtti sajtónyilatkozatában elárulta: igyekszik majd elfogadtatni az amerikai kormánnyal azt a bonni elgondolást, hogy nem szabad semmiféle kapcsolatot felvenni az NDK-val, fenn kell tartani Nyugat-Berlinben a nyugati hatalmak helyőrségeit és atomfegyverrel kell ellátni a Német Szövetségi Köztársaságot. A tanácskozás „őszinte” voltáról adott óvatos fogalmazás azt jelentheti, hogy Bonn és Washington nézetei között ellentétek állnak fenn. Brentano ennek jelentőségét úgy igyekezett csökkenteni, hogy a nézeteltéréseket „taktikai jelentőségűeknek” minősítette. Nehru a leszerelésről Delhi, (TASZSZ): Nehru indiai miniszterelnök szerdán beszédet tartott az indiai parlament alsóházában. Kijelentette, hogy a genfi leszerelésitárgyalások jelentik ma a legnagyobb eseményt a világon. A leszerelés — hangsúlyozta Nehru — az egyetlen olyan dolog, amely megszüntetheti a háborútól való félelmet. A továbbiakban az indiai miniszterelnök megállapította, hogy a teljes leszerelés első szakaszában okvetlenül be kell szüntetni a veszélyes nukleáris fegyverkísérleteket. Ez alkalomból Nehru ismét elítélte az amerikai nukleáris kísérletek felújítását. Sajnálatának adott hangot, amiért a semlegeseknek a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló javalatát Genfben nem fogadták el. Pétervártól a Pravda utcáig A világ legnagyobb példányszámú napilapja — 1912: 60 000 1962: 6 000 000 példányszám — Brazíliában éppúgy kapható, mint Ausztráliában Nappal igen csendes a Leningrádi-sugárútról nyíló moszkvai Pravda utca. De mire leszáll az est, pezseg az élet benne, itt áll a Pravda székházak szerkesztősége és nyomdája. Innen röppen szét a Szovjetunió minden részébe és külföldre is a lap, amelyet reggelenként millió és millió ember vesz a kezébe Leningrádtól Vladivosztokig, Kievtől Szverdiovszkig, Szaratovtól Novoszibirszkig. A Pravda megszületése ötvenedik évfordulójának előestéjén felkértük Borisz Feldmant, a kiadóhivatal helyettes igazgatóját, mondja el, miként készül és miként. ..jut el az olvasóhoz a — Miként jut el a Pravda a Szovjetunió minden részébe? — Magasfokú szervezettség révén. Moszkván kívül Leningrádban, Lvovban, Novoszibirszkben, Szverdlovszkban, Taskentben, Habarovszkban — öszszesen 22 szovjet városban nyomják a lapot. Ez az úgynevezett „matricák” — ólommal való kiöntésére kész oldallevonatokkal történik. A matricákat menetrendszerű repülőgépek szállnak rendeltetési helyükre. A légitársaság — az Aeroflot — gépei alap, megjelenéséhez szabott menetrend szerint közlekednek. Első ízben — még 1930- ban Leningrad kapott matricát. földkerekség legnagyobb példányszámú napilapja. — A Pravda jelenleg hatmillió példányban jelenik meg, — kezdi tájékoztatóját Borisz Feldman. — Ilyen példányszámmal egyetlen más napilap sem dicsekedhet. Indulásakor, 1912. május 5-én, 60 000 példányban jelent meg Pétervárott. 1917-ben 200 ezer, 1931-ben 1 000 000, 1942-ben 2 000 000, 1955-ben csaknem 5 000 000 volt a példányszáma. A Pravda a hét valamennyi napján megjelenik: háromszor 6 oldalon, négyszer pedig 4 oldalon nagy formátumban. Egy-egy szám kinyomtatásához 170—250 tonna papíros szükséges. Akkor Mihail Vodopjánov, a neves szovjet repülő vállalta a légi továbbítás nagy feladatát. Örök harcban állott a kedvezőtlen időjárással és rendszerint ő győzött. Ma a légiforgalom már olyat fejlett, hogy a matricák továbbítása mindig sikeres. Alig 9 óra alatt éri el a TU—104-es a Csendes-óceán partjait. Azelőtt 12—13 teljes nap kellett ahhoz, hogy a Pravda eljusson Vladivosztokba. Matrica az ejtőernyőn — És mi történik akkor, ha a repülőtér nem fogadja a gépet? — Mindössze annyi, hogy a matricák ejtőernyőn jutnak a földre. Ami a jövőt illeti: olyan technikai megoldáson dolgozunk, hogy tejtávírón küldjük az oldalakat rendeltetési helyükre. Érdemes megjegyezni, hogy körzetenként a Pravdát különféle eszközök szállítják az olvasókhoz. Helikopterek, gépkocsik, vonatok — és még rénszarvas szánok is. A közeljövőben bekapcsoljuk a matricás utánnyomásba a kisebb szovjet városok nyomdáit is. Például Celinográdot, Szimperopolt, Cseljabinszkot. — Eljut-e a Pravda a Szovjetunió határain túli országokba és miként? A Pravda világlap. Ez nemcsak azt jelzi, hogy rendszeresen olvashatják Magyarországon, Romániában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, az NDK-ban és természetesen Kínában is. A Pravda eljut minden kontinensre, Brazíliában éppúgy kapható, mint Ausztráliában. Ha képet akarnék adni a Pravda elterjedéséről, lényegében felsorolhatnám a földkerekség valamenynyi országát. Külföldi-e légiúton jut el a Pravda. Ott azután a helyi vállalatok továbbítják. Tény az, hogy külföldön is folyamatosan növekszik a Pravda olvasóinak száma. A haladó emberiség szeretettel készül a Pravda jubileumának megünneplésére. A világ e legnépszerűbb napilapja már régen kivívta a maga rangját. Qleg More«««* A TU — 104-es útja