Kelet-Magyarország, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XIX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ara: 50 fillér 1963. JÚNIUS 1. FENTEK ­ Óriási lelkesedés — Megérdemelt győzelem Magyarország—Anglia 2:1 (1:0) Szocialista finigáta v esetek tanácskoztak Nyíregyházán Az MSZMP Szabolcs-Szat­­már megyei végrehajtó bi­zottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége csütörtökön a Móricz Zsig­­mond Művelődési Ház nagy­termében tanácskozást rende­zett a szoci­alista brigádvezetők részére. Az értekezleten — melyen mintegy 300 ipari és mezőgazdasági brigádvezető vett részt — az elnökségben helyet foglalt Orosz Ferenc és Endrédi Endre elvtárs, az SZMSZP Szabolcs-Szatmár me­gyei bizottságának titkárai, Fekszi István elvtárs, a megyei tanács elnöke, Szűcs Lajos elvtárs, az SZMT vezető tit­kára, Kokas Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront megye bi­zottságának titkára. Beszámolót Szűcs Lajos elv­társ tartott. Értékelte megyénk szocialista brigádjainak eddi­gi munkáját és szólt a soron következő feladatokról. Az előadást­­követő vitában tizennégyen szólaltak fel. Fel­szólalt Orosz Ferenc elvtárs is. A beszámoló és a vita is­mertetésére visszatérünk. Húsz év múlva a kertészeti termelés értéke az egész mezőgazdaság egyötöde lesz Készül a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésének távlati terve 130 kiló gyümölcs és ugyanannyi zöldség jut egy tőre A mezőgazdaság most készülő távlati tervében központi helyet foglal el a kertészeti termelés fej­lesztése. Mint az országos terv­hivatalban elmondották: a terveken most dolgoznak, a jelenlegi irányszámok még jobbára csak elképzeléseket tükröznek, s a további ki­munkálás során jelentősen vál­tozhatnak. A fejlődés irányát, nagyságrend­jét s legfontosabb követelmé­nyeit azonban már ezek az elő­zetes számítások is jellemzik. A következő húsz év során je­lentősen megváltozik a mező­­gazdaság, elsősorban a növény­­termesztés szerkezete, a kertészeti termelés értéke az egész mezőgazdaságénak egyötöde lesz majd, szemben az 1960. évi mintegy 14 szá­zalékkal. Míg a mezőgazda­ság egész termelése 1980-ig évente átlagosan 4,5 száza­lékkal növekszik, addig a szőlőé 5,3 a gyümölcsé 8,3 százalékkal. Az előzetes tervek szerint a zöldségfélék vetésterülete a mos­taninak mintegy kétszeresére nö­vekszik, a nagyüzemi gyümöl­csösök területe pedig megötszö­röződik, s eléri a félmillió hol­dat. A szőlőterület viszonylag kismértékben nő, viszont a meg­levő 350 000 hold rekonstrukció­jával felújítják a kiöregedett szőlőket. A számítások szerint húsz év múlva az egész mező­­gazdaságban kilencszer több műtrágya és legalább két­szer több gépi munka jut egy holdra, az öntözéses gazdálkodás pedig kereken kétmillió holdra terjed majd ki. A kertészeti termelés nagy­arányú bővülése lehetővé teszi táplálkozási kultúránk javítását, a vitamindús élelmiszerek fo­gyasztásának növelését. Az 1980. évi termelésből — az előzetes számítások sze­rint — a mostaninál 60—70 százalékkal több zöldségféle és 160—100 százalékkal több gyümölcs, mindkettőből 130— 130 kiló jut egy főre. 1980-ban a gyümölcs- és zöldség­féléknek negyedrésze feldolgoz­va jut a fogyasztókhoz. Mivel ter­mékeinket külföldön konzerv­­ként is szívesen vásárolják, le­hetővé válik, hogy konzervipa­runkat a hazai szükségleten túl­menően is fejlesszük. A követ­kező húsz év alatt konzervgyáu­­tásunk kapacitása gyors ütem­ben bővül, a zöldségkonzervek termelése kilenc-tízszeresére, a gyümölcskonzerveké hat -hétsze­­désre, a gyorfagyasztott áruké pedig legalább hússzorosára nö­vekszik. A Szovjetunió Kommunista Párta XXIIi­­kongresszusa és a magyar közgazdasági tudomány Csütörtökön az akadémia dísz­­termében a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi—történeti tudományok osztálya és köz­gazdaságtudományi Intézet egész­napos tudományos ülésszakot ren­dezett a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa és a magyar­­ közgazdaságtudomány cí-mnae. Erdei Ferenc, a­­Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára megnyitója után Friss István­­ akadémikus, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja,­ a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója tartotta meg bevezető előadását. ­ Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvi­tatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének az első negyedév tervteljesítéséről szóló jelentését.­­A kormány megtárgyalta a földművelésügyi miniszternek az állatállomány átteleltetéséről szóló jelentését. A Miniszterta­nács a jelentést tudomásul vette. A munkaügyi miniszter beszá­molt a vállalati alkalmazottak új premizálási és bér­besorolási rendszerének idei tapasztalatai­ról. A kormány a beszámolót el­fogadta. A művelődésügyi miniszter — az oktatási reformról szóló tör­vény végrehajtásaként — előter­jesztette a tankötelezettségről, valamint az alsófokú oktatási in­­­­tézményekről szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A kor­­mány az előterjesztéseket elfo­gadta és úgy határozott, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. cs Till. pártkongreuzus tiszteletért. szervezzünk új előfizetőket a „Kelet-Magyarország“-nak A Megyei Pártbizottság fel­hívása Megyénkben a legutóbbi években rohamos a fejlődés a po­litikai, a gazdasági és a kulturális téren. Különösen döntő vál­tozást eredményezett a mezőgazdaság szocialista átszervezé­se. A faekés, nagyrészt kézi munkaerőre támaszkodó mező­gazdaság néhány év alatt a fejlett gépi technika, a kemizálás, a tudományos termelés-szervezés egyre fejlődő színhelye lett. Egyre több azoknak a száma, akik nemcsak a nyolc általános, hanem különböző középiskolákon, technikumokon tanulnak, mind többen kerülnek vissza a főiskolákról, egyete­mekről. A mozi, rádió, televízió ott van már a legkisebb községben is. Ez a fejlődés növekvő igényeket támaszt a kül- és belpo­litikai ismeretterjesztés, kulturális- és gazdasági élet megis­merésének irányában is. Ilyen ismeretek nyújtásában első ren­dű a szerepe a párt lapjának. Megyénkben az elmúlt években jelentősen emelkedett a megyei pártbizottság lapjának, a „Ke­­let-Magyarország”-nak az olvasottsága. Az utóbbi öt év alatt kétszeresére emelkedett előfizetőinek száma. Ahhoz azonban, hogy megyénk helyi politikáját, a gazdasági és kulturális élet eseményeit még jobban és többen ismerjék, a jelenleginél is nagyobb olvasottságra van szükség. Jelentős szerepe van a lapnak abban, hogy az egy célért dolgozó szövetkezeti parasztság legjobbjainak tapasztalatát ■széles körben ismertesse. A lap hatékonyabb segítséget kíván nyújtani a járási, községi szervek gazdasági és kulturális irá­nyító munkájához is. Nagyobb terjedelemben számol be a me­gyei pártbizottság lapja a bel- és külpolitikai eseményekről, a megye sportjáról, kulturális eseményeiről. Ehhez természete­sen nagyobb terjedelmű lapra van szükség. Lapunk ez év jú­liusától nagyobb formátumban jelenik meg, ami módot ad ér­dekesebb, változatosabb újságszerkesztésre. A lap nagyobb terjedelme anyagilag nem érinti az olvasókat, a jelenlegi elő­­fizetési áron kapják továbbra is a Kelet-Magyarországot. Az előfizetők számának növeléséért a postahivatalok és a megyei lapkiadó vállalat dolgozol pártunk Vil­. kongresz­­szusának tiszteletére, szocialista munkaversenyt kezdeményez­tek. Céljuk, hogy a kongresszus tiszteletére sok ezer új elő­fizetővel növeljék a Kelet-Magyarország olvasótáborát. Ezt a kezdeményezést a megyei pártbizottság helyesli, megvalósítá­sát segíti. A szervező munka segítésére megyei társadalmi bizottság alakult. Célszerű, ha minden járási székhelyen és községben társadalmi szervezési bizottságok alakulnak és politikai fel­­világosító munkával támogatják a megyei lap olvasó táborának növelését. A pártszervek, a pártszervezetek, az állami- és tö­megszervezetek, a különböző intézmények, vállalatok vezetői és dolgozói tekintsék fontos politikai munkának az előfize­tők számának növelését, tegyenek meg mindent a lapterjesz­tés­­ politikai munka sikeréért. MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA Több ta­k­a­ríná­n­y él­esztőt, kemény sajtot, paradicsom és borsó­konzervet készít az idén az ipar Az élelmiszeriparoa éi a múlt évben beruházásra és felújításra fordított több mint egymilliárd forintból elkészült többek kö­zött a zalaegerszegi új­ sajteridő üzem, a diósgyőri édesipari gyár. A múlt évre tervezett beruházá­sok közül az idén adták á­t vég­legesen­­ a szentesi előtakarmány­­gyárat, bár itt a munka már ta­valy ősszel megkezdődött. A múlt évi üzembehelyezések ered­ményeként több mint kétszeresé­re nőtt az élelmiszeriparban a takarmányélesztő gyártás, a ko­rábbi 229 vagonról 460 vagonra bővült a sajtérlelő kapacitás, na­ponta 250 vagonnal több borsót ,és 36 vagonnal több nyers para­dicsomot dolgozhatnak fel az­ idén. Ebben az évben több mint 800 millió forintot terveztek beruhá­zásokra az élelmiszeriparban. Az egész keretből legnagyobb arány­ban a konzerv és a tejipar, va­lamint malomi­pari-terményforgal­­­­mi igazgatóság részesedik. A fo­lyamatban levő 46 nagyobb be­­­­ruházásból az idén 31-et kell be­­­­fejezni. A Minisztertanács is ki-­s emeltnek minősítette a békéscsa­­­­bai és a nyíregyházi konzervgyá­­­­rat, a szegedi szalámigyár bővíté­­­sét, a békéscsabai hűtőházat, va­­­­lamint a hatvani cukorgyár erő­­­­művének építését. Módosul­ás általános iskolai beíratások rendje A­ művelődésügyi miniszter intézkedésére az általános isko­lai beiratkozások eddigi rendje megváltozik. ,az 1902—1963-as tanévtől csak az új tankötelese­ket (az első osztályosokat) és a más iskolából átjelentkezett ta­nulókat kell június 21-én és 22-én beíratni. Az 1961—1962-es oktatási évben iskolába járt gye­rekek tankötelezettsége és isko­lába járási kötelezettsége továb­bi beíratás nélkül is fennáll. A tanulmányi értesítőket a jö­vőben a tanulók az első tanulási napon adják be az osztályfő­nököknek (alsó tagozaton az osz­tályvezetőknek)

Next