Kelet-Magyarország, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
XX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1IV?. FEBRUÁR 1, PÉNTEK. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége estönökön a mozgalom székházában ülést tartott. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az elnökség meghallgatta Harmati Sándornak, az Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának tájékoztatóját a választási előkészületek eddigi szakaszáról és a jelölőgyűlések tapasztalatairól, majd megtárgyalta a fővárosi és a 19 megyei választókerület képviselő- és kótképviselő jelöltjeinek az ieékes népfrontbizottságok diai elfogadott és feltervezett lajstromát. A vitában frízélalt: Danovits Lajos, Darvas József, Dobi István, Göncz Jona, Kádár János, Orsuay Gyula és Szakasits Árpád. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége a választókerületi lajstromokat elfogadta és a választási törvénynek megfelelően megküldte az Országos Választási Elnökségnek. Hruscsov levélváltása a nyugat-berliniekkel A Die Wahreheit ismertette a szovjet kormányfő január 18-i beszélgetését a nyugat-berlini lakosság képviselőivel Nyugat-Berlin. (ADN) A Die Wahreheit című nyugat-berlini lap csütörtöki számában ismertette Hruscsov szovjet miniszterelnöknek a nyugat-berlini lakosság képviselőivel január 16-án Berlinben folytatott beszélgetését. A tudósításnak ezt a címet adák: „Jobb megelőzni, mint eloltani a tüzet." Hruscsov a Szovjetuniónak a kért német államhoz fűződő kapcsolatairól, Nyugat- Berlinre utalva ezeket mondotta: — Mi felajánljuk barátságunkat, hogy ez a barátság gyümölcsöző legyen, és Európa valamennyi népe élvezhesse a békének e gyümölcseit. Nincsenek semmiféle imperialista, vagy agresszív céljaink. Véleményünk szerint minden népnek magának kell eldöntenie, milyen társadalmi-politikai rendszerben akar élni. — Nemcsak az NDK lakóival, hanem minden némettel is baráti viszonyban kívánunk élni. Ha a Szovjetuniót és Nyugat- Németországot baráti kapcsolatok fűznék egymáshoz, akkor nem lenne háború. Ez szilárd meggyőződésem. Hruscsov hangsúlyozta, hogy alá kell írni a német békeszerződést, és részletesen elemezte a Nyugat-Berlinnel mint szabad városnak adandó szovjet biztosítékot. Nyugat-Berlin jövőbeli szerepéről szólva így érvelt: " Nyugat-Berlin bennünket egyesítő és összekapcsoló láncszem, európai összekötő kapocs lesz, amely előmozdítja az államok közötti j-viszonyt. — Mi azonban most Nyugat-Berlin? Feszültségek és súrlódások forrása. Ezért végre üljünk le Franciaországgal, Angliával és Amerikával közösen és dolgozzunk ki biztosítékokat. Ám tessék: állomásozzanak Nyugat-Berlinben csapatok az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt . Ha a nyugati hatalmak nélkül irnánk alá a békeszerződést, akkor Nyugat-Berlinit ennek ellenére érintetlenül hagynánk. Csupán a következőképpen járnánk el: az összekötő utak a Német Demokratikus Köztársaság hatáskörébe kerülnének véget érne a megszállási időszak, semmissé látnának a megszálló hatalmak jogai, mert e területen a rendet a békeszerződés szavatolná. Az NDK államhatáráról feltett kérdéseikre válaszolva Hruscsov rámutatott: e probléma az NDK államfigye. A határt 1961. augusztus 31-én azért zárták le, hogy eltomaszolják az utat a szocializmus ellenségei előtt. — A határ az állami szuverenitás kezdésébe tartozik. Ha egy állam nem ellenőrzi határait, akkor nem szuverén .Nézzék csak, amióta a falat felépítették, Nyugat-Berlin több gondot okoz a Nyugatnak, mint a Keletnek. Amikor még nem volt meg a fal, a nyugat-berlini résen át az imperializmus mélyen a szocialista táborba hatolhatott. Hruscsov végezetül megemlítette, hogy az NDK részéről már elhangzottak ésszerű ajánlatok és javaslatok a munkások, alkalmazottak és tudósok jobb életkörülményeinek megteremtésére. A nyugat-berlini szenátus azonban nem fogadta el ezeket a javaslatokat Ezért továbbra is a békeszerződés a legfontosabb. A nyugat-berlini Német- Szovjet Baráti Társaság vezetősége csütörtökön a sajtó rendelkezésére bocsátotta azokat a leveleket, amelyeket R. Elias, a baráti társaság vezetőségének elnöke és N. Sz. Hruscsov szovjet minszerelnök intézett egymáshoz. A levelek szövegét külön(Folytatás az 5. oldalon.) Ötszázezer éj biztosított, több mint félmilliárd forint kártérítés egy év alóli Sajtótájékoztató az Állami Biztosító tevékenységéről Csütörtök délelőtt a Magyar Sajtó Házában tartotta szokásos évi sajtótájékoztatóját az Állami Biztosító. Fehér Sándor vezérigazgató ismerteté a népszerű intézet tevékenységét eredményes munkáját. A beszámolóból kitűnő, hogy a szocialista biztosítás — amelynek egyes fajtái egyedülállóak a világon — megfelel a lakosság igényeinek, gyorsan, s ma már bürokráciamentesebben segít a bajbajutottakon. Az elmúlt évben félmillióval gyarapodott a biztosítottak tábora, s számuk már majdnem négymillióra tehető. Hazánkban soha annyian nem vették igénybe a biztosítás különféle szolgáltatásait, mint most. A kártérítések összegét tekintve, s a munkanapokat számítva, átlagosan 1,6 millió forintot fizet naponta a biztosító. Tavaly 470 000 kárbejelentésre több mint félmilliárd forint kártérítést fizettek ki. Vidéken igen népszerű a termelőszövetkezeli tagok sokféle kockázatra kiterjedő háztáji általános biztosítása, amellyel jelenleg mintegy 350 000 tsz-család rendelkezik. Ugyancsak kedvelt forma a biztosítási és önsegélyezési csoport, s ezek már 308 000 tsz-tagot számlálnak. A termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosítása — a tsz-ek 95 százaléka kötött ilyet — mintegy 30 milliárd forint értékű közös vagyont véd. A múlt évben a termelőszövetkezetrmeik összan 300 millió forintot fizettek ki jórészt állatkárokra, az emlékezetes jégverések utn pedig csupán Borsod, Heves és Csongrád megyében több mint 50 millió forintot kaptak a kárvallott szövetkezetek. Üzemi balesetbiztosítás — amely hozzájárul ahhoz, hogy a biztosított, illetve annak családja az életszínvonal csökkentése nélkül fudashisa át a beleset miatt nehezebb hónapokat — mintegy 700 000 dolgozónak van. A vezérigazgató végül a kárrendezésről beszélt Szétoszlottak az enyhüléshez fűzött remények: Hóviharok Európa szerte Menyiüllen mától kezdve újabb vonaljáratok álltak is 20 centiméteres hó borítja Szabolcs-Szatmárt — Sok útszakaszon hóakadályok — A Meteorológiai Intézet jelenti: hófúvások várhatók Európában ismét támadásba ment át a tél: szerdán hóviharok temették el az enyhüléshez fűzött reményeket. A hideghullám fehér takarót borított Rómára, a Riviérára, Szicíliára és Szardíniára. Olaszországban a hó súlya alatt sok gazdasági épület beomlott. Az iskolákat három napra bezárták. A két Németországban mínusz 20 fokos hideg dermeszte meg a tájat, de a Rajnán sikerült fenntartani a hajózást. Jugoszláviában az újabb havazás nagy közlekedési zavarokat okozott, annál is inkább, mivel számos faluval már az előző hideghullám idején megszakadt a kapcsolat. Vannak falvak, ahová több mint két hete nem lehet eljutni. Az iskolai szénszünetet újabb két héttel meghosszabbították. Ausztriában lavina temetett el két egyetemi hallgatót; a meteorológusok jelentése sem bíztató: mínusz 22 fokot jósoltak csütörtökre. Bulgáriában ugyancsak zavarokat okozott a fagy. Az iskolákban február elsejétől február 10-ig meghosszabbították a szénszünetet Angliában a rövid olvadás után ismét fehérré vált a táj és az angolok dideregve hallgatják az újabb hideget jósoló időjárásjelentéseket. A beesések szerint , fél tábornok” offenzívájának eddig 438 áldozata van Európában. Olaszország mérlege a legsúlyosabb: 114 majd Anglia következik 113, Jugoszlávia 44 Nyugat Németország 32, Spanyolország 30, Hollandia 26 halottal. Jeges vihar zúdult szerdán az Egyesült Államokra is. A forgalom az ország közép-keleti részén sok helyen megszakadt Hó és ólmos eső akadályozta a közlekedést Arkansastól Észak-Karolináig. Számos iskolát bezártak. Kaliforniában a hosszú szárazság hóviharokkal és esővel ért véget. Murray Mitchell amerikai meteorológus szerint —mint az AP jelenti —■ századunk időjárása mind hidegebbé válik. A tudós kiszámította, hogy 1885. és 1940. között Földgolyónk átlaghőmérséklete egy fokkal emelkedett, 1940 óta azonban az irányzat a jelek szerint megfordult, az átlaghőmérséklet egyharmad fokkal csökkent és időjárásban most körülbelül a húszas évek színvonalán tartunk. Mitchell ezt a változást egyrészt az óceánok hőháztartásának változásával, valamint a napfoltok hatásával magyarázza. Az atomrobbantások a tudós szerint nem játszanak szerepet az időjárás változásában, mivel ahhoz, hogy a Föld hőmérséklete egy fokkal melegebb legyen, 15 000 darab 50 megatonna nagyságú bombát kellene felrobbanani, de hatásuk még ekkor is kétes lenne, mert az általuk termelt hő az űrbe távozna. Megyénket átlagosan 20 centiméter vastag hótakaró borítja. Szerda este újabb havazás kezdődött és csütörtökön erősödött a szél is. Délben még csak 5 méter volt sebessége másodpercenként, de mivel északira fordult, várható, hogy tovább erősödik. Másodpercenként 10 méteres sebességű szél már hótorlaszokat hordhat össze. Lapzártáig a megye számos helyéről jelentettek hóakadályokat. A fő közlekedési utak, a 353-as kivételével még járhatók. Közlekedési akadályok vannak Paszab—Ibrány, Kemecse—Nagyhalász, Kémeke—Nyírbogdány, Nyírbogdány—Dombrád, Idók—Beszterec, Vasmegyer—Beszterec, Nyírura—Sényő, Dombrád— Nyírtass, Petneháza—Laskod Tornyospálca—Kisvárda közötti útszakaszokon. A hóakadályok elhárításán 2 SZ—100-as lánctalpas traktor és négy hóeke dolgozik. Ha a havazás nem szűnik és a szél tovább erősödik, újabb akadályok várhatók. A rendkívüli időjárás miatt módosították a vonatok közlekedését. A módosítás 1963. február 1-én 0 órakor lép életbe. Ideiglenesen nem közlekednek az alábbi járatok: A Nyíregyháza—Záhony között közlekedő 1744-es számú személyvonat amely Nyíregyházáról 13 óra 47 perckor indult. Nyíregyháza—Ohatpusztakács között közlekedő 6033-as számú személyvonat, amely Nyíregyházáról 13 óra 42 perckor indult s a 6223-as számú személyvonat, amely 21 óra 11 perckor érkezett Nyíregyházára. A Nyíregyháza—Vásárosnamény között közlekedő 6228-as számú személyvonat amely Nyíregyházról 20 óra 43 perckor indult, 5 a 6223-as számú személyvonat, amely 16 óra 12 perckor érkezett Nyíregyházára. A 11 óra 31 perckor Debrecenből érkező és a 12 óra 06 perckor Debrecenbe induló személyvonat nem közlekedik. Nem közlekedik a 11 óra 19 perckor Pestre induló személyvonat sem. Továbbra is közlekednek a kovábbi járatok: Nyíregyháza — Vásárosnamény útvonalon a 9226-os számú személyvonat, amely 17 óra 30 perckor indul Nyíregyházáról. Közlekedik a Debrecenből 15 óra 47 perckor érkező személyvonat is. Az 1713-as számú személyvonat, amely Nyíregyházáról 8 órakor indul Budapestig csak szombati napokon a többi napokon pedig csak Debrecenig közlekedik. A MÁV igazgatóságnak az a kérése hogy csak a legszükségesebb esetben utazzanak, s elindulás előtt mindig érdeklődjenek az állomáson. Várható időjárás péntek estig: az ország nagy részében havazás, párás idő. Mésétek, helyenként élénkebb északnyugati, északi szél, hófúvások. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 4 — mínusz 8 fok között A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója a rendkívüli szénszünet megszüntetéséről A Művelődésügyi Minisztériumba kapott tájékoztatás szerint az országosan elrendelt rendkívüli iskolai szénszünet február 3-án véget ér. Ott, ahol — szénhiány miatt — a tanítást nem tudják elkezdeni, a megyei, a megyei jogú városi tanács művelődési osztálya, Budapesten a fővárosi tanács oktatási osztálya — saját hatáskörében — további szünetet engedélyezhet. Ezekben az iskolákban azonban a tanévet meg kell hosszabítani. A volgai csata 20. évfordulóját ünnepük világszerte. A képen a volgográdi Lenin tér látható. (MTI Külföldi Képszolgálat.)