Kelet-Magyarország, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
! Éljen május L, a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁRA: 80 FILLÉR »63. HAJOL A SZERDABEL ÉVFOLYAM SZÁM A mi májusunk intetvennnegyedszer ünnepelték idén május elsejét, a munka, a nemzetközi proletárszolidaritás és együttműködés napját Két-három emberöltő évei peregtek le csupán azóta. És mégis, a világ lakosságából több, mint egysillliárd ember évezredes rabságával szakított örökre. Óriási léptekkel indult meg azóta az emberiség és a proletariátus vörös zászlaját követik a néptömegek, a kapitalista és még gyarmati országokban is. Május elseje munkásünnnep. A munka ünnepe, és nálunk az egész ország, az egész dolgos a nép ünnepe, egyúttal világos és félreérthetetlen kifejezése annak, hogy a dolgozó ember munkájának nálunk értelme és célja van. A munka immár nem kényszer, hanem a tudatosan dolgozó ember életét nemesítő, holnapját szépítő cselekedet, amelynek nyomán mi és az utánunk következő nemzedékek boldogsága teljesedik ki Messze magunk mögött hagytuk azokat az éveket, amikor a magyar munkásosztály, közöttük a szabolcsi, nyíregyházi munkások üldözött serege követelt munkát, kenyeret és békét Az idősebbekre alig emlékeznek már az első szabolcsi május elsejére, mégis nagyszerű volt a tett, amelyet erről feljegyzett a történelem. 1913 május elsején a szociáldemokratálszervezésében háromezren vonultak fel a nyíregyházi utcákon és harsogták a háborúellenes, kormányellenes jelszavakat. A rendőrség akkor elkobozta a vörös zászlót, az újságok elhallgatták a brutális rendőri módszereket A történelem kerekét azonban nem lehet visszafelé folytatni. A dolgozók a szabolcsi községben és elsősorban a megyeszékhelyen nyíltan, vagy titokban a fehérterror éveiben is összejöttek, hogy emlékezzenek a vértanúkra és felkészüljenek a szabadságra, függetlenségre. Ma a tizenkilencedik szabad május első napján már az elmúlt 18 esztendő békés, alkotó munkájának sikerei, eredményei, tapasztalatai, állnak mögöttünk. Harc volt ez is. Nagy az nehéz munka. Követhettünk el közben hibákat, de amit népünk ez idő alatt tett, az dicsőséges fejezete korszakunknak. Egy harcban megerősödött és elveiben szilárd, öntudatos munkásosztály, egy a szocializmus végleges győzelméért velünk együtt küzdő menetelő nép nőtt ki a második világháború utáni pusztításból, romokból 1945 május elsején már magunkénak mondhattuk az első sikert: rendbehoztuk a vasutat, az élet szokásos medrébe került. Hogy rohan az idő. Tízezrek kaptak azóta új munkalehetőségeket, a szabolcsi üzemekben, gyárakban és százezrek nagy elhatározása nyomán lett igazán minden dolgozó paraszté, szocialista a mezőgazdaság. Még most is gond mindenki számára megteremteni a megyei munkalehetőséget, de fáradozunk ezen és meg fogjuk oldani. Ünnep van, ám szólunk a munkáról, mert ez a teremtő élet. Az elmúlt közel két évtized munkája előttünk zajlott le és előttünk, nekünk öltött testeit. Az új üzemekben, lakóházakban iskolákban, egészségügyi intézményekben, a tudomány váraiban. Közel sem értünk el céljaink beteljesedéséhez. Addig még nagyon sokat kell alkotni, fáradni, tenni. Mégis jó érzés ha az építő végiggondolja riimikája eredményeit, felméri eddigi útja fontosabb állomásait Elértük, hogy ma igazán örülhet munkájának az esztergályos, a lakatos és a marós, a tanár, a mérnök, az orvos, a termelőszövetkezeti paraszt és az állami gazdasági dolgozó. Megváltozott a megye térképe. Ezer és ezer holdakat tettünk termékennyé öntözéssel, a gyümölcs-, zöldségkultúra széles körű bevezetésével. Százezrek munkájának értelmét bizonyítja a valóság, a termelőszövetkezetek nagyüzemi táblái, majorjai, szép állatállománya, az ember munkáját könnyítő gépek sokasága. Népünk szereti a munkát, s biztos abban, hogy tevékenységével párhuzamosabban változik, lesz jobb az élete. Ezért láthatunk évről évre új kezdeményezéseket az iparban, a mezőgazdaságban. A cél a több, a jobb minőségű, az olcsóbban előállított termék, amelyből valamennyien munkájuk alapján részesednek. Ezekben a napokban értékelték a VNL pártkongreszszus tiszteletére indított verseny eredményeit A számvetés azt mutatja, hogy a dolgozók szerte Szabolcs- Szatmár megyében szorgos munkával járultak hozzá feladataink elvégzéséhez, gyorsították meg szocialista építésünket Dicséretet érdemel ezért a megye minden üzeme, állami gazdasága, gépállomása, termelőszövetkezete elismerést a közlekedés, a kereskedelem dolgozói. Hozzá kell tennünk, hogy a szabolcsi munkások, parasztok már tudják, hogy nemcsak maguknak és nem is csak községüknek, városuknak, hanem egy világi méretekben kibontakozó jövőnek dolgoznak. Korunkban az emberi munka túllép a helyi határokon, az országhatárokon is. A nagy nemzetközi munkamegosztás állomásai közé tartozik a mi hazánk is. Megyénk dolgozói megértik helyüket, szerepüket a szocialista országok gazdasági együttműködésében, a KGST- ben. De jelentős szerepet vállaltak és visznek a szocializmus és kapitalizmus közötti békés gazdasági verseny reánk jutó feladataiban is. A nyírségi ember nem is olyan régen szinte önellátásra, saját szükségleteire termelt. Most termékeinek híre eljutott az ország, sőt a föld legtávolabbi vidékeire is. Szabolcsi ipari termékek indulnak útnak Guineába, Belgiumba, Kanadába, a Szovjetunióba, Szíriába, Egyiptomba és más országokba. Íme a nagy nemzetközi munkamegosztás így hozza közelebb egymáshoz a nemzetközi munkásosztályt Világ proletárjai egyesültektek le- 114 éve tűzte a munkásosztály forradalmi zászlajára e jelszót Marx és Engelsz. És korunkban tanúi lehetünk a világméretű egyesülési folyamatnak, amellyel a legkülönbözőbb fajok és népek találkoznak, menetelnak együtt a békéért, a haladásért A küzdelemnek a békés termelőmunkában, a gazdasági erőviszonyokban és nem a csatatéren kell eldőlnie. A nemzetközi munkásmozgalom egyik legfontosabb feladata, ma, hogy a háborúra áhítozók kezéből kicsavarja az iszonyatos termonukleáris fegyvert és békés úton oldja meg korunk parancsoló szükségszerűségét, a világszocializmust. Ehhez szerény lehetőségeinkhez mérten nekünk is hozzá kell járulnunk. Használjuk fel a lehetőségeket, az új megismeréséért kibontakozott nagy tanulási kedvet A hoszszú tél okozta elmaradást ezekben a hónapokban kell pótolni az üzemekben, közös összefogással. Sok a tennivalónk, hogy a termelékenység növekedése Szabolcsban is lépést tarthasson az országos helyzettel. Tervszerű, szervezett, időbeni és minőségi beruházást követelnek terveink, hisz ezektől függ az ipar jövőbeni munkája. A szállító eszközök, a gépek teljesítményeinek maximális kihasználásával végrehajthatjuk, túl is teljesíthetjük ez évi terveinket. A megyei pártbizottság és tanács premizálási javaslata, amelyet a tsz-ek túlnyomó többségben a közgyűléseken elfogadtak, különös lendületet adott a tavaszi munkában. A több hetes rendkívüli időjárás okozta kiesést a termelőszövetkezeti parasztság nagy szorgalommal, igyekvő munkája sokban pótolt eddig. S hogy ma is dolgoznak, sok község határában a traktorok, munkát vállaltak az emberek,s ez jól mutatja a szövetkezeti parasztok tudatában végbemenő változást. Munkásosztályunk már érti, tudja, s parasztságunk is egyre inkább látja, hogy az osztály nélküli társadalom alapja a jól végzett munka lehet. A mezőgazdaságban sikeresen alkalmazzák az új termelési módszereket, terjed az újszerű gazdálkodás. Sok a tennivaló, de ezek között is a legfontosabb, hogy minél hamarabb áttérjen megyénk a biztató kezdetű és gazdag holnapot teremtő belterjes gazdálkodásra. Most az egyik legfontosabb, hogy a tsz-tagols munkájának bevonása mellett fordítsunk nagy gondot a gépi növényápolásra. Járásonként szervezett építőbrigádokon túl minden alkalmas munkaerőt vonjanak be szövetkezeteink a dohánypajták építésébe, de különösen a fedési munkák idejében való befejezésére. Bővül a zöldség* termesztési terület, egyre nagyobb méretű a gyümölcsöstetés. Több és egyre több lesz a munkaalkalom az iparban, a mezőgazdaságban. Szorgalommal és akarattal mind erősebbek, boldogabbak leszünk. Mind jobban örülhetünk a május elsejéknek, amelyek— szinte észrevétlenül — a forradalmi harc egy-egy állomásaként válnak szebbé, tgy u talmasabbá.