Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

Külpolitikai események sorokban Rusk pénteken indul Moszk­vába. A Fehér Ház hivatalo­san bejelentette, hogy Rusk amerikai külügyminiszter pén­teken indul Moszkvába, hogy aláírja az atomfegyver-kísér­letek részleges beszüntetésé­re vonatkozó egyezményt. Az aláírásra valószínűleg hétfőn, augusztus 5-én kerül sor. Bonnban az amerikai had­ügyminiszter, Robert Mcna­­mara amerikai hadügyminiszter szerdán­­délelőtt háromnapos látogatásra Bonnba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Adenauer kancellárral és Von Hassel hadügyminiszterrel. A lapok arról írnak, hogy az amerikaiak még több pénzt akarnak kicsikarni Bonntól, a nyugatnémet hadügyminiszter viszont kívánságlistát terjeszt elő amerikai kollégájának. Egyezmény Kuwait és Szaud-Arábia között. Kuwait és Szaud-Arábia egyezményt kötött a két ország között lévő semleges övezet, nagyrészt ho­moksivatag megosztásáról. E terület azonban több mint egymilliárd tonnára becsült olajkincsével a világ leggaz­dagabb olajmezőinek egyike, Dél-Vietnami szabadsághar­cosok győzelme. Az ameri­kaiak és ciemisták ellen küz­dő dél-vietnami szabadsághar­cosok sikeres támadást hajtot­tak végre a fővárostól észak­­ra kormánycsapatok ellen. Tizenhét foglyot ejtettek. Folytatódnak a néger tünte­tések. Az egyenjogúságért küzdő négerek tüntetései folytatódnak az Egyesült Ál­lamokban. Többek között Clarksdale-ban 52 négert tar­tóztattak le. Mesterséges holdat bocsátot­tak fel. Módosított Thor-Age­­na rakétakombináció segítsé­gével kedden az Egyesült Ál­lamok Vandenberg légitá­maszpontjáról mesterséges holdat bocsátottak fel. Rendel­tetését nem közölték. Atom a béke szogálatában. Az atomerő békés felhaszná­lása területén elért kiváló eredményeikért Vekszler szov­jet akadémikusnak és Macmil­lan amerikai tudósnak odaítél­ték az „Atom a béke szolgá­latában” díjat, amelyet 1955- ben alapítottak különböző amerikai tudományos szerve­zetek. Október közepén választják meg az új kancellárt Bonn­ban. Megbízható értesülések szerint a GDU-vezetőség leg­utóbbi ülésén — egyetértés­ben Lübke köztársasági el­nökkel, és Gerstenmaier par­lamenti elnökkel — elhatároz­ták, hogy október közepén — előreláthatóan október 15-én, vagy 16-án kerül majd sor Adenauer utódának megvá­lasztására. Az NDK csatlakozik a moszkvai Ulbricht beszéde az NDK népi kamarájában Közlemény a NSZEP Központi Bizottságának plénumáról Berlin­ (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának ülésén szerdán nagy beszédet mondott Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnöke. Hangsúlyozta, hogy az NDK-ban megkezdték a szo­cializmus általános felépítésé­re irányuló munka céltudatos végrehajtását a Német Szocia­lista Egységpárt VI. kongresz­­szusán elfogadott programnak megfelelően. A nukleáris fegyverkísérle­tek megtiltásáról szóló moszk­vai szerződés parafálásával kapcsolatban kijelentette, hogy ez nemcsak a Szovjet­unió következetes békepoliti­kájának és Hruscsov szovjet miniszterelnök kezdeményezé­sének, hanem a szocialista népek testvériségének, a világ békemozgalmának, az atom­fegyver ellen küzdő erőknek sikere is. Bejelentette, hogy az NDK szintén csatlakozni fog a moszkvai szerződés­hez. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi feszültség enyhíté­séhez és a népek közötti ba­rátság megszilárdításához to­vábbi lépésekre van szükség, köztük a NATO tagállamok és a Varsói Szerződésben részt vevő államok megnemtá­madási szerződésének megkö­tésére. Hruscsovnak a moszkvai szovjet—magyar barátsági nagygyűlésen előterjesztett javaslataival kapcsolatban­­Walter Ulbricht kijelentette, hogy az NDK támogatja eze­­ket a javaslatokat, amelyek a béke biztosítását szolgálják. A továbbiakban Walter Ulbricht hangoztatta, hogy olyan atomfegyvermentes övezeteket kell létesíteni Európában, amely magá­ban foglalja mind a két német államot, meg kell kötni a német békeszer­ződést, Nyugat-Berlint semleges szabad várossá kell nyilvánítani, s ezzel békésen meg kell oldani a nyugat-berlini problé­mát. Hangsúlyozta, hogy mindkét német államnak ünnepélyesen le kell mondania az atomfegy­verről, egymással megnemtá­madási szerződést kell kötnie, csökkentenie kell a katonai kiadásokat és a fegyverzetet. Az NDK lapokban közle­mény jelent meg a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának július 29—30-án tartott plénumáról. A plénumon Walter Ulb­richt beszámolt a KGST or­szágokban működő kommunis­ta és munkáspártok központi bizottságai első titkárainak és ezen országok kormányfőinek tanácskozásáról, valamint a­ Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó bizottsá­gának üléséről. Kurt Hager beszámolót tar­tott a Kínai Kommunista Párt vezetőségének politikájáról, amely ellentétben áll a kom­munista és munkáspártok kö­zös nyilatkozatával, és az SZKP politikai elvei ellen irányul. A Központi Bizottág hatá­rozatában elfogadta Walter Ulbricht beszámolóját és jó­váhagyta az NSZEP Közpon­ti Bizottsága küldöttségének Moszkvában végzett munká­ját. A Központi Bizottság jóváhagyta a KGST országok­ban működő kommunista és munkáspártok központi bi­zottságai első titkárai és ezen országok kormányfői tanács­kozásának határozatait, vala­mint a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Bizottságának ülésén hozott határozatokat. A Központi Bizottság jóvá­hagyta Hager beszámolóját Az NSZKP Központi Bizott­sága kijelenti: teljesen egyetért az SZKP Központi Bizottsága július 14-i nyílt levelével, elítéli a kínai vezetőknek az SZKP, valamint a testvér­­pártok lenini vezetőségé­re szórt rágalmait és ba­ráti szolidaritásáról bizto­sítja a Szovjetunió Kom­munista Pártját, Központi Bizottságát és annak első titkárát, N. SZ. Hruscso­­vot. A Központi Bizottság kü­lön határozatban javasolja a demokratikus Németország nemzeti frontjában egyesült párt- és tömegszervezeteknek, hogy a népi kamara és a he­lyi képviselőtestületek vá­lasztásait ez év október 20-án tartsák meg. A Központi Bi­zottság jóváhagyta Norden be­számolóját. Zavargások Bolíviában La Paz, (DPA) Milicista egységeik és bá­nyászok véres összeütközésének volt színhelye kedden a bolí­viai fővárostól mintegy 200 kilométerre fekvő catavi bá­nyavidék. Jelentések szerint hatan meghaltak, húszan meg­sebesülte­k. A zavargások előzménye: a­­ bányászszakszervezetek el­utasították az állami bányász­társaságnak azt a követelését, hogy többek között egyezze­nek bele munkások elbocsá­tásába és „kommunista ele­meknek a szakszervezetből való kizárásába”. Megfigyelők szerint még jobban fokozódni fog a bá­nyászszakszervezeteknek a kormánnyal való szembenál­lása; erre mutatnak az Oruro városban jelenleg folyó bá­­nyászkongresszus eddigi ese­ményei, egyebek között a Fi­del Castro kubai miniszterel­nök melletti rokonszenvtün­­tetések is. Külpolitikai széljegyzet: Csattanó Olvassuk a Newsweek rá­galmazásban megőszült kö­zel-keleti szerkesztőjének cikkét, amely szerint az egyiptomi katonák mérges gázokat, vagy legalábbis napalmbombát vetettek be Jemenben a királypártiak el­len. Ez a „legalábbis” meg­lehetősen lényeges eleme a tudósításnak, amelynek be­vezetése szerint „úgy hírlik”, hogy mérges gázokról volt szó, de végül kiderül, hogy még amerikai szakértők, sőt a jemeni királypártiak olda­lán közreműködő amerikai szakértők sem tudnak töb­bet kihozni a híresztelések­ből, mint ha nem mérges­gázt, akkor „legalábbis na­palmbombát”. Erre a — nemcsak kairói cáfolatok miatt — meglehetősen inga­tag építményre illeszti az­után a Newsweek a maga csattanóját mondván: „Ha csak napalmbombáról van szó, nem lesz belőle bot­rány. A hadviselés szabályai szerint ugyanis teljesen meg­engedett dolog, ha napaim­mal embereket holtra ége­tünk, míg a gázhalál szigo­rúan tilos”. Őszintén szólva, minket nem a Newsweek-féle rá­galom, hanem ez a csattanó ejtett gondolkodóba. Mert az amerikai lap példánya tör­ténetesen ezekben a napok­ban érkezett a szerkesztő­ségbe, amikor sok ország­ban megemlékeztek egy ne­vezetes dátumról július 27-én volt tíz éve, hogy a panmindzsoni fegyverszüne­ti megállapodás pontot tett a koreai háború végére, amelyben 1 millió 200 ezer ember vesztette életét. Nagy­részt­­ nem állítólagos, ha­nem nemzetközi szakértői bizottság szerint is valósá­gos és amerikai gyártmányú — napalmbombáktól. A Newsweek csattanója úgy látszik eltévesztette a cím­zettet. De a falánkos meg­jegyzés tíz év távlatából is visszaszáll a Pentagonra. Su­f^ető követelmény a nemzetközi m­unkai)ie^osztás A Pravda vezércikke a KGST-ről A Pravda szerdai száma vezércikket közöl „Az együtt­működés megsokszorozza a szocializmus építőinek erejét” címmel. A Pravda­­ rámutat, hogy évről évre szilárdul és fejlő­dik a szocialista országok együttműködése. Határidő előtt üzembe helyezték a transz­­európai Barátság Olajvezeték egyes részeit. Folytatták a béke­energiarendszer magas­­feszültségű hálózatának ki­építését, megszilárdult a két­oldalú és sokoldalú együttmű­ködés a vegyipari, gépipari, üzemanyag- és energiaipari, ágakban és az ipar más te­rületein. Létrehozták a szab­ványosítás nemzetközi intéze­tét. Javaslatokat dolgoztak ki a tagországok kereskedelmé­nek koordinálására és a nem­­­zetközi gazdasági együttműkö­dés bankjának megszervezé­sére. A szocialista országok kül­kereskedelme szakadatlanul fejlődik. A tagországok úgy tekintik a nemzetközi keres­kedelmet, mint a különböző társadalmi és gazdasági rend­szerű államok együttműködé­sének kiszélesítésére szolgáló legfontosabb eszközök egyikét és folytatják gazdasági kap­csolataik kiépítését más álla­mokkal. A közlemény hang­súlyozza, hogy a KGST tag­országai állást foglalnak a ke­reskedelem fejlesztésével fog­lalkozó nemzetközi ENSZ-kon­­ferencia összehívása mellett. A KGST legfontosabb mun­kamódszere a távlati gazda­sági tervek összehangolása. Az értekezlet megállapította, hogy a tagországok gazdasági együttműködése, fejlesztésé­nek legfontosabb feladata az előttünk álló szakaszban az 1966—1970. évi tervek össze­hangolásának előkészítése és gyakorlati végrehajtása. A szocialista világrendszer tapasztalatai igazolják annak szükségességét, hogy a kapi­talizmusból kivált országok­nak a legszorosabb szövetség­be kell tömörülni, egyesíte­niük kell erőfeszítéseiket a szocializmus és a kommuniz­mus építésében. A Kínai Kom­munista Párt vezetői által épviselt irányvonal, amely iz elszigetelődést, a szocializ­­musnak a többi országtól el-­különült építését hirdeti, el­­entmond a szocialista társa­­dalom objektív fejlődési tör­­vényeinek. A gazdasági kap­­solatok csökkentésére vak­örekvést csak úgy lehet érté­­kelni, mint kísérletet a szo­­ialista közösség egységének megbontására. Az SZKP és a többi testvér­pártok úgy vélik, hogy a je­­enlegi feltételek mellett s­zocialista országok között okoldalú együttműködés, n­­emzetközi szocialista munka­megosztás a kommunizmus­­értő országok és népek­­ gaz­­dasági, politikai és kulturá­­is fejlődésének sürgető köve­­elménye. N. TOMAN: A „BIG JOE“ Fordította: Sárközi Gyula 9. A professzor sietve leugrott az asztalról és gyorsan bab­rálni kezdett sokféle radio­aktív­­ részecske számlálói kö­zött. Végére megtalálta azt, amelyre szüksége volt. Elő­ször a falhoz közelítette, majd a repedésből csurgó víz­sugár alá tartotta. — Hát igen, ezt sejtettem! — szólalt meg halkan, mint­ha csak hangosan gondolkod­na. — A víz radioaktív... Te­hát valahonnan odafentről, a szikláról szivárog befelé. — Mit dörm­ög ott, profesz­­szor? — élénkült fel Hazard. — A víz radioaktív — is­mételte Medows. — Nem sza­bad inni belőle. Tennünk kel valamit, hogy ne folyjon szét a padlón. A legjobb volna persze, ha betömnénk a fal­repedést. — De mivel? tárta szé karjait Quelrch. — Hisz ehhez cement kellene, nekünk pe­dig még csak közönséges agyagunk sincs. . — Megpróbáljuk betömni — jelentette ki a professzor nyugodt hangon. Majd ér, megcsinálom. Nagyon óvatos­nak kell lenni. Adjon nekem valaki egy vékony pengéjű kést és áldozza fel alsó tri­kóját, aki nem sajnálja. — Istenem! — kiáltott fel Queltch izgatottan, s máris dobta le magáról a zubbonyt. — Mit számít most egy ing, amikor az életünkről van, szó... — Csak semmi pánik, Queltch! — szólalt meg Ha­zard szemrehányóan. Medows néhány hosszú csi­kót szakított le Queltch in­géről és Hazard tábornok tő­rével az egyik csikót óvatosan kezdte beletömködni a be­­­­tonfalon képződött repedésbe. Eleinte ez sehogysem akart­­ sikerülni neki, mivel a repe­dés túlságosan keskeny volt, de aztán mégiscsak sikerült az egyik ingfoszlányt belepré­selni a repedés közepébe. El­lenben lejjebb elég nagy da­rab beton vált le a falról azon a helyen a víz erőseb­ben kezdett szivárogni. — Hagyja abba, professzor — kiáltott rá Hazard tábor­nok indulatosan. — Annyin szétpiszkálja a falat, hogy­­ tíz szökőkútként fog zuhogn­ielőle. Queltch, azonnal kap ■solja be az adó-vevőt! Közöl­je, hogy radioaktív víz szivá­rog be hozzánk! — De most senki sem fo meghallani miniket, sir — je­gyezte meg Queltch zavartal — „Omár” csak tizenkettő­kor fog jelentkezni. — Tegye azt, amit párán­soltam! — vörösödött el­­ lábornok. — Lehet, hogy va amelyik állomásuk égés­dő alatt vételen áll. — Parancsára, sir. S hogy a t­ovábbítsam az üzenetet: rejt­jelezve, vagy nyilt szöveggel — Nincs idő most rejtjele­léssel bajlódni. Adjon le nyit szöveget. Quelich sietve lekopogta szöveget, aztán gyorsan átáll vételre, de semmi válasz nem kapott. A víz pedig köt be® egyre csak szivárgót Annál a fal­résznél, amelyen a repedés volt, már egész tó­csa képződött. — Nem válaszolnak... — szólalt meg Queltch remény­telen hangon és dörzsölg­etni kezdte ujját, amely elzsib­badt a megfeszített kopogta­tástól. — Akkor adjon le SOS- jeleket! — rendelkezett Ha­zard tábornok, elhanyagolva mindenféle konspirációt. — Talán csak meghallja valaki és jelentkezik. Akikor meg­kérjük, hogy lépjen érintke­zésbe Dixon tengernagy tor­­pedórombolójával. Queltch most szinte meg­szakítás nélkül küldte az éter­­be a hárombetűs SOS-jeleket. Néhány perc múlva orosz nyelven jelentkezett egy állo­más. Miután Queltch részt vett a második világháború­ban és hosszú időt töltött Murmanszkban, elég jól ér­tett oroszul. Kiderült, hogy a leadott SOS-jeleket egy szovjet tu­dományos kutatóhajó fogta fel, amely a Csendes-óceán vizein úszott. — Ki az, aki jelentkezett? — kérdezte a tábornok kí­váncsian. „Megmondtam, vagy nem, hogy oroszok?”, — töprengett Quelrch. — Egyelőre homályos... — felelte kitérően. — Rögtön megtudom. De ahelyett, hogy megkér­dezte volna, közölte koordi­nátáit, s megkérte az oroszo­kat, hogy lépjenek érintke­zésbe „Fowkien" torpedó­­rombolóval. Azt a választ kapta, hogy kérését máris teljesítik. Azt is közölték, hogy sejtik, miért kerültek a segítséget kérők ilyen nyomorúságos helyzet­be... — Ne kicsodák hát?! — sürgette Hazard Queb­eh-et. Kidudorodó homlokát számos apró ránc borította el, bozon­tos rőt szemöldöke csaknem összeért az orra fölött, áll­kapcsa kissé lejjebb ereszke­dett. Korábbi kevélysége szin­te eltűnt. Queltch minden öröm nél­kül állapította meg ezt a változást a tábornok arcán és tettetett hanyagsággal vála­szolta: — Oroszok, sir. — Micsoda?! — üvöltötte fel Hazard s arca ismét át­­­változott: szemöldöke felhúzó­dott, állkapcsa előreugrott. — És maga beszélgetett velük? Kifecsegte nekik a hadititkot? Tudja-e, hogy ezért... Magánkívül volt a dühtől és többé egy szót sem tudott kinyögni. Queltch pedig, ha nem is éppen szemtelenül, de minden esetre önérzetesen felelte neki. (Folytatjuk) Bonn frigyet keres, a­ogy szemb­efo­lteson a moszkvai atomcsend-megállással réshez vezető úton — mon­dotta az államtitkár —, de kénytelen különös figyelmet fordítani arra a problémára, amely az egyezményhez való csatlakozások kapcsán merül fel, hogy tudniillik az egyez­ményhez való csatlakozás hoz­zájárulhat a keletnémet rendszer lépésről-lépésre tör­ténő nemzetközi felértékelé­séhez. Von Hase ezután kérdések­re válaszolva kijelentette­: a kormány most nem foglalko­zott sem a meg nem támadá­si szerződés problémájával, sem De Gaulle legutóbbi nyi­latkozatával. Csupán arról tanácskozott, hogyan lehetne megakadályozni azt, hogy az NDK — az atomcsend-megál­­lapodáshoz való csatlakozással — „közelebb jusson a nem­zetközi elismeréshez”. A bon­ni miniszterek végül elhatá­rozták, hogy erről a kérdés­ről még „beható és előzetes tanácskozásokat” folytatnak majd Washingtonnal és Lon­donnal, és arra ösztökélik majd szövetségeseiket, hogy „mindenképpen akadályozzál, meg a keletnémet rendszer nemzetközi felértékelését.”. Von Hase kitérően válaszolt arra a kérdésre: vajon fenn­­áll-e az a lehetőség, hogy az NSZK végül is nem csatlako­zik az atomcsend-megállapo­­dáshoz. Egy másik kérdésre válaszolva azonban elismerte: az amerikai és az angol kor­mány számít arra, hogy Bonn csatlakozik az egyezményhez. A kormány s­jóvívőinek a minisztertanács után tett nyilatkozatai arra mutatnak — hangsúlyozzák diplomáciai megfigyelők körében —, hogy Bonn most úgy látszik ürü­gyet keres arra, hogy kibúj­hasson az atomcsend-megálla­­podáshoz való csatlakozás alól, illetve hogy most utó­lag újabb torpedókat lőjjön ki a moszkvai megegyezés e­­lőtt. Bonn. (MTI). A bonni kormány szerdai tanácskozása után Von Hase államtitkár közölte a sajtó­val: a háromórás miniszter­­tanács egyetlen témája a moszkvai atomcsend-megálla­­podás volt.­­ A kormány továbbra is üdvözli a moszkvai megálla­podást, mint az első lépést az általános, ellenőrzött lőszere-

Next