Kelet-Magyarország, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-18 / 90. szám
Két új szocialista brigád Nyírbogdányban A desztillációs üzemrész legutóbbi termelési tanácskozása az üzemrész négy brigádja közül kettőnek, Tolnai József és Csirmaz Ferenc brigádjának ítélte oda a megtisztelő szocialista címet. Tolnai József brigádja már két éven keresztül teljesítette a vállalt követelményeket és ezzel a „szocialista munkabrigád” jelvény jogos tulajdonosai lettek. Csirmaz Ferenc és brigádja első ízben teljesítette a követelményeket, érthető, hogy az oklevélnek is nagyon örülnek. Eredményeikre az üzem valamennyi dolgozója büszke, gazdasági vállalásaik teljesítése az üzem éves mérlegében számszerűleg is jelentkezik. Munkájuk nyomán vállalati szinten 837 ezer forint megtakarítás keletkezett. A két brigádban a tanulási kedvvel sincs baj. Vegyipari technikumban, vegyipari szakmunkásképző tanfolyamon és az általános iskolában tanulnak. Tolnai Zsuzsa levelező Mozgalmas klubélet Szalmadpusztán A Nyirgesséhez tartozó Szalmadpusztán alig félezer lakos él. A tanya lakóinak művelődési és szórakozási vágya nagy. A klubélet egyike a legmozgalmasabbaknak. A klub életrehívója, vezetője és irányítója dr. Bakács Zoltánné pedagógus. Igen népesek a klubestek, egy-egy alkalomra közel százan gyűlnek össze, szinte már kicsi az egy tantermes iskola, ahol rendezvényeiket tartják. Politikai, természettudományi, egészségügyi, mezőgazdasági és kulturális jellegű előadásokat tartanak. A szabadfoglalkozásos klubesteken szórakoztató játékokkal, sakkal, asztalitenisszel és különböző társasjátékokkal töltik idejüket. 300 kötetes letéti könyvtárával teremtődött meg kis könyvtáruk is, amelynek Stig néhány hónap alatt több mint száz állandó olvasója lett. A klubban helyezték el a közös tv-készüléket is, s az adásoknak mindig nagy közönsége van. A klubot vezető áldozatkész pedagógust a tanyaiak, szeretete és megbecsülése övezi. Kovács Endre Nyírbátor A Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságának figyelmébe Lapunk április 8-i számában szóvá tettük, hogy Nyíregyházán a különböző adók zavarása miatt sokszor élvez,hetetlen a televízió vétel. A Debreceni Postaigazgatóság vezetőjétől (Király Zsuzsanna) az alábbi Választ kaptuk cikkünkre: „A lapjuk április 8-i számában „A postaműszak figyelmébe” cikkükben foglaltakra közlöm az elvtársakkal, hogy a zavarásokról már korábban tudomást szereztem és azok megszüntetésére az érdekelt szerv figyelmét felhívtam. Tájékoztatásul közlöm az elvtársakkal, hogy a rádiózavarokkal kapcsolatos panaszokat a Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság kirendeltsége, Debrecen, Csapó u. 74. szám vizsgálja és azok elhárításáról is a nevezett szerv gondoskodik. A lapjukban megjelent cikkben foglaltakról az érdekeltek már korábban szintén tudomást szereztek” A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: Április 8-a óta többször is, de különösen április 16-án az adás zavarása révén „nagyszerű élményekben” részesülhettek a nyíregyházi televízió nézők. A futballmérkőzések és a szimfonikus zenekari verseny közvetítése közepette kellett szinte öt percenként megtudni, hogy az 51-es vételre kész, miért nem jelentkezik az 53-as, sőt azt is, hogy Nyírbátorba két vagon áru érkezett, és a munkásoknak jobban kell dolgozni a kirakásnál, mert előző nap lazsáltak. Különösen érdekes volt Mozart muzsikája közben, hogy baj van egy beteg tehén elszállításával Vaján. Ezenkívül nyomdafestéket nem tűrő intim beszélgetéseket is be lehet hallani a nyíregyházi televízió készülékekbe. Elhisszük, amit Király Zsuzsanna elvtársnő ír levelében, hogy a Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságának debreceni kirendeltsége tudomást szerzett a nyíregyházi zavarokról. De úgy látszik csak tudomást szereztek és egyebet nem tettek! Alkalmi vétel (esküvőre, ballagásra) selyempuplin fehér férfi ing minden méretben 220.— Ft helyett 110.— és 120.— Ft-ért KAPHATÓ Az IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT nyíregyházi leértékelt ruházati boltjában (Halászcsárda mellett.) (63 908) Mikor lesz az ígéretből valóság? A környező elszórt tanyákkal együtt Nyírjesen száznál jóval több család él. Bolt hiányában Nyíregyházára járnak vásárolni. Ezt az áldatlan helyzetet az illetékes szervek is méltányolták, intézkedtek egy szövetkezeti bolt létesítésére. A helységet még 1963. decemberében biztosították. Állítólag már minden rendben van, csak még éppen a bolt nem nyílt meg, pedig többször ígérték, hogy húsvétra már itt vásárolhatunk. Elmúlt az ünnep, most május 1-re ígérik. Albert Antal Nyírjestanya A versenyzászlóért A kálmánházi Virágzó Termelőszövetkezetnek néhány éve komoly gondot okozott a tagság foglalkoztatása. A községben megalakult három termelőszövetkezet közül, a Virágzó Tsz-ben jutott egy tagra a legkevesebb föld, nem beszélve arról, hogy a földnek mintegy 20 százaléka gyenge minőségű homok. Arra az elhatározásra jutottak, hogy a rossz minőségű homokot gyümölcsössel telepítik be. Az elmúlt évben száz holdon telepítették el a jonatán alma csemetéket, a jó minőségű munka eredménye 90 százalékos,megeredés lett. Ez év tavaszán folytatták a munkát, újabb 105 holdon végezték el a telepítést április 12-ig. A tsz-ben a tavaszi munkák gyors befejezése érdekében 14 erőgép végzi a munkát. A talajmunkát április 25-ig, a vetést május 1-ig akarják elvégezni. A termelőszövetkezet az elmúlt évben megkapta a járási párt- és tanács vb. versenyzászlaját a jó munka végzéséért. Ebben az évben is úgy akarnak dolgozni, hogy méltók lehessenek erre a megtisztelésre. Hollósi Árpád tudósító Minél több traktorost! A téli oktatás során 800 termelőszövetkezeti tag végezte el a traktoros tanfolyamot. Ez az eredmény már érezteti hatását a gépek kettős műszakban való üzemeltetésénél. A szövetkezetekhez érkező új traktorok egyre kevesebb ideig vannak kihasználatlanul vezető hiánya miatt. Az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdasággal foglalkozó határozata, ezen túlmenően a megyei irányelvek is igen nagy fontosságot tulajdonítanak a gépkihasználás fokozásának, s ennek egyik legfontosabb előfeltétele mind több traktoros képzése, munkába állítása. Megyénkben 3000 traktor szolgálja a termelőszövetkezeteket, s ezek többsége tszgép. A szövetkezetek gépparkja tovább gyarapodik, idén még 200 traktor érkezik a közös gazdaságokba. Már maga ez a tény is szükségessé teszi a mind több, jó traktoros munkába állítását. Az nyilvánvaló, hogy a tanfolyamot végzettek egy része — különféle személyes ok miatt — nem kerül traktorra, mások a gyakorlat közben válhatnak esetleg alkalmatlanná, a szakmára. Sok tényező indokolja, hogy a megyében tovább folytassák a traktorosok képzését. Ehhez az állam anyagi segítséget nyújt a tanfolyamon lévőknek, de szükség van arra is, hogy ezt a tsz-ek kiegészítsék, ezáltal növeljék a tanulási kedvet. A tsz anyagi befektetése később sokszorosan megtérül. A most kezdődő második tanfolyamra való jelentkezések száma azonban fele sincs a télen sikeresen vizsgázottaknak. A megyei tanácson kapott tájékoztatás szerint ennek a magyarázata nem a dolgozók érdeklődésének a hiányában kereshető, hanem, hogy a járási irányító szervek, a termelőszövetkezetek vezetői nem fordítanak fontosságának megfelelő figyelmet a tanfolyam szervezésére. Legtöbb helyen nem veszik figyelembe azt, hogy más a tanfolyamra menő tagok anyagi érdekeltsége felkeltésének a mértéke télen — amikor általában nincs munka —, s más most, amikor minden dolgozni akaró tag számára megnyílt a kereseti lehetőség. Vagyis: most is csak annyi munkaegység hozzájárulást akarnak adni mint télen. A tag a tszben ennek a többszörösét is megkeresheti, tehát anyagilag rosszul járna, ha tanfolyamra menne. A csengeri járási vezetők és a tsz-ek elnökei személyesen átbeszélgettek a rátermett emberekkel, akik a tanfolyamot el akarják végezni. A tsz-vezetők anyagilag kielégítően támogatják őket a tanfolyam ideje alatt. Általában úgy alakult, hogy a tag naponta 1,25, sikeres vizsga esetén még újabb 0,25 munkaegységet kap. Komlódtótfalun pedig havi 35 munkaegységet írnak jóvá a tanfolyamon lévő tagnak. A szervezésnek és az anyagi érdekeltség megfelelő alkalmazásának meg is lett az eredménye: a csengeri járásban a tanfolyamot végzett 101 traktoros után újabb 101 dolgozó kezd tanulni. S a járásban harmadik tanfolyamra is igényt tartanak ugyanennyi létszámmal. Annak viszont csakis a nem megfelelő szemlélet az oka, hogy például a nyíregyházi járásban a végzett 216-tal szemben most 30 dolgozót szerveztek a tanfolyamra. Nagyobb hiányosságban még a nagy leállói, kisvárdai, vásárosnaményi, mátészalkai járásban is, de a csengerin kívül egy sincs olyan járás, amelyben a végzett traktorosoknak megfelelő létszámban biztosították volna az újabb traktorosok képzését. A gépesítettség, a gépi munkák minőségének a borútságáról nem lehet eleget teszelni. Ma már mind jobban felvetődik annak is a szükségessége, hogy a termelőszövetkezetek vezetői, irányító szakemberei is elsajátítsák a traktorvezetést, hogy könnyebbé váljék a traktormunka minden irányú ellenőrzése. Az elmúlt évben például a szakszerűtlen üzemelés, karbantartás következtében, a normatívákhoz viszonyítva, 20 százalékkal volt magasabb az anyag-alkatrész felhasználás. Ez nagymértékben hozzájárult a gépjavítások idején az anyaghiányhoz. Azt kell megértenie valamennyi tsz vezetőjéhez, hogy a traktorosok képzésének a fokozása nem afféle divat, hanem égető szükségszerűség; igényli ma, mégintább pár éven belül a mezőgazdaság, szükségessé teszi a munkák könnyítése, a termelékenység fokozása, a népgazdaság mind több áruval való ellátása. S. A. Elkészült a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák építésének távlati tervjavaslata 33 millió forint iskolákra 1970-ig Bázisüzemek a gyakorlati oktatásra A megyei tanács mezőgazdasági osztályának tervezetét néhány nappal ezelőtt hagyta jóvá a Földművelésügyi Minisztérium, és rövidesen véglegesen döntenek majd a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák és kollégiumok építéséről. Az ilyen irányú iskolafejlesztésre az állam 33 millió forintot irányzott elő 1970-ig megyénkben. Még ebben az évben megkezdik a baktalórántházi és tiszaberceli négytantermes iskola építését. Jövőre ezekben az iskolákban már tanulhatnak is a fiatalok, Baktalórántházán gépész, Tiszabercelen pedig zöldségtermelő szakmát. Nyíregyházán és Mátészalkán előreláthatólag 1966-ban, Tiszalökön és egy később kijelölendő községben pedig 1968-ban vagy 1970-ben kezdhetik el az iskolák építését. Nyíregyházán gyümölcstermelők, Mátészalkán állattenyésztők, Tiszalökön öntözéses növénytermesztők tanulnak néhány év múlva. Minden szakmunkásképző iskola mellé kollégiumot is építenek, s ezekben a kollégiumokban idényenként összesen 480 növendéket helyezhetnek el. Nyíregyházán a mezőgazdasági technikum Rákóczi úti kollégiumába költöznek be néhány év múlva a szakmunkás iskola tanulói. Az iskolákban, az öthónapos elméleti oktatás mellett, egyegy tanévben hat hónap gyakorlati munka vár a növendékekre. A gyakorlati munka jó megszervezése érdekében bázisüzemeket jelöltek ki, ahol az állam üzemi, gyakorlati szállást épít a növendékek számára. Ilyen szállást építenek a közeljövőben a tiszaberceli Bessenyei Tsz-ben és a nyírmeggyesi Petőfiben. K. L Munkatársaink az új magyar filmről A Sodrásban című új magyar film a felelőtlenek felelősségéről szól. Tragikus hangvétele ellenére is gondolatot ébresztő, optimista. Szereplői fiatalok. Egy vízbefúlt fiú Tragédiája döbbenti rá társait arideg közönyre, a gondjaival magáramaradt barát meg nem értésére. Mindez akkor tör elő elemi erővel, amikor már késő, de még mindig nem annyira, hogy a továbbiakban ne szolgáljon mentőként. Bizonyos fokig őrök, de napjainkban különleges hangsúlyú témához nyúl Gaál István, a filmtörténet írója és rendezője. Többet kell törődnünk egymással, nem nézhetjük tétlen cinkossággal, hogyan sodor el az úr mellőlünk embereket, akik egyedül nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő „víz” súlyával és a vízalatti .légnyomáskülönbséggel.” Tenni kell értük, együttesen és halogatás nélkül. Ez lenne a film mondanivalója, amely utat is talál a nézők többségéhez. Annál inkább sajnáljuk, hogy e kiváló mondanivaló nem olyan filmnyelven szól hozzánk, amely méltó lenne a témához és a dicséretes szándékhoz. A téma sok-sok emberi és társadalmi összefüggés felkutatását, érzékeltetését kínálja, sőt igényli. Ehelyett a film egy leszűkített világot tár elénk, ahol az újabb és újabb gondolatokat, az összeütközéseket és a kivezetőutat a tragikus vízbefutás és az azt követő — olykor vontatott — eseményekakarják pótolni. Kétségtelen, hogy különleges atmoszférát igyekszik teremteni a rendező. Mégsem érezzük indokoltnak a kenyérrel, gyertyával a vízbefúltat kereső csónakjelenetet, az önmagáért, avagy a nézők elérzékenyítéséért beiktatott temetőbeli találkozóit a hatásvadászatra emlékeztető siratóéneket, csakúgy, mint az ehhez a rendezői felfogáshoz alkalmazkodó operatőri munkát. A jellemek megalkotásának teljességével is adósak maradtak a film szereplői, készítői. Ami pedig a környezet bemutatását illeti, Gaál István sem tudott megszabadulni a régi magyar falu ma már idejét múlta ábrázolásától, száz évvel ezelőtti parasztkonyha megjelenítésétől, a falitányéroktól, a szalmatetőtől, a szénaboglyát rakó parasztoktól, a kakasszótól. A Sodrásban című film figyelemreméltó kísérletnek számíthat, ha összhatásában nem is segíti előbbre a magyar filmgyártást. ★ Páll Géza Gaál István fiatal rendező. Első játékfilmje is fiatalokról szól, azok egy jellegzetes, hirtelen alakult közösségéről. S egy ember életéért való felelősségről. Nem büntető, vagy valamiféle hivatalos felelősség ez. Annál jóval súlyosabb. Két leánynak és öt fiúnak kell állnia a vádló tekinteteket Azután bevallani, vagy elhárítani a felelősség érzését. S ha erről megfeledkeznének, emlékeztetőül ott a hömpölygő Tisza, és barátjuk halálának józan ténye. Mert nem vigyáztak eléggé egymásra, mert nem őrizték a másik életét is, mert könynyelműek és felelőtlenek voltak, mert azt sem vették észre, hogy eltűnt, hogy csak volt ember, csak volt személyiség... S a szerelmesek, barátok közé odaáll a halott Gabi emléke, mintegy kőoszlop, kimozdíthatatlanul. Csakis közösségben élő ember számára válhatnak legyőzhetővé. Erre az életre azonban a film fiatal hősei még nem értek meg, nem fiatalságukból, hanem társadalmi okokból eredően. És az önvádtól megmart közösség elemeire bomlik. Gondolatgazdag, érdekes filmet alkotott Gaál István, azonban nem menekült mreg az első filmes rendezők hibáitól. Filmje több helyen vontatott, a hangsúlyos részletek és a kitérők között rendszerint aránytalanság mutatkozik, alakjainak mozgatása néha mesterkélt, s a dialógusok is valószerűtlenek... Mégis érdemes megnézni a filmet. Gaál Istvánban nagy reményekre jogosító rendező egyéniség bontogatja szárnyait. Úgy érezzük, új színt jelent majd művészete néhány év múlva a magyar film vásznán. Külön élmény a film fényképezése, amely Sára Sándor — a „Cigányok” rendezőjének és az „Oda—vissza” operatőrének — munkája. Csodálatos erejű képsorozata megannyi fényből és árnyból kevert festmény. A szereplők jórészt főiskolások. Teljesítményük még az átlagosat sem éri el. Ez alól csupán Kozák András kivétel. Legutóbbi filmszereplése óta rengeteget fejlődött, különösen a beszédtechnikája, és régebbi darabosságát is levetette. Élményt jelentett a filmen láthatatlan Mezei Mária megrázó siratóénökével. Kun István