Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

XX ■!, (•: V­ik­t­ív VÁM, 104. SZÁM ARA: 50 fillér A dominikai felkelők tartják állásaikat Latin-Amerika nagy része elítéli az Egyesült Államok barbár beavatkozását San Ki Domingo, iMTJ); A nyugati hírügynökségek értesülései sz­erint hétfőn a do­minikai törvényhozó gyűlés rendkívüli ülésén ideiglenes elnökké válasz­tották Francisco Caamano ezredest, a Bosch­ volt elnök visszatéréséért küz­dő erők parancsnokát. A hírt Bosch elnök szóvivője is megerősítette Puerto Ricó­­ban. Az AP tudósítója hétfőn be­szélgetést folytatott a felkelők főhadiszállásán Caamano ez­redessel. Az ezredes aki 18 000 főnyi katonaság és fegyveres polgári személy harcát irá­nyítja, kijelentette, hogy nem fogad el „semmiféle olyan politikai megoldást, amely nem alkotmányos”. A felkelők elsősorban azért küzdenek, hogy Bosch elnök­kel az élen térjen vissza az 1963-ban törvényesen megvá­lasztott kormányzat. „Naponta tízszer beszélek telefonon Bosc­ elnökkel, minden meg­oldáshoz az ő jóváhagyása szükséges”. Az ezredes hang­súlyozta, hogy erői minden áron fenntartják a tűzszüne­tet, hogy az AÁSZ bizottsága elvégezhesse munkáját. Hozzá­fűzte azonban: „Ha az ameri­kaiak megtámadnak bennün­ket, védekeznünk kell 11* *­ amerikaiak még négy háztömbbel előre­nyomulnak, akkor könnyen olyan összecsapás kelet­kezhet, amely rendkívül megnehezíti a tűzszünet fenntartását’’. Az Amerikai Államok Szer­­vezetének öttagú bizottsága, valamint Emmanuele Clarizio pápai nuncius hétfőn több mint kétórás megbeszélést folytatott a felkelők vezetőivel, köztük Caamano ezredessel. A megbeszélésen a hírügynöksé­gek értesülései szerint a tűz­szünet technikai feltételeiről volt szó. Hétfőn a katonai egységek általában betartották a tűzszü­netet, de a városban továbbra is szórványos lövöldözés volt. A kisebb csetepaték során két amerikai meghalt és ezzel az amerikai halálos áldozatok száma hatra emelkedett. A dominikai halottak számát mintegy ezer-ezer­­ötszáz főre becsülik. A szigetországban már tizen­négyezer amerikai katona tartózkodik. Washingtonban hétfőn foly­tatódott az Amerikai Államok Szervezete Tanácskozó Testü­letének ülése. A hírügynöksé­gek beszámolója szerint több latin-amerikai or­szág — elsősorban Chile, Mexikó, Uruguay, vala­mint Ecuador és még egy-két ország — ismét élesen bírálta az ameri­kai akciót. Mexikó határozati javaslatban követelte az amerikai csapa­tok kivonását Dominikából. Chile határozati javaslata kö­veteli, hogy amíg az amerikai csapatokat kivonják, a wa­shingtoni kormánynak csapa­tait az ANSZ miniszteri ta­nácsának parancsnoksága alá kell helyeznie — követelte Chile. Az amerikai kormány ezzel szemben határozati javaslatot nyújtott be, amely felszólítja a latin-amerikai országokat, hogy küldjenek katonai vagy rendőri erőket Dominikába. A latin-amerikai fővárosok­ból egymás után érkeznek a je­lentések az amerikai akciót helytelenítő nyilatkozatokról. Az uruguayi kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy támo­gatja a Biztonsági Tanács ösz­­szehívására vonatkozó szovjet javaslatot és utasítást adott küldöttjének, hogy az AÁSZ miniszteri tanácsának ülésén a külföldi csapatok visszavoná­sát követelje. A brazil parla­mentben hétfőn heves vita zajlott le az amerikai beavat­kozásról. A munkáspárt képvi­selői bírálták az amerikai bea­vatkozást, továbbá a kormány magatartását a válsággal kap­csolatban. A kínai kormány határozottan elítéli az Egyesült Államok barbár beavatkozá­sát Washington (TASZSZ). Johnson elnök hétfőn az amerikai építőipari munká­sok szakszervezetének orszá­gos értekezletén felszólalva — előző napi televízióbeszédé­hez hasonlóan — a Domini­kai Köztársaság ellen végre­hajtott fegyveres amerikai in­tervenciót azzal mentegette, hogy a köztársaság területén élő sok amerikai élete ve­szélyben forog. Az elnök is­mét azt állította, hogy „nem­kívánatos ellennek’’ csatlakoz­tak a felkelőkhöz és ellenőr­zésük alá akarták vonni Do­minikát. Az indokínai helyzettel fog­lalkozva Johnson közölte, hogy a politikáját ért bírála­tok ellenére az amerikai kor­mány nem hajlandó azon vál­toztatni és nem hajlandó „el­hagyni Vietnamot”. Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: az Amerikai Államok Szer­vezetének tanácsa hétfőn es­te anélkül zárta be ülését, hogy határozatot hozott vol­na az Egyesült Államok ál­tal előterjesztett javaslatról. Az USA azt követelte, hogy a dominikai akció utólagos igazolására más latin-ameri­kai országok is küldjenek csapatokat a szigetre. Az Egyesült Államok hi­vatalos körei szemmel láthatóan elégedetlenek az AÁSZ tanácsának ,,lassú­ságával”. A latin-amerikai országok egy része, főleg a katonai dik­tatúrák, lelkes helyesléssel fogadták a „Johnson doktrí­nát”, amelyet az elnök va­sárnap este televízióbeszédé­ben hirdetett meg, azt, hogy Amerika „nem engedi meg egy második Kuba létrejöt­tét a nyugati féltekén“. Az elnök hétfőn szakszervezeti vezetők előtt elmondott meg­lepetésszerű beszédében meg­ismételte ezeket a kijelenté­seit és közölte azt is, hogy egyelőre szó sem lehet az amerikai csapatok kivonásá­ról. A helyszínről érkező je­lentések szerint a felkelők az interver­zió ellenére is tartják állásaikat Santo Domingóban és kiterjedt erőkkel rendelkeznek az ország más vidékein. Az amerikai parancsnokság azzal a tervvel foglalkozik, hogy a fővárosban nagysza­bású katonai akciót indít az ellenállás letörésére. A terv végrehajtását azonban egyelő­re politikai okok miatt fel­függesztették, mivel az — több ezer emberélet elpusz­títása miatt — „hátrányos politikai következményekkel járhat”. Johnson kedden folytatta tanácskozásait a dominikai és a vietnami válságról. Az el­nök előbb hat kongresszusi bizottság tagjainak adott tá­jékoztatót, majd a kongresz­­szus két házának demokrata vezetőivel tárgyalt. Újabb jelentés szerint Fran­cisco Caamano Deno ezredes kedden letette a hivatali es­küt, mint a Dominikai Köz­társaság új ideiglenes elnöke. Az AFP francia hírszolgá­lati iroda értesülése szerint John Martin amerikai diplo­mata, Johnson elnök szemé­lyes képviselője, vasárnap és hétfőn titkos megbeszélést folytatott San Juarban Bosch­­sal. A tárgyalásokról nincs hi­vatalos közlés azon kívül, hogy a felek „megvitatták a dominikai válság megoldásá­nak minden lehetséges útját”. A UPT amerikai hírügynök­ség kedden este idézte az Egyesült Államok Atlanti­óceáni flottája egyesített fő­parancsnokságának nyilatko­zatát a dominikai válságban való amerikai fegyveres rész­vételről. A főparancsnokság szóvivője bejelentette, hogy már 18 500 amerikai­­ katona és 25 hadihajó tartózkodik a Dominikai Köztársaság terüle­tén, illetve a felségvizein, vesz részt a hadműveletekben. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1905. MÁJUS 5. SZERDA Jelentés a földekről A tiszadadai Dózsa Tsz- ben korszerű módszerrel, gép­pel ültetik a burgonyát. A képen: Polonkai János traktoros, Lukács Miklósáé, Tóth Istvánné, Síky Sándorod és Lippai Andrásné. Tápkockákban kerülnek az előnevelt paprikapalánták a fóliák alá. A Tiszavasvári Állami Gazdaság dadai kertészete az elsők közt jelentkezik a piacon primőráruval. A hollandi ágyakban erősödnek a paprikapalánták. Ez­ek szabadföldi kürltetével szükség esetén öntözést is végzik a Tiszadadai Állami Gazdaság kertészetében. (Hammel J. felvételei)

Next