Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-05 / 104. szám
XX ■!, (•: Viktív VÁM, 104. SZÁM ARA: 50 fillér A dominikai felkelők tartják állásaikat Latin-Amerika nagy része elítéli az Egyesült Államok barbár beavatkozását San Ki Domingo, iMTJ); A nyugati hírügynökségek értesülései szerint hétfőn a dominikai törvényhozó gyűlés rendkívüli ülésén ideiglenes elnökké választották Francisco Caamano ezredest, a Bosch volt elnök visszatéréséért küzdő erők parancsnokát. A hírt Bosch elnök szóvivője is megerősítette Puerto Ricóban. Az AP tudósítója hétfőn beszélgetést folytatott a felkelők főhadiszállásán Caamano ezredessel. Az ezredes aki 18 000 főnyi katonaság és fegyveres polgári személy harcát irányítja, kijelentette, hogy nem fogad el „semmiféle olyan politikai megoldást, amely nem alkotmányos”. A felkelők elsősorban azért küzdenek, hogy Bosch elnökkel az élen térjen vissza az 1963-ban törvényesen megválasztott kormányzat. „Naponta tízszer beszélek telefonon Bosc elnökkel, minden megoldáshoz az ő jóváhagyása szükséges”. Az ezredes hangsúlyozta, hogy erői minden áron fenntartják a tűzszünetet, hogy az AÁSZ bizottsága elvégezhesse munkáját. Hozzáfűzte azonban: „Ha az amerikaiak megtámadnak bennünket, védekeznünk kell 11* * amerikaiak még négy háztömbbel előrenyomulnak, akkor könnyen olyan összecsapás keletkezhet, amely rendkívül megnehezíti a tűzszünet fenntartását’’. Az Amerikai Államok Szervezetének öttagú bizottsága, valamint Emmanuele Clarizio pápai nuncius hétfőn több mint kétórás megbeszélést folytatott a felkelők vezetőivel, köztük Caamano ezredessel. A megbeszélésen a hírügynökségek értesülései szerint a tűzszünet technikai feltételeiről volt szó. Hétfőn a katonai egységek általában betartották a tűzszünetet, de a városban továbbra is szórványos lövöldözés volt. A kisebb csetepaték során két amerikai meghalt és ezzel az amerikai halálos áldozatok száma hatra emelkedett. A dominikai halottak számát mintegy ezer-ezerötszáz főre becsülik. A szigetországban már tizennégyezer amerikai katona tartózkodik. Washingtonban hétfőn folytatódott az Amerikai Államok Szervezete Tanácskozó Testületének ülése. A hírügynökségek beszámolója szerint több latin-amerikai ország — elsősorban Chile, Mexikó, Uruguay, valamint Ecuador és még egy-két ország — ismét élesen bírálta az amerikai akciót. Mexikó határozati javaslatban követelte az amerikai csapatok kivonását Dominikából. Chile határozati javaslata követeli, hogy amíg az amerikai csapatokat kivonják, a washingtoni kormánynak csapatait az ANSZ miniszteri tanácsának parancsnoksága alá kell helyeznie — követelte Chile. Az amerikai kormány ezzel szemben határozati javaslatot nyújtott be, amely felszólítja a latin-amerikai országokat, hogy küldjenek katonai vagy rendőri erőket Dominikába. A latin-amerikai fővárosokból egymás után érkeznek a jelentések az amerikai akciót helytelenítő nyilatkozatokról. Az uruguayi kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy támogatja a Biztonsági Tanács öszszehívására vonatkozó szovjet javaslatot és utasítást adott küldöttjének, hogy az AÁSZ miniszteri tanácsának ülésén a külföldi csapatok visszavonását követelje. A brazil parlamentben hétfőn heves vita zajlott le az amerikai beavatkozásról. A munkáspárt képviselői bírálták az amerikai beavatkozást, továbbá a kormány magatartását a válsággal kapcsolatban. A kínai kormány határozottan elítéli az Egyesült Államok barbár beavatkozását Washington (TASZSZ). Johnson elnök hétfőn az amerikai építőipari munkások szakszervezetének országos értekezletén felszólalva — előző napi televízióbeszédéhez hasonlóan — a Dominikai Köztársaság ellen végrehajtott fegyveres amerikai intervenciót azzal mentegette, hogy a köztársaság területén élő sok amerikai élete veszélyben forog. Az elnök ismét azt állította, hogy „nemkívánatos ellennek’’ csatlakoztak a felkelőkhöz és ellenőrzésük alá akarták vonni Dominikát. Az indokínai helyzettel foglalkozva Johnson közölte, hogy a politikáját ért bírálatok ellenére az amerikai kormány nem hajlandó azon változtatni és nem hajlandó „elhagyni Vietnamot”. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa hétfőn este anélkül zárta be ülését, hogy határozatot hozott volna az Egyesült Államok által előterjesztett javaslatról. Az USA azt követelte, hogy a dominikai akció utólagos igazolására más latin-amerikai országok is küldjenek csapatokat a szigetre. Az Egyesült Államok hivatalos körei szemmel láthatóan elégedetlenek az AÁSZ tanácsának ,,lassúságával”. A latin-amerikai országok egy része, főleg a katonai diktatúrák, lelkes helyesléssel fogadták a „Johnson doktrínát”, amelyet az elnök vasárnap este televízióbeszédében hirdetett meg, azt, hogy Amerika „nem engedi meg egy második Kuba létrejöttét a nyugati féltekén“. Az elnök hétfőn szakszervezeti vezetők előtt elmondott meglepetésszerű beszédében megismételte ezeket a kijelentéseit és közölte azt is, hogy egyelőre szó sem lehet az amerikai csapatok kivonásáról. A helyszínről érkező jelentések szerint a felkelők az interverzió ellenére is tartják állásaikat Santo Domingóban és kiterjedt erőkkel rendelkeznek az ország más vidékein. Az amerikai parancsnokság azzal a tervvel foglalkozik, hogy a fővárosban nagyszabású katonai akciót indít az ellenállás letörésére. A terv végrehajtását azonban egyelőre politikai okok miatt felfüggesztették, mivel az — több ezer emberélet elpusztítása miatt — „hátrányos politikai következményekkel járhat”. Johnson kedden folytatta tanácskozásait a dominikai és a vietnami válságról. Az elnök előbb hat kongresszusi bizottság tagjainak adott tájékoztatót, majd a kongreszszus két házának demokrata vezetőivel tárgyalt. Újabb jelentés szerint Francisco Caamano Deno ezredes kedden letette a hivatali esküt, mint a Dominikai Köztársaság új ideiglenes elnöke. Az AFP francia hírszolgálati iroda értesülése szerint John Martin amerikai diplomata, Johnson elnök személyes képviselője, vasárnap és hétfőn titkos megbeszélést folytatott San Juarban Boschsal. A tárgyalásokról nincs hivatalos közlés azon kívül, hogy a felek „megvitatták a dominikai válság megoldásának minden lehetséges útját”. A UPT amerikai hírügynökség kedden este idézte az Egyesült Államok Atlantióceáni flottája egyesített főparancsnokságának nyilatkozatát a dominikai válságban való amerikai fegyveres részvételről. A főparancsnokság szóvivője bejelentette, hogy már 18 500 amerikai katona és 25 hadihajó tartózkodik a Dominikai Köztársaság területén, illetve a felségvizein, vesz részt a hadműveletekben. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1905. MÁJUS 5. SZERDA Jelentés a földekről A tiszadadai Dózsa Tsz- ben korszerű módszerrel, géppel ültetik a burgonyát. A képen: Polonkai János traktoros, Lukács Miklósáé, Tóth Istvánné, Síky Sándorod és Lippai Andrásné. Tápkockákban kerülnek az előnevelt paprikapalánták a fóliák alá. A Tiszavasvári Állami Gazdaság dadai kertészete az elsők közt jelentkezik a piacon primőráruval. A hollandi ágyakban erősödnek a paprikapalánták. Ezek szabadföldi kürltetével szükség esetén öntözést is végzik a Tiszadadai Állami Gazdaság kertészetében. (Hammel J. felvételei)