Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

Ese­st ért is el a sorokban Omántól délre, a Dél-ará­biai Államszövetség terüle­tén megalakult Zaffar feje­delemség felszabadító moz­galma, amely felvette a harcot az angol fegyveres erőkkel és eddig 47 angol katonát és tisztet ölt meg, továbbá lelőtt egy angol ka­tonai repülőgépet. (AFP). Madridban „ideiglenesen” szabadlábra helyeztek há­rom diákot, akiket röpirat­­terjesztésért egy évi bör­tönre ítéltek áprilisban. Polgári jogaiért tüntetett a Georgia állambeli Ameri­­cus 500 néger lakosa. A vá­rosban uralkodó feszült lég­kör ellenére — a feszültsé­get pattanásig fokozta, hogy kedden ismeretlen tettesek golyóval oltották ki a tün­tető virrasztásra készülő tö­megben egy néger fiatalem­ber életét — a tüntetést be­avatkozás nem zavarta meg. Az iráni kormány veszteg­­zár alá helyezte az ország északkeleti részének három tartományát, ahol járvány­­szerűen fordulnak elő a ko­lerához hasonló megbetege­dések, amelyek eddig 80 esetben végződtek halállal. A bejelentés szerint meg­kezdték a védőoltásokat. A Nacuum Oil kőolajvál­­lalatnak a Temze torkolatá­nál tíz éve épült korszerű kőolajfinomítója kigyulladt. A tűz megfékezésén az esti órákban a londoni tűzoltó­ság 15 őrsége fáradozott. A Szumátra szigetén fek­vő Medan városában pénte­ken ezer főnyi tömeg tün­tetett az Egyesült Államok konzulátusa előtt. A tünte­tők Marshall Green, az új amerikai nagykövet távozá­sát követelték, köveket ha­jigál­tak és betörték a kon­zulátus számos ablakát — közölte az amerikai külügy­minisztérium. Szombaton a japán fővá­rosban ünnepélyesen át­nyújtották a Nemzetközi Lenin­ Békedíjat Kaoru Utának, a japán szakszer­vezeti főtanács elnökének, a japán munkásmozgalom ki­váló személyiségének. Pénteken Szófiában Todor Zsivkov, a Bolgár KP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára fogadta az Indonéz KP küldöttségét. Nyikolaj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi minisz­ter Ulan Bátorba utazott, ahol aláírja az 1966—70-es évekre szóló kölcsönös áru­szállítási megállapodást. A „Békét Vietnamban!” elnevezésű tanács, melyet körülbelül száz alsóházi képviselő, valamint számos szakszervezeti, közéleti és egyházi személy s a társa­dalmi és tudományos élet kiválóságai támogatnak, nyi­latkozatot tett közzé. A nyi­latkozat rámutat: — A vietnami háború to- ! tális háborúvá nő át halál- ! lal, sebekkel fenyeget ezre- ! két és ezreket. Ennek a­­ borzalmas háborúnak véget kell vetni. Igazságos politi- j kai rendezést kell létrehoz­ Egész éjszaka tartó poli- | tikai vita után a belga al­sóház szombaton reggel 131­­ szavazattal 65 ellenében bi­zalmat szavazott Pierre Harmel keresztényszocia­­­­lista és szocialista koalicós kormányának. A bizalmi szavazáson az új kabinettel szemben foglaltak állást, a szabadság és haladás pártja,­­ a kommunista párt, a fla-­­­mand nacionalista párt, a vallon dolgozók pártja és a­­ vallon népi mozgalom kép-­­ viselői. Kedden magyar idő sze-­­­rint 20 órakor Törökország kérésére összeül a Biztonsá-­­ gi Tanács és megvitatja a­­ ciprusi helyzetet. Törökor-­­­szág — mint már jelentet-­­ tük — amiatt emelt panaszt,­­ hogy Cipruson a parlament módosította a választójogi rendszert, és a választások­­ időpontját egy évvel elha­lasztotta. A csehszlovák népgazdaság sikerei A szombat reggeli cseh­szlovák lapok részletesei­ ismertetik a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentését a népgazdaság első félévi tervének teljesítéséről. A számadatok tanúsága sze­rint a csehszlovák népgaz­daság, amely ebben az év­ben kezdte meg — egyelő­re kísérleti jelleggel — a gazdasági irányítás új el­veinek alkalmazását, siker­rel zárta az év első hat hónapját. Az ipari termelés az egy évvel ezelőttivel összehasonlítva 8,7 száza­lékkal, a munka termelé­kenysége pedig 3,3 száza­lékkal növekedett. Az ipa­ri termelés féléves tervét 102,7 százalékra teljesítet­ték és ami különösen ör­vendetes, egyetlen olyan iparág sem akadt, amely ne teljesítette volna előirányzatát Szlovákiában a féléves tervteljesítés eredménye 193,1 százalék, tavalyi év első fél évével; összehasonlított növekedés pedig 13 százalék. Az eddig elért eredmények azt mu­tatják, hogy a csehszlovák­­ népgazdaság megfelelő tar-­­ talékokkal rendelkezik ah­hoz, hogy a munka jobb megszervezésével, a műsza­ki színvonal emelésével to-­­­vább növekedjék a termelés­­ hatékonysága. Wilson­­ nem teljesíti ígéretét William Warbey munkás­párti képviselő a párt fő vitarendezőjéhez írt levelé­ben követelte, hogy Wilson miniszterelnök mondjon le­­ pártvezéri tisztéről, mert­­ nem teljesíti a munkás­pártnak az öregek jövedel­­­­me szavatolására, az ol­csóbb lakásépítési kölcsö­nökre és a világbékét szol-­­­gáló kezdeményezésekre vo­­­­natkozó választási ígéreteit. Deficites az olasz költségvetés Az olasz minisztertanács elfogadta az 1966. évi költ­ségvetést. Az állami de­ficit az 1965. évi 657 milli­­árdról 891 milliárdra nö­vekszik. A beruházások több mint 120 milliárddal csök­kennek. Ez különösen sú­lyosnak tűnik, mert 1966- tal kezdődne meg az úgy­nevezett ötéves olasz gaz­dasági tervprogram. Colom­bo kereszténydemokrata , kincstárügyi miniszter az­ új költségvetést egyébként a ,,,takarékosság” költségve­tésének nevezte. Mint római baloldali kör ■ rökben megállapítják, ez a „takarékosság” a terv­programban szereplő va­­­­lamennyi reform elodázását jelenti. A legfiatalabb független állam A világ politikai térké­pén 1965 július 26-án füg­getlen állam jelent meg. Az Indiai-óceán egyik szi­getcsoportja, a Ceylontól 650 km-re délnyugatra fek­vő, eddig brit védnökség alatt álló Maldive-szigetek hosszú harc után kivívta állami függetlenségét. A Colombóban aláírt megállapodás véget ve­tett a szigetek Nagy-Britan­­niától való politikai függő­ségének. Az új állam, amelynek élén a négy évre választott szultáni áll, mint­egy 7000 korai szigetből és szirtből áll, területe mind­össze 298 négyzetkilométer,­ tehát Budapest területének­­ alig kétharmada. Lakóinak­­ száma 93 ezer fő, foglalko-­­ zásuk halászat és kókusz- , pálma termesztés. A sziget­­­tek gazdasági jelentősége­­ elenyésző. Külpolitikai széljegyzet Húsz évvel Potsdam után Körülbelül háromszáz lé­pésnyire van egymástól a potsdami királyi park két palotája. Az egyikben, a Sanssouci kastélyban valaha II. Frigyes álmodozott fegyvereseinek hódító útjai­ról — ezt a kastélyt szíve­sen nevezik a porosz mili­­tarizmus születési helyének. A másik kastély szerényebb építmény, a Cecilienhof azonban éppen a porosz militarizmus bukásának a színhelye. Ebben a kastély­ban írták alá éppen húsz esztendeje, 1945. augusztus 2-án a híres potsdami egyez­ményt a Szovjetunió, Ang­lia és az USA kormányfői. Húsz esztendeje, hogy a teremben — még ma is ugyanott állnak a székek, asztalok, képek, ahol húsz esztendővel ezelőtt — meg­pecsételték a híres megál­lapodást: „A német milita­­rizmust és nácizmust gyö­kerestől kiirtják és a szö­vetségesek most és a jövő­ben egymással egyetértve fogják az egyéb szükséges intézkedéseket foganatosíta­ni, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait, vagy a világ­békét.” A Cecilienhof nagytermé­ben aláírott potsdami szer­ződést megcsúfolták és sár­ba tiporták a nyugati hatal­mak. Igaz ugyan, hogy Potsdam földjén, a cecilien­­hofi kastély körül is olyan német állam él, amely őrzi és továbbfejleszti a potsda­mi gondolatot: a Német Demokratikus Köztársaság népe és kormánya hiányta­lanul megvalósította mind­azt, amiért szovjet, ameri­kai és angol katonák mil­liói haltak a második vi­lágháború napjaiban — az NDK-ban megsemmisítették a militari­zmus és a fasiz­mus minden maradványát. Ám­ Németország másik felében éppen ellenkező irányú a fejlődés. Aligha véletlen, hogy éppen a pots­dami szerződés huszadik évfordulójának napjaiban jelent meg a demokratikus Berlinben egy vaskos kötet, a ..Braunbuch”, azaz a Né­met Szövetségi T­öztárca náci­ban magas állásban tevé­kenykedő háborús bűnösök csaknem teljes névjegyzé­ke. Ha a magyar olvasó, aki hozzászokott a vén Ré­vai lexikon aranynyomású gerincén olvasni a szokásos betűrövidítéseket, azt, hogy az első kötet A-Arany, a tizenkettedik pedig Kontúr- Lovas címszóig tartal­mazza a lexikális tudnivalókat, meghökkenten olvassa en­nek a szörnyű névjegyzék­nek a címét: „SS-gyilkosok A-tól IAuerswald( Z-ig IZi­­ pins).” Ez a megdöb­bentő könyv szinte minden olvasóinak a szívébe ha­­ragot és megdöbbenést ül­tet a notsdam­i szerződés huszadik évfordulóján. Hi­­szen az angolok és ameri­kaiak, akik megm­enték, hogy „gyökerestől kiirtják a német mili­tari­zmust” ma mér hozzásegítették az gszk-t ahhoz, hogv­an Bun­deswehr több mint évn­­ap katonával fenyeges szom­szédait és a világbékét. Hiába ígérték meg Pots­­damban, hogy gyökerestől kiirtják a nácizmust, hi­szen például a bonni kor­mány egyik tagja, Hans Christian Seebolm szinte naponta uszít a legvadabb náci hangon Csehszlovákia ellen. Walter Wegener ál­lamtitkár a volt Gestano tisztviselő ma az egyik re­­vansista szervezet vezetője és a nyugati szövetségesek nagyobb dicsőségére Heinz Trettner, a guernicai­­ gyil­kos Rotterdam elpusztító fia, a firenezi szabadságharco­sok gyilkosa ma a Bundes­wehr egyik vezetője lehet és Johann Adolf von Kiel­­mansegg, Hitler egyik ki­tüntetett tisztje, ma NATO- csapatok fölött parancsno­kol. A potsdami évforduló fi­gyelmeztető: éberségre és a náci fasizmus, a német mi­­litarizmus minden marad­ványa ellen szilárd harc­ra hívja a béke és az embe­ri haladás híveit szerte a világban. Figyelmeztető: a szerződéseket nem elég alá­írni, azoknak teljesítésén szüntelenül őrködni kell. G. M. Ausztriai noteszlapok Lakóház 1360-ból­ ­. Az osztrák szocialisták minapi kongresszusán sok szó esett a lakásépítési programról. Nem véletlenül. Az ENSZ statisztikája sze­rint Európában a legöre­gebb házak Franciaország­ban találhatók, utána Auszt­ria következik. Salzburg­ban lencsevégre kínálkozott egy ház, amelyen két szá­mot láttam büszkélkedni: 1360—1960. Az 1360-ban emelt épület ma is lakóház, 1960-ban tatarozták elfogad­hatóvá. Hivatalos adat: 1918 előttről való Ausztriá­ban a házak háromötöde. „Havi keresete 3200 schilling? Akkor az I. adó­csoportba tartozik s így ha­vi 497,40-et köteles befizet­ni adóba Ha viszont­ be­kapcsolódik a mi lakástaka­rékossági akciónkba és ha­vonta 583 schillinget fizet hozzájárulásként, a jövede­lemadója már csak 300 schilling lesz. Évente 2360 schillinget takarít meg adó­ban, öt év alatt 11844 schillinget gyűjt össze a leendő lakására...” — a Wüstenrot lakástakarékos­sági akció hirdetéséből idé­zik. Évente 3000 lakást épí­tenek a Wüstenrot révén, persze az öt esztendő alatt összegyűjtött 11 844 schilling édeskevés egy lakáshoz. Kü­lönösen, ha 3200 schilling­­nél kevesebb valakinek a fizetése. Gépírónőnek 2100 a kezdőfizetése, takarítónőt havi 2000 kilátásba helye­zésével keres egy panzió, viszont főzni tudás is kí­vántatik. Munkaerőhiány van. Leg­alábbis általában, leszámít­va egy-két hátrányosabb helyzetben levő szövetségi tartományt: Tirolt, Vorarl­­berget. A híres ruházati ipar vidéken keres magának új telephelyeket, mert Bécsben már nem talál mun­­kátlan jó munkaerőt. Egyéb­ként 600 ruházati ipari nagyvállalat működik, eb­ből 150 női ruházati, 120 fehérnemű gyártó cég. A múlt évben majdnem hét­millió darab női fehérneműt állítottak elő és a hat és fél millió megközelítő szám­ban férfiinget, a kalapter­melés 1964-ben­ a három­­milliós számhoz jutott el. Az infláció? Lassú, de észrevehető. A schillingből van ezres bankó is, ötszá­zas is, ércpénz pedig akad már 50 schillinges is. (Igen, hogy kevés és igaz, hogy csengő ezüst.) Egy év alatt 3,8 százalékkal csökkent a bankjegyek és ércpénzek értéke, ennyivel­­vékonyo­dott a schilling. Ezzel pe­dig az európai tőkés orszá­gok inflációs ranglistáján Ausztria a 7. helyen végzett. A drágulásra példát ad, még­hozzá kerek számok­ban, hogy egy autóbuszon megtett bécsi városnéző kör­séta, öt éve 40 schillingbe került, ma már 60... S az­tán van olyan csöndes drá­gulás is, hogy a hivatalos áron 62 groschenért árulan­dó császárzsömléért a pék 65 goschent kér, mondván, hogy másként nem tud visz­­szaadni... Árak? Mondjuk a piacon, a Wiener Naschmarktor ré­pa kilója 4—10, retek cso­mója 1—4, burgonya kilója 1,60—2,50, hagyma kilója 3—6, olasz alma kilója 6— 15, banán 7—15, citrom darabja 1, egyiptomi zöld­paprika 4,50—6, narancs ki­lója 5,50—12 schilling. Egy menti vidéken kis vendég­lőben 25 schilling, egy üveg sör 5—7 schilling, egy feke­te (duplamokka) 7—10 schilling. De egy japán tran­zisztoros, hordozható televí­­zió készülék a Sony 4850 schillingbe kerül... Feljegyeztem a linzi ál­latvásár árait is Egy szer­dai napon 13 ökröt hajtot­tak fel, és mely kilogram­monkénti ár 9—16,40 137 bikát (11—16,50), 161 tehe­net (7,50—14,20), 37 borjút (11,30—16). A bécsi sertés­vásárra a felhajtás egy na­pon 7295 disznó, a legjobb minőségű élősúly kilogram­monként 14 schillingért ta­lál gazdára. Ha már a számoknál tar­tunk, hadd idézzek egyné­hányat, amelyek gondot okoznak Ausztria vezetői­nek, egyben pedig meg is lephetik azokat, akik a fej­lett iparú ország termelési eredményeiben a nyugat­európai átlagot felülmúló adatokat várnak: a kapita­lista Európa összesített ipa­ri termelésében Auszria ré­sze csak 0,79 százalékos, pedig az ország lakossága ennek az Európának a né­pességéből 2,5 százalékot tesz ki. Ausztria ipari ter­melésének évi növekedése mostanában nem éri el a nyugat-európai átlagot, pe­dig 1955-ig jobban emelke­dett, mint Nyugat-Európá­­ban általában. (1950—1955: évi 8,9 százalékos növeke­dés, 1955—1960: 5,9 százalé­kos évi emelkedés, 1960— 1964: már csak 4,8 száza­lék...) A kormánykoalíció két nagy pártja közül az egyik, a szocialista párt napirendre tűzte a termelés növelését, az államosított ipar újjá­szervezését, megerősítését. Míg újabb lendületet nem kap az ipari termelés, a fi­zetési mérleg deficitjét, év­­ről­ évre az idegenforgalom­ból eredő óriási bevételek tüntetik el. Persze irigylés­re méltó lehetőségekkel ren­delkezik ezen a téren Ausztria, nemcsak idegen­forgalmi vonzerőt jelentő természeti szépségekkel, ha­nem pontosan 710 610 ven­dégággyal is! Minden egyes éjszaka 403 821 szállodai ágy és 306 789 fizetővendég­­szolgálatbeli ágy áll rendel­kezésre... Az idegenforgalom érde­kében fejlesztik a közleke­dést is. A nyári menetrend életbeléptekor indult meg Bécs és Basel között a Transalpin express, amely helyenként 150 kilométeres óránkénti sebességgel robog, a vagonokban külön ruhatár van, az ülések kihúzhatók, szabályozható, a poggyász helye az ülés alatt... S az autópályák? Mert az újkori idegenforgalom­nak, az autós turizmusnak a jó országút, az alapja, nagy erőfeszítéseket tesznek az útépítésben is. Ha az idő­járás kedvez a munkának, az ősszel befejezik a kelet -nyugati Autobahnt, amely ma még Bécs után és Amstetten közelében még foghíjas... Az országúti közlekedés Bregenz­ben megrendezett kongresszusán az idén hang­zott el első ízben konkrét javaslat, hogy az autópályá­kat hosszabbítsák meg a magyar csehszlovák s a ju­goszláv határokig. Pálfy József következik: Autópálya a magyar határig.)

Next