Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
300V. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Ára: 50 fillér Üreskezelszdött a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Csaknem ötven országból hazánkba érkezett delegációk öt világrész dolgozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra. Ezenkívül öt nemzetközi szervezet, a Szakszervezeti Világszövetség, az Össz-Afrikai Szakszervezeti Szövetség, a Latin-Amerikai Egységkongresszus, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet küldöttei foglaltak helyet a padsorokban. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, és Biszku Béla, a Központi Bizottságtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes szakmai szakszervezetek számos vezetője, a szocialista brigádok több tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Szakszervezeti Világszövetség és az egyes országok delegációinak vezetői. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus titkárságát, a munkabizottságokat és elfogadták a napirendet. Határozatot hoztak arra is, hogy a kongresszuson választásra kerülő Szakszervezetek Országos Tanácsa 173 tagból áll majd. Póttagokat nem választanak. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztása. Blaha Béla megnyitója után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját. I. A szakszervezetek feladatai a gazdaságirányítási rendszer reformjának megvalósításában A szakszervezetek részt vettek a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidolgozásában és annak céljával egyetértenek. A reform alapelvei széles körben ismertté váltak és a dolgozók között növekvő egyetértést váltottak ki. Mivel azonban a részletek kidolgozása még folyamatban van, nem mindenki számára világos minden összefüggés. Ezért helyenként még vannak félreértések a reform célját, lényegét illetően. Ez minden új megjelenésének természetes velejárója. A referátum a továbbiakban a szakszervezetek szemszögéből — áttekintést adott a reform céljairól, legfőbb vonásairól, utalt arra, hogy a reformeszköz szocialista rendszerünk gazdasági erejének növelésére, az élet- és munkakörülmények javítására. A gazdasági reform a dolgozók számára közvetlenül azt is jelenti, hogy nagyobb beleszólási jogot kapnak az üzem életének alakításába. Megnövekednek tehát az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetőségei, ami tovább növeli a szakszervezetek felelősségét és feladatait. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélettel, amely szerint ellentmondás van, az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia erősítése között. Amilyen mértékben a dolgozók megismerik a feladatokat és kikérik a véleményüket, olyan mértékben éreznek felelősséget megvalósításukért. Az egyszemélyi felelős vezetés, az üzemi demokrácia növelése, tehát kiegészíti, feltételezi egymást. Nem a felelősség megosztásáról vagy összekeveréséről van tehát szó. Ellenkezőleg, világos elhatárolásáról, a gazdasági vezetők és a kollektíva felelőssége közé természetesen nem lehet egyenlőségjelet tenni, mert a gazdasági vezetők felelőssége eleve már abban is megnyilvánul, hogy a dolgozók aktivitása, felelősségérzete mennyire bontakozik ki a vállalaton belüli A dolgozók aktivitásának kibontakoztatásában változatlanul nagy jelentősége van a szocialista munkaversenynek. A vállalati önállóságnak érvényesülnie kell a verseny irányításában, céljaink megjelölésében, értékelésében is, az a tény, hogy a vállalati és közvetlen munkahelyi célok minden dolgozó számára világos feladatot jelölnek meg, megnöveli a gazdálkodás hatásosságát. Ehhez közvetlenül és szorosan kapcsolódik a kollektíva és az egyén anyagi érdekeltsége is. A tudati és érdekeltségi tényezők így egyidőben hatnak serkentőleg minden dolgozóra. A verseny így közvetlenül központi előírások korlátai nélkül szolgálja az eredményes vállalati tevékenységet. Ha a kollektívák és az egyén jutalmazása megbecsülése az elért eredménnyel áll arányban, méginkább egybeesik majd a „jó munkás’’ és a „jól kereső munkás” fogalma. Mindez a dolgozók társadalmi aktivitásának növekedéséhez is vezet. A társadalmi aktivitás legjobb példáit a szocialista brigádmozgalom adja. Ezért a szocialista brigádverseny továbbfejlesztése jelenleg a szocialista tudatformálásnak, a kollektív erőfeszítés kibontakoztatásának és a szocialista erkölcs kialakításának is alapvető feltétele. A dolgozók szemléletének megváltoztatása a közgazdasági gondolkodás fejlesztését is igényli. Annak megértését, hogy a jövedelmező gazdálkodás ma már nélkülözhetetlen. Ezzel tömegméretekben segítjük annak megértését, is, hogy az egyéni érdekek jobb kielégítése csak az össztársadalmi, népgazdasági érdekek érvényre juttatásával lehetséges. (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándor beszéde Kongresszusunk összehívását megelőzően , a szakszervezeti demokrácia követelményeinek megfelelően a szervezett dolgozók demokratikusan megválasztották mindenhol a bizalmiakat, műhelybizottságokat, szakszervezeti bizottságokat és a szakszervezeti tanácsokat. Újjáválasztották az iparági szakszervezetek területi bizottságait és a szakszervezetek megyei tanácsait. A választások során mintegy hárommillió szakszervezeti tag kereken ötszázezer tisztségviselőt választott meg, több mint egymillió szervezeti munkás mondott véleményt a szakszervezetek négyéves tevékenységéről — mondotta többek között Gáspár Sándor, — ezután így folytatta: A szakszervezetek, mint a hatalmon levő munkásosztály osztályszervezetei munkájukat mindenkor a munkáshatalom sorsáért nagy célkitűzéseinek megoldásáért érzett felelősségtől mélyen áthatva végezték. A szocialista forradalom vívmányainak megvalósítása során gazdagodott a szakszervezetek egész tevékenysége, sokoldalúbbá vált, erősödött szocialista jellegük. Nagy társadalmi és osztálycéljaink megvalósítása érdekében segítették a bérből és fizetésből élő dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, kulturális és műveltségi színvonalának emelését, a szocialista eszmék terjesztését és eleget tettünk a proletárinternacionalizmusból fakadó kötelezettségeinknek. A szakszervezetek munkájának megítéléséhez az is hozzátartozik: tömegbefolyásunkat nem tudtuk mindig kellő mértékben felhasználni. Erőfeszítéseink nem mindig feleltek meg a követelményeknek, a tagság igényeinek és ez éreztette hatását a szakszervezeti munka egészében. Most arra kell törekedni, hogy az e felismerésből fakadó követelményeket mindennapi tevékenységünkben realizáljuk. Ehhez nagy segítséget nyújt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa a közelmúltban részletesen elemezte egész társadalmunk helyzetét, meghatározta a feladatokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának programját a szervezett dolgozók, amint a választások mutatták, magukévá teszik és végrehajtását maximálisan elősegítik. A továbbiakban a harmadik ötéves terv főbb céljait, előirányzatait ismertette, majd hangoztatta: A feladat most az, hogy még hatékonyabban segítsük és karoljuk fel, támogassuk azt, ami a társadalom, az egyén javára van; támogassuk a szépet, a jót, az igazat. Lépjünk fel még határozottabban minden ellen ami visszahúz. A szocializmus teljes felépítése bonyolult, sokrétű folyamat. Ma az osztályharcban a feladatok jobb és eredményesebb elvégzése a legigazibb hazafias és forradalmi cselekedet. A referátum ezután három kérdéscsoport elemzésére tért ki. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK !( Osztrák—magyar tárgyalások Budapesten Josef Klaus Kádár Jánosnál Dr. Josef Klaus, osztrák Ezt követően Klaus kancelszövetségi kancellár szerdán reggel megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen jelen voltak a kancellár kíséretében lévő személyiségek, magyar részről Fock Jenő a Minisztertanács elnöke, Péter János külügyminiszter és más személyiségek. Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épületében megkezdődtek az osztrák—magyar tárgyalások. Az osztrák küldöttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar delegációt Fock Jenő a kormány elnöke vezeti. Részt vesz a tanácskozáson dr. Lujo Toncic-Sorinij osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a párt Központi Bizottságának székházában fogadta dr. Josef Klaust, és az osztrák szövetségi kancellár kíséretének több más tagját. A látogatásnál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnöke és Péter János külügyminiszter. Kádár János szívélyes szavakkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gépkocsival, megtekintette a Margitszigetet is, Budapest újjáépítésének eredményeit méltatta, s Kádár János felhívta vendége figyelmét e munka egy érdekes állomására, az újjáépülő egykori királyi palotára. A kancellár kérdésére, milyen rendeltetést szánnak az újjászülető palotának. Kádár János elmondotta, hogy ott az ország kulturális életének új központját alakítják ki. Bár és az osztrák küldöttég valamennyi tagja látogatást tett a Duna-bizottság székházában. A vendégeket Vaszil Bogdanov a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, a szervezet ez idő szerinti elnöke, Kapikralan a Duna-bizottság szovjet igazgatója és Feik osztrák igazgatóhelyettes, valamint Lajti Tibor nagykövet, a Duna-bizottság magyar titkára és a tagállamok állandó képviselői üdvözölték. Jelen volt a látogatásnál Péter János külügyminiszter is. Bogdanov nagykövet üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy az utóbbi időszakban növekedett a Duna-bizottság jelentősége, minkájával mind nagyobb mértékben hozzájárult a Duna menti népeket és országokat összefűző hagyományos barátság és együttműködés fejlesztéséhez. A nagykövet köszönetet mondott Klaus kancellárnak azért, hogy a Duna-bizottság vezetői az elmúlt évben az osztrák kormány meghívására sikeres hasznos látogatást tehettek Ausztriában. Klaus kancellár válaszában kijelentette: osztrák részről természetszerűen nagymértékben érdekeltek abban, hogy fokozottan hasznosítsák a Dunát, mint szállító utat, mint energiahordozót, mint a turisztikát elősegítő közlekedési vonalat. Az a gyakorlati együttműködés, amely a Duna-bizottságban a tagállamok között kialakult, pozitívan befolyásolja a Dunaországok közötti politikai légkört is. Még sok lehetőség van a Duna-bizottságban végzett munka fejlesztésére és ehhez a maga részéről sok sikert kíván — hangoztatta Josef Klaus. Görögországi Helyzetkép Koliasz, a görög katonai puccskormány feje, kedd esti sajtóértekezletén a legnagyobb és legszámottevőbb görög politikai pártok közé tartozó EDR (Egységes Demokratikus Baloldali Párt) feloszlatását azzal indokolta, hogy ez a párt „erőszakosan akarta letörni Görögorságban az uralkodó rendet.” Patakosz tábornok a puccsista görög kormány belügyminisztere szerdán újságírók egy csoportja előtt azt közölte, hogy az államcsíny óta letartóztatott személyek száma körülbelül ötezer. Mint ismeretes, nem hivatalosan a letartóztatottak számát sokkal többre becsülik. A tábornok kijelentette, hogy bizottságok fognak jelentést készíteni minden egyes letartóztatott „bűnösségének” fokáról és esetenként külön-külön maga fog dönteni a szabadlábra helyezésről, illetve a bíróság elé állításról 1967. MÁJUS 4. CSÜTÖRTÖK Vietnami Jelentés Washington (MTI) Westmoreland tábornok már az év végéig hatszázezerre kívánja növelni a Vietnamban bevetett amerikai csapatok létszámát. A tábornok washingtoni tanácskozásain sürgette Johnson elnököt, hogy haladéktalanul küldjön újabb erősítéseket az országba. A saigoni parancsnokság a VDK elleni légiháború újabb kiterjesztését is követeli. Katonai körökben azt akarják elérni, hogy intézzenek bombatámadásokat Haiphong kikötőberendezései ellen. Hanoi: Az amerikai agresszorok szerdán ismét repülőgépeket irányítottak több tartomány sűrűn lakott területeinek és Hanoi külvárosainak bombázására. Négy amerikai gépet lelőttek. Ezzel 1840-re emelkedett a VDK felett elpusztított amerikai repülőgépek száma.