Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

Kádár János elvtárs vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnöksége és a szovjet kormány meghívására magyar párt- és kormányküldöttség utazott kedden dél­előtt Moszkvába a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordulója ün­nepségeire. A küldöttséget Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A de­legáció tagjai: Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Ko­mócsin Zoltán, a Központi Bizottság tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai és Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A párt- és kormányküldöttség bú­csúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nemes De­zső, Nyers Rezső, Szirmai István, a Po­litikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Ká­roly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyet­tese, s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Búcsúztatás a záhonyi határállomáson rendőrfőkapitány és Jakab Miklós elvtárs, a Kisvárdai Járási Pártbizottság első tit­kára. Orosz Ferenc elvtárs üd­vözlő szavaira Kádár elv­­társ meleg hangon vála­szolt­­ és kérte adják át jó­kívánságait Szabolcs-Szat-14 óra 30 perckor érke­zett a pán­- és kormány­­küldött,ség vonata a záho­nyi határállomásra, ahol több százan gyűltek egyből, amikor híre terjedt, hogy Kádár elvtárs és kísérete most utazik keresztül az állomáson. A küldöttséget úttörő lányok és fiúk is várták és piros szegfű­s csokrot nyújtottak át Ká­dár János elvtársnak, Ká­dár elvtárs feleségének, Fock Jenő elvtársnak, Ko­mócsin Zoltán elvtársnak és a kíséretükben utazó Ben­­kei András elvtársnak. Kádár elvtárs üdvözlésé­re megjelent az állomáson Orosz Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb elnöke, Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra, Beretvás Dezső elvtárs, a megyei párt vb tagja, Antal Pál elvtárs, megyei mar dolgozó népének. 14 óra 40 perckor indult tovább párt és kormány­küldöttségünk vonata, az állomáson megjelent dolgo­zók lelkes üdvözlése közben. A záhonyi határállomáson: Kádár János elvtárs és felesége, Kurt Jeniő elvtárs, Orosz Ferenc elvtárs társaságában. Kádár elvtárs búcsút int a vonat ablakából Hammel J. felv. «Ilv mourASIAi tartsULitrtK' XXIV. ÉVFOLYAM 258. SZÁM Ara: 50 fillér 1967. NOVEMBER 1. SZERDA Az új szerződés az örök barátság okmánya A Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövetségi és nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságainak ülése előtt a magyar—szovjet barátsági szerződés ratifikálása Moszkva (TASZSZ) A szovjet parlament két háza — a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács — külügyi bizottságainak ked­den tartott együttes ülése javasolja a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének, hogy ratifikálja­ a Szov­jetunió és a Magyarország­ ú­j barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését, amelyet szep­tember 7-én Budapesten ír­tak alá. A Kreml nagypa­­lotá­jában tartott ülés el­nökségében részt vett N. A. Szuszlov, a szövetségi tanács külügyi bizottságá­nak elnöke és B. N. Pono­­m­arjov, a nemzetiségi ta­nács külügyi bizottságának elnöke. Az ülésen B. N. Pono­­ima­rjov elnökölt, a barátsá­gi szerződésről pedig L. F. Iljicsov külügyminiszter­helyettes terjesztett elő be­számolót. Az új­­ szerződés megkö­tésére — mondotta Iljicsov — az Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak esztendejében került sor. A két ország közötti új, szocialista típusú kap­csolatok azonban azokra az időkre­­ nyúlnak vissza ami­kor az októberi forradalom hatása alatt a magyar mun­kásosztály saját hazájában kikiáltotta a Tanácsköztár­saságot. Szovjet-Oroszor­­szág és a Tanácsköztársaság között már akkor olyan kapcsolatok alakultak ki, amelyek alapját a proletár internacionalizmus eszméi képezték. Az országaink közötti je­lenlegi együttműködésről szólva a külügyminiszter­­helyettes rámutatott, hogy az elmúlt két évtized so­rán hetven­ különböző meg­állapodást, konvenciót, jegy­zőkönyvet írtak alá a két ország képviselői a gazda­sági, tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok sok­­oldalú fejlesztésére. — Pártjaink és kormá­nyaink között — mondotta a szónok — teljes a nézetek azonossága az összes fontos nemzetközi kérdést, a kom­munista világmozgalom helyzetét, valamint a szo­cialista közösség további fejlődésének elvi kérdéseit illetően. Az új szerződés kifejezi a feleknek azt az elhatározottságát, hogy a jö­vőben is erősítik népeik örök barátságát, fejleszteni fog­ják kölcsönösen előnyös együttműködésüket a szo­cialista internacionalizmus és a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveivel, összhangban. A vitában felszólalók va­lamennyien támogatták a szerződés ratifikálásának javaslatát. (Folytatás a 2. oldalon) Tudományos ülésszak a tanárképző főiskolán A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából jubileumi ünnepséggel egybekötött kétnapos tudományos ülés­szak kezdődött kedden, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Az ünnepségen N. A. Kakiza rektorhelyet­tes vezetésével részt vett az Ungvári Állami Egyetem háromtagú küldöttsége is. A tudomány­os ülést dr. Szász Gábor, a matematika­tudományok doktora, a fő­iskola tudományos bizottsá­gának elnöke nyitotta meg. Az első előadást Hársfalvi Péter főiskolai docens tar­totta „Az orosz cárizmus bukása és a nemzeti kérdés Közép-Európában” cím­mel. Dr. Szász Gábor,­ a szovjet matematikai kutatás jelentős eredményeit is­mertette, B. Papp János, főiskolai adjunktus Maka­renko pedagógiai munkássá­gáról tartott tájékoztatót. Délben a főiskola levelező tagozatán végzett 240 hallgatójának dr. Kálmán György igazgatóhelyettes nyújtotta át az oklevelet. Délután a Móricz Zsig­­mond Színházban került sor a jubileumi ünnepségre, melyen Kokas Ferenc, do­cens marxizmus—leniniz­­mus tanszékvezető, az MSZMP főiskolai szerveze­tének titkára mondott be­szédet. Ezt követően a fő­iskola irodalmi színpada és gyakorlóiskolájának ének­kara adott műsort. Az ülésszak második nap­ján, szerdán öt tudományos előadás hangzik el. Növelni kell a népfront szerepét és feladatkörét kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága A Hazafias Népfront moz­­galom helyzetéről, felada­tairól, a közérdekű beje­lentések intézéséről tárgyalt keddi kibővített ülésén a Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei bizottsága. Az ülésen részt vettek a párt, tanács, társadalmi és tömegszervek megyei ve­zetői, köztük Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kanda Pál, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Bá­­nóczi Gyula, a KISZ megyei titkára, Kovács Károlyné, a nőtanács megyei titkára, Fábián László, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának munkatársa. Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára tartott vitaindító előadást. Többi között mondotta: — Mint országosan, mez­­­gyénkben is kialakultak a népfront főbb munkaterüle­tei. Állandósultak a moz­galom alkotmányos felada­tai. A választások lebonyo­lításán túl erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy fokozottabb mérték­ben segítsük a tanácsok, ta­nácstagok, országgyűlési képviselők munkáját. A fel­adatok között szerepel a tsz-ek zárszámadó, terv­tárgyaló közgyűlések előtti tömegpolitikai munka, a szövetkezeti demokrácia fejlesztése, a tsz bizottsági tagok oktatásának, az új termelési eljárások beveze­tésének, a szocialista bri­gádmozgalom szélesítésének segítése, a községpolitikai munka. Utóbbi eredményez­te, hogy 1965-ben, 1966-ban a társadalmi munka értéke eléri a 12 millió forintot. A mozgalom tevékenysé­ge a szocialista művelődés­­ügy sok területére kiterjed. Ilyenek többek között az iskolapolitikai kérdések, a lemorzsolódás elleni harc, az analfabétizmus felszámo­lása, a mezőgazdasági szakoktatás, pályaválasztás, könyvpropaganda, továb­bá egységes művelődési ter­vek kidolgozása, falusi ér­telmiségiek fokozottabb be­kapcsolása, a gazdaságpoli­tikai ismeretterjesztés, tör­vények, rendeletek magya­rázása tanyai népfrontpo­­lit­ikai munka. Jelentős sze­repet tölt be a népfront a békemozgalmi események szervezésében, rendezésében, a népek közötti kapcsolatok ápolásában, elmélyítésében.­­ A népfrontmozgalom szerepét és feladatkörét úgy kell növelni, hogy politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területén fejtse ki tevékeny­ségét, munkájával segítse elő a párt és a kormány célkitűzéseinek valóra vál­tását. Továbbra is fontos feladata van az államhata­lom központi és helyi szer­veinek megválasztásában. Mindezeken túl szervezze a dolgozó tömegek részvételét az országos és helyi politi­kai, gazdasági, kultúráli, kérdések megoldásában. Más szervekkel együtt haté­konyan vegyen részt a gaz­daságpolitikai propagandá­ban, különösen foglalkoz­zék a gazdasági mechaniz­mus reformjának kérdései­vel. Munkálkodjon azon, hogy a gyakorlatban mind­inkább megvalósuljon a nők egyenjogúsága. Működ­jön közre az ifjúság neve­lésében, a szocialista hazafi­­ság eszméjének terjesztésé­ben, a Szovjetunió iránti barátság szélesítésében, az időszerű feladatok megoldá­sában. Az előadást követő vitá­ban többek között felszó­lalt Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Udvarhelyi István, Nagyidai Mihály, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tagjai, Szegfű Pál, az apa­­gyi községi népfront elnöke, Scholtz Béla, a MTESZS titkára, Hódi László

Next