Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-22 / 69. szám
mát mipiyn ssmaut in XXV. ÉVFOLYAM, «9. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1969. MÁRCIUS «, PÉNTEK Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1968. március 21-én kibővített ülést tartott Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a központi ellenőrző bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai és a budapesti pártbizottság titkárai. Az ülés megnyitásakor az elnöklő Kádár János elvtárs ünnepélyesen megemlékezett a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. A Központi Bizottság megtárgyalta: — a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról szóló jelentést és más időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai üléséről szóló jelentést; — a párt munkamódszereiről, a pártépítés egyes kérdéseiről, a tagfelvétel és a tagkönyvcseretapasztalatairól szóló jelentést. I. Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára jelentést adott a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról és más időszerű nemzetközi kérdésekről A Központi Bizottság tudomásul vette pártunk küldöttségének jelentését, és jóváhagyta a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján végzett munkáját A Központi Bizottság üdvözli és teljes mértékben helyesli a konzultatív találkozó állásfoglalását, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának öszszehívásáról és előkészítéséről. Egyetértését fejezi ki azzal, hogy összehívják a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását és hogy az 1968 novemberében vagy decemberében legyen Moszkvában; — a tanácskozás napirendjének „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkáspártok, valamint az összes antiimperialista erők akcióegysége” című téma megvitatását javasolják; — a moszkvai tanácskozásra az összes kommunista és munkáspártot meghívják; — valamennyi kommunista és munkáspárt számára biztosítják a részvétel lehetőségét, a tanácskozást előkészítő bizottságban. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kommunista és munkáspártok konzultatív tanácskozása nagy jelentőségű, eredményes munkát végzett. A találkozón az egység megerősítésére irányuló őszinte törekvés eredményeként a napirenden szerepelő legfontosabb kérdésekben közös állásfoglalás született. A találkozón részt vevő delegációk jelentősen hozzájárultak a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítéséhez. Ezzel a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősítéséért folytatott, sok irányú tevékenységnek új szakasza kezdődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt mint eddig, ezután is következetesen harcol a kommunista és munkáspártok egységéért. Különösen fontos feladat ez a jelenlegi időszakban, amikor az évek óta megnyilvánuló szakadár tevékenység, valamint a nemzeti elkülönülésre irányuló más tendenciák ellenére a nemzetközi kommunista mozgalomban tovább növekszenek és erősödnek az egység megszilárdítására irányuló törekvések. A Központi Bizottság az egységért folytatott harc jelentős állomásának tekinti a nemzetközi tanácskozás összehívását, és a maga részéről mindent megtesz annak sikeres munkájáért. A Központi Bizottság üdvözli a konzultatív találkozó egységes állásfoglalását a kegyetlen ellenséggel szemben hősiesen és sikeresen harcoló vietnami nép igaz ügye mellett, s amelyet a találkozó részvevői a Vietnami Dolgozók Pártja és a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának küldött üdvözletükben kifejezték. A konzultatív tanácskozás a testvérpártok nyilatkozataiban is kifejeződött eltökéltség újabb lehetőségeket teremtett a haladó erők tömörítéséhez az imperializmus elleni harcban amely a népek felszabadításáért, nemzeti függetlenségük biztosításáért, a világbéke megvédéséért folyik. A Központi Bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy a konzultatív találkozó munkáját nyílt, elvtársi légkör jellemezte. A tanácskozáson demokratikus, alkotó véleménycsere folyt a proletár internacionalizmus szellemében, a pártok önállóságának és egyenjogúságának tiszteletben tartásával. A Központi Bizottság üdvözli, hogy a találkozó részvevői biztosították és megvédték minden pártnak azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy saját véleményét szabadon kifejtse és ugyanakkor viszszautasították, hogy önálló állásfoglalása miatt testvérpártot, küldöttséget vagy bárkit is közösen, testületileg elmarasztaljanak. A Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is aktívan i¥szt vesz a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésében, mindent megtesz annak sikeréért, és a létrehozott előkészítő bizottságban képviselteti magát. A Központi Bizottság megtisztelőnek tekinti a testvérpártoknak azt az egyhangú állásfoglalását, hogy az előkészítő bizottság Budapesten működjön és megbízza a Politikai Bizottságot, hogy teremtse meg az előkészítő bizottság sikeres munkájának összes feltételeit. A Központi Bizottság biztosítja a testvérpártokat, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a közös ügy szolgálatában a reá háruló feladatok tőle telhető legjobb megoldására törekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt, híven a marxizmus -leninizmus eszméjéhez, az Internacionalizmus elvéhez, a jövőben is síkra száll a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és öszszeforrottságáért. Pártunk a magyar munkásosztály és a népünk érdekeinek megfelelően, hazánkban egész tevékenységével a szocialista társadalom felépítésén, nemzetközileg a társadalmi haladás és a béke előmozdításán munkálkodik. Ennek megfelelően a jelen történelmi szakaszban a Központi Bizottság, a párt egész tagsága összes lehetőségeivel és minden erejével részt vesz valamennyi haladó erő tömörítésében a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért és függetlenségért, a békéért és szocializmusért folytatott imperialistaellenes harcban. II. Fock Jenő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnöke a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1968. III. 6—7-i, szófiai ülésén részt vett küldöttség munkájáról tett jelentést. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette és megállapította: Az atomsorompó szerződés időszerű és fontos kérdés általában a népek, s közelebbről a Magyar Népköztársaság biztonsága szempontjából. Az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió nem egyszer terjesztett elő konkrét javaslatokat az általános és teljes leszerelésre az atom és hidrogénfegyvernek, valamint azok hordozó eszközeinek megsemmisítésére, a hagyományos fegyverzetek több szakaszban történő csökkentésére, majd felszámolására. A tapasztalatok azt mutatják hogy célunkat, az általános és teljes leszerelést csak lépésről lépésre, részleges előrehaladás útján érhetjük el. A nukleáris fegyverek elterjedése reális veszély, amelynek súlyos következményei lehetnek a nemzetközi viszonyok további alakulására. A Német Szövetségi Köztársaság revansista erőinek törekvése, hogy a nukleáris fegyverek birtokába jussanak. A különböző földrészeken léteznek más (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepségek megyénkben a Tanácsköztársaság 49. évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 49. évfordulója tiszteletére csütörtökön ünnepséget rendeztek Nyíregyházán az építők székházában.. Részt vett az ünnepségen Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Murczkó Károly, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a városi pártbizottság első titkára. Ott volt a megemlékezésen több munkásmozgalmi, veterán. A megjelentek előtt Oláh László, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. — A mai napon ünnepeljük a Magyar Tanácsköztársaság győzelmének 49. évfordulóját — mondta a bevezetőben Oláh László. Arra a napra emlékezünk, amely a felszabadulás előtti magyar történelem és a magyar forradalmak csúcspontját jelenti. Kiemelkedő jelentőségű napja ez a „magyar tavasznak”, amikor a magyar nép a haladás élvonalába került. Nemcsak mi, magyarok tartjuk számon ezt az évfordulót. A magyar történelemnek erre a dátumára tisztelettel és szeretettel gondolnak mindenütt, ahol ismerik ezt a szót: kommunizmus. 1919 nem jött váratlanul. A független Magyarország, a társadalmi , haladás eszméje mindig ott lángolt a legjobb hazafiak lelkében. 1919. március 22-én az ország minden városába, községébe, üzemébe eljutott egy vörös színű plakát, egy röpirat, melyet a forradalmi kormányzótanács bocsátott ki. A röpirat címe: „Mindenkihez!” A röpirat tudatta az egész világgal, az egész országgal, hogy Magyarország proletársága a maga kezébe vesz minden hatalmat. A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje kényszerítette rá Magyarország munkásságát és parasztságát erre a lépésre. A Tanácsköztársaság, a magyar munkásosztály olyan pillanatban vette át a hatalmat amikor az országban erre egyetlen társadalmi osztály, egyetlen politikai csoport, nem vállalkozott rajta kívül. Ebben a reménytelennek látszó helyzetben az alig pár hónapos múlttal rendelkező Kommunisták Magyarországi Pártja hívta harcba a haladásért küzdő erőket. Ugyanezen a napon, március 22-én a Magyar Tanácsköztársaság kormánya meleg hangú táviratot kapott, amelyet Lenin küldött az akkor ülésező Vili pártkongresszus nevében. Kifejezte Oroszország munkásosztályának segítőkészségét, támogatását. A két proletár forradalom, a szovjet és a magyar, megszületésének napján egymásra talált. Különös örömmel tölt el bennünket, hogy az új, emberibb társadalmi rend építéséhez a lelkes vöröskatonák mellett olyan kiváló forradalmárt is adott városunk, mint Szamuely Tibor. Bár megyénkben alig több,nt egy hónapig állt fenn tanácsköztársaság, az emzekben kitörölhetetlen nyomokat hagyott. Nem véletlenül olvashatjuk az egykori tiszaeszlári jegyzői jelentésben az ellenforradalom győzelme után: „titokban most is lappang a lelkekben a bolsevizmus imádata”, s hogy a nép „visszavárja és vissza is fog jönni a kommunizmus.” Vissza is jött, de addig 25 évi sötét elnyomás következett. Ekkor azonban már újult erővel, tapasztalatokkal gazdagodva és reálisabb körülmények között kezdhetett új harcba a munkásosztály a hatalomért — ahogyan azt Kun Béla jósolta a Tanácsköztársaság utolsó napjaiban. A felszabadító szovjet csapatok győzelme nyomán azok kezébe került a hatalom, akiket megillet. Népünk szabaddá lett, csak az emlékekben él az elnyomatás, a szolgaság és a jogfosztottság ezernyi szenvedése. Tevékenységét az egyre növekvő alkotókedv, a jövőbe vetett rendíthetetlen bizalom jellemzi. A továbbiakban áttekintést adott Oláh László belpolitikai, majd néhány külpolitikai kérdésről — köztük az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójáról — beszélt, majd így fejezte be beszédét: — Kegyelettel hajtjuk meg a megemlékezés zászlaját a Tanácsköztársaság mártírjai előtt. Szeretettel övezzük azokat, akik e nagy tett részesei, megvalósítói voltak. A forradalmi ifjúsági napok keretében nagy ifjúsági demonstrációt rendeztek csütörtökön Baktalórántházán. Ezer fiatal sossult a község határában lévő emlékműhöz. Ezen a helyen 1919-ben munkásmozgalmi vezetőket gyilkoltak meg. A résztvevők előtt — akik között ott voltak a járás párt, tanácsi és tömegszervezeti vezetők — Havacs József, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Kegyeledel emlékezve a kor harcosaira, köztük is azokra a vöröskatonákra, forradalmárokra, akik megyénk területén harcoltak, életüket áldozták a Tanácsköztársaságért. — Sok forradalmárt, vöröskatonát helyben gyilkoltak meg. Az akkori Nyírbakta is színhelye volt egy brutális vérengzésnek. Császy László és Váry Emil tanárokat — akik a Kisvárdai Munkás című lap szerkesztői és cikkírói voltak —, és több társukat a Tanácsköztársaság alatti magatartásukért a megszálló csapatok parancsnoksága kivégeztette. Sírjaik előtt emlékezünk most — mondta többek között. A sírok előtt a fegyveres erők tagjai, ifjúgárdisták és úttörők álltak díszőrséget Fiatalok helyezték el a hála és a megemlékezés koszorúit. Ott volt az egykori nyírbaktai direktórium két tagja is: S. Bakti József és Márton Mihály. A veteránok elbeszélgettek a fiatalokkal. Az ünnepségre staféta indult Kisvárdáról. A Bessenyei gimnázium hét tanulója futva tette meg a 30 kilométeres utat Kisvárdától az ünnepség színhelyéig. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet (balról jobbra) Szabó Gyula, Kállai Sándor, Murczkó Károly, Oláh László, az ünnepség szónoka és Bezerédi Antal. A fiatalok megkoszorúzzák az emlékművet. Hammel József MM