Kelet-Magyarország, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

XXX. ÉV­FOLY­AM, 78. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. ÁPRILIS 2. KEDD Komócsin Zoltán a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiről I­ TASZSZ SZERINT: Kudarc és új manőverek Johnson visszavonulása Kortesei éppen ezért tovább­­futtatják** az elnököt Washington (TASZSZ) A TASZSZ washingtoni tudósítója ezeket írja: Johnson, az Egyesült Államok elnöke vasárnap rá­dió- és televíziós nyilatkozatot tett Kijelentette, paran­csot adott az amerikai repülőgépeknek és hadihajóknak, hogy , ne hajtsanak végre többé támadásokat Észak-Vi­­etnam ellen, kivéve a demilitarizált övezettől északra fekvő körzetet.” Miként a múltban nem egyszer megtörtént, az elnök most is megismételte azt a kijelentését, hogy az Egyesült Államok „hajlandó elküldeni képviselőit hogy bármely időpontban, bármely fórumon megvitassák, miként le­hetséges véget vetni ennek a háborúnak”. Kijelentette, személyes képviselőjévé nevezte ki Averell Harriman nagykövetet, aki különleges meghatalmazásokat kapott a tárgyalásokra. Ámde Washington előző „békelépéseihez” hasonló­iul, Johnsonnak­ a bombázások irányuló elhatározását most is az agresszió eszkalációjára teendő újabb intézkedések bejelentése kísérte. Johnson közöl­te, hogy a legközelebbi hónapokban további 13 509 ame­rikai katonát küldenek Dél-Vietnamba. Johnson bejelentette, hogy nem szándékozik elnök­jelöltséget vállalni az 1968-ban esedékes választáson: „nem fogok arra törekedni, hogy pártom egy újabb cik­lusra jelöljön az Egyesült Államok elnökévé és ha a párt jelöl, nem fogadom el” — mondotta. Amerikai hírügynökségek szerint az elnök ezt a vá­ratlan kijelentést könnyekkel a szemében tette. Ez a mondat nem szerepelt nyilatkozatának hivatalos szöve­gében. Egyelőre nehéz megítélni, vajon ez a lépés nyilvános beismerése-e annak, hogy vietnami politikája kudarcot szenvedett, vagy pedig csak választási manőver. (MTI) Washington (MTI) Mint ismeretes, John­son elnök vasárnap este rádió- és tv-beszédben jelentette be, hogy nem je­lölteti magát újra az idei el­nökválasztáson. Az elnök egyúttal azt is közölte, hogy részleges bombázási szünetet rendelt el a VDK elleni légi­­háborúban. Az amerikai ha­diflotta és a légierő egységei a továbbiakban csak a demi­­litarizált övezettől közvetle­nül északra eső részeket tá­madják. Az elnök azonban bejelentette, hogy újabb csa­patokat rendel Vietnamba és megnöveli a katonai költség­­vetést. Johnson elnök bejelentése azt jelenti, hogy ez év de­cemberével visszavonul a Fehér Házból. Az elnök az­zal indokolta döntését, hogy egyetlen percet sem akar el­nökségéből személyes, vagy pártpolitikai kérdéseknek ál­dozni a jelenlegi helyzetben. Hangoztatta, nem fog töre­kedni arra, hogy a demokra­ta párt jelölje az elnökségre és nem fogadja el a jelölést. Egyúttal azonban intett attól, hogy visszavonulását „a gyen­geség” jelének vegyék és azt mondotta, hogy „egy erős, magabiztos és éber Amerika az, amely tisztességes békét keres és tiszteletben tartja kötelezettségeit, bármibe ke­rüljön ez.” Johnson beszédét előre je­lezték és az­ újságírók ren­delkezésére is bocsátották az előzetes szöveget. Ebben azonban nem szerepelt, hogy nem jelölteti magát újra. A bejelentés valóságos politikai bombarobbanást jelentett Washingtonban. Robert Ken­nedy nem volt ha­jlandó kom­mentálni Johnson lépését, Eugene McCarthy szenátor pedig azt mondotta csupán, hogy Johnson visszavonulása „teljesen új helyzetet teremt a választási kampányban.” Az elnök előre nagy propa­gandával beharangozott be­szédére alig 36 órával a wisconsini próbaválasztások előtt került sor. A próbavá­lasztásokon a békeprogram­mal induló Eugene McCarthy szenátornak komoly győzel­mi esélyei vannak. A vasár­nap közzétett legújabb közvé­­leménykutatási adatok sze­rint az elnök népszerűsége a háború miatt mélyponton van. — Ma este elrendeltem, — mondotta —, hogy repülőgé­peink és hadihajóink ne tá­madják Észak-Vietnamot, ki­véve a demilitarizált övezet­től közvetlenül északra eső részt, ahol a csapatok és az utánpótlás mozgása nyíltan fenyegető jellegű. A bombá­­bázásoktól mentes terület „Észak-Vietnam lakosságá­nak 90 százalékát és terüle­tének legnagyobb részét fog­lalja magában. Még ez a korlátozott bombázás is be­fejeződhet, ha Hanoi megfe­lelő önmérséklettel válaszol a mi önmérsékletünkre” — mondotta. Mint ismeretes, a VDK határozottan követeli, hogy egész területe ellen szüntessék meg a bombatá­madásokat és egyéb hadmű­veleteket A Johnson által ismertetett intézkedések nem felelnek meg a VDK állás­pontjának. Johnson kijelentette: „fel­szólítja az Egyesült Király­ságot és a Szovjetuniót, mint a genfi konferencia kit tázs­­elnökét és a Biztonsági Ta­nács állandó tagját, tegyenek meg mindent azért, hogy az egyoldalú de-eszkalációs lé­pés általános délkelet-ázsiai békéhez vezessen.” Az elnök közölte, Averell Harriman nagykövetet jelöli meg sze­mélyes képviselőjeként min­denfajta tárgyalásra és el­rendelte, hogy Lewellyn Thompson moszkvai nagykö­vet is álljon készenlétben, esetleges genfi tárgyalások­ra.” Az elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „nem fogad el hamis megol­dást ennek a hosszú és ke­gyetlen háborúnak befejezé­sére”. Amikor Hanoi kijelöli irányvonalát, nem lehet két­sége szándékaink felől. Nem szabad félremagyaráznia a választási évben jelentkező nyomást demokráciánkban” — mondotta. Johnson beje­lentette: a szabadságharcosok nagysikerű offenzívája után rendkívüli erősítésként kül­­ d foly­tatás a 2. oldalon.) tiLÁG PROUETAfijÁi, EGC­SÖLftmit A TIT megyei küldöttgyűlés elnöksége A TIT küldöttgyűlésén felszólalt dr. Ortutay Gyula akadémikus a TIT országos elnöke is. A­zénen (balról jobbra) tít Gombás Sándor, dr. Bálint Károly, Porzsolt István, Ortutay Gyula és Kovalcsik József 367net­ev­ (Beszéd a 2. oldalon) A hármas évforduló szabolcsi megünneplésének rendezvényei Ez év őszén és a jövő év­­tavaszán ünnepeljük törté­­nelmünk kiemelkedő esemé­nyeinek: az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmének, a Kommunis­ták Magyarországi Pártja megalakulásának és a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évfordulóját. Az előkészületek országszer­te, s megyénkben is megkez­­dődtek. A hármas évforduló széles körű és méltó megün­neplését, lebonyolítását kü­lönböző szintű operatív bi­zottságok segítik. E célból alakult meg a propaganda és művelődési osztály vezetésé­vel a Megyei Operatív Bi­zottság is, amely pénteken délelőtt ismét ülést tartott, s ezen a korábban elhang­zott észrevételek, javaslatok figyelembe vételével meg­vitatta és jóváhagyta a társadalmi szervek és tö­megszervezetek, oktatási és művelődési intézmények­ ter­veiből összeállított, koordi­nált programot. A program szerint a pol­gári demokratikus forrada­lom 50. évfordulójának köz­ponti ünnepségét a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront Me­gyei bizottsága rendezésé­ben október 29-én tartják a Nyíregyházi Móricz Zsig­­mond Művelődési Házban. Ekkor nyitják meg a Jósa András Múzeumban a mun­kásmozgalmi kiállítást, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom magyar­­országi hatásával, az első világháború után bekövet­kezett politikai és gazdasági válság, az „őszirózsás” for­radalom, a KPM megalaku­lása és a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásával kap­csolatos emlékanyagot mu­tatja be. Anyagában jelentős helyet kapnak az akkor le­­zajlott megyei események dokumentumai. A TIT illeté­kes szakosztályai megindít­ják a hármas évfordulóval kapcsolatos előadássorozatai­kat, a KISZ a­lapszervezetei­­ben kibővített taggyűléseken méltatják a polgári forrada­lom érdemeit Hasonló meg­emlékezéseket tartanak az üzemekben, községekben, társadalmi szervezetekben, s a megyei művelődési ház műsorjavaslat elkészítésével segíti az öntevékeny mű­vészegyütteseket. A Kommunisták Magyar­­országi Pártjának megalaku­lásáról a megyei, járási, vá­rosi bizottságok és alapszer­vezetek november 20—24 között ünnepi taggyűléseken emlékeznek meg. A KISZ- fiatalok megyeszerte koszo­rúzásokat őrségeket szervez­nek a kommunista mozga­lom jelentősebb eseményei­nek színhelyén, emlékmű­veknél. Az úttörőkkel együtt taggyűléseken, csapatgyűlé­seken emlékeznek meg a KMF és a KIMSZ alapító tagjairól, névadóikról. Ekkor rendezik a „Forradalmi nem­zedékek” találkozóit, ahol a párt alapító tagjaival, volt KIMSZ tagokkal beszélget­­nek, köszöntik őket. Sor ke­­rül a „Hősök nyomában” című történelmi és irodalmi vetélkedőkre. A Tanárképző Főiskola, a Tanítóképző Intézettel és a Pedagógiai Társaság megyei csoportjával közösen októ­ber végén és november ele­jén pedagógiai ülésszakot rendez a népoktatási alap­törvényünk 100 éves és a Tanácsköztársasági oktatási törvény 50. évfordulója al­kalmából. A hármas évfordulóhoz kapcsolódó megemlékezések csúcspontja, fő ünnepi ese­ménye az első magyar pro­letárdiktatúra megszületésé­nek évfordulója lesz. Erről ugyancsak megyeszerte meg­emlékeznek, azokon a he­lyeken pedig, ahol a Ta­nácsköztársaság valamilyen fontosabb eseménye játszó­­dott le, külön ünnepségeket tartanak. A központi ünnep­­séget a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban ren­dezik 1969. március 20-án. Az évforduló alkalmából reprezentatív kiadványban dolgozzák fel a megye 50 évvel ezelőtti esemény­ét, emléket állítva benne az első magyar proletárdikta­­túra mártírjainak, hőseinek és a még élő veteránoknak Széles körű kutató múmiá­val gyűjtik össze a megyei, városi, járási és községi di­rektóriumok és tagjaik tevé­­kenységét, s emléküket az események helyén táblával vagy más módon örökítik meg. Az ötven évvel ezelőtti események legkiválóbb me­gyei résztvevőinek arcképeit megfestetik és gondoskodnak méltó elhelyezésükről. A hármas évfordulóval kapcso­latos emlékanyagok helyet kapnak még a Jósa András Múzeum centenáriumi év­könyvében, valamint a bolcs-szatmári Szemle szá­­maiban. A TIT az oktatási igazga­tósággal, a felsőfokú intéz­ményekkel együtt a jövő év márciusában a hármas év­fordulóhoz kapcsolódó tudó. Hiányos emlékülést rendez, amelyre a szomszédos Ke­­let-Szlovákiából és Kárpát- Ukrajnából is vendégeket hívnak. A jubileum kiemel­­kedő eseményének ígérke­zik Nyíregyháza nagy szü­löttének, Szamuely Tibor tervbe vett szobrának fel­avatására. Ez alkalomból a KISZ megyei bizottsága a forradalmi ifjúsági napok keretében nagyszabású de­monstrációt rendez. A fentieken kívül csak a megyei program szerint is­­ számos rendezvény gaz­dagítja meg forradalmi év­fordulóinkat. Többek kö­zött az illetékes szervek rö­videsen meghirdetik a mű­kedvelő művészeti egy­ütte­­sek kulturális szemléjét, to­­­vábbá az irodalmi, képző­művészeti és honismereti pályázatot. A megyei könyv­tár röplap-bibliográfiát ké­szít az 1918—19-es történel­mi eseményeket feldolgozó szépirodalmi és­­szakirodal­­mi könyvekről. Koszigin Iránba utazott M­oszkva, (TASZSZ). Koszigin, a szovjet mi­nisztertanács elnöke hétfőn délelőtt Teheránba utazott. Hoveida miniszterelnök meghívására egyhetes hiva­talos látogatást tesz Irán­ban. Útján elkíséri Badal Muradjan, Örményország és Abdulahad Kaharov, Tád­zsikisztán kormányfője. A vnukovói repülőtéren az SZKP és a szovjet kormány vezetői búcsúztatták Koszi­­gint. (MTI)

Next