Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

t «Mal KELET MAGYARHRZ!ZAO ÉPÜL AZ ÚJ SZABOLCS SZÁLLÓ. Megkezdték az új nyíregyházi szálloda alapozási munkáit. A „Hotel Szabolcsot” 1971-ben népesítik be először vendégek. A szál­lodában hetvenkét egy- és kétágyas szoba lesz, amelyeket modern bútorokkal rendeznek be. Az épületben egy reprezentatív kétszáz személyes étterem is lesz, továbbá nyolcvan sze­mélyes presszó is helyet kap. Érdekessége az új szállodának a kétszáznegyven vendégnek helyet adó pálmakert. Az épülő új szálló mintegy harmincmillió forintba kerül, s a kor­szerűsödő városközpont egyik szép létesítménye lesz. A szálloda terveit a Kereskedelmi Tervező Iroda mérnökei — Imre Gábor és Verebi Sándor — készítették. A képen: az épü­lő szálló makettja. (MTI foto : Balassa Ferenc felvétele) Várostervezés Magasházak, főbb földterület Osztottpályás utak — Négyszintes lakóépületek — Üzleti negyed Nyíregyháza központjában Milyen lesz a nyíregyházi városközpont? A rendezési tervekben a legnehezebb kér­­dések között tartják ezt nyil­ván Az ok: sok a lebontás­ra váró avult épület; ezek lakóit el kell helyezni, a korszerű településfejlesztés csaknem egy teljesen új vá­rosrészt ír elő. A városi ta­nács a közelmúltban kapta meg a IX-es lakókörzet — a Rákóczi út, az Ér csatorna, a Bethlen Gábor utca és a je­lenlegi Egyház utca által ha­tárolt terület — részletes rendezési tervét. Ez javaslat, amely jóváhagyás előtt áll, de alapjában már kibonta­kozhat a jövő városkép. Az utak közül négy kap a jelenleginél sokkal fontosabb szerepet. A Bethlen Gábor utca és a Tiszavasvári út a borsodi iparvidékkel kapcsol­ja össze városunkat. A táv­lati tervben ismét szerepel a felüljáró kérdése a vasúti ke­reszteződésnél. Ennek meg­épülte után lehetőség nyí­lik, hogy tovább tervezzenek: a Bethlen Gábor utcán osz­tottpályás, zöldsávos úttestet alakítsanak ki. Hasonló a helyzet a Rákó­czi úton. A biztonságos köz­lekedés érdekében itt is osz­tottpályás utat terveznek. Ezt viszont nehezíti a már el­helyezett távfűtési vezeték, amelyhez alkalmazkodni kell. (Ez az eset újra felveti: még mindig nincsenek megfelelő­en összehangolva több nagy beruházás és a városrende­zési terv. A távfűtési rend­szer jelenlegi kedvezőtlen el­helyezése később nagy összegű többletkiadásokat kíván a városrendezési terv megva­lósításához.) A Mező utca a nagykörút szakasza, szintén zöldsávos osztottpályás megoldással. A jelenlegi Egyház utca és Síp utca térségében a belső kis­­körútat alakíják ki. Érde­kesség még az utak között, hogy a jelenlegi Kárpátalja utcát meghosszabbítják egé­szen a Búza utcái" Említés­re méltó a terv javaslata csökkentsék a nagy forgalmú utakba betorkolló utcák szá­­mát, így a Víz utca és a Pa­csirta utca torkolatát mind­két végén megszüntetik csak az úgynevezett lakóuta­kon át lehet majd megközelí­teni. A rendezési terv két részre osztja a területet. A leendő körúttól — a jelenlegi Mező utcától — nyugatra levő rész a földszintes családi házak és kis társasházak építésére Szolgáló terület Itt van már az Ér csatorna menti lakóte­lep, amely az ötvenes évek közepén alakult ki és többsé­gében megfelelően rendezett. Magán a körúton fésűs rend­szerű telepítéssel háromeme­letes sávházakat terveznek. Az innen keletre — tehát a város felé — futó részen csak emeletes házakat lehet épí­teni. Érdekessége ennek a terü­letnek, hogy a konzervgyár és a húsipari vállalat közel­sége miatt későbbi időpont­ban a Bethlen Gábor utca északi oldalán nagy zöldterü­letet alakítanak ki a lakó­körzet védelmére. Egy ellátá­si kombinátot terveznek a körút és a tovább is megnyi­tandó Kárpátalja út kereszte­ződésénél: szolgáltatóházat, éttermet, eszpresszót, üzlete­ket ír elő a rendezési terv. Nagy területet tartanak fenn a körút közvetlen nyugati oldalán. Oda közintézményt szeretnének telepíteni — el­sőként a konzervgyári mun­kásszállásra gondoltak. Figyelemre méltó a tervező egy elgondolása: négyszáz személygépkocsi befogadásá­­ra alkalmas fedett garázs épí­tését javasolja. Megvalósítása esetén egyedülállónak szá­mítana. Másik javaslat — szintén a gépkocsitulajdono­­sok érdeklődésére számítva: a Kárpátalja utcai részen a kis társasházakat úgy terve­zik, hogy az alagsorban ga­rázsok legyenek. A továbbiakban a főútvona­lak mentén 3—4 emeletes há­­zakat, a körút és a Bethlen Gábor út valamint a Búza tér és a Rákóczi út találkozá­sánál 8—10 szintes épülete­ket emelnek, hogy építészeti­leg lezárják ezt a lakókörze­tet. A Mártírok téri részen ugyancsak ilyen céllal 15 szintes épületet húznak, alul üzletsorral. A Bethlen Gábor utcánál üzletsort és szolgálta­tóházat alakítanak ki. Teljes átalakulást ígér a terv az Egyház utca—Síp ut­ca körzetnek. Itt egy utcát alakítanak ki, a kiskörút sza­kaszát. A Síp utca nyugati oldalán ötszintes házakat épí­tenek végig, földszintjén üz­letekkel. A zöldsávos körúti részben így valóban körút jellegű belváros-központo alakítanak ki. A tervek valóban impozán­sak, megfelelő városi külső jelentenének a városközpont­­nak. A megvalósulás idej azonban csak távlatokban je­­lölhető meg. Ami mégis fon­tos: már most csak ennek alapján építkezhetnek ezen a részen. A megvalósulás üte­­mére a konkrét terv: ha meg­­épül a Mártírok téren a szol­gáltató és irodaház akkor a tér másik oldalán kívánnak a magasház építéséhez kez­deni A következő ütemet a Bethlen Gábor utca elején a Bessenyei tér magasságában szeretnék megkezdeni. A megvalósulás a város és a kö­­zületek anyagi helyzetétől függően gyorsulhatnak, vagy várathat magára. Marik Sándor Színes öttusa a Szabadság hegyen Indul a színes tv kísérleti adása A „színes zebra” — a kép­ernyő nyolc színű mezeje — másodperc alatt széttörik. Hal­ványan dereng egy pillanatig, aztán a jól ismert sláger har­sán. Színes szmokingban, sár­gán csillogó hangszereiken a Stúdió 11 játssza a kíséretet a slágerénekesnek. Délután öt óra van. Megkezdődött a színes tévéadó főpróbája. A zene és a színek még kissé harsogók, a húszegynéhány esztendős technikus igazít valamit a monitoron — a kép­ernyőn harmonikusabbá vá­lik a hang és a kép. A sza­badság-hegyi tévéadó harma­dik emeletén fellélegeznek az adó építői, felengedett a fe­szültség. A színes adó bonyo­lult áramkörei, százezernyi kis és nagy alkatrésze — vala­mennyi rendben működik. Vaskos, dossziéba fűzött iratcsomó a „színes — bib­lia”, minden terv, jegyzet egymás mellé fűzve, ami az új adóra vonatkozik. — Meg a „bűnlisták” is itt vannak... — lapozgat Tótfalvi Gyula Kossuth-díjas főmér­nök, az adó konstruktőre. — Pontos lajstromok minden hi­báról, megoldatlan technikai részletről, amit a szerelés közben kellett kijavítanunk. — Jókora lista._ — De a műszaki követel­mények listája is hosszú volt. Az Elektromechanikai Vállalat adójának legalább annyit kel­lett „tudnia”, mint a legújabb külföldi berendezéseknek — ez volt a megrendelő, a posta kívánsága. Én még egy kicsit szigorítottam is ezt — így ké­szült el Európa egyik legmo­dernebb, legjobban műszere­zett adója. — Ezt — ebben a megfo­galmazásban — mintha hal­lottam, olvastam volna már néhány ízben.. — Értem a célzást Bizo­nyítok. Ismeretes, hogy a magyar színes adó Secam rendszer szerint épült, a szo­cialista országokban ezt a szisztémát vették át minde­nütt. A nyugat-európai or­szágok viszont — Franciaor­szág kivételével — a PAL rendszert alkalmazzák, így el­vileg lehetetlen lenne a mű­sorcsere — nos, olyan adót készítettünk, ami Secam és PAL rendszerben is sugároz­hat műsort — Tehát ez volt az első bi­zonyíték. — A második: ismeretes, hogy az alkatrészek jelentős része import ebben az adó­ban. Angliából vásároltuk a „klistront” is, azt a bonyolult berendezést, ami az adó telje­sítményét meghatározza. Két kilowattos volt ez a teljesít­mény, egy új áramkör beikta­tásával mi négy kilowattra emeltük, így negyvenöt-ötven kilométeres körzetben jó mi­nőségű képet lehet venni. Amikor ezt a gyártó angol cég, az English Electric szak­embereinek elmondtam — nem hitték el. Eljöttek Pest­re, mérték a teljesítményt. — Éppen most tárgyalunk ar­ról , hogy megveszik az azó­ta szabadalmaztatott ötletet... A színes­ biblia első lapjait forgatjuk, ötévesek a legelső rajzok, vázlatok. 1965-ben ké­szült el az első, már színes kép sugárzására is alkalmas adó. Az első tapasztalatok után új terv, jobb konstruk­ció vázlatai alakultak ki. Lesz-e Magyarországon rövid időn belül színes adás? Mi­kor? Milyen rendszerű? S amikor ezekre a kérdésekre már válaszolt az időközben megalakult „színes­ bizottság” — a színes tévé­műsor meg­indítására összehívott tárca­közi bizottság szakemberei — jött az új kérdés, s az első igazi „tusa”: külföldről vásá­roljuk, vagy az EMV építi meg az első magyar színes adót? — Érvek — súlyos érvek szóltak ellenünk és mellet­tünk. Ilyen teljesítményű, bo­nyolultságú berendezést még nem építettünk, ez igaz. Az import adó viszont drága — és tőkés valutában kell fizet­ni érte. A vita tehát folyt, hol elcsendesedve, hol fel­újult szenvedélyességgel. Mi­közben — hogy „segítsünk” a mellettünk érvelőknek — fel­építettünk egy kísérleti adót. Hatvanhét májusában, a BNV-n bemutattuk. Az utolsó pillanatban készült el. De el­készült. Bizonyította — tu­dunk színes adót építeni. A „színes­ bizottság” pedig októberben jóváhagyta a nagyadó terveit, a posta minket bízott meg az adó felépítésével. Ez volt az első, a legnagyobb tusa. — A második? — Amikor decemberben ki­derült, hogy a szabadság-he­gyi adó épülete gyenge ahhoz, hogy meghosszabbítsuk az antennát. Nem bírta volna a terhelést. Két lehetőségünk volt: elhalasztjuk az építését — vagy kitalálunk valami új megoldást.. — Az építkezés nem ma­radt el... — Találtunk egy parányi helyet a fekete-fehér műsort sugárzó antennatestek alatt, ahol ügyesen elhelyezhettük a színes antennái így viszont valamelyest romlott a vételi lehetőség, ezért kellett növel­nünk az adó teljesítményét... — Sikerült szabadalmaztat­ták. — Igen. A harmadik tusa oka pedig — szinte nevetséges apróság. Egy rossz műszer — s a pontatlan mérések miatt, mikor már több száz óra sze­relés után voltunk — kezd­hettük újra a munkát Volt olyan emberem, mérnökkar­­társam, aki lefeküdt a földre, s ha nem szégyelli, sír. Tavaly, április 28-án, mágia „élni kezdett” az adó. Színes képet sugárzott — és mint minden BMV adón ilyenkor — a Kállai kettőst. — Mindenki azt mondta, „most már minden menni fog”, bármilyen műszaki gond adódott — ez volt a válás. Elbíztuk magunkat — egysze­­rűen. Ez volt a negyedik — ezt legyűrni. Semmi nem rosszabb, mint ez a hangu­­lat. Ilyenkor elsikkadnak a problémák, rejtve maradnak a hibák, szétzüllik a társa* ság... — Az utolsó pedig? Az importalkatrészek... Egy jó* szűk öt hónap késéssel érke* zett. Naponta jártunk pedig minden illetékes „nyakára”, de így is volt olyan alkatrész amit csak december végén kaphattunk meg... Hát ennyi volt a szabadság-hegyi öttu* sa... — Elégedett? — Nem. Hiányzik az, ami nem sikerült Nagyobb ható* körzetet szerettem volna, szerencsésebb antennaelhelye* zést, hogy ne legyenek „fe­­hér foltok”, — mindenütt jó legyen a véte. Itt a budai völgyekben jó néhány helyen élvezhetetlen a műsor... — Csak ezért? — És másért is.„ De ez már nagyon személyes ügy.. Nem tudom, érdemes-e fel* jegyezni... Szóval: nekem éle* temben valahogy mindig sze* rencsém volt. Annak idején én építhettem az első nagy* adót, a szabadság-hegyit Aa* tán az első igazán nagy rá* dióadó, a Kossuth rekonstruto* cióját is vezethettem... Sze* rencsém volt — megépíthet* tem az első magyar színes adót... Ezentúl ennél már min* dig csak kisebb feladataim lehetnek... Kicsit szomorú vagyok emiatt. Az utolsó kockák peregnek. Aztán — vége az adásnak. A főpróbát sikerrel állta a szí* nes adó. Építői: Falus László, Varga László, Bernhardt Richard, Szalai Pál és a töb*­biek üres képernyő előtt ül* nek. Bizonytalanul feláll egyi­ kük. — Még? Rábólintanak. És hogy még egyszer „ellenőrizhessék” — vagy inkább csak nézhessék munkájukat — a monitorra újból rávezetik a mérőskálát — a színes televízió nyolcsávú szivárványát Vincze Péter Mit tud Bell, a tv -sztár99 ? A kutyabarátok szombat es­ténként a tévében nagy ér­deklődéssel figyelik Sebastien hűséges társának, a pompás hófehér Bellnek „színészi ala­kítását.” A kutya valóban megnyerő külsejű, de ennél a felületes véleménynél többet mond a „fellépésről” az eb­nevelő szakember, dr. Fe­­renczi Emil. Nos, akik hivatásszerűen foglalkoznak a kutyák beta­nításával, az eddig látottak alapján alacsony fokúnak íté­lik Bell kiképzését. Lehet azonban, hogy a kutya töb­bet is tud, egyszer majd meglep bennünket valamiféle bravúros alakítással, de erre egyelőre semmilyen jel sem utal. Sebastien társa, az úgy­nevezett flegmatikus ebek kö­zé tartozik, és ezek a fölöt­tébb lassú temperamentumú, jámbor állatok különleges idomítási teljesítménnyel nemigen tűnnek ki. Sokkal alkalmasabbak erre a negye­dik idegtípusba tartozó, úgy­nevezett szangvinikus ebek — például a német juhász, vagy egyes terrierek —, amelyek feltűnően élénken reagálnak mindarra, ami a környezetük­ben történik. Amit Bell ed­dig mutat, az egy-két hónap alatt tökéletesen betanítható A tévénéző kutyabarátok­nak az is feltűnt hogy a Bors című filmben egyszerre öt boxer kutyát „uszítottak" a földbe ásott emberekre. Az ebtenyésztő szakemberek sze­rint ez a vállalkozás indok nélkül borzolta fel a nézők idegeit, mert boxernek esze ágában sincs az emberre tá­madni, ez a szigorú pofájú fajta tulajdonképpen az egyik legbarátságosabb kutya. És még valamit a tévé eb szereplőiről. Az igazán jól idomított kutya világszerte keresett a filmgyárakban Egy-egy valóban elkényezte­tett primadonna egy-egy na­pi fellépti díja nálunk is el­érheti a 400—500 forintot. De ehhez aztán produkálni is kell. Nem elég Bell teljesít­ménye, „akinek” tulajdon­képpen csak azt lehet javára írni, hogy láthatóan nem ide­gesíti a filmezés és hagyja „érvényesülni” Sebastient 1­0. már­ius II. Szabolcsiak a szovjet Riviérán Gazdag hazai és külföldi programok nyárra Már a nyárra készülnek a KISZ-szervezetek, alakítják a szünidei elfoglaltságokat. A KISZ megyei és járási bizott­ságai, valamint az Expressz gazdag programot állított ösz­sze. Gondoskodtak arról is, hogy diákzsebekhez mérete­zett költségekkel szervezzék az ország-világ­járást. A szabolcsi fiatalok június 15-től augusztus 23-ig egyhe­tes váltásokban pihenhetnek a KISZ üdülőtáboraiban: Nógrád­verőcén, Balaton-Kiliántelepen és Agárdon. Ezek középiskolai táborok lesznek. Az úttörők Agárdon és a Duna-kanyarban, Ko­rányban üdülhetnek. Júliusban rendezik meg a 3. szegedi ifjúsági napokat. Erre a megyei KISZ-bizott­­ság különvonatot indít Nyír­egyházáról. A programban karnevál, városnézés szere­pel. A Háry János című dal­játékot tekintik meg a sza­badtéri színpadon, utcabál és könnyűzenei hangverseny te­szi színessé a kétnapos mű­sort július 26-án és 27-én. Hét végi ifjúság külön vo­natokat indítanak a Duna­kanyarba, Nógrádverőcére A hazai társasutazások között is válogathatnak a fiatalok, 170 útvonalon indítja a csoporto­kat az Expressz. A szabolcsi fiatalok elsősorban a Mátrá­ba, Egerbe, a Bükkbe és a Zemplénbe, Aggtelekre indul­­nak. A külföldre induló fiata­lok eljuthatnak a szocialista országok legszebb tájaira. Különösen sok utat szervez a KISZ a Szovjetunióba és az NDK-ba. A Szovjetunióba Moszkván és Leningrádon kí­vül eljuthatnak a fiatalok a Krímbe és az egzotikus déli városokba: Taskentbe, Buha­­rába, Szamarkandba. Az NDK-ba már május 13-án hét­­napos látogatásra indít cso­portot a KISZ megyei bizott­sága, Lipcse—Potsdam útvona­lon. Ezenkívül Berlinbe, Lip­csébe, Drezdába, Karl Marx Stadt-ba és a Keleti-tenger partjára indulnak a csopor­tok. A lengyelországi prog­ramban Varsó és Sopot, va­lamint a dél-lengyel Zako­pane és Krakkó szerepel. A különlegességek közül a szabolcsi fiataloknak kéthetes bolgár tengerparti üdülést ajánlanak Primorszkóban és ez alkalommal indul először teljes szabolcsi csoport Jugo­szláviába, a Split—Herceg­­ovina—Sarajevo—Belgrád út­­vonalon, augusztusban. Má­jusban hétnapos repülőgépek társasutazást szerveznek az Egyesült Arab Köztársaságba Kairóba és Alexandriába. fn|

Next