Kelet-Magyarország, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. 74. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 28. SZOMBAT Fock Jenő látogatása a Ganz- MÁVAGban Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke pénteken látogatást tett a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban. Társaságában volt Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára és Nagy Richárd, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára. A vendégeiket a gyár központi épületében Csergő János vezérigazgató, Radfai László, a pártbizottság titkára és Pajzs Jenő, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte. Tájékoztatták a látogatókat a gyár termelési eredményeiről, a műszaki fejlesztés helyzetéről, a munkakörülmények javítását célzó tervekről a hatékonyabb gazdálkodás érdekében eddig végrehajtott és a továbbiakban tervezett intézkedésekről; ismertették a dolgozók élet- és munkakörülményeit, valamint az ezek javítására kidolgozott elképzeléseket. Beszámoltak a gyárban működő mozgalmi szervezetek tevékenységéről is. A tájékoztatók után a Minisztertanács elnöke megtekintette a Ganz-MÁVAG fontosabb üzemeit. Először a vagongyárat kereste fel, ahol a budapesti forgalomnak szánt csuklós villamoskocsik, valamint a Szovjetunió által rendelt motorvonatok készülnek. A másik nagy üzemegységben, a motorgyárban új termék, a francia szabadalom alapján készülő Pielstick-motor első példányait szerelték éppen: a kiváló minőségű berendezések a mozdonyok és motorvonatok fontos tartozékai. A vendégek jártak a mozdonygyárban, a vízgép és kompresszor gyáregységben, valamint a vállalat gazdálkodási adatait gépi úton feldolgozó elektronikus számítóközpontban is. A vízgép-tervezési főosztályon a Tisza II. vízlépcső itt készülő terveiről tájékoztatták vendégeiket helyi vezetők. A Minisztertanács elnöke az üzemlátogatás végeztével elismerő szavakkal szólt a gyár dolgozóinak jó munkájáról, a különböző gyárrészlegeknek a korábbihoz képest számottevő fejlődéséről, majd az üzemben tapasztaltakról és a további feladatokról részletes eszmecserét folytatott a gyár műszakigazdasági, valamint politikai vezetőivel. A program befejezéseként a Minisztertanács elnöke megtekintette a Ganz- MÁVAG 125 éves múltját, fejlődését illusztráló kiállításról készített színes filmet. Aláírták a magyar—Bolgár együttműködési Bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal és Ivan Mihajlov miniszterelnök-helyettesek pénteken a Gundel étteremben aláírták a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét. Képünkön: a küldöttségek vezetői Ivan Mihajlov és Apró Antal kicserélik az aláírt jegyzőkönyv okmányait. (Kelet-Magyarország — telefoto) VILÁG PROLETÁRJA/, EGYE$ÜLj£TE/uf LAPTOK TARTALMIBÓL A népi rendőrség 25 éve Szemtől szembe SSL oldal A tanulókocsi peronján Hét végi sportműsor ,5. oldaS. oldal (9. oldal Harminchatmilliós Beruházás Beregben Megkapták a „Működési szabályzat” egy-egy példányát azok a beregi tsz-ek, melyek szakosított sertéshizlalási kooperációra léptek. A tsz-ek a következők: aranyosapáti Béke, aranyosapáti Új Élet, gyürei Béke, nagyvarsányi Szabadság, kisvarsányi Új Élet, gemzsei Új Élet, ilki Dózsa, vásárosnaményi Vörös Csillag, vitkai Kossuth, olcsvai Új Élet, olcsvaapáti Petőfi, gergelyiugornyai Új Élet. A társulás Vásárosnamény környéki Sertéstenyésztő és Hizlaló Közös Vállalkozás nevet viseli. A szakosított, korszerű telep építését Vásárosnamény határában már végzik is. Építési költsége — előzetes számítások alapján — 36 millió forintba kerül Az egyébként 360 kocaférőhelyes bábolnai rendszerű komplett sertéshizlaló beruházási és benépesítési költségeihez a társult tsz-ek egyenlő arányban járulnak hozzá. Az állami támogatás mellett, a gazdaságokat közvetlen érintő beruházási fedezetet hosszú lejáratú hitelből biztosítják; a benépesítéshez — egyenlő arányban — rövid lejáratú hitelt vesznek igénybe. A használatba vett kombinát takarmányszükségletéhez évenként 15—30 vagon közötti mennyiséggel járulnak hozzá, összesen évi 310 vagonnal. Rögzítették az alapszabályban, hogy a vállalkozás szükséges munkagárdáját elsősorban a társ tsz-ek tagjaiból képezett szakmunkásokból és más tsz-tagokból biztosítják. Olyan kereseti rendszert alakítanak ki, amely differenciált munkadíjazásból és kiegészítő (eredményességi) javadalmazásból áll. (Ez megfelel mind a dolgozóknak, mind a kooperáció gazdasági rendszerének.) A bevételekből mindenekelőtt fedezik a termelési költségeket, teljesítik az állam iránti kötelezettségeket, rendezik a munkabéreket. A maradó nettó jövedelemből szociális, kulturális, fejlesztési és részesedési alapot képeznek. A tervek szerint a telep építését még ez évben befejezik, miután megkezdik hasznosításba vételét. (sb) jövedelem Ezekben a napokban, hetekben kaptak, illetőleg kapnak első ízben felemelt bért a felsőoktatás dolgozói, az ápolónők, a vasutasok és némileg nagyobb összeget a kisnyugdíjasok. A többlet, amit március elsejétől folyósítanak nekik, nem azonos; az ápolószemélyzet bérét emelték a legszámottevőbb arányban, míg az érintett nyugdíjasok szerény többletet kapnak. Az államháztartás jelenlegi lehetőségei szabták meg a béremelésben részesülők társadalmilag jelentős, országosan mégis viszonylag szűk körét, s a béremelés mértékét is, értve e lehetőségeken a gazdálkodás már elért eredményeit, de még inkább a benne rejlő és a reform segítségével kibontakoztatható további lehetőségeket Ez egyszersmind a pillanatnyilag egyedül lehetséges válasz azoknak is, akik ugyancsak joggal várják életkörülményeik megjavulását Válasz olyan értelemben, hogy ime, a kormányzat mihelyt a nemzeti jövedelem alakulása, a költségvetés számoszlopai bármily csekély módot adnak a leginkább rászoruló rétegek gondjainak enyhítésére, az intézkedések nem késlekednek, még ha némileg előlegzetten, mármint a jobb munka, a jobb közérzet reményében kell is meghitelezni a szükséges pénzügyi fedezet egy részét. Nem véletlen tehát hogy a művelődésügyi miniszter nemrég az országgyűlésen jelentette be: a következő tervidőszakban kiemelt feladat lesz a pedagógusok fizetésének, életkörülményeinek megjavítása. A párt- és kormány életszínvonal-politikájának, ezenbelül jövedelemelosztási gyakorlatának megnyilvánulásai ezek, amely politikai keretében nem kis kérdéseket kell megoldani. Többek között azt a talán legtöbbet vitatott kérdést hogy most vajon a jövedelmek kiegyenlítése, vagy éppen nagyobb mértékű eltérítése, úgymond nivellálása vagy differenciálása van-e napirenden? Nos, a kormányzat, mint látnivaló, mindkettőre törekszik, mert mindkettőre szükség van. Amíg ugyanis a legalacsonyabb jövedelmű rétegek nem kapják meg hiánytalanul mindazt, amire az ország adott fejlettségi színvonalán szükségük van, addig a szocialista jövedelempolitika nem mondhat le rétegek — tehát a legkisebb keresetűek, a sokgyerekesek, a csekély nyugdíjúak — sorsának következetes javításáról. Sőt, társadalmunk, államunk végül is ennél többre törekszik, hogy mindenki kulturált emberhez méltó körülmények között élvezhesse a kor és a rendszer vívmányait. Innen származik tehát a kiegyenlítés, a nivellálás szükségessége. De ténylegesen nagyobb hangsúlyt kapott mostanában, főleg a gazdasági reform bevezetésével, a jövedelmek nagyobb mértékű differenciálásának szükségessége is, mert e nélkül nincs anyagi ösztönzés, s az ország elért fejlettségi színvonalán nem lehetséges e nélkül megfelelően gyors, dinamikus gazdasági, műszaki továbbfejlődés sem! Nem egyszerű dolog e két követelménynek egyszerre eleget tenni, de mégsem lehetetlen. Mindkettő ugyanis annak az alapvető elvnek van alárendelve, amely szerint jövőnk, sőt, jelenünk kockáztatása nélkül, csak azt oszthatjuk el, amit már megszerzett, ■mit már magáénak tud gazdaságunk. Az ösztönzésnek ilyen értelmű különleges fontossága tűzte egyebek mellett napirendre annak idején a gazdálkodás megreformálását is. És ezt a gondolatmenetet továbbfűzve vetődnek fel olyan kérdések is — éppen a nyereségrészesedés kifizetésének napjaiban —, hogy vajon mennyiben lehet függővé tenni a munkás vagy az alkalmazott keresetét a vállalat anyagi eredményeitől, amelyeket sok külső, a munkavállaló által alig korrigálható tényező is erősen befolyásol. — Akad ekörül is vita. Azt azonban senki sem vonja kétségbe, hogy a vállalat, mint ahogy az egész népgazdaság, nem fejlődhet megfelelően bizonyos ösztönző bérpolitika Következésképpen: a jól dolgozó és anyagilag sikeres vállalatnak lehetővé kell tenni, hogy — a szocialista elosztás elvével összhangban — jobban fizessen és magához vonzza, kösse az embereket. Mint ahogy az embereket meg kell győzni arról, hogy jobb, sikeresebb munkájuk anyagi eredménye, jutalma nem maradhat el. Huzamos ideig semmi esetre sem. Ez a lényeg, fent Az áruellátásról tárgyalt a Mátészalkai Városi Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Mátészalkai Városi Tanács. Az ülésen megtárgyalták és jóváhagyták a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést,, majd a város áruellátásával foglalkoztak. A jelentés szerint a foglalkoztatottsági színt emelkedésével növekedett a lakosság pénzbevétele, s ez intenzív fizetőképes keresletet hozott létre. Bár az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet bolti kiskereskedelmi forgalma 1965-höz képest a duplájára emelkedett, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalaté 17—18 százalékkal nőtt, a keresletet a kínálat nem tudta kellőképpen és minden tekintetben kielégíteni. Élelmiszerből az ellátás — néhány cikk kivételével — folyamatos volt. Nem volt kielégítő, s ma sem az az ellátás tőkehúsból és töltelékáruból. A múlt év első felében többször volt probléma a zöldség- és gyümölcsellátással, időnként egyes importból származó fűszerekkel, később a vöröshagymával. Gyenge volt a választék húskonzervekből és száraztésztából. A téli hónapokban a húsellátás — a magánvágások miatt — javult, de most ismét probléma mutatkozik. Az év első felében 7—10 százalékos többlet áll rendelkezésre a múlt évihez képest, de az igényeket ez sem fedezi. Ruházati termékből a vártnál nagyobb volt a kereslet, így az igényeket nem tudta kielégíteni a kereskedelem. Elsősorban a téli alsóruházati termékek és gyermeköltönyök hiányoztak a pultokról, de nem volt kielégítő az ellátás a ruházati cikkekből, szőnyegekből, gyermek felső kötöttárukból és műszálas szövetekből. Újabban a cipőellátásban lényegesen javult a helyzet, de a választék még most sem kielégítő. Sokat javult viszont az ellátás a háztartási, vastömegcikkipari termékekből, bútoráruból. A hiánycikklistán szerepel néhány mezőgazdasági kézi szerszám. Olcsó olajkályhából, porcelán készletből és gránitáruból sincs elegendő. A vastömegcikk ellátásban csak fokozza a nehézséget, hogy egyetlen ilyen üzlete van a városnak, s amikor leltározik, a lakosság nem tudja hol beszerezni a szükséges árukat. A Kraszna áruház megnyitásával élénkült a forgalom, javult az ellátás, de elmarad a szükséglet mögött. Vannak bíztató jelenségek. A múlt évben már több tűzbolt kezdte meg működését a városban, a MÉK Vállalat is nyitott új üzletet. Ezek elsősorban az élelmiszer, zöldség és gyümölcsellátásban javítják a forgalmat. Épül az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet ABC-áruháza, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat lakberendezési áruháza, a 108 személyes szálloda, néhány élelmiszerbolt. A régi üzletek korszerűsítésén, felújításán túl azonban szükség lenne még óra és ékszerboltra, képző- és iparművészeti boltra, bizományi árul® boltjára, kölcsönzőre, újabb húsboltra, zöldség- és gyümölcselárusító üzletekre. A tanács kérte az illetékes kereskedelmi szerveket, hogy a forgalom javítása érdekében törekedjenek újabb beszerzési források felkutatására, optimális készletek kialakítására, megfelelő választékra, olcsóbb áruk beszerzésére és elfogadható árszínvonal kialakítására. mhu A magyar kultúra napjai Moszkvában Moszkva (MTI) A Szovjetunióban változatlan érdeklődés kíséri a magyar kultúra napjait. Pénteken a moszkvai belváros egyik hangulatos utcájában, a Petrovkán a magyar és a szovjet művelődésügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében megnyílt a magyar könyvhét. Ilku Pál művelődésügyi miniszter vezetésével a magyar kulturális küldöttség péntek reggel megérkezett Leningrádba. A szovjet sajtó továbbra is különleges figyelemmel fordul a felszabadulásának ünnepére készülő Magyarország felé. A Pravda pénteki száma közli Bálint Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága gazdasági osztálya vezetőjének cikkét a magyar gazdasági reform megvalósításáról.