Kelet-Magyarország, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-04 / 102. szám
1.Adat K®LET-MAGYIARDÍÍS«RO HÉTFŐ KEDD: Külügyminiszterünk, Péter János Hollandiába utazik Négyhatalmi tárgyalás Nyugat- Berlinről Budapesten ülésezett, a Varsódi Szerződés katonai tanácsa SZERDA Tiltakozó nap Franciaországban Provokatív izraeli kormánynyilatkozat — Erélyes cáfolat szovjet és egyiptomi részről CSÜRTÖK: Losonczi Pál szolidaritási távirata az indokínai népek képviselőihez PÉNTEK: Világszerte megünneplik május elsejét Nixon bejelenti a nyílt agressziót Kambodzsában SZOMBAT: Amerikai repülőgépek a VDK területét bombázzák VASÁRNAP: Harcok Jordániában Washington veszélyes lavinái A kettős ünnep következtében széttöredeztek a szokásos heti keretek, eseménynaptárunk is egy rubrikával hosszabb lett. Valósággá vált a regényeim: a hét nyolcadik napja. De nemcsak a hozzátoldás miatt beszélhetünk egy eseményekben rendkívül gazdag hétről... Az elmúlt napokban Washington a világ két legnyugtalanabb válságterületén olyan lavinát indított el, amelyek végkifejletét ma még nehéz előre látni. Május elsejének hajnalán, amikor a világon mindenütt a nagy seregszemlére készültek, elhangzott az amerikai elnök bejelentése a nyílt kambodzsai agresszióról. Nixon ezzel a hivatalos amerikai politika szintjére emelte az egész Indokína elleni támadást, s a vietnami háborút kiterjesztette Laoszra és Kambodzsára is. Amikor az elnöki beszéd elhangzott, a „Teljes győzelem” fedőnevű hadművelet keretében az amerikai és saigoni csapatok már Kambodzsa három tartományában harcoltak. A Pentagon azzal próbálta indokolni az akciót, hogy ily módon „rajtaüthetnek" a dél-vietnami szabadságharcosok állítólagos főhadiszálásán. Ilyent azonban nem találtak. Ily módon az utolsó fügefalevelek is lehulltak a nyílt beavatkozásról. Az amerikai akció egyúttal a Nixon-doktrina ellentmondásosságát is megmutatta. Az elnök addig-addig hirdette az „ázsiaiak háborúját az ázsiaiak ellen” amíg nem hogy mérséklődött volna a délkelet-ázsiai katonai kaland mérete, de súlyosan kiterjesztették azt. Lehetséges azonban, hogy a Fehér Ház — következő lépésként — Thaiföld és más szövetségeseinek bevetését tervezi. Semmi jót sem ígér az a „kambodzsai konferencia”, amelyet Indonézia verbuvál össze. Djakarta nyilván az amerikai érdekek ügyvédjének csapott fel. A kambodzsai agresszióval párhuzamosan nem szűnnek a Laosz elleni bombázások sem, sőt hosszú idő után a legsúlyosabb amerikai légitámadást intézték a Vietnami Demokratikus Köztársaság déli területei ellen. Laird hadügyminiszter egyenesen a „totális légiháború” újrakezdésével fenyegetőzött. Érthető, ha ilyen körülmények között a felháborodott tiltakozás hulláma söpört végig a világon. Az Egyesült Államokban máris új lendületet kapott a háborúellenes mozgalom. A szenátus külügyi bizottsága, amire ötvenegy esztendő óta nem volt példa, megidézte az elnököt. Nyilván ezt a hatást a takstikai érzékéről ismert Nixon I is felmérte, mert demagóg tó módon olyan kijelentést tett, inkább csak négy évig lesz elnök, ám nem hagyja veszni az amerikai érdekeket. A Nixon-képmás ismeretében kijelenthetjük, hogy az elnök éppen azért beszél így, mert nem négy, hanem nyolc évig szeretne elnök lenni. (Esélyeit — a legutóbbi események előtt — kétségkívül javította a demokrata pártiak teljes szétesettsége, s Edward Kennedy bírói elmarasztalása is. ..) Amennyiben ez így van, Nixon veszélyes fordulathoz érkezett. Az eddig, ha tettekben nem is mutatkozó, de legalább szavakban hirdetett deeszkaláció helyett, az erőpolitika, az agresszió kiterjesztésének hirdetője lett. Csakhogy a háborút könynyebb elindítani, mint kimászni belőle. Vajon képes lesz-e kilábolni az Egyesült Államok a vietnami háború ingoványából, ha közben egy még süppedékesebb mocsárra akar ,,támaszkodni?” A Fehér Ház és a Pentagon sem felejtheti el, hogy aki szelet vet, vihart arat. Az indokínai népek konferenciája azt bizonyította, hogy az agresszió kiterjesztőjének *— a kiterjedtebb és egységesebb ellenállással kell szembenéznie. Az utolsó szót — Indokína népei fogják kimondani. Délkelet-Ázsia került az események gy új alpontjába, de a Közel-Kelet sem volt csendes. Jól időzítetten — alighanem a kambodzsai beavatkozás előkészületeivel párhuzamosan izraeli kormánynyilatkozat jelent meg, amely azt állította, hogy a szovjet rémülök operatív bevetésbe kerülnek Egyiptom felett, de légi harcokban nem is vesznek részt. Ezt az állítást úgy Moszkva, mint Kairó részéről erélyesen cáfolták, a szovjet diplomaták az ENSZ- ben is kifejtették álláspontjukat. Természetesen nem titok, hogy a Szovjetunió messzemenő védelmi segítséget nyújt az arab népeknek — ez a tény jól ismert a világ előtt. Mi volt az izraeli , kormány célja a provokatív rágalommal? Így akart ürügyet teremteni ahhoz, hogy az amerikaiak végül mégis leszállítsák azokat a Phantom típusú repülőgépeket, amelyeknek Izraelbe juttatását időlegesen felfüggesztették. (Jellemző volt, hogy Washington még a gyors cáfolatok előtt azonnal bejelentette döntéseinek „felülvizsgálását”) emellett saját belső és nemzetközi helyzetét is javítani kívánta az izraeli kormány, hogy növekvő veszteségeit ne az arabok, hanem a Szovetunió „számlájára” írhassa. A játszma annál veszélyesebb, mivel május elsejei beszédében Nasszer elnök komoly békegesztust tett. Közölte, ha Izrael határozott dátumbeli kötelezettséget vállal a Biztonsági Tanács határozatának teljesítésére, kész tartózkodni minden katonai akciótól. Sajnos, nem valószínű, hogy izraeli részről hajlandók lennének ilyen lépésre... A télen és a kora tavaszon veszélyes lavinák zúdultak az Alpokban. Mindenütt jelentős erőfeszítések történnek a lavinaveszély elhárítására. Nem kell-e mindent elkövetnünk Washington felelőtlenül aljára bocsátott politikai lavináinak megfékezésére? 'Jlei Uk&etif' írta: Cs. Horváth Tibor Rajzolta: Sebők Imre n!ELŐTT ERRE A VÉGZETES BEVETÉSRE KÜLDTEK, BURG! MULATÓBAN ÖSSZEAKADTAM RÉG LÁTOTTO TOJT CIMBORÁMMAL, KARL BREIERrjEL .BÜSZKÉN FESZÍTETT SSEZREDES! EGYENRUHÁJÁBAN, MELLÉN VASMERESZT. Sejtelmem se volt MIRŐL BESZÉL , DE MEGMAGYARÁZTA. .. AMIKOR MEGKEZDŐDÖTT A VISSZAVONULÁS PARANCS ÉRKEZETT, HOGY A GESTAPO ÉS A TITKOSSZOLGÁLAT BIZALMAS IRATTÁRAIT SZÁLLÍTSÁK. Az anyaországba,ÉS MELYEZZÉK EL SPECIÁLIS REJTEKHELYEKEN. A BARÁTOM IS ILYEN MURATOM IS ILYEN MŰVELETET IRÁNYÍTOTT. 1976. május 4 Gotyár Gyula • Ezer kilom Pozsonytól Kassáig (Szlovákiai úti Jegyzetek) 2. Kapcsolat a határokon át Parobeton, Kabbeton és SATELIT Ifjúsági Építővállalat — Pozsonyban ismerkedtünk ezeknek a szavaknak az értelmével és lényegével. Pozsony is a „változások” korát éli ezekben az években. Bök az új lakónegyed, toronyházak és szalag épületek, nagy zöldövezetek, mellett futott gépkocsink, de a régi nehezen adja meg magát és bizony akadályozza a belváros gyors ütemű átalakulását. Éppen a minap kiadott statisztikai jelentés szerint hatvanezer lakás hiányzik a Szlovák Szocialista Köztársaság Dunához simuló fővárosában. Ugyanis a tervek alapján 1980-ban már 385 ezer lakosa lesz Pozsonynak. A szakemberek — tervezők és építészek — véleménye egyöntetű: a hatvanezer, új, komfortos lakás megépítése egyáltalán nem álom Pozsonyban, de csak úgy és akkor lesz valóság, ha tovább fokozzák a „pórabetonka” és a habbetonelemek gyártását. Az utóbbi 12 esztendőben ebből a gyorsan népszerűvé vált építőanyagból több, mint ötmillió köbmétert állítottak elő. Ez a mennyiség kereken százezer lakás felépítéséhez elegendő. S ennek a hatalmas építőanyag-mennyiségnek az egyötödét tavaly — egy esztendő alatt — gyártották. Az alapanyag-előállítási tervekről, az építkezésekről mondotta Vladimir Pavle mérnök, a SATELIT igazgatója. Márciustól már bizonyítunk. . . A jövő építészeti alapanyaga kétségtelenül a habbeton és ezért is társultunk a könnyűépítőanyaggyártó vállalattal... Terveink szerint az alapásástól a beköltözésig nem szabad egy évnél több időnek eltelnie... És mit mond ugyanerről a témáról a Szövetségi Műszaki Beruházási-Fejlesztési Bizottság? Szlovákiában egyelőre ezer lakosra évente 6—6,8 új lakás jut. Az 1971—1975-re elkészített fejlesztési program már 198 ezer lakás felépítését írja elő a Szlovák Szocialista Köztársaságban. Csak ebben az évben 68 ezer új lakásba költöznek be a családok. A jubileum esztendejében (Pozsony is éppen április 4-én ünnepelte felszabadulásának 25. évfordulóját), így terveznek, dolgoznak barátaink a szlovák családok érdekében. A felszabadulási jubileum előkészületeivel mindenütt találkozunk: sajtóban és a közembernél, a hivatalokban és a vezetők határidős naptáraiban egyaránt. A Szlovák Nemzeti Színház igazgatója — Ivan Thurzo — a felszabadulási időnek gazdag programját ismertette a sajtó képviselőivel. A tájékoztató közben megragadott egy név: Pavel Hviezdoslav, a nagy szlovák költő neve. Klasszikusnak számító színművét — a Heródes és Heródias-t — mutatta be az ünnepi társulati ülés alkalmából a pozsonyi színház. Országa Pál Magyarországon is járt, jól ismert és elismert poéta. Emléktábláját Balatonfüreden leplezték le. Szép versei, örökbecsű remekei megéneklik a Balatont, annak minden szépségét, az Arany Hidat... Lám egy név, azonnal kapcsolatot találunk szívünkhöz és értelmünkhöz száz és száz kilométereken keresztül is. A színházi sajtótájékoztatón szóba került a nógrádi Csesztve és Balassagyarmat is Madách Imre: Az ember tragédiája is szerepel a Szlovák Nemzeti Színház társulatának idei repertoárjában. A pozsonyi, híres, négyszögletes vár hatalmas udvarán a színház operaegyüttese bemutatta Suchon: Svatopluk című operáját. Azért érdemes ezt megemlíteni, mert a szabadtéri bemutatók, játékok mindig nagy tömeget vonzanak a szlovák fővárosban. Az itteniek hűséges színházlátogatók és hálás közönség hírében állanak, így jegyeztem fel: kapcsolat a határokon át. A Duna menti Folyószabályozási Vállalat pozsonyi üzemegységénél vendégeskedtünk. Informátorunk és tolmácsunk: Dezső bácsi, Gyalókay Dezső mérnök-geológus. Úgy röpködnek a levegőben a magyar nevek és vállalatok elnevezései, mintha otthon hallgatnánk egy tervtárgyalást. A Duna menti erőműről beszélgetünk. Az előkészületekről, többek között arról, hogy a magyar kutatófúró vállalat segített 30 fúrásnál, mert a pozsonyiak nem rendelkeztek elegendő gépi berendezéssel ilyen nagy tömegű munkához. — Már 17 éve együttműködünk a VIZITERV-el, a magyar vízügyesekkel — mondja Jakubec Ladislav igazgató. A feltárás a legfontosabb nálunk. Viszonylag pontos térképpel rendelkeznek a Duna bal partjának egyes szelvényeiről. S ami jó a Duna bal partján, az segít az árvízvédelemben a jobb partos hí fFolyteituhl