Kelet-Magyarország, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
S ttadl Külpolitikai összefoglaló ill Gpomiko Párizsba érkezett fi Pravda-cikk a szovjet— francia viszonyról A külügyminiszteri látogatás mindig „piros betűs” esemény a diplomáciai naptárban. Ez érthető, hiszen a látogató személyében egy ország külpolitikájának közvetlen irányítója érkezik a fogadó országba. Az ilyen esemény jelentősége még nagyobb, ha nagyhatalmakról van szó. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a legutóbbi órákban a világsajtó, a rádió- és televíziós állomások egész sora közölte vezető helyen azt a hírt amely szerint hivatalos látogatásra Párizsba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A magas rangú vendég már francia kollegája, Schumann repülőtéri szavaira reagálva utalt arra, hogy a Szovjetunióban nagy érdeklődéssel várják Pompidou köztársasági elnök őszi hivatalos látogatását. A szovjet külügyminiszter ezzel mintegy elegánsan emlékeztetett arra, hogy saját látogatása egy hosszabb, egyértelműen eredményes folyamat része. A francia államfő egyébként már megérkezése másnapján vendégül, látja Gromikot, sőt a több személyes ebéd után valószínűleg Pompidou és a szovjet vendég négyszemközti megbeszélései következnek. Ezekből a jelekből is kitűnik, milyen megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak mindkét részről a francia—szovjet kapcsolatoknak. „Franciaország és a Szovjetunió együttműködése — írta Gromiko utazásával foglalkozva a Pravda — fontos tényező, amely hatást gyakorol a világpolitikára”. Tömör, világos fogalmazás: a történelem során többször kiderült ennek a tételnek az igazsága. Bizonyos hatalmak most is igyekeznek aláásni a két, nagy ország közötti hagyományos jó viszonyt, legutóbb De Gaulle visszavonulásakor próbálták száznyolcvan fokos fordulat megtételére kényszeríteni a francia külpolitikát. Ennek azonban franciaszovjet viszonylatban éppen az ellenkezője történt: a két nagyhatalom kapcsolatai töretlenül, nagyobb megrázkódtatások nélkül fejlődnek és ennek komoly kisugárzása van a nemzetközi élet egészére. A francia—szovjet viszony a békés együttműködés lenini elveinek hoszszabb távon is rendkívül biztató bizonyítéka. A szovjet külügyminiszter párizsi útja, amely önmagában is fontos esemény, ilyen értelemben különösen érthetővé teszi az általános nemzetközi érdeklődést. KELET-MAGYARORSZÁG Focs Jenő jugoszláviai látogatása elé Kocsis Tamás, az MTI belgrádi tudósítója jelenti: Belgrádban befejeződtek az előkészületek Fock Jenő magyar miniszterelnök hivatalos viszontlátogatásával kapcsolatban. A magyar kormányfő Mitja Ribicsicsnek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökének meghívására viszonozza Mika Spiljak akkori jugoszláv kormányelnök 1969 februári magyarországi látogatását. A jugoszláv fővárosban immár elkészült az utazás, a tárgyalások és a látogatások, a protokolláris és munkajellegű találkozók részletes programja. A magyar és a jugoszláv kormány feje több alkalommal találkozik egymással a tárgyalóasztalnál a szövetségi végrehajtó tanács belgrádi palotájában, s Fock Jenőt fogadni fogja Joszip Broz Tito köztársasági elnök is. A jugoszláv sajtóban nagy publicitást kapott Dragomub Vujicának, a külügyminisztérium hivatalos szóvivőjének nyilatkozata, amelyben megállapítja, hogy Jugoszlávia és Magyarország viszonya, a két ország közötti együttműködés az egyenjogúság, a szuverenitás és az integritás teljes tiszteletben tartása, a kölcsönös megértés és a be nem avatkozás elvei alapján minden területen fejlődik. Közölte, hogy a magyar—jugoszláv miniszter, elnöki eszmecsere felölei a nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Foglalkozott a látogatással legutóbbi ülésén a jugoszláv kormány, s arra a véleményre jutott, hogy ,,a két ország viszonyait az együttműködés élénk fejlődése jellemzi”. Az együttműködés sikeres és erőteljes fejlődését hangsúlyozta a belgrádi Borba és a Politika is. A legolvasottabb horvátországi napilap, a zágrábi Vecsernyi Liszt vasárnapi kommentárjában kifejtette, hogy Fock Jenő látogatása,a Jugoszlávia és északi szomszédja, Magyarország közötti csaknem állandóan folyó sikeres nézet- és véleménycsere folytatása. Ez a párbeszéd olyan gazdag, hogy joggal mondható: Jugoszlávia kapcsolatai Magyarországgal igen gyümölcsözőek, s felölelik a két ország életének minden területét A Ribicsics—Fock tárgyalások ténylegesen ezeknek az irányzatoknak a megerősítését fogják szolgálni”. Az újvidéki Magyar Szó vasárnap közölte Fock Jenő részletes életrajzát. A jugoszláviai lap szerint Fock Jenőt ,a nyugati sajtó a magyar pártvezetés gazdasági kérdésekben legilletékesebb szószólójának tekinti, aki jó és tapasztalt szónok, s népszerűségét tárgyilagosságának és példás őszinteségének köszönheti”. I flefiekre ítél: Mim fai Cs. Horváth Tibor Rajzolta: Seseők Imre MtMVkM : ^ GESTAPO 19?0 Jánstw 1 (Folytatás az 1. oldalról) több műtrágyát adtak el mint az elmúlt év hason időszakában. A vetőmagosztás is lényegesen jobb. A miiszter ezután a nyári betakaríási munkákra való felkészülésről szólt, külön is kiemelte, hogy az aratásig 1500 új kombájnt vesznek a a mezőgazdasági nagyüzemek A gabona 02 százalékát gépei takarítják be a tsz-eken, az állami gazdaságokban mindenhol gépekkel dolgoznak majd. Az állattenyésztésben a tavalyi kormányhatározatok nyomán élénkült a tenyésztői nedv. Erre utal, hogy megnőtt az érdeklődés az üszők iánt; több mint kétszer anyyit értékesítettek az állami vállalatok, mint egy évvel ezelőtt. Előnyös az is, hogy az üszők 80 százaléka a háztáji gazdaságokba került. A sertéstenyésztés is fellendülőben van, nagy az érdeklődés a vemhes kocaakció iránt A háztáji gazdaságokban sok kocát állítottak tenyésztésbe. Hazaérkezett a XLSZ-küldöttség a Komszomol-koutresszusról Hétfőn hazaérkezett Moszkvából, a lenini Komszomol XVI. kongresszusáról a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára és Csillik András, a KISZ budapesti bizottságának első titkára. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Vájó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Fecze Lajos, valamint Szírbek Vilmos, a KISZ budapesti bizottságának titkárai fogadták. Ott voltak a megérkezésnél a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselői is. Bezárta kapuit a BNV Rekordlátogatottság, eredményes üzleti tárgyalások A magyar ipar és külkereskedelem legjelentősebb hazai seregszemléje, az idei Budapesti Nemzetközi Vásár sikerrel zárult — mondotta Droppa Gusztáv, a vásárt rendező HUNGEXPO vezérigazgatója. A kiállítók az eddiginél is nagyobb gondossággal, felkészültséggel sorakoztatták fel legkiválóbb gyártmányaikat, köztük sok világszínvonalat képviselő terméküket. Iparunk csaknem teljes exportskálájával megismerkedhettek a vásár külföldi látogatói, kiállítói, akik maguk is elhozták a magyar piacnak ajánlott áruik széles választékát. Mint ismeretes, harminchárom országból érkeztek kiállítók, s 23 ország hivatalosan vett részt. A vásár lehetőséget nyújtott sok azonnali üzletkötésre is, de rendeltetésének megfelelően főként arra, hogy újabb ipari kooperációs és kereskedelmi kapcsolatok jöjjenek létre, illetve ezek útját egyengesse. A korábbi vásárok egyikén sem folyt anynyi kooperációs és licencvásárlási tárgyalás, mint ezúttal, s jó néhány ilyen megállapodás is született. A vásárlátogatók érdeklődése és száma minden eddigit felülmúlt. A látogatók száma elérte az egymilliókétszázezret, ami a budapesti vásárok történetében rekordot jelent. A vásár üzleti, gazdasági eredménye a zárás időszakáéban még nem mérhető le pontosan, a szakértők vélelménye és a látogatottság alapján azonban már most is megállapítható, hogy az idei BNV sikeres volt. Szovjet kitüntetés magyar személyiségeknek Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a magyar—szovjetkulturális együttműködés terén szerzett érdemekért a Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma és a kulturális dolgozók szakszervezete díszoklevéllel tüntette ki Aradi Nóra művészettörténészt, Benedek Árpádot, a József Attila Színház rendezőjét, Darvas Iván színművészt, Ék Sándor festőművészt, Fejér Pált, a Magyar Állami Operaház főtitkárát, Iglódi Istvánt, a Nemzeti Színház rendezőjét és színművészét, Kazimir Károlyt, a Magyar Színházművészeti Szövetség főtitkárát, a Thália Színház főrendezőjét, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművészt, Kun Zsuzsa szólótáncost, Mátyás Mária operaénekesnőt, Ponghó István tolmácsot, Róna Viktor szólótáncost, Somogyi Józsefet, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnökét, Törőcsik Marit, a Nemzeti Színház művészét. A kitüntetéseket meleg szavak kíséretében nyújtotta át hétfőn F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A kitüntetettek nevében Sak Sándor és Kisfaludi Stróbl Zsigmond mondott köszönetet. A Magyar—Szovjet Baráti társaság jubileuma Június 9-én lesz huszonöt éve, hogy megalakult Magyarországon a Magyar— Szovjet Baráti Társaság. Az évforduló egybeesik a Szovjetunió köztársaságaiban megalakult Szovjet—Magyar Baráti Társaságok negyedszázados jubileumával. Ez alkalommal mindkét országban megünneplik az évfordulót. A szovjet szocialista köztársaságok Szovjet—Magyar Baráti Társaságai június 5-éntartják kongresszusukat Moszkvában. Ezen megjelennek a magyarországi társaság képviselői is. Ugyancsak várnak szovjet vendégeket a hazai országos ünnepségekre is. A MSZBT Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége június 5-én tartja jubileumi ünnepi ülését a nyíregyházi Bessenyei klubban. Részt vesznek rajta a szovjet kárpátontúli Szovjet—Magyar Baráti Társaság képviselői, valamennyi megyei társadalmi és tömegszervezet képviselője. Részt vesz az ünnepi emlékülésen a megyei mozgalom 29 legrégibb aktivistája is, akik itt kapják meg évtizedes társadalmi munkájuk emlékéül az aranykoszorús jelvény kitüntetést. Az ünnepi ülés után megkoszorúzzák a résztvevők a Felszabadulás téren a Szovjet hősi emlékművet, majd barátsági nagygyűlésen vesznek részt. A megye más részein is lesznek emlékülések. Ezeken kapják meg jubileumi okleveleiket azok az aktivisták és szocialista brigádok, melyek évek óta szorgalmasan segítik a társaság munkájét, a két szomszéd nép barátságát.