Kelet-Magyarország, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

t­e&3df A­ülpolitikai összefoglaló áli Pravda-eikk Thai föld kambodzsai beavatko­zásáról Mindig is a washingtoni állítások és a valóság éles kontrasztja jellemezte az Egyesült Államok ázsiai po­litikáját, de ez a nem ép­pen haladó hagyomány talán soha nem oltott olyan gro­teszk formát, mint napjaink­ban. A Fehér Ház, a State Department, sőt a Pentagon is minden fórumot annak hangoztatására igyekszik fel­használni, hogy az USA cél­ja változatlanul a délkelet­ázsiai deszkaláció, vagyis"az ottani háború fokozatos ,,le­építése" — ugyanakkor az amerikai vezetés a térség újabb országait rántja bele e közvetlen hadműveletekbe. Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa után ezúttal Thaiföldről van szó. Félre­értés ne essék: Washington a szándékainak nagyon is megfelelő bangkoki kabine­tet eddig is folyamatosan felhasználta indokínai akci­óinak katonai és politikai támogatására. Az ú­j fejle­mény annak a deklarált be­ismerése, hogy Thaiföld ..ön­kénteseket” ,küld Kambod­zsába. „Bangkok kormány­körei — állapítja meg a Pravda — az amerikai im­perializmus járszalagján ha­ladva mindjobban bele­­rántják az országot .Was­hington veszélyes indokínai kalandjába.” Az SZKP központi lapja, amely figyelemre méltó cik­ket szentel a thaiföldi fejle­­ményeknek, az általános po­litikai tanulságok levonásán túl érdekes, a nemzetközi közvélemény előtt kevéssé ismert tényekről számol be A Pravda emlékeztet arra, hogy thaiföldi csapatok egy­szer már behatoltak Kam­bodzsába. Ez a negyvenes években történt, a fasiszta Japán segítségével. Mint a lap érzékelteti: a bangkoki politikusokban és tábornokokban valószínűleg bizonyos nosztalgiát keltenek ezek az idők. Ezúttal sem haboztak, hogy egy idegen, imperialista hatalom segít­ségével behatoljanak Kam­bodzsába és megpróbáljanak megszerezni olyan területe­ket amelyekhez semmi kö­zük. A hasonlatok mindig sán­títanak, a történelemben szin­te nincs két egyforma szitu­áció. Nekünk, magyaroknak a Thai­öldon követett ameri­kai politika mégis óhatatlanul bizonyos em­lékeket idéz. Mi tud­juk, milyen az, amikor egy imperialista hatalom területi ígéretekkel rablóháborúba rántja egy kis ország anak­ronisztikus uralkodó osztá­lyát. .. KH­ET-MAGYARORSZÁG Eddig 33 millió forint gyűlt össze az árvízkárosultak számláján Hogyan továbbítják Mint ismeretes, az OTP- nél számlát nyitottak, amely­re magánszemélyek, vállala­ti kollektívák befizethetik az árvízkárosultak javára fel­ajánlott összegeket. A Pénzügyminisztérium­ban elmondották az MTI munkatársának- hogy az em­lített számlán összegyűlt pénzt többféle formában, de mindenképpen az árvízkáro­sultak segélyezésére, tehát olyan támogatásra használ­ják fel, amit nem kell visz­­szafizetniök. Visszatéríten­dő hiteleket ugyanis nem a segélyezési számláról, hanem normál hitelkeretből nyújt az Országos Takarékpénztár, természetesen előnyben ré­szesítve az árvízkárosulta­kat. A közületi, vállalati károk helyrehozására sem használ­ják fel a lakosság­ gyűjtését. E célra a Magyar Nemzeti Bankban külön számlát nyi­tottak, amelyen kizárólag a vállalati fejlesztési alapból felajánlott összegeket veze­tik. A lakosság gyűjtéséből jú­nius 1-ig 33 millió forint gyűlt össze az OTP-segély­­számlán, ebből azonban egyelőre még nem hívott le egyetlen forintot sem a Ma­gyar Vöröskereszt. A helyi tanácsokat ugyanis felhatal­mazták arra, hogy előleg­képpen nyújtsanak gyorsse­gélyt, mint ismeretes, sze­mélyenként 500, családonként maximálisan 3000 forintot. Ily módon már akkor is se­gíteni tudták a bajba jutot­takat, amikor az OTP-szám­ a befolyt összegeket?­ jára még csak az első befi­zetések futottak be. A helyi tanácsok a megyei tanácstól kaptak erre a célra pénzt, s az a Vöröskereszt-számláról adja vissza ezt az összeget. A gyorssegélyen kívül je­lentősebb összegű támogatást is kapnak a rászorulók. Az árvíz sújtotta községekben a tanácsok és a társadalmi szervek képviselőiből bizott­ságok alakultak, amelyek egyedileg mérik fel, hogy miit milyen kár­ért, milyen tá­mogatásra van szüksége. A teljes kárt természetesen tár­sadalmi segítséggel sem tud­ják pótolni, „arra azonban mód lesz, hogy adott eset­ben 10 000—15 000 forintos támogatást kapjanak azok, akiknek elpusztultak leg­szükségesebb ingóságaik, bú­toraik, tönkrement a lakhe­lyük, stb. Külön vizsgálják az öregek helyzetét, akiket szükség szerint korábban fel­vett OTP-hiteleik visszafize­tésének elengedésével is se­gítenek. A támogatás mértéke ter­mészetesen attól függ, hogy a társadalom mennyivel já­rul hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Az 1965-ös árvíz idején 100 millió fo­rintot ajánlott fel a lakosság a károsultaknak, a mostani árvíz a jelek szerint még nagyobb áldozatkészségre sarkallta a lakosságot.. Az OTP-számla gyarapodásá­nak üteméből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az orszá­gos gyűjtés eredménye lé­nyegesen nagyobb lesz, mint 1965-ben. tekiety ab írta: Cs. Horváth Tibor Rajzolta: Sebők Imre FELUQAt EG­Y GÉPPISZTOL­Y- ■ ■ NEHAN­Y RE­­­VOLVER LÖVÉS A FELELSZ... AZZEN ODA­­BENJ VALAKI tOMPA PUFFANÁSSAL VEGIG~ TIITO. június . Fock Jenő Belgrádban (Folytatás az 1. oldalról) Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. A magyar vendégeket a szabad­kai állomáson Nagy Ferenc, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács (kormány) tagja, a magyar—jugoszláv ga­zda­sági egy­ü­­tt­működés­i bizottság jugoszláv tagozatá­nak elnöke, dr. Dejan Kosz­­tics, a külügyminisztérium protokollosztályának vezető­je, Bagi Károly. a Szabad­kai­­Városi Tanács elnöke, Antun■ Milodanovics-Dela a JKSZ szabadkai Bizottságá­nak titkára és Antun Kopi­­lovics, a Szocialista Szövet­ség (népfront) szabadkai vá­lasztmányának elnöke üdvö­­­zölte. Fock Jenő kíséretéhez Sza­badkán csatlakozott Marjai József belgrádi magyar nagykövet. A magyar miniszterelnök kü­lönvonata néhány perces várakozás után továbbindult Belgrád felé, ahová délután érkezett meg. A jugoszláv főváros top­­csideti pályaudvarán a ma­gyar vendégeket Mitja Ribi­csics, a Jugoszláv Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács (kor­mány) elnöke és felsége, Mirko Tepavac külügymi­niszter és felesége, Dragutin F­­arami­ja, a Horvát Szo­cialista Köztársaság Sza­bóra végrehajtó tanácsának (kormányának) elnöke. Mi­­lenko Bojamics, a Szerb Szo­cialista Köztársaság­­ végre­hajtó tanácsának (kormá­nyának) elnöke. Branko Pesics, a Belgrádi Városi Tanács elnöke. Mu­hamed Vadzsic­s külkereskedelmi mi-­ niszter. Lojze Skok, a tájé­koztatási miniszter első he­lyettese. Vlaska Petrics, kül­ügyminiszter-helyettes. Ka­szán Siljek gazdasági mi­niszterhelyettes. Mil­or­ad Jankovics altábornagy és más vezető személyiségek fo­gadták. Jock Jenő a pályaudvaron rövid nyilatkozatot adott a belgrádi.,yrádiónak, „gy. televí­ziónak. ..... — Nagy örömmel tettem eleget, feleségemmel és mun­katársaimmal együtt, a­­jugo­­szláv kormány, Ribicsics elv­társ meghívásának. Megra­gadom az alkalmat, hogy a magyar kormány, pártunk és népünk nevében kifejezzem jókívánságaimat a baráti, testvér­i jugoszláv népnek. Külön örömmel üdvözlöm Belgrád lakosait — mondot­ta. A szívélyes­­ fogadtatás után Fock Jenő és kísérete szálláshelyére hajtatott, majd a magyar kormány el­nöke Belgrádtól 20 kilomé­terre, az Avatan megkoszo­rúzta a világhírű jugoszláv szobrászművész, Ivan Mosk­­­ovics mesteri alkotását, az ismeretlen katona­­ sírját. Az 53­9 méter magasan fekevő emlékmű meredek lépcsőso­rának alján a jugoszláv néphadsereg díszszázada kö­szöntötte a­ magyar kor­mány elnökét. Fock Jenő —­ a magyar és a jugoszláv Himnusz elhangzása után — elhelyezte a kegyelet, virá­gait a síron. A jugoszláv kormány új­belgrádi palotájában késő délután megkezdődtek a­ hi­vatalos magyar—jugoszláv tárgyalások. A megbeszélése­ken magyar részről részt vesznek: Fock Jenő, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, , Bíró József k­ü­l­keresk­edel­mi mi­n­i­szter, Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettese, Gyenes András kül­ügyminiszter-helyettes, Mar­jai József, a Magyar Nép­­köztársaság jugoszláviai­­nagykövete és Vár­konyi Pé­ter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A jugoszláv küldöttség tagjai: Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (kormány) elnöke. Dra­gutin Haramija, a Horvát Szocialista Köztársaság Sza­bóra végrehajtó tanácsának (kormányának) elnöke. Nagy Ferenc, a­­Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagja, Muha­­med Hadzsics, külkereskedel­mi miniszter, Géza Tikvicki, Jugoszlávia magyarországi nagykövete, Lojze Skok, a tájékoztatási miniszter első helyettese, Jaksa Petrics külügyminiszter-helyettes, és Haszan Siljak gazdasági m­i­niszterhelyettes A keddi tárgyalásokon megállapodtak a munka­rendben, abban, hogy kölcsö­nösen tájékoztatják egymást országaik helyzetéről. Meg­tárgyalják a kétoldalú kap­csolatok állását, továbbfej­lesztésük lehetőségeit. Esz­mecserét folytatnak a mind­két országot kölcsönösen ér­deklő nemzetközi kérdések­ről. Az első tárgyalási napon Mit­ia Ribicsics jugoszláv kormányfő tájékoztatást adott Jugoszlávia belső fej­lődéséről. Fock Jenő tájékoztatta Mitja Ribicsicset­ a szocia­lista építőmunkában elért eredményeinkről, a gazdasá­gi reform eddigi pozitív ha­tásairól, a szocialista terv­­gazdálkodás hatékonyabbá válásáról, további terveink­ről. Miniszterelnökünk el­mondotta, hogy Magyaror­szágon a belpolitikai helyzet nyugodt, kiegyensúlyozott. A délutáni tárgyalások be­fejeztével Mitja Ribicsics jugoszláv kormányfő és fe­lesége vacsorát adott Fock Jenő és felesége tiszteletére. A vacsorán Mitja Ribicsics és Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. Szerdán Tito jugoszláv köztársasági elnök Belgrád­ban fogadja Fock Jenőt. Brezsnyev—Kliszko találkozó Moszkva (MTI): Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden fogadta Zénon Kiiszkót, a T­EMP Politikai Bizottságának tag­ját, Központi Bizottságának titkárát, aki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról hazatérő lengyel parlamenti küldött­ség élén érkezett Moszkvába. Brezsnyev és Kliszko meg- bbeszélést­ folytatott a Szv­­jetunió és Lengyelország testvéri együttműködésének további ferjesztéséről, vala­mint egyes nemzetközi prob­lémákról. A találkozót meleg, baráti légkör jellemezte. Zénan Kliszko és az általa vezetett parlamenti küldött­ség kedden Moszkvából Var­sóba utazott. G Gromikót fogadta Pompidou Párizs (MTI). Gromiko szovjet külügymi­niszter, miután elhagyta az Elysée-palotát, ahol megbe­szélést folytatott Pompidou francia köztársasági elnök­kel, a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a megbe­szélés igen baráti légkörben folyt és véleménye szerint rendkívül érdekes volt. — Megvitattuk a Szovjet­unió és Franciaország kétol­dalú kapcsolatainak kérdése­it, valamint néhány mindkét országot érintő nemzetközi problémát. A megbeszélés igen hasznos volt — jelen­tette ki Gromiko. A szovjet kormány nevé­ben Gromiko megelégedését juttatta kifejezésre azzal összefüggésben, hogy Pom­pidou francia köztársasági elnök látogatást tesz a Szov­jetunióban.

Next