Kelet-Magyarország, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
XXVII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Új kengerünk Az idei aratás nem olyan, mint előre terveztük. Több mint 20 ezer hold búzavetést semmisített meg az árvíz Szabolcs-Szatmárban. A géberjéni Győzelem Tsz elnöke elérzékenyülten mondta május végén: az egyéb nagy kár után nem maradt csupán 10 holdnyi búzánk. Másutt pedig még ennyi sem. Feltehetően mintegy 3000 vagonnal kevesebb búzát aratunk most a megyében, mint rendes körülmények között várni lehetett. (De rozsból, árpából is számottevő a veszteség.) Az árvizes területekről kombájnokat ajánlottak más helyekre, hogy az új kenyér dolgában mégse maradjanak tétlenek. Főleg olyan helyekre küldték ezeket a kombájnokat, ahonnan, mint patronáns gazdaságtól más egyéb segítést kapnak viszonzásul. Az aratás, az új kenyérért való munka nem könnyű. Amikor megvan a megfelelő érési állapot, hozzálátnak egy-egy tábla kalászos letakarításához, eső állít meg mindent, mint július 15-től négy napon át. Közben lágyul a talaj, avasodik a kalász tokja, nehezül a szalma. A szó szoros értelmében a lehető legjobban kell kihasználni minden alkalmas órát, percet. Indokolt az olyan elhatározás, hogy ha jó az idő, vasárnap is végzik az aratást. Soha nem „adta magát” könnyen a kenyér. Az érte való tennivalót nem hiába tartja a közvélemény a nyár legnagyobb munkájának. Most időben is kitolódott a gabona érése. Betakarítása — mint már említettük — sem zavarmentes. Nagyecseden a Rákóczi Tsz vezetősége úgy döntött: kézzel is segíteni kell az aratást. Elővenni a nyeles kaszát, a fenőkövet, s kötelet csinálni a kévéknek. Ugyanis a lápon a szeles esőzések nagyon összekuszáltak, megfektették a gabonát, s a gyom nagy erővel tört fel benne. A gép az ilyen helyeken nehezen boldogul, veszélyeztetett a működése. A kézi erő, ha kiáll a tagság, nagy segítséget jelent. Körülbelül fele eredménynél tart ez idő szerint a megyében az aratás. Jó szervezés, kemény helytállás kell teljes sikerű befejezéséhez. A megmaradt vetések jó közepesek. Sőt, egyes gazdaságokban „kiugró” eredményekkel számolnak. A gabonafelvásárló vállalat értékelése szerint a felvásárlásnál a múlt évhez képest nagy csökkenés nem lesz. Ez mindenképpen nyugtató, csökkenti a gondokat. Az árvizes kritikus napok és éjszakák ellenére is aratunk. Lesz új kenyerünk. Asztalos Bálint Tudnunk kell Rövid, tárgyilagos közleményt adott ki pártunk Központi Bizottsága a napokban befejeződött kétnapos, kibővített üléséről. A párt, miként egére tevékenységében, most, a X. kongresszusra tett előkészületei során is nagy gondot fordít az egész társadalommal, az egész néppel kiépített szoros kapcsolataira, és minden jelentős lépését a közvélemény jó ismeretében, azt folyamatosan és híven tájékoztatva kívánja továbbra is megtenni. A Központi Bizottság ülésének napirendjén ugyanis — a nemzetközi helyzet legfontosabb tényezőiről adott tájékoztatón és a következő, IV. ötéves terv irányelveinek megvitatásán túlmenően — a november 23-ra összehívott X. pártkongresszus politikai és szervezeti előkészítése is szerepelt. E kérdésekről Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára tett előterjesztést. Mint a közleményből már ismeretes, a kongresszusi irányelveket megvitatás céljából nem csupán a pártszervezeteknek bocsátják rendelkezésére, hanem felkérik a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a szövetkezetek, a nők, az ifjúsági szervezet és a Tudományos Akadémia vezető testületeit, tárgyalják meg az irányelveket és véleményüket ismertessék a Központi Bizottsággal. Aki alaposan ismeri a pártnak az utóbbi évek során született jelentős társadalmi, gazdasági vagy kulturális jellegű kezdeményezéseit — akár a legfontosabb szociális kérdésekkel, így a lakáskérdéssel kapcsolatos fontos elhatárolásait, tudomány-, vagy kultúrpolitikai lépéseit, vagy éppen aó gazdasági élet egészét felölelő mechanizmusreform megalapozását — az mit akarunk azt is tudja, hogy mindezek a dolgozó tömegekkel és a kérdésben illetékes társadalmi és szakmai szervezetekkel kiépített szoros munka- és véleménykapcsolatban születtek, bontakoztak ki. Az elhatározást és a végrehajtást egyaránt a demokratizmus jellemzi. A Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény jelzi, hogy megvitatták és elfogadták az 1971-ben esedékes,következő ötéves népgazdasági terv irányelveit. Az Országos Tervhivatal vezetői néhány héttel ezelőtt már ismertették a sajtó munkatársaival a terv előkészületeit és a munkálatok jelenlegi állását, így a tudósításokból széles körben ismertek a gazdaságunk fejlesztésére és ezzel összefüggésben az életszínvonal emelésére elhatározott legfontosabb lépések, adatok, tények. A tervek, elképzelések ilyen módszerű nyilvánosságra hozása és alakítása, valamenynyiünk jövőjének előrevetítése segít jó légkört teremteni az országban, a közéletben, az egyes munkahelyeken is, ahol céljaink gyakorlatilag megvalósulnak. A pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny — amely az árvíz pusztításai láttán azzal az elhatározással bővült, hogy közös erővel kíséreljük meg a tervezettet meghaladóan, egy százalékkal növelni az évi nemzeti jövedelmet — minden bizonnyal további lendületet nyer a következő hetekben, hónapokban. Mert terveinkről beszélni és megvalósításukért dolgozni, küzdeni, aligha választható el egymástól. Az egyik feltételezi a másikat. Tudnunk kell, hogy mit akarunk. És minél jobban tudjuk, annál többet érhetünk el. HÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK, 1970. JÚLIUS 22. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL» Milicisták a Szamosközben (3. oldal) Szélmalomharc nyolc éven át Gépíró kisasszonyok (4. oldal) (5. oldal) öreg fiúk csapata alakult (7. oldal) Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, Czinege Lajos és dr Csanádi György miniszterek látogatása megyénkben Az MTI kedden délelőtt Záhonyba érkezett Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint több minisztérium vezető beosztású képviselői. A helikopterből kiszálló vendégeket dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára és dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke köszöntötték. A vendégek Záhony vasútállomás fogadótermébe hajtattak, ahol Szegedi Nándor, a MÁV debreceni igazgatóságának vezetője köszöntötte a vendégeket, majd beszámolt Záhony térség fejlődéséről, gondjairól. Többek között elmondta az igazgatóság vezetője, hogy Záhony 25 évvel ezelőtt egy kis falusi állomás volt, ahol négy sínpáron bonyolították a határforgalmat. Ma többszáz négyzetkilométert tesz ki az a sínpárokkal behálózott terület, ahol a körzetben az átrakást végzik. Záhony Európa legnagyobb szárazföldi áruforgalmi gócpontja és olyan határállomás, ahol két különböző nyomtávú vasútvonal találkozik, tehát a vagonokat továbbfuttatni nem lehet. Záhony-körzet fejlesztése négy szakaszban történik, most a harmadik végrehajtásán dolgoznak. Ez a program 1972- re fejeződik be, de 1971-ben már elkezdik a negyedik szakaszt is. A nagy fejlesztés mellett is a szállítási igényekkel nehezen tart lépést Záhony. Szinte állandóan több száz olyan vagon áll kirakatlanul, ami szovjet árut, nyersanyagot hoz belföldi célra, vagy tranzitként. Annak ellenére, hogy 5600 munkást foglalkoztat a körzet, jelentős a munkaerőhiány. Ez a gond úgy is jelentkezik, hogy egyre súlyosabb az a rubelösszeg, amit kocsiállásért ki kell fizetni. A beszámoló meghallgatása után az átrakóhelyek megtekintésére indultak a vendégek. Az általános rendet, fegyelmet és egyes helyeken a sajátos gépesítési, mechanizálási eljárásokat nagy elismeréssel szemlélték a kormány tagjai. Például az eperjeskei új átrakón vezérlőasztalról rendezik a kocsikat. A vagonok fotócellás mérlegen futnak át és gép kartonoz minden kocsit, a dátumot (amikor átfutott percre, a súlyát, a benne lévő árut és így tovább. Egyetlen fehér köpenyes aszszony 300 vagont mér, számláz így le egy műszakban. Ez a jövő, de nem ez a helyzet az átrakás nagyobbik részén. Például a farönkátrakás most is kézi erővel történik. Nagy gond a műtrágyák, cement és vegyi anyagok átrakása, ami ömlesztve érkezik. A szemle után már inkább a gondokról esett szó. Javasolta Tímár elvtárs, hogy hívják meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium szakembereit és konstruáljanak valami egyszerű gépeket az átrakás könnyítésére, mert ez a probléma több, mint munkaerőgond, s népgazdasági fontosságán túl szociális kérdés is, nem mindegy, hogy itt kézzel, vagy géppel rakodnak. A megye vezetői elmondták: a munkaerőhiány megszüntethető, ha a nagy beruházással együtt a szociális létesítmények is megépülnek és beszerzik azokat a gépeket, amivel a munkát meg lehet könnyíteni. Többek között megfelelő munkásszállásokra lenne szükség. Igen alacsony szintű Záhony kereskedelmi ellátottsága, úgy élelmiszerben, mint iparcikkben. Rossz a zöldség-gyümölcsellátás is. Kevés a lakás és az iskola. Kellene Záhonyba egy középiskola. A kormány elnökhelvette■ fe-, a- szakminisztériumok , jelenlévő’ képviselőinek felhívta a figyelmét az itteni problémák kiemelt szintű kezelésére. Elmondta, hogy a kormányban, de a Gazdasági Bizottságban is szóvá teszi a záhonyi gondokat és bizonyos segítségre számíthatnak is. Máról holnapra nem fog minden megoldódni, de Záhony fontosságát tekintve az eddiginél több támogatást fognak kapni kommunális, szociális és kulturális téren is. A záhonyi tanácskozás után a vendégek, a megye vezetőinek kíséretében Fehérgyarmatra utaztak, ahol az árvíz sújtotta terület helyreállítási problémáiról tanácskoztak, majd ellátogattak a jánkmajtisi építőtáborba. A késő délutáni órákban visszautaztak Budapestre. A képen balról Tímár Mátyás, dr. Tar Imre, dr. Csanádi György, Szegedi Nándor és Czinege Lajos a záhonyi csomóponton. Elek Emil felvétele jelenti KGST VB-ülésszak Kedden Moszkvában Gheorghe Radulescu román miniszterelnök-helyettes elnökletével megkezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 48. ülésszaka. Aczél György hazaérkezett Prágából Kedden hazaérkezett Prágából Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki Csehszlovákia Kommunista Párja Központi Bizottságának meghívására rövid látogatást tett Prágában, ahol baráti eszmecserét folytatott a CSKP vezetőivel. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Sándor József, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője, valamint F. Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Kállai Gyula fogadta Romes Csandrát . Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke kedden fogadta a hazánkban tartózkod Romes Csandra hindu politikust, a Béke-világtanács főtitkárát. Kállai Gyula kifejtette véleményét a béke-világi mozgalom jelenlegi szakaszának legfontosabb tennivalóiról, s egyetértett Romes Csandra főtitkárral abban, hogy további erőfeszítésekre van szükség az egyes nemzeti békemozgalmak és a nemzetközi békeharc közös tennivalóinak összehangolása tekintetében. Mindketten hangsúlyozták mennyire lényeges a békemozgalom legkülönbözőbb erőit az európai biztonság, a közel-keleti feszültség és az indokínai háború napjainkban oly fontos problémáira irányítani. A találkozón a résztvevők megállapodtak a magyar nemzeti békemozgalom és a béke-világmozgalom további együttműködésének számos részletkérdésében is. Újjáépítésre, helyreállításra Eddig 430 millió forint hitelt nyújtott az OTP Az Országos Takarékpénztár megyénkbeli dolgozói végleg „utolérték magukat” a kölcsönkérelmek elintézésében és az árvízkárt szenvedettek kárainak kifizetése munkájában. A hét elejéig 3314 kölcsönsegélyt nyújtottak be az árvízkárosultak és ebből 3197 kölcsönszámlát már meg is nyitottak az ügyintézők. A maradék esetek is olyan bonyolult okok miatt késlekednek, mint például, hogy apa és fia is kölcsönt kért ugyanannak a háznak az újjáépítéséhez, vagy időközben meggondolták magukat és másik típusú terv szerint kérik az építést. Az OTP saját beruházásban és ügyintézésben eddig 1204 kölcsönkérelmet kapott a kijelölt községekben. Valamennyi hitelt meg is nyitották. Az újjáépítéshez és helyreállításhoz nyújtott hitelek összege e hét elejéig a Szabolcs-Szatmár megyei OTP intézésében 430 millió forint. Az elmúlt hét szombatjáig 27 községben 2201 árvízkárosultnak fizettek ki ingókársegélyt összesen 25 millió forint értékben. E hét elejére a községek száma, ahol ingókárt fizetnek, 29-re, a segélyezett családok száma 2815- re és a segélyfizetésre szánt összeg 32 millió forintra nőtt.