Kelet-Magyarország, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Új kengerünk Az idei aratás nem olyan, mint előre terveztük. Több mint 20 ezer hold búzavetést semmisített meg az árvíz Szabolcs-Szatmárban. A gé­­berjéni Győzelem Tsz elnö­ke elérzékenyülten mondta május végén: az egyéb nagy kár után nem maradt csu­pán 10 holdnyi búzánk. Má­sutt pedig még ennyi sem. Feltehetően mintegy 3000 vagonnal kevesebb búzát aratunk most a megyében, mint rendes körülmények kö­zött várni lehetett. (De rozs­ból, árpából is számottevő a veszteség.) Az árvizes területekről kombájnokat ajánlottak más helyekre, hogy az új kenyér dolgában mégse maradjanak tétlenek. Főleg olyan helyek­re küldték ezeket a kombáj­nokat, ahonnan, mint patro­­náns gazdaságtól más egyéb segítést kapnak viszonzásul. Az aratás, az új kenyérért való munka nem könnyű. Amikor megvan a megfelelő érési állapot, hozzálátnak egy-egy tábla kalászos leta­­karításához, eső állít meg mindent, mint július 15-től négy napon át. Közben lá­gyul a talaj, avasodik a ka­lász tokja, nehezül a szal­ma. A szó szoros értelmében a lehető legjobban kell ki­használni minden alkalmas órát, percet. Indokolt az olyan elhatározás, hogy ha jó az idő, vasárnap is vég­zik az aratást. Soha nem „adta magát” könnyen a kenyér. Az érte való tennivalót nem hiába tartja a közvélemény a nyár legnagyobb munkájának. Most időben is kitolódott a gabona érése. Betakarítása — mint már említettük — sem zavarmentes. Nagy­­ecseden a Rákóczi Tsz veze­tősége úgy döntött: kézzel is segíteni kell az aratást. Elő­venni a nyeles kaszát, a fe­nőkövet, s kötelet csinálni a kévéknek. Ugyanis a lápon a szeles esőzések nagyon összekuszáltak, megfektették a gabonát, s a gyom nagy erővel tört fel benne. A gép az ilyen helyeken nehezen boldogul, veszélyeztetett a működése. A kézi erő, ha ki­áll a tagság, nagy segítséget jelent. Körülbelül fele eredmény­nél tart ez idő szerint a megyében az aratás. Jó szer­vezés, kemény helytállás kell teljes sikerű befejezéséhez. A megmaradt vetések jó kö­zepesek. Sőt, egyes gazdasá­gokban „kiugró” eredmé­nyekkel számolnak. A gabo­nafelvásárló vállalat értéke­lése szerint a felvásárlásnál a múlt évhez képest nagy csökkenés nem lesz. Ez mindenképpen nyugtató, csökkenti a gondokat. Az árvizes kritikus napok és éjszakák ellenére is ara­tunk. Lesz új kenyerünk. Asztalos Bálint Tudnunk kell Rövid, tárgyilagos közle­ményt adott ki pártunk Köz­ponti Bizottsága a napokban befejeződött kétnapos, kibő­vített üléséről. A párt, mi­ként egére tevékenységében, most, a X. kongresszusra tett előkészületei során is nagy gondot fordít az egész társa­dalommal, az egész néppel kiépített szoros kapcsolataira, és minden jelentős lépését a közvélemény jó ismeretében, azt folyamatosan és híven tá­jékoztatva kívánja továbbra is megtenni. A Központi Bizottság ülé­sének napirendjén ugyanis — a nemzetközi helyzet legfon­tosabb tényezőiről adott tájé­koztatón és a következő, IV. ötéves terv irányelveinek megvitatásán túlmenően — a november 23-ra összehívott X. pártkongresszus politikai és szervezeti előkészítése is szerepelt. E kérdésekről Ká­dár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára tett elő­terjesztést. Mint a közle­­ményből már ismeretes, a kongresszusi irányelveket megvitatás céljából nem csu­pán a pártszervezeteknek bo­csátják rendelkezésére, ha­nem felkérik a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a szövetkezetek, a nők, az if­júsági szervezet és a Tudo­mányos Akadémia vezető tes­tületeit, tárgyalják meg az irányelveket és véleményüket ismertessék a Központi Bi­zottsággal. Aki alaposan ismeri a pártnak az utóbbi évek során született jelentős társadalmi, gazdasági vagy kulturális jel­legű kezdeményezéseit — akár a legfontosabb szociális kérdésekkel, így a lakáskér­déssel kapcsolatos fontos el­határolásait, tudomány-, vagy kultúrpolitikai lépéseit, vagy éppen aó gazdasági élet egé­szét felölelő mechanizmus­reform megalapozását — az mit akarunk azt is tudja, hogy mindezek a dolgozó tömegekkel és a kérdésben illetékes társadal­mi és szakmai szervezetekkel kiépített szoros munka- és véleménykapcsolatban szü­lettek, bontakoztak ki. Az el­határozást és a végrehajtást egyaránt a demokratizmus jellemzi. A Központi Bizottság ülésé­ről kiadott közlemény jelzi, hogy megvitatták és elfogad­ták az 1971-ben esedékes,kö­­vetkező ötéves népgazdasági terv irányelveit. Az Országos Tervhivatal vezetői néhány héttel ezelőtt már ismertet­ték a sajtó munkatársaival a terv előkészületeit és a mun­kálatok jelenlegi állását, így a tudósításokból széles kör­ben ismertek a gazdaságunk fejlesztésére és ezzel összefüg­gésben az életszínvonal eme­lésére elhatározott legfonto­sabb lépések, adatok, tények. A tervek, elképzelések ilyen módszerű nyilvánosságra ho­zása és alakítása, valameny­­nyiünk jövőjének előrevetíté­se segít jó légkört teremteni az országban, a közéletben, az egyes munkahelyeken is, ahol céljaink gyakorlatilag megvalósulnak. A pártkongresszus tisztele­tére kezdeményezett szocialis­ta munkaverseny — amely az árvíz pusztításai láttán azzal az elhatározással bővült, hogy közös erővel kíséreljük meg a tervezettet meghaladóan, egy százalékkal növelni az évi nemzeti jövedelmet — minden bizonnyal további lendületet nyer a következő hetekben, hónapokban. Mert terveinkről beszélni és meg­valósításukért dolgozni, küz­deni, aligha választható el egymástól. Az egyik feltéte­lezi a másikat. Tudnunk kell, hogy mit akarunk. És minél jobban tudjuk, annál többet érhetünk el. HÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK, 1970. JÚLIUS 22. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL» Milicisták a Szamosközben (3. oldal) Szélmalomharc nyolc éven át Gépíró kisasszonyok (4. oldal) (5. oldal) öreg fiúk csapata alakult (7. oldal) Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, Czinege Lajos és dr Csanádi György miniszterek látogatása megyénkben Az MTI kedden délelőtt Záhonyba érkezett Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes, Czi­nege Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttag­ja, honvédelmi minisz­ter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, va­lamint több minisztérium vezető beosztású képviselői. A helikopterből kiszálló vendégeket dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titká­ra és dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke kö­szöntötték. A vendégek Zá­hony vasútállomás fogadó­termébe hajtattak, ahol Szegedi Nándor, a MÁV debreceni igazgatóságának vezetője köszöntötte a ven­dégeket, majd beszámolt Zá­­hony­ térség fejlődéséről, gondjairól. Többek között elmondta az igazgatóság vezetője, hogy Záhony 25 évvel ezelőtt egy kis falusi állomás volt, ahol négy sínpáron bonyolították a határforgalmat. Ma több­száz négyzetkilométert tesz ki az a sínpárokkal beháló­zott terület, ahol a körzet­ben az átrakást végzik. Zá­hony Európa legnagyobb szá­razföldi áruforgalmi góc­pontja és olyan határállo­más, ahol két különböző nyomtávú vasútvonal talál­kozik, tehát a vagonokat to­vábbfuttatni nem lehet. Zá­­hony-körzet fejlesztése négy szakaszban történik, most a harmadik végrehajtásán dol­goznak. Ez a program 1972- re fejeződik be, de 1971-ben már elkezdik a negyedik sza­kaszt is. A nagy fejlesztés mellett is a szállítási igényekkel ne­hezen tart lépést Záhony. Szinte állandóan több száz olyan vagon áll kirakatlanul, ami szovjet árut, nyersanya­got hoz belföldi célra, vagy tranzitként. Annak ellenére, hogy 5600 munkást foglal­koztat a körzet, jelentős a munkaerőhiány. Ez a gond úgy is jelentkezik, hogy egy­re súlyosabb az a rubel­összeg, amit kocsiállásért ki kell fizetni. A beszámoló­­ meghallgatá­sa­ után az átrakóhelyek meg­tekintésére indultak a ven­dégek. Az általános rendet, fegyelmet és egyes helyeken a sajátos gépesítési, mecha­­nizálási eljárásokat nagy el­ismeréssel szemlélték a kor­mány tagjai. Például az eperjeskei új átrakón vezér­lőasztalról rendezik a kocsi­kat. A vagonok fotócellás mérlegen futnak át és gép kartonoz minden kocsit, a dátumot (amikor átfutott­ percre, a súlyát, a benne lé­vő árut és így tovább. Egyetlen fehér köpenyes asz­­szony 300 vagont mér, szám­láz így le egy műszakban. Ez a jövő, de nem ez a helyzet az átrakás nagyob­bik részén. Például a farönk­­átrakás most is kézi erővel történik. Nagy gond a mű­trágyák, cement és vegyi anyagok átrakása, ami öm­lesztve érkezik. A szemle után már inkább a gondokról esett szó. Java­solta Tímár elvtárs, hogy hívják meg a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium szakem­bereit és konstruáljanak va­lami egyszerű gépeket az átrakás könnyítésére, mert ez a probléma több, mint mun­kaerőgond, s népgazdasági fontosságán túl szociális kér­dés is, nem mindegy, hogy itt kézzel, vagy géppel ra­kodnak. A megye vezetői el­­mondták: a munkaerőhiány megszüntethető, ha a nagy beruházással együtt a szo­ciális létesítmények is meg­épülnek és beszerzik azokat a gépeket, amivel a munkát meg lehet könnyíteni. Töb­bek között megfelelő mun­kásszállásokra lenne szükség. Igen alacsony szintű Záhony kereskedelmi ellátottsága, úgy élelmiszerben, mint iparcikkben. Rossz a zöld­ség-gyümölcsellátás is. Ke­vés a lakás és az iskola. Kellene Záhonyba egy kö­zépiskola. A kormány elnökhelvette­­■ fe-, a-­ szakminisztériumok , je­lenlévő’ képviselőinek felhív­ta a figyelmét az itteni problémák kiemelt szintű ke­zelésére. Elmondta, hogy a kormányban, de a Gazdasági Bizottságban is szóvá teszi a záhonyi gondokat és bizonyos segítségre számíthatnak is. Máról holnapra nem fog minden megoldódni, de Zá­hony fontosságát tekintve az eddiginél több támogatást fognak kapni kommunális, szociális és kulturális téren is. A záhonyi tanácskozás után a vendégek, a megye vezetőinek kíséretében Fe­­­hérgyarmatra utaztak, ahol az árvíz sújtotta terület helyreállítási problémáiról tanácskoztak, majd elláto­gattak a jánkmajtisi építő­táborba. A késő délutáni órákban visszautaztak Buda­pestre. A képen balról Tímár Mátyás, dr. Tar Imre, dr. Csanádi György, Szegedi Nándor és Czinege Lajos a záhonyi csomóponton. Elek Emil felvétele jelenti KGST VB-ü­lésszak Kedden Moszkvában Ghe­­orghe Radulescu román mi­niszterelnök-helyettes elnök­letével megkezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizott­ságának 48. ülésszaka. Aczél György hazaérkezett Prágából Kedden hazaérkezett Prá­gából Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, aki Csehszlo­vákia Kommunista Pár­ja Központi Bizottságának meg­hívására rövid látogatást tett Prágában, ahol baráti esz­mecserét folytatott a CSKP vezetőivel. A Ferihegyi re­pülőtéren fogadására megje­lent Sándor József, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője, valamint F. Dvorsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövete. Kállai Gyula fogadta Romes Csandrát . Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke kedden fogadta a hazánkban tartózkod Ro­mes Csandra hindu poli­tikust, a Béke-világtanács főtitkárát. Kállai Gyula kifejtette vé­leményét a béke-világi mozga­­lom jelenlegi szakaszának legfontosabb tennivalóiról, s egyetértett Romes Csandra főtitkárral abban, hogy to­vábbi erőfeszítésekre van szükség az egyes nemzeti bé­kemozgalmak és a nemzet­közi békeharc közös tenni­valóinak összehangolása te­kintetében. Mindketten hangsúlyozták mennyire lé­nyeges a békemozgalom legkülönbözőbb erőit az eu­rópai biztonság, a közel-kele­ti feszültség és az indokínai háború napjainkban oly fontos problémáira irányí­ta­ni. A találkozón a résztvevők megállapodtak a magyar nemzeti békemozgalom és a­ béke-világmozgalom további együttműködésének számos részletkérdésében is. Újjáépítésre, helyreállításra Eddig 430 millió forint hitelt nyújtott az OTP Az Országos Takarékpénz­tár megyénkbeli dolgozói vég­leg „utolérték magukat” a kölcsönkérelmek elintézésé­ben és az árvízkárt szenve­dettek kárainak kifizetése munkájában. A hét elejéig 3314 kölcsön­­segélyt nyújtottak be az ár­vízkárosultak és ebből 3197 kölcsönszámlát már meg is nyitottak az ügyintézők. A maradék esetek is olyan bo­nyolult okok miatt késleked­nek, mint például, hogy apa és fia is kölcsönt kért ugyan­annak a háznak az újjáépíté­séhez, vagy időközben meg­gondolták magukat és másik típusú terv szerint kérik az építést. Az OTP saját beruházásban és ügyintézésben eddig 1204 kölcsönkérelmet kapott a ki­jelölt községekben. Vala­mennyi hitelt meg is nyitot­ták. Az újjáépítéshez és hely­reállításhoz nyújtott hitelek összege e hét elejéig a Sza­bolcs-Szatmár megyei OTP intézésében 430 millió forint. Az elmúlt hét szombatjáig 27 községben 2201 árvízkáro­sultnak fizettek ki ingókárse­gélyt összesen 25 millió fo­rint értékben. E hét elejére a községek száma, ahol ingó­kárt fizetnek, 29-re, a segé­lyezett családok száma 2815- re és a segélyfizetésre szánt összeg 32 millió forintra nőtt.

Next