Kelet-Magyarország, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
ram KELET-MAGYARORSZÁG .............................. I. . II. - M|-1970. november 1 (Folytatás az 1. oldalról) form elveinek hatékonyabb érvényesítése, bátrabb, céltudatosabb alkalmazása, a gazdasági hatékonyság növelése, a munka szervezettségének javítása, s nem utolsósorban a felelős gondolkodás további erősítése. Ez utóbbi többek között igényli azt is, hogy a dolgozókat népszerű és közérthető formában rendszeresen kell tájékoztatni az adott üzem politikai, gazdasági, társadalmi jellegű problémáiról. Kedves elvtársak! Megyénket 1970-ben súlyos anyagi és erkölcsi károk érték. A normális mederben folyó építőmunkát súlyosan megzavarta a május 13-án kezdődött, rendkívül nagy károkat okozó Tisza—Szamos közi árvíz Az árvíz mintegy 86 községet érintett és 48 községből több mint 50 ezer embert kellett kimenteni, illetve kitelepíteni. 27 községet öntött el a szennyes áradat. A lakóházak és középületek ezrei dőltek romba, maguk alá temetve sok ezer ember egy életen át gyűjtött vagyonát Mintegy 130 ezer fdh. termő kultúrát tett tönkre, s nagy károk keletkeztek az állat- állományban is. Az árvíz okozta károk mintegy három és fél milliárd forintot tesznek ki. A megyei párt-végrehajtó bizottság még a veszély idején gondolt a jövőre: intézkedéseket tett az újjáépítési, helyreállítási feladatok megszervezésére. A kormányzat egyetértett végrehajtó bizottságunk olyan elképzelésével, hogy minden árvízi károsult újjáépülő lakásban november elejéig legalább egy szoba és konyha beköltözhető legyen. Nem kis feladat ez, de az a szervezett erő és lelkesedés, ami rendelkezésünkre állott, lényegében biztosítja ezt. November 10-re, 4150 lakás elkészül, közülük igen sok teljesen, s december közepéig az előírt készültségi foknak megfelelően a többi lakást is befejezik. Ez a tény újabb bizonyítéka szocialista rendszerünk alkotó erejének, a munkás-paraszt szövetség szilárdságának, a munkásosztály vezető szerepének, ifjúságunk igaz hazaszeretetének. Ezt a magas fórumot illetékesnek tartjuk arra, hogy nemcsak megyénk kommunistái, de megyéink valamennyi dolgozójának köszönetét tolmácsoljuk országunk társadalmának, pártunk Központi Bizottságának, kormányunknak. Tisztelt pártértekezlet! Megyénkben a pártszervek és a pártszervezetek gondos munkával készítették elő a vezetőségválasztó taggyűléseket, a küldöttértekezleteket. A taggyűlések tartalmi színvonalát emelte, hogy külön taggyűlésen értékelték az eddig végzett munkát, és a vezetőségválasztáskor a kongresszusi irányelveket vitatták meg. A párttagság nagyra értékelte, hogy a Központi Bizottság a kongresszusi irányelveket előzetesen vitára bocsátotta és alkalmat adott a párttagságnak, hogy véleményt mondjon a Központi Bizottság politikai irányvonaláról és javaslatot tehessen a mégfontosnak tartott kérdések kimunkálására. Ebben a pártdemokrácia tóvánőfejlesztését és tökéletesítését látják a kommunisták. Azt is jelenthetjük Központi Bizottságunknak, hogy megyénk párton kívüli dolgozói, a tömegszervezetek tagsága között is renndkívül pozitív politikai hatást váltott ki, hogy politikáik felbírálásánál a párt tőlük is véleményt kért. Ezt a párt és tömegek kapcsolata lenini értelmezésének tekintik. A vezetőség választó taggyűlések és pártértekezdetek munkáinak értékelése után a következő goltáolatok felöl fejezte be beszédét Orosz Ferenc. A kongresszusi irányelvek alapján és a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek ismeretében le kell vonnunk azt a következtetést, hogy az elkövetkezendő négy esztendőben feladataink tovább növekednek és bonyolultabbak lesznek. ■ Bizakodással tekinthetünk ,azonban a feladataink elé, mert a párt X. kongresszusára való készülődés során is meggyőződhettünk, hogy párttagságunk egységesen támogatja pártunk politikáját, szilárdan áll pártunk Központi Bizottsága mellett— fejezte be kiegészítő beszédét Orosz Ferenc elvtárs. Felszólalások Mitra Ferenc, az MSZMP mándoki községi bizottságának titkára Felszólalása elején szólt, arról a munkáról, amely a X. pártkongresszust megelőzi. Említette, hogy most a számvetéseik ideje van, melyet a mándoki kommunisták is elvégeztek, a 4 év munkáját értékelték, elemezték a problémákat, gondokat, a hibákat, s ezek alapján határozták meg a további feladatokat. Megemlítette, hogy a X. kongreszszusra készülve növekedett a párttagok és a pártonkívüliek aktivitása, minden alapszervezet tevékenysége. Ezt követően arról szólt, hogy a jövőben következetesebbnek kell lenni a helyi párthatározatok végrehajtásában és azok ellenőrzésében. Elmondta, hogy a párttagság igénye növekedett, sok kritikai megjegyzés, észrevétel, javaslat hangzott el a részükről, amelyeket a párt- és a gazdasági munkában hasznosítani szükséges. A problémák között említette meg a tisztességtelen haszonszerzés fogalmát, hogy ez nem tisztázott, s ezért tapasztalható a visszaélés. Hol van a határa a tisztességtelen haszonnak, s meddig terjed az? Elmondta, hogy a kommunisták nem általánosítottak a felszólalásaikban a taggyűlésen, a pártértekezlet Elöljáróban a nagykállói Ijárás néhány sajátosságáról beszélt. A járás területének 46 százalékán Szakszövetkezetek dolgoznak. Munkájukkal a megyei pártbizottság 1963- ban fogalkozott, ezt követően meggyorsult fejlődésük. Jelenleg a közös vagyonuk már megközelíti a százmilliós értéket, földterületük kegyetén közös gazdálkodást folytatnak. Gondjaikat azonban a nagymértékű javulás ellenére sem siket fut téljes mértékű bért megoldani, csak részben tudják érvényesítaii a székszövetkezetek mintAslftf*« *” báivárisni-a—” -’ttokat. Országos fórumokon is fölalkoztal szakszövetkezetekkel. Az ott dolgozó emberéit a párt politikáját a gya-ten, hanem konkrétan mondtak véleményt, elismeréssel szóltál-; a párt politikájának a helyességéről, de szóvá tették azt is, hogy ezt helyben nem mindig jól valósítják meg. A továbbiakban a körzet gondjairól szólt. Említette, hogy most pártbizottság működik Manótokon, de a jelenlegi párthelyiség neo megfelelő, a KISZ-szervezet is hasonló gonddal küzd és az MHSZ-szervezet is. Úgy döntöttek, hogy közösen építenek székházat, melyhez a községi szervek 600 ezer forinttal járulnak hozzá. Ezután arról szólt, hogy a következő év elejétől Mándok nagyközség lesz, hozzátartozik majd Eperjeske, Tiszasmogyorós és Benk, ezzel a lakosság is egyetért, csak kérik, hogy ne csak a névtábla legyen meg, ne csak a rang, hanem valóban méltóvá is váljon erre. Szólt a mándoki és a körzethez tartozó tsz-ek gazdálkodási eredményeiről, megemlítve, hogy alakulásuktól kezdve nem voltak mérleghiányosak, s különösen jól gazdálkodik a két mándoki tsz, s megemlítette, hogy a pártbizottságnak most az a feladata, hogy e közös gazdaságokat tovább erősítse, s ha a feltételek megérettet rá, sor kerüljön az egyesítésükre is. Felszólalása befejezéseként arról beszélt, hogy a körzetesítéssel meg kell oldani a hátrányos helyzetben lévő falvaik iskolagondjait is. korlátban igyekeztek megvalósítani és bebizonyították, hogy van fejlődési lehetőségük, létjogosultságuk. Beszédének további részében a termelőszövetkezetek gyarapodásáról szólt. Hangsúlyozta a hosszú távú tervezés sükségességét, a megalapozott felkészülés fontosságát a beruházásokban, majd az ártámogatások szükségességéről beszélt. A jelenlegi ártámogatási rendszer jól hatott a fejlődésre megváltoztatása gondokat okoz Példákat említett az értékesítésben tai/riszták visszássártokol’, majd az ipartelepítés járási tervei•51 beszélt. A nagykállói fálisban néhány év alatt két■zertztel nőtt az ipari smunké-ok száma Ennek máris ötödik pozitív hatása, érmenk ért a járás párt- és állami végzői fontos Céljuknak tekin Vet ,meglatt is további növésnét. A nagykállói küldött felszólalása befejező részében a Virágzó Föld Tsz eredményeiről, fejlődéséről szólt. Elöljáróban a pártélet belső problémáival foglalkozott, s a párt vezető szerepének értelmezéséről beszélt, melyet korábban csak a felsőbb párttervekre értettek. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a IX. pártkongresszus óta, a négy év alatt sokat fejlődtek az alapszervezetek, a vezetőségek munkája, munkamódszerük, munkastílusuk. Ezt követően bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik kizárólag gazdasági vezetőknek érzik magukat, s elfeledkeznek arról, hogy ők politikai vezetők is, s ezekre sokszor hiába hívják fel a figyelmüket a pártvezetők. Különösen a bírálattal kapcsolatban tapasztalható ez. Sokszor elmondanak a gazdasági vezetőknek problémákat, javaslatokat, de minden marad a régiben, nem történik semmi a hibák kijavítása érdekében. Szóvá tette, hogy ez az alapszervezet gyengeségéből is következik, mert nem következetesek, nem követelik meg a határozatok maradéktalan végrehajtását. Elmondta, hogy az utóbbi időben növekedett a pártbizottság feladata, felelőssége, s ez mind a pártépítő munkafelszólalásának elején a két nagy jelentőségű politikai okmány, a kongreszszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat-tervezet vitájáról szólt: a párttagság érezve a bizalmat nagy felelősséggel tanulmányozta az okmányokat és mondta el véleményét a különböző pártfórumokon. A Város pártértekezleten nyíltan, őszintén felfedték a hiányosságokat, önkritikusan szóltak arról, hogy a határozatok egy részét nem valósították meg teljesen Kiemelte a városi pártértekezlet e egyik megállapítását: a vácsi pártbizottság a helyi poltika kialakításában jól irányított. A fó tapasztalatok , azött említette, hogy az emberek a fontos gazdasági,dészsánosys, kulturális kérdések eldöntésénél, megítélésénél mind többször veszik figyelembe a politikai összefüggéseket. . A továbbiakban Nyíregyban, mind a káderek kiválasztásában, munkába állításában tapasztalható. Megemlítette azonban, hogy e területen azonban még sok a tennivaló, különösen a hatáskörök helyes értelmezésében, a káderekről alkotott vélemények kikérésében, melyben nagyobb szerepet kell biztosítani az alapszervezeteknek is. Bár az őszinte légkört kibontakozott, a kritikai légkör javult, mégis az a tapasztalat, hogy a vezetőknek jogukban van bírálni, de ha ezt a beosztottak teszik leginkább ,,becsomagolják” a bírálatot, nehogy bajuk származzon belőle. A pártfegyelmi munkával kapcsolatban említette meg, hogy sokkal több figyelmet kell fordítani a párttagokra, azokra, akik hibákat vétenek, ezekről sem szabad megfeledkezni, s azokkal szemben pedig következetesen fellépni, akik hibásnak, mert csak így lesz tekintélye a pártszervezetnek, s ez erősíti a pártfegyelmet is. Beszéde befejezéseként megemlítette, hogy a párttagok az árvíz idején és az újjáépítésben is helytálltak, s örvendetes az, hogy a nagy megpróbáltatás nem okozott visszaesést a pártszervezetek munkájában, mert amikor csak lehetett, az árvíz elvonulása után azonnal a termelésre mozgósították a kommunistákat és a pártonkívülieket, házat érintő kérdésekről szólt. A város mai 8 ezres lélekszáma az ipartelepítési politika eredménye, az évi ezerhatszáz fős létszámnövekedés a város szívó hatását tükrözi. A megye harminchat, ezer munkásából huszonnégyezer Nyíregyházán dolgozik Nagyüzemek, gyárak épültek és termelnek, az iparosítás kiemelkedő eredményeként tartják számon a legújabbat, a most épülő hullámpapír-doboz és zsákgyárat. Az elmúlt években a város iparfejlesztésének üteme gyorsabb volt az országos átlagnál, de még így is csak közelíteni tudott a fejlettebb városokhoz. — A megyei pártértekezlet beszámolója, részletesen tartalmazza a fejlődés állomásait — mondta a nyíregyházi küldött. — Amikor most elért a fejlesztésért köszönetet mondok, további segítséget kérek a nagy fejlődéssel járó ellentmondások és feszültségek leküzdéséhez. A továbbiakban a lakásépítésekről szólt: négy év alatt 2842 lakás épült Nyíregyházán, ennek ellenére ötezer lakásigénylőt tartanak nyilván. Ahhoz, hogy a következőkben a lakásigényeket megközelítően ki lehessen elégíteni, jelentősen meg kell gyorsítani a lakásépítést. Ugyanitt említette, hogy az utóbbi négy évben nagymértékben javult a lakásállomány minősége. Jó eredmény, hogy az utóbbi években a vállalatok jelentős összegeket áldoznak a lakásépítésre: három év alatt több, mint háromszáz,varrtat! támogatásA KISZ megyei bizottságának első titkára felszólalása elején az ifjúkommunisták megyei tábora, az úttörők, kisdobosok, a megye fiatalsága nevében köszöntötte a megyei pártértekezletet, s elmondta, hogy Szabolcs- Szatmár ifjúsága, a KISZ- szervezetek, a fiatalok nagy figyelemmel kísérték és kísérik azt az alkotómunkát, amelyek e tanácskozásokat, a vezetőségválasztó taggyűléseket, pártértekezleteket jellemzik. Elmondta, hogy a fiatalok munkával, jó tanulással, tettekkel készülnek a párt X. kongresszusára. Helytállásuk megmutatkozott az árvíz, az újjáépítés idején. Ezt követően azokról az akciókról szólt, amelyek a termelés különböző területein bontakoztak ki, s a munkás-, a parasztfiatalságot, az értelmiségieket újabb nagy munkasikerekre osztósal épült lakásba költözhettek be. Szintén a vállalatok anyagi hozzájárulását kérték ez óvodák bővítéséhez, illetve újak építéséhez. Részben ennek alapján építettek három év alatt 500 új óvodai férőhelyet. Kiemelte az UNIVERSIL, és a gumigyár példáját: a negyedik ötéves tervben a két vállalat közösen óvodát épít, ahol elhelyezhetik dolgozóik gyermekeit. Felszólalásában foglalkozott Bíró László a kereskedelmi hálózat sürgető fejlesztésével, a városi lakosság ellátásának egyes problémáival, a város környéki termelőszövetkezetek szerepével. Szólt a középiskolai oktatás gondjairól, a kollégiumhiányról. Beszédének befejező részében a tanácsok szerepéről beszélt. Kiemelte többek között: a tanácstagok minden esetben a lakosság véleményének, kívánságának adtak hangot. Utalt az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzottakra: a következő ötéves tervben kiemelten fejlesztik Nyíregyházát, annak iparát. Emellett azonban sokkal dinamikusabban kell a járulékos beruházásokat , a kereskedelmet, vendéglátást, a szolgáltatóipart és más szakágazatokat — fejleszteni. nézték. Az ifjúsági brigádmozgalom szép sikereket ért el, 1970-ben 386 ifjúsági brigádban több mint 4000 fiatal állt helyt, s 236 ifjúsági szocialista brigád dolgozik a kongresszusi munkaverseny sikeréért Beszélt arról, hogy a megye 49 KISZ-szervezetében szerveztek, , rendeztek termelési vetélkedésket, melynek több mint ezer ifjú szakmunkás résztvevője volt. Helytállnak a fiatal műszakiak is. Ezek között említette a MÁV záhonyi ifjú műszaki brigád tagjait, akik jelentős gépesítési eljárás kidolgozásával járultak hozzá a gondok enyhítéséhez. Szólt arról is, hogy a megtartott ifjúsági parlamentek jól szolgálták a fiatalok közgazdasági szemléletének, gondolkozásának a kialakítását. A továbbiakban a párt ifjúságról szóló határozatának a végrehajtásáról beszélt, azokról a teendőkről, amelyek nemcsak a KISZ-szervezetekre várnak ezzel kapcsolatban, hanem a párt- és gazdasági vezetőknek is feladatuk. Eredményként említette, hogy máris javult az ifjúságnak a részvétele a vezetésben, s ez a bizalom jele az idősebbek, a pártszervezetek és a gazdasági vezetők részéről. Kérte, hogy a pártszervezetek a továbbiakban is bátran bízzanak feladatokat a fiatalokra. Ezt követően azokra a teendőkre hívta fel a figyelmet, amelyeket, el kell végezni az ifjúságról szóló határozat maradéktalan végrehajtása érdekében. Felszólalása befejezéseként elmondta, helyeslik a Szervezeti Szabályzatban azt a módosítási javaslatot, hogy 18 év a pártba lépés korhatára. Ez azonban még nagyobb felelősséget ró a KISZ-szervezetekre, az ajánlókra, s reményét fejezte ki, hogy a jövőben még több fiatal párttag végzi majd pártmunkást a KISZ-szervezetekben. (folytatás a 7. oldalon) Rabatin János, a nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet párttitkára Szigeti Béla, az MSZMP fehérgyarmati községi bizottságának titkára Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács VB elnöke Rámóczi Gyula. a Kid megyei bizottságának első titkára A szünetben Benkel András elvtársi Gulyás Emilné dr. és Beretvás Dezső. Biszku Béla elvtárs, Szviridov Ivántté.