Kelet-Magyarország, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
few&r intézkedéseket lehet és kell majd kidolgozni. ^ft^f-MAGYARORSZAG? (Folytatás az 1. oldalról) szervezeti munkában a tanácstörvény életbelépése kapcsán, további jelentős változtatásra lesz szükség. Arról van szó, hogy egy sor feladatot, amelyet eddig kormányzati szervek végeztek, a jövőben a tanácsok fognak intézni a saját területükön. Mivel a szakszervezeteknek is megvannak a területi szervei, ezeknek a szerveknek a munkáját hozzá kell igazítani a tanácsok új körülményeihez, megváltozott helyzetéhez, hogy a szakszervezetektől se kerüljenek „feljebb” a kérdések akkor, ha azokat ott helyben, a tanácsokkal közösen el lehet intézni. Egyetértés van a kormány és a szakszervezetek között abban is, hogy a megtermelendő nemzeti jövedelmet úgy osszuk el: több, mint háromnegyed rész jusson fogyasztásra és valamivel kevesebb, mint negyedrészt fordítsunk beruházásra, felhalmozásra. Ahhoz, hogy a tervezett arányokat be tudjuk tartani, a kormány nevében kérem a szakszervezetek segítségét a beruházási munkákhoz is. A továbbiakban a munkaerőmozgásról, a törzsgárdatagok nagyobb megbecsüléséről, a szocialista brigádmozgalomról beszélt, majd a káderpolitikáról szólva a többi között ezeket mondta: — Megesik, hogy évekig tartó túlzott türelemmel elnézzük az egy-egy vállalatot már túlhaladatott módszerekkel vezető igazgató működését, olyan vezetőét, aki nem törődik sem az üzemi demokráciával, sem önmaga továbbképzésével, de azzal sem, hogy körülötte új káderek nevelődjenek, pedig látjuk, hogy felnőnek mellette rátermettebb, hozzá képest fejjel kimagaslóbb káderek. Ezzel a problémával is meg kell birkózni, bátrabban alkalmazva a káderpolitika helyes elveit. Intézkedések a nyugdíjasok ügyében Szociális kérdésekkel foglalkozva elmondta: ezen a területen gördülékenyebb a kormány és a szakszervezetek együttműködése. A feladatok között utalt arra, hogy már ez év végéig rendezni kellene azoknak a nyugdíjkorhatárt elérőknek a helyzetét, akik még jó egészségnek örvendenek, bírják a munkát. — Már a jövő évben be kellene vezetnünk olyan gyakorlatot — mondta Fock Jenő, amely arra ösztönzi a korhatárt elérőket, hogy ne akarjanak rögtön nyugdíjba menni. Változtatni lehetne a jelenlegi előíráson, miszerint a nyugdíjösszeg felső határa az eredeti kereset 75 százaléka. Ezt fel kellene emelni 80—85, vagy 90 százalékra, olyan formán, hogy a nyug-díjkorhatár után munkában töltött további évek kétszeresen, vagy háromszorosan számítsanak. Azon is gondolkodnunk kell, hogy kiterjesszük a nyugdíjasok egyes területeken már 10, illetve 12 ezer forintban megállapított, az évi 6 ezer forinthoz képest már jóval felemelt kereseti lehetőségét. Ennek kidolgozásában van még tennivalónk. Sok szó esett a kongreszszuson a nők helyzetének javításáról. Természetesen gyökeresen a kormányzat akkor tudna javítani, ha az ú lehetőségek ezt jelenednék. ElsősorftllfepIlteSP'ífn'AkíSít a kényf*É*fforvénnyel fogarra, hogy jfyflWL *^)lyan területen, kapcsolatban, konkrétan nem intézkedik majd a törvény, illetőleg az érintett minisztériumok végrehajtási utasítása, a szakszervezetekkel közösen további A továbbiakban Fock Jenő arról szólt, hogy a negyedik ötéves tervben meghatározott 400 ezer lakás felépítésével kapcsolatban semmiféle alkunak, vitának helye nincs, mert csak ennek a vállalásnak a teljesítésével tudjuk majd a 15 éves lakásépítési programunkat is megvalósítani .Említett olyan témákat is, amelyekben felmerülhetnek véleménykülönbségek a kormány és a szakszervezetek között, de érdemi eszmecserékkel itt is lehet jó határozatokat hozni Egyes üzemek ugyanis felfuttatják majd termelésüket, s ehhez új munkaerőre lesz szükségük, amit máshonnan szereznek meg. Tehát a gazdaságosan termelő, távlatban is jó piaccal rendelkező üzemek gyorsabban fejlődhetnek. Más üzemeknél viszont — olyanoknál, amelyek elavult gyártmányokat készítenek s ezekhez is nehezen tudnak piacot találni —meg kell vonni az állami támogató kormánynak — hangsúlyozta Fock Jenő — az az álláspontja, hogy fokozni kell a reform hatékonyságát Az adottságainknak mind jobban megfelelő struktúra kialakítása rendkívül fontos kérdése népgazdaságunknak. E tekintetben szintén szükség van arra, hogy a kormányzat konzultáljon és szót értsen a szakszervezeti vezetéssel. — Azt hiszem lesz egy terület — mondotta —, ahol sokat vitatkozunk majd: ez pedig az árkérdés. Erre hivatott szerveink tavaly 30 ezer ellenőrzést folytattak, ennek kapcsán korrigáltattak árakat, néhány kirívó esetben pedig jelentős gazdasági bírságokat is kiszabtak jogtalan áremelkedésekért. Tudom tehát, hogy az árak területén nincs minden rendben. Ugyanakkor szeretném, ha elhinnék, hogy a Statisztikai Hivatal nem szépíti az adatokat, mikor kimutatja — hiszen ezt azENSZ statisztikája is megerősíti —, hogy az elmúlt 3 évben évente 1—2 százaléknál nagyobb mértékben soha nem emelUgyancsak szép, de nehéz feladat a munkaidő további csökkentése azokon a területeken, ahol ez még nem történt meg. Ehhez több évre van szükség. E kérdésben a kormány és a SZOT közös határozatot is hozott, hogy ez év végéig a szakszervezetek, az illetékes ágazati miniszterek, a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium koordinálásával dolgozzanak ki ütemtervet Fock Jenő emlékeztetett arra, hogy kétmillió ember munkaideje már csökkent, s hozzáfűzte: az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének csökkentését a második szakaszban már gyorsított tempóban hajtották végre, s ebből hibák, népgazdasági károk származtak. Sokszor álltak a rövidebb munkaidő miatt kirakatlanul a vagonok, mert éppen szabad szombat volt, a termelékenység jó ideig stagnált növekedett a túlórák száma, s ez utóbbi tendencia még most is tart. Ezeket a tapasztalatokat mindenképpen figyelembe kell venni, mielőtt további területeken csökkentjük a munkaidőt. A további munkaidő-csökkentést az is nehezíti, hogy 1973 —74-től kezdve 30—40 ezerrel kevesebb fiatal lép munkába, mint az elmúlt években. — Ezzel kapcsolatban mondom el, de sok más területen is megszívlelendő az a sokszoros tapasztalat, hogy semmi olyat ne tegyünk, amit később vissza kell vonnunk. Ne hozzunk olyan árvagy bérintézkedést, munkaidő-csökkentést vagy egyéb tetszetős és „tapsvihart” kiváltó rendelkezést, amit nincs erőnk végrehajtani. Tizennégy év óta mi ebben a szellemben dolgozunk, akkor teszünk népszerű intézkedéseket, amikor azok feltételei tást Ezeknél az üzemeknél tehát munkaerő-csökkentésről, egyes esetekben az üzem bezárásáról is szó lehet. Természetesen ez magával hoz különféle olyan emberi problémákat, amelyek kapcsán a szakszervezeteknek sarkukra kell állniuk a kormánynál. Amennyiben például egy budapesti kis- vagy középüzemről van szó, úgy vélem, minden további nélkül hozzájárulhatunk ahhoz, hogyha gazdaságtalanul termel — és ez a reform során bebizonyosodott — akkor inkább csukja be a kapuit Más jellegű problémát jelent például egy iparilag fejletlen vidéki város. Ilyenkor a kormánynak sokszorosan meg kell gondolnia, hogy hagyja-e az ilyen helyen működő üzemet tönkremenni, szanálja-e, és a munkaerőt helyezze el máshová, vagy éppenséggel néhány évig a korábbinál is nagyobb segítséget adjon ahhoz, hogy az üzem talpra tudjon állni és dolgozhasson, kedett az árszínvonal Magyarországon. Ha az árintézkedés áremelést jelent a lakosságot érzékenyen érintő területeken, egyben béremelésekkel, a családi pótlék és a nyugdíj növelésével is ellensúlyozzuk. Tehát ahogy Gáspár elvtárs mondta, kompenzáljuk túl, adjunk többet, mint amenynyit az áremelkedések formájában elveszünk. A kormánynak ilyen szempontból is meg kell gondolnia, hogy mikor, milyen mértékben és milyen területen hajt végre áremelést, rögtön hozzáfűzném, hogy a kormány ebben az évben nem tervez semmiféle központi áremelést, sem a húsét, sem másét, de valamikor hozzá kell kezdenünk ehhez. Ugyancsak komoly vitákkal kell előkészítenünk annak a feladatnak a megoldását, amit itt a kongresszuson úgy fogalmaztak meg, hogy szükséges a helyesebb bérarányok kialakítása,,„és hogy évekre előre dolgozzuk ki, szabjuk meg a bérszínvonal, a bérarányok alakulását, megértek, de olyasmibe nem vágunk bele, amit nem tudunk végigvinni. A mostani tanácskozást teljes joggal úgy foghatom fel, mint munkásosztályunk parlamentjének ülésszakát, és ahogyan a parlamentben a kormány odafigyel minden felszólalásra — s nemcsak a miniszterekhez szóló közvetlen interpellációkra, — ugyanúgy ígérhetem, hogy az itteni kongresszuson elhangzott valamennyi felszólalást a jegyzőkönyvek alapján átvizsgálunk. Mindazt, ami az itteni vitában a kormányzatra teendőket ró, a kormány munkaterveiben figyelembe vesszük. E kérdésekre a SZOT vezetőivel történő tanácskozásainkon vissza fogunk térni. Befejezésül hangsúlyozta, hogy sikeres négy esztendő áll mögöttünk és lelkesítő, nagy feladatokat kell megoldani a következő esztendőkben. A kormány, a szakszervezetek, a dolgozók gondjait is ismerjük, megértjük, azok saját gondjaink is, amelyek megoldásáért továbbra is együtt kell munkálkodni. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után több külföldi testvérszakszervezet delegációjának vezetője kapott szót. A kongresszus részvevői a péntek délutáni tanácskozáson a békéért, a haladásért és a szocializmusért folytatott nemzetközi küzdelem támogatásának jegyében négy fontos állásfoglalást fogadtak el: az indokínai népek és dolgozók függetlenségi harcának támogatásáról; a közel-keleti helyzetről; a koreai nép és a koreai dolgozók harcának támogatásáról; Európa békéjéről és biztonságáról. A kongresszus ma folytatja munkáját. Az árkérdésről készül a munkaidő-csökkentés terve Átadta megbízólevelét az Olasz Köztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta dr. Mario Franzi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Olasz Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József külügyminiszter-helyettes, dr. Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának, vezetője és Pesti Endre vezérőrnagy. Dr. Mario Franzi nagykövet megbízólevelének átadásakor beszédet mondott, amelyben egyebek között kijelentette: Felhasználom ezt az első találkozást, hogy az olasz népnek és az olasz kormánynak a magyar nép és a magyar kormány iránt érzett őszinte és mély baráti érzéseit, valamint Giuseppe Saragat köztársasági elnök ön iránt táplált szívélyes tiszteletét és nagyrabecsülését megerősítsem. Losonczi Pál, a nagykövet beszédére válaszolva hangsúlyozta: Kapcsolataink kedvező alakulása azt mutatja, hogy lehetséges és szükséges az álláspontok kölcsönös tiszteletben tartása mellett termékeny eszmecsere folytatása, amely országaink, népeink érdeke, szolgálja az országok egymáshoz való közeledését, az európai együttműködés erősítésének, az európai biztonsági rendszer megteremtésének nagy ügyét. Ezzel összefüggésben bizakodva tekintünk a sorra kerülő újabb magas szintű kölcsönös látogatások és eszmecserék elé. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent Enzo Montano tanácsost, Armando Petrinelli vezérőrnagy, katonai és, légügyi attasét, dr. Gianmario Urbini első titkárt, Ludovico Fülei, Hanrico Fiore és Nunzio Perroni attasékat Az Elnöki Tanács elnöke szívélyes beszélgetést folytatott a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Losonczi Pál fogadta a szudáni külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken délben a Parlamentben fogadta Farouk Abu Eisat, a Szudáni Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten. A szívélyes légkörben lezajlott látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Nagy S. Lajos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, továbbá Muftifa Medani Abbasher budapesti nagykövet. Home külügyminiszter fogadta Ajtai Miklóst Dr. Ajtai Miklós, a Minisz- tertanács elnökhelyettese pénteken Londonban másodszor is tárgyalt John Davies brit kereskedelem- és iparügyi miniszterrel. A hétfőn megkezdett tárgyalások ezzel befejeződtek. Sir John Stevens, a Keleteurópai Kereskedelmi Tanács nevű brit szervezet elnöke ebédet adott dr. Ajtai Miklós és kísérete tiszteletére. Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter pénteken délután a külügyminisztérium épületében megbeszélést folytatott dr. Ajtai Miklóssal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesével. A beszélgetésben részt vett dr. Házi Vencel, hazánk londoni nagykövete is. Május: a béke és szolidaritás hónapja Országos békekonferencia a Parlamentben Országos békekonferenciát rendezett pénteken a magyar békemozgalom. Az eseményre, amely a hagyományos tavaszi békehónap nyitányát jelentette, a Parlament Vadásztermében került sor. Az ünnepségre meghívták a Békevilágtanács Budapesten tartózkodó tisztségviselőit és a BVT-közgyűlésre már fővárosunkba érkezett külföldi delegátusokat is. A konferencia elnökségében foglalt helyet többek között Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára, Alekszandr Kornyejcsuk író, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a BVT elnökségének tagja, valamint a koreai küldöttséget vezető Kim Lae Hug, a Koreai Országos Béketanács alelnöke. A tanácskozást vezető dr. Hárs István, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar Rádió és Televízió első elnökhelyettese megnyitó szavaiban emlékeztetett arra, hogy 26 esztendővel ezelőtt, 1945. május 9-én hallgattak el a fegyverek a második világháború európai hadszínterén. A magyar békemozgalomnak több, mint egy évtizedes hagyománya, hogy ettől az évfordulótól kezdődően esztendőről esztendőre megrendezi tavaszi seregszemléjét, a békehónapot. Az eseménysorozat az idén a béke és a szolidaritás hónapjává bővül, s jelentőségében is megnövekszik azáltal, hogy május 13— 14 között Budapesten tartja közgyűlését a béke-világmozgalom vezérkara, a Béke-világtanács. Ezután dr. Pethő Tibor, az OBT alelnöke tartott beszámolót a nemzetközi békemozgalomküszöbönálló budapesti találkozójának előkészületeiről. A beszámolókat követő eszmecsere során felszólalt Romes Csandra is, aki a Békevilágtanács elismerését tolmácsolta a magyar békemozgalomnak és minden aktivistájának az eddig kifejtett sokrétű, eredményes működéséért, s köszönettel szólt arról, hogy lehetővé tették: Budapest legyen a közgyűlés színhelye. Felszólalt Alekszandr Kornyejcsuk és Kim Lac Hug is. ign. május 11 Brezsnyev— Schumann találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken megbeszélést folytatott a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Maurice Schumann francia külügyminiszterrel. Mint közölték, a megbeszélésen a szovjet—francia kapcsolatok fejlődésének távlataival és néhány más kérdéssel foglalkoztak. A meleg, baráti légkörben folyt megbeszélésen Gromiko szovjet külügyminiszter is részt vett. A francia külügyminiszter, pénteken befejezte a szovjet kormány meghívására Moszkvában tett 4 napos hivatalos látogatását és a délutáni órákban repülőgépen visszautazott Párizsba. Négyhatalmi tanácskozás A négyhatalmi nagyköveti megbeszélés pénteken Nyugat-Berlinben három óra hosszat tartott. A kiadott hivatalos közlemény szerint anégy nagykövet tárgyszerű megbeszélést folytatott a napirenden lévő kérdésekről. A legközelebbi összejövetelre május 25-én kerül sor, a közbeeső időben szakértői szinten folytatják a konzultációkat. A május 25-i összejövetelt megelőzően május 17-én Londonban folytatnak megbeszélést a három nyugati hatalom és az NSZK képviselői, a nyugat-berlini kérdésről és az előterjesztett javaslatokról Fogadás a csehszlovák nagykövetségen Csehszlovákia felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövete pénteken fogadást adott a nagy-követségen. A fogadáson megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Csanádi György, Ilku Pál, Vályi Péter, a kormány tagjai, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke is. Dr. Bíró József hazaérkezett kínai- koreai útjáról Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter hazaérkezett a Kínai Népköztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a kínai, illetve a koreai külkereskedelmi miniszter meghívására tett látogatásáról. A Ferihegyi repülőtéren Baczoni Jenh, a külkereskedelmi miniszter első helyettese fogadta. Ott volt Lü Csi-hszien, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete és Li Dong Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Az MSZMP KB üdvözlő távirata a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Román Kommunista Párt Központi Bizottságát az RKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából.