Kelet-Magyarország, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
* oldal CARAPKIN SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER-HELYETTES (KÖZÉPEN) NEM HIVATALOS LÁTOGATÁSRA A DÁN FŐVÁROSBA ÉRKEZETT. CARAPKIN TÁRSASÁGÁBAN KÉPÜNK JOBB OLDALÁN N G. JEGORICEV, A SZOVJETUNIÓ DÁNIAI NAGYKÖVETE Az olaj az ember javára Kőolaj kongresszus lesz Moszkvában Június 13-án kezdődik és 6 napig tart a VIII. nemzetközi kőolajkongresszus, amelynek ünnepélyes megnyitójára a Kreml kongreszszusi palotájában kerül sor. Mint Valentyin Sasin szovjet kőolaj termelési miniszter, a kongresszus szervező bizottságának elnöke hétfői moszkvai sajtóértekezletén közölte: a kongresszus az olajipari szakemberek, tudósok információ- és tapasztalatcseréjének nagyszabású fóruma lesz. A kongresszus részvevői „az olaj az ember javára” jelszó jegyében fognak tanácskozni. A tudományos vitatémák felölelik az Olaj kutatásának, fúrásának, felszínre hozásának és feldolgozásának öszszes időszerű kérdéseit. A kongresszuson elhangzó több mint 150 tudományos beszámolóból a szovjet szakemberek harmincnégyet az amerikaiak pedig ötvenhármat fognak tartani. A tanácskozás munkájában részt vevő szovjet szakemberek száma ezerre tehető, az Egyesült Államokból 850 olajipari szakember lesz jelen. A kongresszusra eddig mintegy hatvan ország jelentette be részvételét, köztük Magyarország is, ahonnan 168 delegátust várnak. Fellőtték a Mariner—9-et összehangolják a szovjet és amerikai rakéták tudományos programját Az egyesült államokbeli Cape Kennedyben vasárnap este (magyar idő szerint éjfél után 23 perccel) fellőtték a Mariner—9 jelű űrhajót, amelynek feladata, hogy a Marshoz repüljön, ott tudományos kutatásokat végezzen és fényképfelvételeket készítsen a bolygóról. A Mariner—9 a tervek szerint 6 hónapig repül a Mars felé (körülbelül egyidőben ér oda a már úton lévő két szovjet űrhajóval, a Mars—2 és Mars—3-mal). Az űrhajó és pályájára röpítő rakéta szétválasztása sikeresen megtörtént — közölte az amerikai űrhajózási hivatal. Az amerikai űrhajó súlya körülbelül 1 tonna, jóval könnyebb tehát, mint a két szovjet Mars-rakéta, amelyek mindegyike több, mint négy és fél tonnát nyom. Az AmerikaiŰrkutatási Hivatal azt tervezi, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot a szovjet űrkísérleteket végzőkkel, öszsze kívánják hangolni a három űrhajó munkáját, hogy a lehető legnagyobb tudományos ismeretanyagot nyerjék tőlük. Az űrhajó tervezett útja mintegy 500 millió kilométer és a program 180 napig tart majd. Ceausescu távol-keleti körúton Hétfőn reggel Nicolae Ceausescunak, a Romnán KP főtitkárának, az államtanács elnökének vezetésével elutazott Bukarestből a román pártos kormányküldöttség, amely hivatalos látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban, a a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban. A delegáció tagjai között van Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök, az CSKP állandó elnökségének tagja, Manescu, az államtanács alelnöke, a központi bizottság végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB titkára is. » KELET-MAGYARORSZÁG Partizántámadás Vietnamban -partizánmise Rómában Súlyos harcok folynak Dél- Vietnam mind a négy katonai körzetében — jelenti az AP Saigonból. A hírügynökség szerint a partizánok az elmúlt hét végén csaknem száz amerikai és saigoni állás ellen intéztek támadásokat. Saigonból származó nem végleges adatok szerint a harcokban hétfő hajnalig 77 saigoni katona vesztette életét, 220 megsebesült. Az amerikai katonák veszteségét 33 főre becsülik. A Reuter legújabb jelentésében arról számol be, hogy a DNFF fegyveres alakulatai hétfő reggel a Shau völgyében megtámadták a saigoni kormánycsapatok egyik megerősített állását. A harcban 15 dél-vietnami kormánykatona halt meg, 28-an megsebesültek. A dél-vietnami szabadságharcosokért és ügyük győzelméért mondott misét egy amerikai pap a Szent Péter bazilika lépcsőin. A vatikáni pápai rendőrség szóvivője a nem mindennapi esetet a következőképpen mondotta el: — Henry Bury minnesotai lelkész a Szent Péter bazilika lépcsőin egy asztalból oltárt rögtönzött és a körülötte összegyűlt háborúellenes híveknek misét celebrált a „Viet Cong partizánok” lelki üdvéért és harcuk győzelméért. Amikor a mise véget ért, a pap, híveivel együtt, a bazilikába lépett és ott röplapokat osztogatott. Ezek elítélték a pápát, amiért a közelmúltban hajlandó volt fogadni a saigoni kormány képviselőit, viszont elutasította a találkozást a DNFF küldötteivel. A papot és néhány hívét a vatikáni rendőrség őrizetbe vette. Kiújultak a fegyveres összetűzések Jordániában Ammanból és Jordánia északi, határ menti körzeteiből érkező hírek szerint hétfőn folytatódtak a hét végén megújult fegyveres összecsapások a palesztínai gerillák és a királyi katonaság egységei között. Az El Husszein menekülttáborban és a palesztínaiak által sűrűn lakott ammani kerületekben a hatóságok meghatározatlan időre kijárási tilalmat rendeltek el; az intézkedést katonai járművekről hangszórókon ismertették az adott körzetek lakóival. Az El Fatah beirúti irodájának közleménye azzal vádolja a hadsereg egységeit, hogy hétfőn reggel tüzet nyitottak az Amman elővárosában fekvő Vahdat menekülttáborban a kijárási tilalomellenére tüntető palesztínaiakra. A közlemény szerint a felvonulók az ellen tiltakoztak, hogy az éjszaka folyamán a katonák felrobbantottak két emlékművet, amelyet a múlt szeptemberi polgárháborúban elesett gerillák tiszteletére emeltek. Az ammani verzió ugyanakkor a gerillákat vádolja a zavargások és fegyveres öszszetűzések felújulásáért. A kairói sajtó vezető helyen foglalkozik az utóbbi napok jordániai eseményeivel. Az Al Ahram megállapítja, hogy a jordániai hadsereg által kezdeményezett tüzérségi és páncélos támadások a palesztínai ellenállási mozgalom teljes és végleges felszámolását célozzák. A jordániai hatóságok semmivel sem indokolhatják az újabb hadműveleteket — írja az Al Ahram vezércikke —, mert a palesztínai ellenállás teljesítette a jordániai hatóságokkal kötött megállapodásokat, kivonta erőit a városból és a falvakból az e célra kijelölt bázisokra. Az arab országok nem tűrhetik a jordániai hatóságok akcióit, s nem maradhat el a felelősök kérdőre vonása. Ami Észak- Jordániában történik, az az izraeli ellenség érdekeit szolgálja. A lap utal rá, hogy Jordánia az amerikai katonai segítség eredményeként képes csapást mérni az ellenállásra. ést. Június fc ......r»<—— ...................................................... .........■■■■■« Külpolitikai széljegyzet Barna pünkösd Nürnbergben Ebben az esztendőben ünnepli az egész emberiség — mindenki, aki becsüli az igazi művészet örök értékeit — Albrecht Dürer születésének ötszázadik évfordulóját. Nürnberg városa elsősorban ünnepli: rengeteg pénzt áldozott a méltó megemlékezésre, hiszen Dürer e város szülöttje, talán legnagyobb fia volt. Meg azután egyéb oka is volt Nürnbergnek, hogy minél nagyobb pompát csapjon Dürer körül. Szeretnék, ha a világ most már lehetőleg csak Dürert asszociálná Nürnberg város nevéhez, inkább Dürert, mint mást. Mert mi is az a más, amely a mai nürnbergi városi vezetőség számára oly kellemetlen gondolattársítást jelent? Természetesen: Hitler náci pártjának Nürnbergben megtartott nagy pártgyűlései és kongresszusai, a nürnbergi fajvédelmi törvények és — ennek logikus következménye volt, nem véletlenül rendezték meg a szövetségesek éppen Nürnbergben a háborús bűnösök tárgyalását — a nürnbergi per, Göring, Ribbentrop, Keitel és társaik felelősségre vonása. Ám bármennyire igyekszik is feledtetni Nürnberg mai vezetősége, milliókat költve Dürer-propagandára, a város rossz hírét — ez nehezen sikerül. Mert mi történt például most, pünkösdkor, Nürnbergben? Háromnapos találkozóra gyűltek itt össze valamenynyi rendű és rangú nyugatnémet revansisták. Az úgynevezett szudétanémet szövetség rendezésében pünkösd vasárnapján 200 ezer (!) ember rendezett nagygyűlést, provokatív demonstrációt. SS-egyenruhákat, antantszíjakat, géppisztolyokat ezúttal ugyan nem viseltek, de a barna szellem nem sokat változott. A nagygyűlés a moszkvai és a varsói szerződések ellen gyűlt össze, a régi birodalmi gondolat jegyében demonstrált. Az európai béke és biztonság, az enyhülés ellenségei, a revansizmus, a háborús uszítás lovagjai ültek pünkösdöt Nürnbergben. A város vezetőségének, amely — ismételjük — már az év elején, a Dürer-emlékév kapcsán őszintén úgy nyilatkozott, hogy a nagy képzőművész megünneplésével szeretné feledtetni Nürnberg régi rossz hírét, a város vezetőségének módja lett volna a szélsőjobboldaliak gyülekezetét megakadályozni a szudétanémet dzsemborit. Betilthatta volna a szélsőjobboldaliak gyülekezetét. Ajtót mutathatott volna a régi határok lovagjainak. Nem tette meg, így hát ne csodálkozzék, ha a Dürerpropagandára költött milliók kárba vesznek. Dürert — Nürnberg nélkül is — méltó helyére teszi a művészetszerető emberiség. Nürnberg város hírneve viszont addig nem javul meg, amíg újra meg újra a barna szellem tarthatja, ha csak pünkösdi királyságnyi időre is megszállva. (ks) Lázár Ervin: Zuhanórepülés 7. KISREGÉNY Kis ideig csend volt, aztán Csapó megkérdezte: — Torkonvágott? — Ja — mondta kurtán, de egyáltalán nem rosszkedvűen Bíró. — Mindig valami szarba keverlek — morogta Csapó. Bíró megállt, megfordult. — Engem? — kérdezte komolyan. — Engem ugyan nem. Verekedtem egyet és kész. De magadat, öregem, magadat. Csapó nem válaszolt, némán álltak egymással szemben. — Véres a homlokod — mondta Bíró. Csapó elővette a zsebkendőjét, törölgette a homlokát. — Nem ott — mondta a másik. — Add ide! , kivette a zsebkendőt Csapó kezéből és letörölgette a homlokát. Az elveszett pilóták másnap délre értek vissza a bázisra. Öt perc múlva már látták a gépek felé futó segédszemélyzetet és abba is hagyták a vitát. Látszólag nem volt komoly nézeteltérés, és az előző napi verekedés árnyéka sem vetődött rá. Csupán a repülés miatt dorgálta Bíró Csapót. Ahogy fölszálltak a szőlősi repülőtérről — Bíró úgy képzelte, hogy természetszerűen kötelékben repülnek — Csapó azonnal emelni kezdte a gépét, jóval a megengedett kétszáz méteres magasság fölé, mikor magasságot nyert, ejtette a gépet, így nagyon fölgyorsult, megelőzte Bíró gépét, egy darabig simán repült, aztán Bíró mögé kanyarodott, s újból kezdte az egészet. Játszott. — Mi a fenének csinálod ezt! — mondta dühösen Bíró, amikor a bázison kiszálltak. — Nehülyéskedj — mondta a másik elkedvetlenedve. Úgy érezte, hiába minden szó, Csapónál érzéketlen falba ütközött. — Nem hülyéskedek — válaszolta Csapó. Elkomolyodott, olyan arcot vágott, mint aki nagyon sajnálja a társát, amiért kellemetlenséget okozott neki. Bíró megvonta a vállát, elhallgatott, s mert megjöttek a többiek — Huszár, Pálinkás meg Kocsis — vidáman beszélgetve indultak a puszta felé. Először a szállásukra mentek — alaposan délutánba fordult már, a munkát nem volt érdemes elkezdeni — s ahogy szokás volt nemsokára a kis Ági kék kannában meleg vizet hozott nekik. Letette a mosdótál mellé, csillogó szemmel nézte Csapót. Máskor sohasem marad a repülősök szállásán egy pillanatig sem, ha meghozta a meleg vizet. Azonnal kifordult az ajtón, a pilóták nem is nagyon törődtek vele. De most nem ment el azonnal, nekitámaszkodott az ajtófélfának, mint aki trécselne kicsit. — Na mi van? — kérdezte tőle Csapó. A kislány elpirult, lehajtotta a fejét és azt kérdezte: — Nem félt? Akkor már mindannyian odafigyeltek, hangos hahota csattant a kérdésre, Csapó is nevetett, hirtelen a kislány felé fordult: — De. Féltem. A kislány kifordult az ajtón, ragyogott az arca, mintha ez a „féltem” valami fontosat jelentett volna neki. — Ki se látszik a földből, és már szerelmes — jegyezte meg Pálinkás, mire ismét jóízűen nevettek, hiszen a kislányt gyakran heccelték Csapóval, s néha Csapó maga is ugratta. Este elmentek a kocsmába megünnepelni a sikeres viszszatérést, nem ittak vadul, de jókedvük kerekedett. Bíró fröccsöt ivott, Csapó meg Pálinkás konyakot, Huszár és Kocsis sört. A ködről beszélgettek meg a szőlősi repülőtérről, közös ismerősökről, akik most a légierőknél szolgálnak, a szuperszonikus gépekről, ahol az ember szinte már a műszerfalhoz tartozik, valamelyikük azt mondta, ott már nem az ember a gép ura, hanem a gép az emberé. Ez a beszélgetés kissé elszomorította a két pilótát, mert bár a brigád többi tagja is repülőnek számította magát — még Huszár a gépkocsivezető is — azért csak ők ketten voltak pilóták, akiket egy ilyesfajta beszélgetés elszomoríthat. (Folytatjuk) Hajtóvadászat az isztambuli emberrablók után Ezer akátona és rendőr fogja Szorosh gyűrűbe azt az isztambuli házat, amelynek harmadik emeletén fegyveres politikai terroristák túszként tartanak fogva egy 14 éves kislányt. A kislány, Sibel Erkan, egy őrnagynak, Dincer Erkannak a gyermeke. Úgy került veszélyes helyzetébe, hogy vasárnap reggel egy négyfőnyi csoportot, amelynek minden bizonnyal köze volt Ephraim Efrom izraeli főkonzul elrablásához és meggyilkolásához , éjjeliőrök igazolásra szólították fel. A tűzharc után, amelyben az egyik őr életveszélyesen megsebesült, a csoport két tagja — egyikük nő — egérutat vett. A másik kettő azonban betört egy lakóépületbe, felrohant a harmadik emeletre, ahol Erkanék laknak, s bevette magát a lakásukba. Itt találták Erkan feleségét és két gyermekét. Az asszonyt és Sybel 10 éves kisöccsét, Tanart elengedték, a kislányt azonban visszatartották. Az éjszaka folyamán a két ember az ablakból lekiabálva közölte nevét és feltételeit. Nahir Seyhan és Huseyin Cehavir — így mutatkoztak be — a kislány szabadságáért cserébe azt követeli, hogy juttassanak nekik két útlevelet s szabadon sétálhassanak át a kordonon és a határon. Erkan őrnagy maga is a ház körül táborozó katonák között van. Újságíróknak felindultan csak annyit mondott, hogy ha gyermekének bántódása esik, a saját kezével végez a gyilkosokkal. A statáriális ügyekkel foglalkozó isztambuli katonai parancsnok azonban óvatosabban nyilatkozott: „türelmesen várunk, de ezt a kettőt élve, vagy halva kézre kerítjük.” Azt, hogy az emberrablóknak közük van Elromhoz, abból gyanítják, hogy az éjjeliőrökkel lezajlott összecsapás után a csoport elvesztett egy kék táskát, amelyben megtalálták Elrom néhány levelét és levéltárcáját. A hétfő reggeli török lapok hatalmas szalagcímek alatt közölték az újabb emberrablás történetét. A reggeli órákban felháborodott isztambuliak hatalmas tömege is körülfogta a házat, s a harmadik emeleten rejtőzködő terroristák kivégzését követelte. A tömeghangulat — írja a Reuter tudósítója — olyan, hogy a két embert feltétlenül meglincselik, ha a leánynak bántódása esnék. A hatóságok értésre adták, hogy ezt nem is kívánják megakadályozni. A katonatisztek tábori látcsövekkel figyelik a lakást. Látják a kislányt, aki egy székhez van kötözve, s nyomon követik a két ember minden mozdulatát. Hétfőn délután a katonák és a rendőrök kötéllétrákat akasztottak a ház oldalára és a jelek szerint előkészületeket tettek, hogy megrohanják a lakást. Egyelőre nem történt intézkedés, bár a ház fölött katonai helikopter is lebeg, s a házhoz tűzoltók is kivonultak. A kordont rendőrkutyákkal tették áthatolhatatlanná. Később ismeretessé vált, hogy a két ember, aki a kislányt fogva tartja, hármasban képzeli el a határátlépést. „Az egyetlen mód a lány életének megmentésére — üzenték —, ha hagyják, hogy mi ketten és a lány Nicosiába, vagy Jordániába utazzunk, és akkor megérkezésünk után szabadon engedjük a lányt.” Közben Törökország egy másik részén, Adiyaman falu határában, a csendőrség megütközött a lázadók egy másik csoportjával is. Hat embert jelentettek fel a helybeliek, s amikor a csendőrök igazolásra szólították fel őket, a fiatalokból álló csoport tüzet nyitott. A tűzharcban három fiatalember elesett, egy másik megsebesült, az ötödik sértetlenül esett fogságba, míg a hatodik meg tudott szökni. Valószínűleg a közeli szíriai határhoz igyekeztek. Ismét egy másik csoportnak már napokkal ezelőtt sikerült külföldre távoznia. A külügyminisztériumhoz közel álló körökben elmondták, hogy öt nappal ezelőtt Cipruson partra szállt öt politikai menekült, s a török hatóságok megkeresést intéztek kiadatásuk érdekében az „érdekelt kormányokhoz”.