Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLIAM 217. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1971. SZEPTEMBER 15. SZERDA Losonczi Pál útban Phenjan felé Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke útban­ a KNDK felé, kedden rövid ir­­kutszki időzés után — a szov­jet Távol-Keletre, Haba­rovszkba érkezett. Magyar idő szerint hajnali négykor hagyta el a nyugat­szibériai Omszkot a MALÉV IL—18-as különgépe, fedél­zetén a hivatalos baráti láto­gatásra a KNDK-ba tartó Lo­­sonczi Pállal. Az elnöki Ta­nács elnöke és kísérete négy­órás repülőút után Szibéria fővárosában, Irkutszkban ■tartott rövid pihenőt. Az An­gara menti nagyváros ennek a távoli vidéknek jelentős ipari központja. Közvetlen kö­zelében épült fel a világ egyik legnagyobb, 6 tagból álló vízierőmű-rendszere (a 4,1 millió kilowatt kapacitással működő negyedik lépcső , Bratszk neve gyakran szere­pel a magyar sajtóban is). A Losonczi Pált fogadó te­rületi és városi vezetők, akik meleg szeretettel említették, hogy számon tartott vendége­ik között sok magyar állam­férfi, neves személyiség is van. Újabb 4 órás repülés, to­vábbi két és fél ezer kilomé­ter, a különgép már Haba­rovszkban, az út utolsó szov­jet állomásán landolt. Az El­nöki Tanács elnökét a repü­lőtéren a távol-keleti határ­területi székhely vezetői fo­gadták. Losonczi Pál és kísérete Habarovszkban tölti az éj­szakát, majd szerdán, magyar idő szerint hajnali 3 órakor, továbbindul a KNDK fővá­rosába , Phenjanba. A Szovjetunió területe fe­lett utazva a magyar államfő táviratot küldött N. Podgor­­nijnak, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnöksége elnöké­nek. Allende ebédet adott Tímár Mátyás tiszteletére Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese hétfőn helyi idő szerint délelőtt Gantuarias bányaügyi minisz­terrel tárgyalt. A megbeszé­lésen szóba került a chilei rézbányászat fejlesztésében való közreműködésünk lehe­tősége, tárgyaltak a bányá­szati berendezések magyar exportjáról is. Salvador Allende elnök hétfőn az elnöki palotában ebédet adott Tímár Mátyás és kísérete tiszteletére. Az ebéden megjelent Clodomiro Almeyda külügyminiszter és sok más chilei vezető szemé­lyiség. Az ebéden Salvador Allende és Tímár Mátyás pohár köszön­tőt mondott. A Chilei Köztársaság elnöke egyebek közt a következőket mondta: — Szeretném kifejezni el­ismerésünket, tolmácsolni a chilei nép köszönetét látoga­tásukért. Számunkra különö­sen értékes, hogy egy ilyen magas szintű vendég és kí­sérete érkezett hozzánk. Ez is bizonyítéka a Chile iránti érdeklődésnek és szolidari­tásnak. Bár nagy a távolság országaink között, mérsékli ezt az a meggyőződés, hogy Chile megvalósítja azt, amit maga elé tűzött. Ebben szük­ségünk van azok megértésé­re és szolidaritására, akik már elérték a célt, építik a szocializmust. — Mi itt a Csendes-óceán déli részén az antiimperialis­­ta küzdelem részesei va­gyunk. Olyan kontinens ez, ahol a harc sajátos útjaira van szükség, de kétségtelen, hogy a szocializmushoz ve­zető úton fel kell használ­nunk a szocialista országok tapasztalatait, okulnunk kell tévedéseikből és sikereikből. — Köszönöm, hogy itt van­nak­ látogatásuk hasznos Chilének. A Chilei Köztársa­ság önökben a Magyar Nép­­köztársaság képviselőit kö­szönti. Ürítem poharamat népeink barátságára, a magyar kor­mány vezetőire, személyes boldogulásukra. (Folytatás a 2. oldalon) KGST-tanácskozás Keszthelyen Keszthelyen, a Helikon­szállóban, kedden megnyitot­ták a KGST könnyűipari ál­landó bizottsága fafeldolgo­zó ipari munkacsoportjának nyolcadik plenáris ülését. Az ülésen valamennyi KGST-or­­szág delegációja részt vett. Az ülés kedd reggel a de­­legációvezetők értekezletével kezdődött meg, majd a tag­országok szakértőinek rész­vételével megnyitották az ötnapos plenáris ülést. Ezen megvitatják a többi között a „Polimer felületkezelő fóli­ák ipari alkalmazása” című­­témát. Napirenden szerepel a felületkezelt, aglimerált la­­pok mechanikai megmunká­lásának tökéletesítése is. Több, a bútoripari termékek minőségének javításával kap­­­­csolatos témát is megtár­­­­­gyalnak. Fock Jenő fogadta az indiai külkereskedelmi minisztert L.N. Misina elutazott hazánkból Fock Jenő, a kormány el­nöke kedden délelőtt hivata­lában fogadta L. N. Mishra indiai külkereskedelmi mi­nisztert. Az eszmecserén részt vett dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, valamint C. B. Muthamma asszony, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete is. ★ A magyar—indiai gazdasá­gi tárgyalások befejezése­ként Budapesten kedden ok­mányt írt alá a két ország külkereskedelmi minisztere, dr. Bíró József és L. N. Mishra. Az 1971—75-re ko­rábban megkötött magyar— indiai kereskedelmi és fize­tési megállapodás végrehaj­tását vizsgálva megállapítot­ták, hogy a két ország gaz­dasági kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Egyetértettek abban is, hogy még sok a kihasználat­lan lehetőség. Ezért 1972. januárjában az új-delhi ve­gyes bizottsági tárgyaláso­kon kicserélik az exportra felajánlott újabb cikkek lis­táját. Elhatározták, hogy a ma­gyar, illetve az indiai válla­latokat kapcsolataik elmélyí­tésére ösztönzik, ily módon is elősegítve a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon túlmenően az ipari és műsza­ki kooperáció szélesítését. Az indiai külkereskedelmi miniszter dr. Bíró Józsefet indiai látogatásra hívta meg. A magyar külkereskedelmi miniszter a meghívást el­fogadta. L. N. Mishra miniszter és kísérete kedd délután ha­zánkból tovább utazott Frank­furtba. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter, vala­mint C. B. Muthamma asz­­szony, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács V.­B­ Kedden ülést tartott­­ a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megtárgyalták és el­fogadták a fejlesztési terv és költségvetés első félévi tel­jesítéséről szóló előterjesz­tést. Megállapították, hogy mind a fejlesztés, mind a költségvetés fél évre elő­irányzott bevételi terv telje­sítése kielégítő. Hasonlóan jó eredményt értek el a fejlesz­tési alap felhasználásában. A költségvetés módosított ki­adási előirány­zat 40 százalé­kos felhasználása azonban már nem mondható kedvező­nek, mert jelentős összegű kötelezettségvállalások telje­sítése a második fél évre hú­zódik át. Az épület átadásá­nak elhúzódása miatt a böl­csődei és szociális otthon fé­rőhelyfejlesztés sem valósult meg a tervezett időben. A végreh­ajtó bizottság fog­lalkozott a város növényvé­delmi helyzetével is. A­ vég­rehajtó bizottság megtárgyal­ta a tanácsi kiskereskedelmi vállalatok kategóriába való sorolási előterjesztését, vala­mint az iparcikk kiskeres­kedelmi vállalat tevékeny­ségi körének bővítésére irá­nyuló kérelmét, és határoza­tot hozott a kérdésekkel kap­csolatban. Az egyéb jelentések és tá­jékoztatók között a végre­hajtó bizottság megtárgyalta és elfogadta a város élelmi­szer-ellátásának helyzetével kapcsolatos határozati javas­latot és jóváhagyta a mű­velődésügyi osztály előter­jesztését a városi közműve­lődési intézmények köz­pontjának létrehozásáról. Befejezte munkáját a KIOSZ megyei küldöttértekezlete Kedden Nyíregyházán kül­döttértekezletet tartott a KI­OSZ megyei szervezete, ame­lyen harminchatan képvisel­ték a megye kisiparosait. Megjelent a tanácskozáson Goitein Imre, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezető­je, Soós Ferenc, a KIOSZ Or­szágos Központjának képvi­selője, a megye közéletének számos képviselője. A küldöttgyűlésen Kosztin Sán­dor, a KIOSZ megyei titkára számolt be az elmúlt 4 év eseményeiről, a kisiparosságot érintő mun­káról. Bevezetőben szólt a májusban lezajlott vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlé­sekről, majd a feladatokkal foglalkozott, amelyek a la­kosság javító-szolgáltatói igé­nyeinek jobb kielégítésében­­ megye kisiparosaira várnak. Megállapította, hogy a szol­gáltatás-javításban főleg a kisebb községekben és tele­püléseken van lemaradás. Sokkal több ipar kiadásár­a volna szükség, hogy a növek­vő igényeket ki tudják elégí­teni. Az 1968. január 1-től 1971. július 31-ig terjedő idő­szakban összesen 2181 ipar­­engedélyt adtak ki, a meg­szűnések száma pedig 1371. A megszűnt iparengedélyek ma­gas száma a lakosságot hozza hátrányos helyzetbe. Jövőre, a 10 éves nyugdíj­biztosítási idő lejártával mintegy 400­-.500 kisiparos fog nyugdíjba vonulni, s ezek pótlásáról is gondoskodni kell. Hiba, hogy egyes válla­latok elzárkóznak attól, hogy engedélyt adjanak ki a dol­gozók részére munkaidő utáni ipargyakorlásra. Beje­lentette, hogy az ellátás ja­vítására a IV. ötéves tervben több, mint ezer ipar kiadásá­ tervezik a megyében. A megye kisiparossága az elmúlt években átlagosan 86 millió forint értéket termelt. Az elmúlt évben és 1971-ben pedig már meghaladta a 100 milliót. A termelés ilyen irá­nyú alakulásában nagy szere­pet játszik a kisiparosság ér­dekében született kormány­­határozat valóra váltása. A beszámolót követő vitá­ban mintegy húsz küldött szólalt fel, vagy tett észrevé­teleket a kisiparosságot érin­tő kérdésekben. Ezután került sor az októ­ber 29—30-án Budapesten megrendezendő KIOSZ VI. országos küldöttgyűlése kül­dötteinek megválasztására. A küldöttek B ács Lajos Máté­szalka, Faragó József Nyír­bátor, Kocsis László Tiszalök, Koncz Sándor Vásárosna­­mény, Nagy András Kisvár­­da, Nagy Sándor Fehérgyar­mat, Bajdik Kálmán, Garai Zoltán, Kosztin Sándor, Rozs­­nyai Imre Nyíregyháza. A tíz küldött után a 19 tagú megyei­­választmányt, a 7 ta­gú vezetőséget, valamint a különböző bizottságokat vá­lasztották meg­. LAPO­K TARTALMÁBÓL Vállalják a falut Olvasóink írják Hogyan védjük egészségünket? 13. oldal) (4. oldal) (6. oldal) Ferencváros— Fenerbahcse mérkőzés (7. oldal) Tanévnyitó a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán szeptember 14-én ünnepi tanácsülésen került sor az 1971—72-es tanévnyi­tóra. Az új tanév jubileum a főiskola életében; az ünnep­ség a 10. tanév kezdetét je­lentette. Az ünnepi tanácsülés el­nökségében foglalt helyet többek között Ekler György, a megyei pártbizottság titká­ra, és Orosz Ferenc, a me­gyei tanács elnöke. Dr. Margócsy József főigaz­gató-helyettes bevezető sza­vai után Kovács József fő­igazgató mondott ünnepi be­szédet. Bevezetőjében kifej­tette, hogy ebben a tanévben befejezik a főiskola építke­zéseit, s ezzel teljesítik az 1962-ben körvonalazott fel­adatokat. Kiemelte a főisko­la nemzetközi kapcsolatait, köztük az ország felsőfokú intézményei között is egye­dülálló, 1965-től tartó UNESCO-kapcsola­tokat. Be­jelentette, hogy az 1971— 72-es tanévtől megindul az óvónőképzés a főiskolán, amelynek kihelyezett tagoza­ta Hajdúböszörményben kez­di meg működését. Az óvó­női tagozaton százan kezdik meg a tanulást, velük együtt a főiskola hallgatóinak szá­ma 1220 az idei nappali ta­gozaton. Ötszázan végzik a levelező tagozatot. Befejezé­sül szólt az­­ elsőévesekhez és az új tanévet megnyi­totta. Ezután az elsőévesek es­kütétele következett. Az es­küt dr. Pál Miklós főigazga­tó-helyettes olvasta fel, ame­lyet négyszáz, elsőéves tett le. Kovács József főigazgató az elsőéveseket — kézfogás­sal — a főiskola polgáraivá fogadta. A főiskolás fiatalok nevé­ben Kolláth Adrienne, a fő­iskola KISZ-bizottságának titkára ismertette a diákok terveit az új tanévben. ,,Diá­kok az ötéves tervért”, va­lamint ,,Diákok Nyíregyhá­záért” címmel indítanak ak­ciókat a főiskolások. A jubileumi tanácsülésen Adriányi László főigazgató­­helyettes adta át húsz nyug­díjas pedagógusnak a diplo­ma megszerzésének 63. év­fordulójára a vas, a 60. év­fordulóra a gyémánt, és az 50. évfordulóra az arany dísz­okleveleket. Vasdiplomát kapott’ Rektor József nagykállói nyugalma­zott pedagógus. Gyémántdip­lomát kaptak: Abrakovics József nyíregyházi, Benőcs József nyíregyházi, Harmat Sándor nyíregyházi, Hegedűs Ferencné nyíregyházi, Kiss Elemérné napkori, Kiss Jenő­­ nagykállói és Mátis Béla nyír­egyházi nyugalmazott peda­gógusok. Aranydiplomát kap­tak: Bajsza­i Ferenc nyíregy­házi, özv. Bakó Istvánné má­tészalkai, Debreczeni Béla nyíregyházi, özv. Fejér Zol­­tánné mátészalkai, Juhász Lajos kemecsei, Kólái Jó­zsef nyíregyházi Kövesy Béla leveleki, Márki Jánosné má­tészalkai, Mentő Imre má­tészalkai, Molnár Kálmánné tiszaeszlári, Szieghart László debreceni, özv. Tóth Ferenc­né , má­tészal­kai nyugalmazott pedagógusok. A kitüntetettek valamennyien hosszabb időt töltöttek el Szabolcs-Szatmár megyében. A tanácsülés befejezéséül Kovács József főigazgató is­mertette a népköztársasági ösztöndíjat nyert 11 hallgató névsorát, majd a „Jó tanuló — jó sportoló” mozgalomban kitűnt diákoknak jutalmakat adott át. Az ünnepség az Inn­­­ternacionálé hangjaival ért véget. 1056 KISZ-alapszervezetben A kongresszusi levél vitája megyénkben Sza­bolcs -szatmár megyé­ben szeptember első napjai­tól folyik a Kommunista If­júsági Szövetség alapszerve­zeteiben a Vil­. kongresszus dokumentuma, a kongresszu­si levél feletti vita. A fiatalok a tapasztalat szerint örömmel fogadták az újszerű kezdeményezésnek számító 10 kérdést tartalma­zó írást, amelynek megvita­tása, a kérdésekre a válasz megfogalmazása valóban minden KISZ-tagot a kong­resszusi előkészület tevőleges részvevőjévé avatja. Először a 800 üzemi, szövetkezeti, területi és hivatali alapszer­vezetben beszélik meg a fia­talok a társadalom és az if­júság kapcsolatára vonatko­zó problémákat. Ezen belül a megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapszer­vezetek fiataljai a levélből elsősorban azokat a része­ket emelik ki, amelyek saját munkájukkal, életükkel kap­csolatos, így kerülnek napi­rendre a munkára nevelés, e termelés segítése, a fizikai munka nagyobb megbecsü­lése, a pályakezdők zavarta­lan beilleszkedése, valamint azok a speciálisan helyi te­endők, amelyek egy-egy munkahelyre jellemzőek. Minden szabolcsi alap­­szervezetben­, ahol a vita már lezajlott — ezek száma több, mint 300 — beszélgeté­sek alakultak ki arról, hogy lehet az ifjúsági szervezet munkáját vonzóbbá,­­alkal­masabbá tenni, milyen esz­közök növelhetik a fiatalok öntevékenységét, hogyan le­hetnek még kezdeménye­zőbbek az egyes alapszerve­zetek. Különösen az üzemi és tsz-alapszervezetekben születtek ezek kapcsán mun­kamozgalmakra, politikai akciókra történő felhívások. A tanév megkezdése után a politikai élet megélénkült az iskolákban is. Az itteni alapszervezetek a diákság sajátos helyzetéből kiindulva vizsgálják a kongresszusi le­velet, és fogalmazzák meg ja­vaslataikat, észrevételeiket. A megyei vita szeptember vé­gére, október első napjaira véget is ér. A KISZ megyei bizottsága folyamatosan ösz­­szegezi a tapasztalatokat, amelyeket — mint a szabol­csi fiatalok válaszát — jut­tat el az ifjúsági szervezet központi bizottságához hoz­zájárulva ezzel is a KISZ VIII. kongresszusának sike­réhez.

Next