Kelet-Magyarország, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
14. oldal —~ És ez a kép egész művészi pályám végső kiteljesedése ! SZIGORT? DIÁK — Gondolhatod, megkapta tőlem a magáét a matektanár SENKI SZIGETÉN — Ha pedig nem felel meg, fel is út, le is út... — Ha ön szerint én sem étkezem elég jólnevelten, fiát menjen máshová ebédelni! RIÉRET STA»MAROTTSZAO — ÜNNEPI MELLÉKLET fm. tmm. Tudomány @ TECHNIKA • Tudomány ¥ TECHNIKA $ Tudomány A föld belső hője A Föld magas hőmérsékletű belsejéből szüntelenül áramlik a meleg a felület irányába. Ennek a hőmenynyiségnek a megmérése lehetőséget ad arra, hogy képet alkossunk bolygónk hőegyensúlyának az egészéről. A mérések arról is tájékoztatnak, hogy mekkora menynyiségű energia távozik véglegesen Földünkről a környező térségbe. Ezek az adatok mind nagy jelentőségűek a bolygók fejlődésének a megismerésében. Az eredményeket felhasználva közelíteni lehet annak a problémának megoldásához is, hogy vajon folytatódik-e a bolygók belsejének felmelegedése, vagy már átmentek a bolygók a „századok” óta tartó kihűlés állapotába. Hő napenergia nélkül A Föld mélyéről előtörő hőáram fajlagos nagyságát a hőmérséklet mélységgel arányos növekedése és a hővezetőképesség szabja meg. A kutatások azt mutatják, hogy ez a hőmennyiség igen csekély, 1000-szer kisebb, mint a Napról érkező és a Föld által visszasugárzott hő mennyisége. A hőárammérések nagy mélységben történnek (1000 métert meghaladó rétegekből) mind a geológiai kutatófúrásoknál, mind az óceán fenekén. Ily módon a napsugárzás melege kizárt. Egy 5 kilométer mélységig lehatoló fúrás elvégzése nehéz geológiai körülmények között nagyon jelentős öszszegbe kerül. A problémát nehezíti, hogy nagyon bonyolult a furat szűk keresztmetszetén át nagy mélységben pontos hőmérsékletméréseket végezni. Mindebből következik, hogy jóval egyszerűbb automata írószerkezettel ellátott műszer lebocsátása az óceán fenekére és termikus érzékelőfejekkel ellátott hőmérsékletmérő műszereknek a lerakása a lágy, mélyvízi üledékbe. Ez a módszer az oceanográfiában egyre inkább terjed. Műszerek a tengerfenéken Közismert, hogy az óceánok a Föld felületének nagyobb részét borítják,az óceánfenék pontos tanulmányozása azonban gyakorlatilag még nem valósult meg. Azt azonban már tudjuk, hogy a tengerfenékre jellemzőek a nyújtott szerkezetű óceáni középhegységek, vagy mély árkok, amelyek keresztülszelik a földgolyót az Északi-sarktól a Déli-sarkig. Ezek a varratok a Föld testén aktív életet élnek: a hegységek mentén a hőközlés fokozottabban megy végbe, nagyobb mértékben érvényesül a vulkanikus aktivitás, gyakoriak a földrengések. Ezek a fenékterületek mágneses eltérésekkel is jellemezhetők. Az óceán fenekén a sarkoktól sarkokig húzódó szerkezetek — ezek a meleggel lélegző repedések a földkéregben — azoknak a belső folyamatoknak a dinamikájáról tanúskodnak, amelyeknek gyenge megnyilvánulásait megfigyelhetjük a felszínen a megnövekedett fajlagos hőáram alakjában. A Jeges-tenger fenekén húzódó aktív víz alatti hegységek nehezen hozzáférhetők fizikai kísérlet elvégzéséhez, annál is inkább, mert jelentős mélységben találhatók. A szovjet sarkkutatók által használt, sodródó jégtáblákra telepített tudományos állomások azonban mint természetes úszóeszközök kitűnő hőfizikai laboratóriumok gyanánt lehetővé teszik a készülékek majdnem ideális kalibrálásának elvégzését. A sodrás irányának kiszámításával elvégezhetők a kutatások az óceánfenék geológiai szempontból legérdekesebb területein. Az Arktisz hegyei Az Arktisz aktív víz alatti hegységeinek körzetében a Föld mélyéről előtörő hőáram mérését a Lomonoszov-hegység és a Häckelhegység mentén — termoszondák segítségével valósították meg. Ezek lebocsátása négy kilométeres mélységbe a fenékre egy óránál kevesebb időt vesz igénybe. Ezekben a hegységekben a hőáram a normálisnál magasabb értékű volt. A Föld mélyéről előtörő fajlagos hőáram egy cm2 területen másfél mikrokalóriát tesz ki másodpercenként. A Lomonoszov-hegységben a fajlagos hőáram kétszer nagyobb. A Hackel-hegységben mért mennyiség eléri a két mikrokalóriát, ami alátámasztja a hegység dinamikus keletkezését és lehetővé teszi, hogy ezt a hegységet az óceáni középhegység-vonulat képződmények világrendszerébe soroljuk. Nemrégiben a szovjet kutatók megismételték a kísérletet a Kaszpi-tenger mélyén, amelyre a földkéreg szuboceanikus felépítése jellemző. Itt a hőáram tanulmányozását 600—700 méteres mélységben végezték. A kutatók fő célja az volt, hogy további értesüléseket szerezzenek a víz föld alatti áramlásának eloszlásáról, ennek ugyanis nagy gyakorlati jelentősége van a Kaszpi-tenger szintjének ingadozásával kapcsolatban. A bolygók felszínén a fajlagos hőáram eloszlásának tanulmányozását — amelyet kozmikus eszközökkel is végeznek — felhasználják különböző gyakorlati problémák megoldásában is. Bevonulnak a szövetbarát anyagok a sebészetbe Az operációk közben, vagy a műtétek befejeztével alkalmazott varróanyagok, kapcsok, tamponok, stb. nélkülözhetetlen segédeszközei a sebészetnek. Gyógyulás utáni eltávolításuk azonban gyakran valóságos pótműtéttel jár, ráadásul a különféle idegen anyagok a szervezet élénk „ellenkezését” váltják ki, s magukban hordják a szövődmények veszélyeit. Ezért tarthat számot érdeklődésre a kísérletes orvostudomány hazai művelőinek legújabb eredménye, amely — a kémiai és a biokémiai kutatások új megállapításait hasznosítva — azt ígéri, hogy a szervezet károsítása nélkül egész sor különféle műanyagot lehet alkalmazni, Így például a műtéteknél használt varrófonalak száma lényegesen csökkenthető, ha helyettük bizonyosragasztóanyagot használnak, s a varratokat szövetragasztókkal kombinálják. Somogyvári Kálmán, a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem adjunktusa és munkatársai különböző állatkísérletekkel olyan új eljárásokat és módszereket próbáltak ki, amelyek a szövetegyesítés és szövetpótlás terén nemzetközijelentőségűek. Olyan „szövetbarát” anyagokat találtak, amelyeket a szervezet jobban elvisel, mint, a korábban hasonló célra felhasznált anyagokat. A gyomorműtéteknél kipróbált eljárás az úgynevezett szövetegyesítési technika segítségével például a hagyományos műtéti idő mintegy felére csökken, mivel 2—3 öltés és speciális ragasztóanyag helyettesít a szervezetbe eddig bevitt nagy mennyiségű varrófonalat. Somogyvári és munkatársai más magyar orvostudósok által készített anyagok műtéti viselkedését is tartulmányozták. Kimutatták, hogy a Gerendás Mihály és munkatársai által a verseh ért öböl előállított bioplaszt szivacs — amely a sebüreg kitöltésére szolgál — elődeivel szemben azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a szervezetiből nem kell külön műtéti beavatkozással eltávolítani, mert felszívódik. Ugyancsak Gerendások — szintén vérfehérjéből — bioplaszt „formadarabokat” készítettek, amelyeknek alkalmazásával a műtéti eljárásoknál, csonttöréseknél, és az izületi sebészetben eddig használt és nagyon sok hátránnyal járó fémes anyagok kiküszöbölhetők. A formadarabok, miután a gyógyulás folyamatában megtették kö-telességüket, szintén felszívódnak. Használatuk tehát az operáció közben beépített idegen anyagok eltávolítását, a „pótműtétet” feleslegessé teszi. A sebészetiben eddig alkalmazott varróanyagok sóji panaszra adtak okot, mert rendszerint szövődményeket idéztek elő. Ezek megelőzésére a Budapesti Orvostovábbképző Intézetben jelenleg szovjet gyártmányú gyomorbélvarró gépeket használnak, amelyekben fémes varróanyag van, a „tantál”. Somogyváriék az intézet orvosaival közösen végzett vizsgálódásaik során megállapították, hogy a különleges varrógépek használata feltétlenül célszerű, mert a tantál kapocssor a sejbszéleket pontosabban egyesíti, és a szervezet, vele szemben enyhébb védekező reakciókat vált kii, mint az eddig használt kapcsokkal szemben. A tantálnak köszönhető az is, hogy a sebgyógyulás a gépi varrat alkalmazásával gyorsabban következik be, kisebb a hegesedés és a varrat, elégtelenségéből, származó szövődmények száma is csökken. KERESZT REJTVÉNY Kétszeres Kossuth-díjas szobrászművészünk neve és alkotása a Gellért-hegyen szerepel mai rejtvényünk sorrendben beküldendő vízsz. 1., függ. 12., 19., és 57. soraiban. VÍZSZINTES . 12. Gyermekvárosunk. 13. Hímnemű német névelő. 14. Nobelium vegyjele. 15. Szomszédos állam vezetőjének egyik neve. 16. Mássalhangzó kiejtve. 18. Ipari tanuló, régen. 21. Kornélom megyei község. 26. Török nemesi cím volt. 24. Régi római aprópénz. 25. Tisza menti község Jugoszláviában Zeniétől délre. 27. Télisport. 26. Kéjsóvár. 31. Járomcsont, latinul a gyógyászatban. 34. Zúg párja. 35. Fővárosa: Ottawa. 37. Jegyesem. 39. Azonos magánhangzók. 40. Kongó (Kinshasa) vezetője volt. 41. Potom. 42. Betegségjelző. 43. Lantán vegyjele. 44. Sótoldalék. 45. Szürke fém. 46. Ritka női név. 49. Színdarabok. 58. Ilyen film is van. 53. Ember vonta kétkerekű kocsik. Távol-Keleten. 55. Régi világítóeszköz. 58. Közlekedésre szolgáló terület. 60. Folyó Franciaországban fonetikusan. 62. Tekint. 63. Harfuts-é? 65. Magnézium vegyjele. 66. Libát hizlal. 68. 66. 69. Hajdú-Bihar megyei határ menti községbe való. 72. Vissza: távol-keleti félsziget. 74. Dunántúli csatorna. 75. Mindenéről gondoskodik. 77. Író, költő, műfordító (Antal). 79. Dél-afrikai holland származású telepes. FÜGGŐLEGES . 2. Elektromos töltéssel rendelkező atom. 3. ST. 4. Nyújt. 5. Szomszéd állam pénze. 6. Halotti hamveder. 7. Sín betűt keverve. 8. Ételízesítő. 9. Ruházati bolt. 10. Időmérő (+’). 1. Kis medve. 17. Élet. 20. Eszperantó nyelv. 22. Pest megyei község 23. Baklövés. 25. Egykori magas rangú török tiszt. 26. Foncsor. 29. ZÉA. 30. Kevert óra. 32. Helyhatározó szó. 33. Fejrész. 36. Egymást előző betűk. 38. Kerti szerszám. 40. Egykori keleti uralkodó 41. Vissza: kínai vezető egyik neve. 42. Kevert dal. 44. Ollós állat. 47. Nitrát egyik fele. 48. Vissza: becézett női név. 50. BÁR. 51. Kémiai elem. 54. Bizottság, választmány. 56. Vállalat. 59. Névutó. 61. Az egész testet fedi. 63. Rossz kívánság. 64. Saját magam. 66. Élősdi. 67. Cigány férfi. 70 Kutya filmsztár nevének első szava: ...tin-tin. 71. Hangtalanul ..dalol”. 72. Fegyver idegen szóval. 73. Dunántúli hegy. 76. AAAA. 78. Német személyes névmás. A megfejtéseket április 16-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Március 111-i rejtvény pályázatunk megfejtése: Feleségével együtt tevékeny része volt az első francia atomreaktor felállításában. Nyertesek: Csonka Ottó, Görömbei Józsefné, Horváth Sándor, Szabó Mária, Szathmáry Margit nyíregyházi, Komár Bea baktalórántházi, Cseke Katalin leveleki, Kása János nyírbátori, id. Kocsár Lajos nyírbogáti és Fehér István szabolcsveresmani kedves rejtvényfestőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. NYÍREGYHÁZÁTÓL 7 kilométerre, kövesúthoz közel ELADÓ 5600 négyzetméter alapterületű telken lévő 763 négyzetméter alapterületű háromszintes Ü Z E M É P Ü L E T, valamint a hozzá tartozó 592 négyzetméter alapterületű raktárépület. Érdeklődni: HÁZIIPARI SZÖVETKEZET, NYÍREGYHÁZA, SZÉCHENYI U. 13. Telefon : 34—39. (382309) A SÉNYŐI BÚZAKALÁSZ MG TSZ nagy gyakorlattal rendelkező képesített könyvelőt kontírozó könyvelői munkakörbe azonnal felvesz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: a tsz főkönyvelőjénél. (334)