Kelet-Magyarország, 1973. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
en. március 51 «ELET-MAGJARORSZA« rum* (Folytatás a 7. oldalról) Josulva ez járulhat hozzá ahhoz, hogy népgazdaságunkban tovább javuljon a tervszerűség, munkánk minden területen hatékonyabb legyen. A gazdaságirányítási rendszer sajátos eszközeivel elősegíti terveink megvalósítását és társadalmi hatásai is kedvezőek. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk szorosan öszszefügg hazánk fejlődésével, gazdasági életünk alakulásával. Gyors ütemben növekedtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Népgazdaságunk fejlődését a nemzetközi munkamegosztásba való széles körű bekapcsolódással is elősegítjük. Az áruforgalom mintegy kétharmadát a szocialista országokkal, ezen belül összes külkereskedelmi forgalmunk több, mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A szocialista országok közötti külkereskedelem dinamikus bővüléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az elmúlt években a szocialista gazdasági integráció alapján a vállalatok is egyre aktívabban kezdeményezik a nemzetközi együttműködés különböző formáinak alkalmazását. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST-országok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST-tagállamok ötéves népgazdaságfejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek mind jobb összehangolását. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakosítás, a kooperáció fejlesztésére, a lehetőségek jobb kihasználására. Rövidesen sor kerül Prágában a KGST 27. ülésszakára. A magyar küldöttség azzal a szándékkal utazik majd e tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben járuljon Tisztelt képviselő elvtársak! Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek. A reálbér 4,3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 8 százalékkal nőtt. A fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére 1973- ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ágazatok és vállalatok bérfeszültségeinek feloldására kormányunk intézkedéseket tett. Két esztendő alatt több mint egymilliárd forintot fordítottunk e célra. Ez jelentősen enyhítette azt az eltérést, amely elsősorban az ipari nagyvállalatok hátrányára volt tapasztalható. A költségvetési szervek dolgozói közül emeltük az egészségügyi, oktatási, igazságügyi dolgozók, egyes kulturális intézmények alkalmazásainak fizetését. A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és többgyermekes családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növekedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indokolt változtatása céljából hahozzá az integrációs program további végrehajtásához. Kuba belépése a KGST-be, a Finnországgal megkezdett tárgyalások, valamint más országok érdeklődése bizonyítja, hogy növekszik a KGST- nek, mint szervezetnek súlya, szerepe és jelentősége a nemzetközi gazdasági életben. Az elmúlt években a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben is jelentős eredményeket értünk el. A forgalom számottevően bővült, fejlődtek kooperációs kapcsolataink. A tőkésországok nemzetközi pénzügyi válságának hatásai alapjában véve közvetlenül nem érintenek bennünket, de figyelemmel kell lenni az események alakulására. Az államközi kapcsolatok javulását azonban gátolja a diszkriminációs politika, amely az egyes tőkés országok és országcsoportok részéről még mindig megnyilvánul. Ez a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének és együttműködésének akadálya. A kölcsönös előnyöknek és érdekeknek megfelelően tovább növeljük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. A negyedik ötéves terv előttünk álló időszakában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok további nagyarányú bővülésével számolunk. Arra törekszünk, hogy jobban kihasználjuk a nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket. Exporttermékeink gazdasági, műszaki színvonalától, minőségétől függ, mennyire tudjuk bővíteni forgalmunkat az elkövetkező években. Hazánknak a világpiacon becsülete, súlya és hitele van. Arra kell törekedni, hogy nemzetközi kötelezettségeinknek továbbra is maradéktalanul tegyünk eleget és ezzel még nagyobb megbecsülést vívjunk ki magunknak. Tartsuk adott szavunkat, teljesítsük vállalásainkat. tározta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások március 1-én életbe lépett központi béremelését. Az intézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjed ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét. A rendelkezésre álló pénzügyi keretek elosztásánál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak és vállalatok, a nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoznak több műszakos vagy folytonos munkarendben. A jelenlegi béremelés, mint ismeretes, csak az állami ipar és az építőipar fizikai munkásaira és művezetőire terjedt ki. Ez természetesen vitát és nemtetszést váltott ki az állami ipar más munkaköreiben foglalkoztatottak között és a népgazdaság más szektoraiban alkalmazott dolgozóknál. Úgy gondolom, nem kell hosszan bizonygatnom, hogy a párt és a kormány vezetői ugyanúgy megbecsülik a műszaki, az adminisztratív munkakörben, valamint a gazdaság más területein tevékenykedők munkáját, mint azokét, akik jelenleg béremelésben részesültek. Most azonban ezt kellett tennünk, mert itt maradtak el a bérek másokhoz viszonyítva és ez már alapvető politikai kérdésként jelentkezett. A bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében több intézkedést léptettünk életbe. A szénbányászatban és a villamosenergia-iparban a sajátosságokat jobban figyelembe véve, megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alakulásától függjenek. Az élelmiszeripar négy ágában, a vasútnál, a helyi közlekedésben, valamint az állami gazdaságoknál és erdőgazdaságokban már évek óta folytatott bértömeggazdálkodási módszert kiterjesztettük 16 ipari, építőipari vállalatra, illetve szövetkezetre, hogy még sokrétűbb tapasztalatokat szerezzünk. Elősegítjük, hogy azok a vállalatok, amelyek az üzem- és munkaszervezés segítségével létszámtartalékaikat feltárják és átcsoportosítják, anyagilag is érezzék annak előnyeit. Az illetékes állami szervek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve a bértarifarendszer kiegészítéseként kidolgozzák a szakmai bérek országos táblázatát. Ennek az lesz a feladata, hogy az eddiginél jobban irányítsa és befolyásolja a vállalatok bérezési gyakorlatát, elősegítse, hogy az azonos munkát végző munkások azonos skálájú alapbért kapjanak a népgazdaság valamennyi ágazatában és szektorában. A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését. 1972 második felében a tervező és szervező intézetekben, beruházó vállalatoknál és ipari kutatóintézeteknél vezettük be a csökkentett munkaidőt. 1973. június elsejével sor kerül az államigazgatásban dolgozók munkaidő-csökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza és jóváhagyja a további területeken történő munkaidő-csökkentés alapelveit, feltételeit és ütemezését.. A nyugdíjasok helyzetét javította és egyben munkaerőgondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra ösztönző nyugdíjrendszer 1972 januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás időtartamának bővítése. A korábbi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelentősen elmarad a jelenleg megállapított nyugdíjak összegétől. Arra törekszünk, hogy a különböző időpontban nyugalomba vonultak nyugdíja közötti különbség mérséklődjék. Az ötéves tervidőszak hátralévő részében a régi nyugdíjak emelésével együtt felemeljük a saját jogú és özvegyi nyugdíj együttes összegét, valamint a házastársi pótlék felső határát. Az elmúlt két évben emelkedett a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások összege is. E juttatások a dolgozók évi jövedelmének mintegy 24 százalékát jelentik. Költségvetésünk jelentős hányadát fordítjuk évente az egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások biztosítására, az üdültetésre. Népgazdasági tervünk fontos célkitűzése a lakosság áruellátásának biztosítása. A negyedik ötéves tervidőszakot megelőzően a fogyasztási cikkek viszonylag széles körében voltak ellátási hiányosságok. Az elmúlt két évben nagymértékben javult a helyzet. A kormányzat, az Országos Anyag- és Árhivatal köteles a minisztériumi és tanácsi árhatóságok munkáját jobban összehangolni, a viszszaélések, az indokolatlan áremelések megakadályozására tett intézkedéseket ellenőrizni. Szükséges azokban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagolták, vagy nem követelték meg. A termelői árak ellenőrzése, az indokolatlan áremelés elhárítása és meggátlása enélkül lehetetlen. A termelői árakkal kapcsolatban igen fontos feladat, melyet rövid időn belül el kell végezni, hogy a tisztességtelen haszon lényegét pontosan meghatározva, értelmezését egyértelművé tegyük. A lakosságot, mint fogyasztót, természetesen elsősorban a fogyasztói árak alakulása érdekli. A lakosság egyben termelő is a mi rendszerünkben. Ebben a minőségében érdekelt a termelői árak alakulásában is. Azt, hogy az adott ütemben, például emelkednek a termelői árak, könnyen megérti az otthol A belkereskedelem a lakosság és a közületek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. A fogyasztási cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére. Említésre méltó, hogy hosszabb ideje zavar mutatkozik a lakosság ellátásában a tőkehús mennyiségében, helyesebben fajtánkénti megoszlásában. Szeretném azonban kihatgsúlyozni, hogy az 1973. évi húsmenynyiség az üzletekben nem kevesebb, hanem több, mint a múlt évi megfelelő ellátást biztosító mennyiség volt. Megoszlásában azonban a sajátos magyar fogyasztási igényeknek — a már említett okok következtében — kevésbé felel meg. Az elmúlt évi 80 százalékos sertéshúsarányt nem tudtuk tartani. Kérem a lakosság megértését, legalább néhány hónapra!! Egyébként a marhahús is hús, a baromfi is az, halat is többet tudunk adni, mint amennyit jelenleg fogyasztanak. A húsfogyasztás évről évre emelkedik. 1972-ben 61 kilogramm volt, a folyó évre 63 kilogrammot vettünk tervbe, az ötéves terv utolsó évében pedig 65 kilogrammal számolunk. Gazdasági életünk fejlesztésében különleges szerepet tölt be az árrendszer. Fontos szabályozója mind a termelésnek, mind a fogyasztás alakításának. Ez a kérdés a közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, ezért politikai hatása is jelentős. Az árpolitika megmagyarázása, árrendszerünk széles körű megértése folyamatos feladat. A termel® árrendszerünk jelenlegi fogyatékossága főképpen az, hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságában lévő különbségeket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak munkájuk minőségével arányos többletjövedelemhez. Ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólag nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket tovább kel fejleszteni. Az utóbbi, időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok erre. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árellenőrzésre a kormány széles körű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosítani, így például bevezetjük a megrendelőket és a szállítókat egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztjük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata. gozó ember és másoknak is meg tudja magyarázni a nyersanyagárak emelkedésével, a nekik bedolgozó, velük kooperáló üzemek áremelésével, a világpiaci árak alakulásával. Élénken, sőt sokszor nagyon élesen reagálnak azonban arra, ha a fogyasztói árak és azok színvonala emelkedik. Pedig a kettő egymással szorosan összefügg. A fogyasztói árszínvonal 1968—72 között, 4 év alatt 7,6 százalékkal nőtt, a múlt évben 3 százalékkal, ez évben 3,6 százalékkal, tehát nagyobb mértékben, mint az előző négy évben. Az árak egyébként — saját munkánk hiányosságai mellett — alapvetően a világpiaci árak közismerten gyors emelkedése következtében növekszenek gyorsabban, mint az előző években. Áraink a külső piacok áremelkedését az import révén — központi intézkedések hatására csak késlértetten és erősen korlátozottan —, de bizonyos mértékig követték. Ez a következőkben sem lehet másképp. Számolni kell azzal, hogy a tőkés importból származó, nem alapvető fogyasztási cikkek áremelkedése a belföldi fogyasztói árakban is kifejezésre juthat és ez a szocialista kikereskedelmi árak esetenkénti emelkedésénél néha szintén elkerülhetetlen. Arra kell törekednünk, hogy a tervezett fogyasztói árszínvonalat mindenképpen megtartsuk, az emelkedés azt semmiképpen ne haladja meg. Az ehhez szükséges ártámogatás céljára a költségvetésben tartalékot képeztünk. A tartalékot csak rendkívüli gondossággal és körültekintéssel lehet felhasználni. , Januárban felemeltük az égetett szeszes italok és a dohányféleségek fogyasztói árát. A tej és tejtermékek fogyasztói áremelésével egyidejűleg a többletkiadások részbeni ellentételezéséül növeltük a nyugdíjak, a családi pótlékok, gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak öszszegét. Március 1-től csökkentettük egyes ruházati termékek árát. Még az idén további árcsökkentésre kerül sor olyan termékfajtákból, amelyekből megfelelő árualapot tudunk biztosítani. Nagyobb és a lakosság széles körét érintő életszínvonal-po-Lakásépítési terveinket.-teljesítettük. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítójuk, viszont az állami telepszerű lakások építése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 000 lakást építettünk, ebből az utóbbi két évben mintegy 165 000-ret. A még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralévő három év alatt megvalósítható. Az elmúlt évek jelentős erőfeszítései ellenére a lakáshiány — különösen a fővárosban és néhány kiemelt városban — még mindig társadalmunk legégetőbb problémái közé tartozik. Az 1971-ben végrehajtott lakásreform igazságosabbá tette a lakáselosztást, kiegyenlítettebbé, a lakással kapcsolatos teherviselést, kedvezőbb feltételeket teremtett a lakásépítés növeléséhez, a lakások karbantartásához. A munkáscsaládok lakásigényének kielégítésére különösen nagy figyelmet fordítunk. Ezzel összhangban az eddiginél következetesebben érvényesül az a fontos követelmény, hogy a lakásépítési kedvezmények — különösképpen az állami támogatás — elsősorban a munkások, a bérből és fizetésből élők, a nagyvárosok és munkáslakta települések lakáshelyzetének megjavítását segítsék. Az 1973- tól érvényben lévő új rendelkezések a jövedelmi és szociális viszonyokkal arányos, társadalmilag igazságosabb teherviselést tesznek lehetővé, kedvezőbben állapítják A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jövendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva biztosítanunk kell, hogy a népszaporulat kedvezőbben alakuljon. A korábban meghozott intézkedéseink hatására 1967-től kezdődően valamelyest emelkedett is a népszaporulat, de ez a folyamat megállt és az elmúlt évben 14,7 ezrelék volt a születési arányszám. Sokan, sok helyről, több vonatkozásban indokoltan felhívják a figyelmünket arra, hogy ez az arány még mindig nem megfelelő, nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen. Gyors ütemben nő a nyugdíjasok száma, 1960-ban az összlakosság 6,4 %-a, 1972-ben pedig 14,8 %-a volt nyugdíjas. A lakosság elöregedésének jele, hogy a nyugdíjasok száma megközelíti az ipari munkások teljes létszámitikánkkal összhangban álló intézkedésekre, mint például a hús áremelésére, ennek ellentételezéséül az iparcikkeirrl elsősorban a textiláruk tömegét átfogó árleszállításra csak a következő ötéves terv»* ben kerülhet sor. 1967 óta sokszor elmondtuk, de újra megvan ezenk végső soron az a célunk, hogy értékarányos fogyasztói és»* rendszert alakítsunk ki. Jellenleg évente közel 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél. Hat évvel ezelőtt azt váltottuk, hogy ennek rendezésére 2—3 ötéves tervidőszak szükséges. Most ugyanazt mondjuk. Nehezebbnek mutatkozik a végrehajtás, mint gondoltuk. A továbbiakban a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabbal, a lakáshelyzet alakulásával kívánok foglalkkozni. Ismeretes, hogy a párt és a kormány 1960-ban 16 éves lakásfejlesztési tervet dolgozott ki, amely 1975-ig 1 millió lakás felépítését fezte ki célul, meg a kamat, és kölcsön vedi sza fizetésének feltételeit A lakosságnak az is egyik gondja, hogyan jut el leggyorsosabban és lehetőleg kulturált körülmények között a munkahelyére, vagy bármilyen más úticéljához. Az elmúlt két évben sokat fejlődött hazánkban a közlekedés, elsősorban a tömegközlekedés. A vasútvonalakon nőtt a villamos és a Dieselvontatás aránya. Korszerűsödött a közúti hálózat. Sokat foglalkoztunk a főváros tömegközlekedési gondjainak enyhítésével. Ezt segítette megoldani a kelet-nyugati metróvonal építésének befejezése és a forgalom megindítása a vonal teljes hosszán. Meggyorsítottuk az északdéli metróvonal építését, 1976 végéig üzembe helyezzük a Nagyvárad tér—Deák téri szakaszt. Természetesen más tömegközlekedési eszközök fejlesztésére is nagy gondot fordítunk. Rátérve az egészségügy helyzetére, engedjék meg, hogy idézzem az 1972 áprilisában megalkotott egészségügyi törvényt, mely kimondja: az egészségügy állami feladat, s egyben az egész társadalom ügye. Ennek alapján gyakorlatilag az ország egész lakossága betegségi biztosításban és ingyenes orvosi ellátásban részesül. A legutóbbi hónapokban népünk egészségvédelme érdekében megvizsgáltuk a népélelmezés helyzetét é S meghatároztuk a tennivalókat. Elemeztük az iskolaegészségügy, az iskolás fiatalok testi-szellemi fejlődésének helyzetét, már. Hosszabb távon mind kevesebben lépnek a munkaképes korú nemzedék sorába. Csökken az anya tiszteletre méltó szerepére, az egészséges, új élet világra hozására képes nők száma és aránya. Demográfusaink szerint, ha a jelenlegi népszakorodás változatlan marad, 20—30 év múlva társadalmunknak már nemcsak a korösszetétele módosul erőteljesen, hanem a lakosság létszáma is csökken. A tudatos családtervezést továbbra is népesedéspolitikánk alapjának tekintjük. Nem akarunk olyan megszigorításokat bevezetni, amilyenek korábban érvényben voltak. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassanak, akarnak-e, illetve hány gyermeket akarnak. Tudjuk, hogy a közszellemen, és a közfelfogáson is változtatni kell. A szocialista társa lytatás ( 4. oldalon) Célunk a lakosság szükségleteinek elgyre jobb kielégítése feladataink az árrendszer tökéletesítésében Nagy gondot fordítunk a munkáscsaládok lakásigényének kielégítésére Szociális intézkedések a családfenntartás könnyítésére