Kelet-Magyarország, 1973. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

8 oldal K­ELET-MAGYARORSZÁG HÉTFŐ: KEDD: SZERDA: PÉNTEK: Az események krónikája: Szadat átalakította az egyiptomi kormányt, maga vette át a kormányfői tisztet is — Nimeri szudáni elnök tárgyalásai London­ban. Megalakult az új chilei kormány — Medici olasz külügyminiszter Jeruzsálemben Gol­­da Meirrel tárgyalt. Nixon amerikai látogatásra hívta meg Ta­naka japán miniszterelnököt — Lemondott a francia kormány — Kreisky osztrák kancellár Budapestre érkezett. CSÜTÖRTÖK: Nyilvánosságra hozták, hogy Brezsnyev moszkvai látogatásra hívta meg Tanaka ja­pán miniszterelnököt — Szabadon bocsá­tották az utolsó amerikai hadifoglyot, tá­vozott Vietnamból az utolsó amerikai ka­tona — Nixon beszéde. La Celle Saint-Cloud-ban újabb eredmény­telen tárgyalás a két dél-vietnami kormány képviseli­ között — Párizsban a Renault Művekben sztrájk robbant ki, Thieu saigoni elnök az Egyesült Államok­ba utazott — Echeverria mexikói elnök Kanadában tárgyal. SZOMBAT: La Celle-Saint Cloud kas­télya Párizstól nyugatra, a Saint-Cloud-i erdőben nem tartozik a háromcsillagos idegenforgalmi látványossá­gok közé. Történelmi neveze­tessége is csak az utóbbi ne­gyedszázadban alakul, ami­kor hol a NATO-nagyságok ott-tartózkodása miatt, hol egyes nemzetközi tárgyalá­sok színhelyeként tűnt fel a kastély neve a krónikákban. Most a francia kormány itt ad otthont a két dél-vietna­­mi fél tárgyalásainak. Amelyek — s ez nem meg­lepő­ — egyelőre eredmény­telenek. A saigoni rezsim küldöttsége a magáét hajto­gatja „az északi csapatok kivonásáról”, az ideiglenes forradalmi kormány képvise­lője hiába emlékeztet újra meg újra arra, hogy a pári­zsi béke­megállapodás értel­mében itt Dél-Vietnam poli­tikai jövőjéről kellene tár­­gyalniok. Saigon pillanatnyi vezetői láthatólag időt akar­nak nyerni — aki időt nyer, életet nyer... Thieu végre útnak indul­hat, elutazhatik Washington­ba, hogy Nixon elnöktől to­vábbi támogatást kérjen. E nélkül Thieu elveszett... Persze az Egyesült Államok elnökében — legalábbis egy ideig — lesz hajlandóság a saigoni szövetséges segítésé­re. Az a „szózat", amelyet „a béke első napján” a Fehér Ház ura valamennyi ameri­kai rádió- és tévéállomás műsorában elmondott, sok­sok békeszólam mellett né­hány fenyegető mondatot is tartalmazott. Az amerikai po­litika ismerői arra következ­tettek ebből, hogy Nixon va­lamilyen jogi alapot teremt máris arra az esetre, ha egyszer újra beavatkozásra szánná el magát . Vietnam­ban. Az indokínai félszigeten komolyabb csatározások már csak Kambodzsában folynak. Az amerikai légierő folytat­ja a kambodzsai népi erők állásainak bombázását, bár­mennyire is tiltakozik ez el­len a washingtoni kongresz­­szus tekintélyes része. Nixon említett „szózatában” tovább­ra is igazolni igyekezett a kambodzsai terrorbombázá­sokat. Viszont Kissinger — megint csak ő! — a politiku­sok kisebb csoportja előtt bizalmasan kijelentette, hogy nincs sok hátra a kambod­zsai tűzszünetig. Hol lenné­nek a tűzszü­neti tárgyalások? Ezeket is Párizsban rendez­nék meg? Ha Párizsnál tartunk, em­lítést érdemel, hogy Fran­ciaországban ismét jelentke­zik a szokásos nyugtalanság, a március elején lezajlott választások előtt a bérharc a politikai küzdelemnek ad­ta át a teret, most vissza­igényli a terepet a szakszer­vezeti mozgalom. Az első sztrájk a Renault Művekben robbant ki. A Renault a fran­cia dolgozóknak mindenkor utat mutat, követésre méltó példát szolgáltat. A betaní­tott munkások bérének, mun­kakörülményeinek javítása a sztrájk célja — következ­tetni lehet ebből, hogy a francia bérharcnak ez lesz a központi témája. E mun­kások között sok az úgyne­vezett vendégmunkás, sok a színes bőrű is. (E sorok író­ja 1961-ben, 1965-ben, 1968- ban járt a Renault telepein, minden alkalommal több és több külföldi munkással ta­lálkozott ...) A francia szak­­szervezetek egész Nyugat- Európára szóló példának szánják a mostani akciót: az afrikai, arab, portugál, spa­nyol, délolasz, jugoszláv, görög, török vendégmunká­sokat keményebben sújtja a kizsákmányolás. A Renault falai közt most a proletár nemzetköziség jegyében in­dult meg a harc. A francia kormány lemon­dott a héten. Ez csak for­maság tulajdonképp, de je­len esetben mód nyílik egyes miniszteri tárcák újraelosz­tására is. A választások ta­nulságait érvényesítheti Pom­pidou elnök. Igaz, a minisz­terelnöki poszton meghagyta Pierre Messmer eddigi kor­mányfőt, de számos fontos miniszteri széknek új gazdá­ja lesz. Kormányátalakítás volt a héten Egyiptomban és a dé­li félteke másik végében, Chilében is. Szadat döntése talált nagyobb visszhangra­ a világsajtóban: az egyiptomi elnök egyben átvette a mi­niszterelnöki teendőket is. Nyilatkozatában az erők össz­pontosításáról beszélt, amit egyesek úgy értékeltek, hogy talán Izrael elleni felkészü­lés diktálja ezt az új irány­zatot. Más vélemények sze­rint azonban Szadat elnök csak ki akarja húzni az időt a nyárig, amikor Washing­tonból diplomáciai kezdemé­nyezést vár — és bizonyos mértékig az arab érdekek fi­gyelembevételét is. A chilei új kormány ösz­­szetétele szintén jelzéssel szolgálhat a helyzet alaku­lására. Dr. Allende elnök már nem tart igényt a há­rom tábornok miniszteri szolgálatára, amire pedig na­gyon is szükség volt a múlt év őszének viharos napjai­ban. A reakció heves táma­dásai, a sorozatos tüntetések, a fegyveres merényletek lát­tán be kellett vonni a kabi­netbe például Prats tábor­nokot, a vezérkar főnökét. (Ő kapta a belügyminiszteri tárcát, s ezzel együtt a köz­­társasági elnök helyettesíté­sének jogát is!) Most a tá­bornokok kivonulnak a kor­mányból, ami egyrészt a chi­lei népi egységkormány hely­zetének megszilárdulására vall, másrészt azt bizonyítja, hogy a hadsereg’valóban tel­jesen lojális, azaz fegyel­mezetten engedelmeskedik a polgári hatalomnak. E na­pokban éppen három eszten­deje, hogy magyar ’ újságíró-' kat fogadott J .Allende .— akkor még csak elnökjelölt­ként — és emlékszem, mi­lyen meglepő volt számunk­ra látni-hallani Allende ma­gabiztosságát: „Ha a népi egység győz, a hadsereg tá­mogatni fogja, a tisztikar lo­jális lesz!” Az események a chilei szocialista államférfit igazolták. Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködé­si konferenciát előkészítő ta­nácskozáson jól haladnak a dolgok. Így nyilatkozott Walter Stoessel, az Egyesült Államoknak európai ügyek­kel foglalkozó államtitkára is az amerikai lapkiadók, rá­dió- és tévékommentátorok egynapos értekezletén. Kije­lentette, ha minden így megy tovább, akkor valószínűleg júniusban sor kerülhet a külügyminiszteri szintű kon­ferencia munkájának meg­kezdésére. A hét még egy jellemzője: sok szó esett készülő utazá­sokról, meghívásokról. Leo­­f­­yid Brezsnyev, az SZKP­­ főtitkára levelet intézett Ta­naka japán miniszterelnök­höz és meghívta moszkvai látogatásra, de még a levél tartalmának nyilvánosságra hozatala előtt közölték To­kióban, hogy Tanakát Nixon elnök is meghívta. Bonnban pedig kormánykörökben tud­ni vélik, hogy május köze­pén sor kerül Brezsnyev NSZK-beli látogatására is. Utoljára, de nem utolsó­sorban számunkra jelentős esemény volt dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár magyarországi látogatása. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások után a közös közlemény is megerősíti ha­zánk és Ausztria további együttműködésre vonatkozó elképzeléseit. A közös közle­mény ezt így fejezi ki: „A tárgyalások befejeztével a két kormányfő megerősítet­te azt a szándékát, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság jó­szomszédi kapcsolatait a kü­lönböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elve alap­ján tovább fejlesztik.” Pálfy József MTI. áprisie 1. A szocialista egészségü ügyért, a békéért f­elsősegélynyújtás Vöröskeresztet kongresszusi számvetés (I.) Régi Igazság, hogy egy-egy ország életszínvonalának fontos mutatója a lakosság egészségügyi ellátása. Ennek számos összetevője közül az egyik lényeges pont: a balesetet szenvedett, vagy hirtelen megbetegedett em­ber első ellátása, azaz az el­sősegélynyújtás. Szocialista államunk folyamatosan törek­szik arra, hogy a betegellá­tást javítsa. Ennek érdekében bővül, az orvosi körzetek há­lózata, növekszik a rendelő­­intézetek óraszáma, a kór­házi ágyak száma, stb. Mindezek mellett azonban sok olyan baleset, betegség, mérgezés történhet, amelynél haladéktalanul elsősegélyt kell nyújtani a bajbajutottak­nak. Elég, ha ezzel kap­csolatban utalunk a közleke­dési balesetek számának nö­vekedésére, gyakori súlyos­ságukra, a szaporodó háztar­tási balesetekre, a gépesítés, az iparosodás, a kemizálási stb. által mink­­okább szapo­rodó veszélyforrásokra. Elgondolkoztató számok A vöröskeresztes munká­nak kezdettől egyik legfonto­sabb ága, területe az elsőse­gélynyújtás. A megyékben­­a fővárost nem számítva) 1968- ban 9500 elsősegélynyújtó hely volt; számuk ma megha­ladja a 13 300-at. Ez a dina­mikus fejlődés jól jelzi azt a megkülönböztetett figyelmet is, amelyet a Vöröskereszt er­re a munkára fordít. De rendkívül tanulságos még egy számadatot említeni; ezek arról tudósítanak, hogy miként alakult az elsőse­gélynyújtások száma. Négy esztendő alatt, 1969 és 1972 között mintegy másfél millió elsősegélynyújtást végeztek a társadalmi aktivisták a la­kóterületeken, ipari és me­zőgazdasági üzemekben, ipari szövetkezetekben, hivatalok­ban. Tanfolyamok, hasznos kiadványok A Vöröskereszt hagyomá­nyos tanfolyamai közé tartoz­nak az elősegélynyújtásokkal foglalkozók, a hallgatókat er­re felkészítő előadássorozatok, illetve gyakorlati bemutatók. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ezek a legelterjedteb­bek, s a legfontosabbak is. Az általános és a speciális munkahelyi sérülések ellátá­sára nagy számú aktívát ké­peznek ki rendszeresen a mezőgazdasági és az ipari üzemekben, a lakóterületen. E tevékenységet tovább kí­vánják fejleszteni, hiszen ahhoz, hogy az elsősegély­­nyújtás valóban korszerű, ha­tékony legyen, minél alapo­sabban felkészült előadókra, továbbá egységes szemléletre és vizsgakövetelményekre, valamint a kiképzettek to­vábbképzésére van szükség. Sok fiatal és felnőtt részvé­telével tervez a Vöröskereszt évről évre tanfolyamokat nemcsak a munkahelyeken és a lakóterületen, hanem az is­kolákban, valamint a polgári védelmi kiképzés keretében is. A Vöröskereszt közkézen forgó kiadványai — Elsőse­­gélynyújtás kézikönyve, az Elsősegélynyújtás képekben — rendkívül népszerűek; any­­nyira, hogy gyakorlatilag alie-atig lehet hozzájuk jutni. Pedig e nagyszerű kiadvá­nyoknak sűrű forgatása, kézi­könyvként való használata valóban közérdekű, hiszen emberéletek megmentéséhez jelenthet segítséget. E kiadványok jó rendsze­rezésben ismertetik a külön­böző balesetek tüneteit, raj­zos ábrákkal adnak tanácsot teendőkre. Az elsősegély ál­talános szabályain túl is­mertetik a különböző vérzé­seket, sebzéseket, a különbö­ző fokú égéseket, végtagsé­rüléseket, koponya- és agy­sérüléseket, a nyak, a mell­kas sérüléseit, a gerinc- és a hasi sérüléseket, s ezek el­látási módjait, az áramüté­­ses, illetve vízbe futásos ese­teknél követendő eljárást. Vagyis lényegében minden olyan eshetőségre felkészí­tik az elsősegélynyújtó vö­röskeresztes aktívát, amely­­lyel a mindennapi életben szembe találhatja magát. Azonban épp a feladat rendkívüli felelőssége miatt, s a minél jobb felkészítési színvonal érdekében szüksé­gesnek tűnik valamennyi el­sősegélynyújtási tananyag egységessé tétele, annak biz­tosítása, hogy ezek oktatása korszerű szemlélettel történ­jék. Az egészségügyi törvény alapján Az egészségügyi törvény, illetve annak végrehajtási utasítása előírja, hogy min­den munkahelyen, oktatási és egyéb intézményben ahol emberek tömegesen meg­fordulnak, biztosítani kell az azonnali szakszerű elsőse­gélynyújtást. Az előbbieket elsősorban a gépipari, elekt­romos ipari, közlekedési, a háztartásokban előforduló vegyi, elektromos baleseteit, az utóbbiakat a mezőgazda­ságban, a vegyiparban, a tex­tiliparban jelentkező mérge­zési ártalmak teszik sürge­tően szükségessé. Az illetékes egészségügyi szervek, a Vöröskereszt ve­zetői biztosítani kívánják, hogy az alapfokú elsősegély­nyújtási tanfolyamokat — az Egészségügyi Minisztérium által előírt tematika alapján — erre a célra kiképzett or­vos szakoktatók vezessék. Ki­dolgozzák az elsősegélynyúj­tók vizsgáztatásának és to­vábbképzésének rendszerét is. Hamarosan megkezdi­k a vizsgázottak igazolvánny­al, jelvénnyel történő ellátását, nyilvántartását, s gondos­kodni kívánnak munkájuk szakmai irányításáról, el­lenőrzéséről. A vöröskeresz­tes elsősegélyhelyek, egész­ségügyi állomások felszere­lését fokozatosan korszerű­síteni kívánják, hogy minél jobban megfeleljenek az­ el­sősegélynyújtási követelmé­nyeknek.­­ ★ Az országos kongresszusára készülő magyar vöröskeresz­tes mozgalom tevékenységé­nek csupán néhány — igaz, rendkívül fontos — tevé­kenységi körét, munkaterü­letét mutattuk be. Úgy gon­doljuk, ez is elegendő annak meggyőző szemléltetésére, hogy a Magyar Vöröskereszt szervezettségével, a csalá­dokig, az egyes emberekig jutó, kitűnő szakemberek ál­tal képzett és irányított ak­tívahálózatával olyan egész­ségügyi és szociálpolitikai feladatokat lát el, amelyek­re más szervezeteknek nin­csenek lehetőségei. A kongresszusára készülő , nagyszerű mozgalmat kö­szöntve, csak elismeréssel szólhatunk a népes vörös­keresztes tábor, a társadal­mi vezetőségek, az aktivisták tízezreinek mindennapos munkájáról; azokról, akik megértették, a munkájukban érvényesítik a Vöröskereszt mélységesen humanista, em­berbarát feladatait. VÉGE Osztrák lapok Kreisky látogatásáról Ausztriában kedvező sajtó­­visszhangja van dr. Bruno Kreisky kancellár magyaror­szági látogatásának. Az oszt­rák lapok teljes egyöntetű­séggel állapítj­ák meg, hogy a látogatás jelentősen hozzá­járult a két szomszéd ország további együttműködésének, baráti kapcsolatainak fejlesz­téséhez. A kormány hivatalos lapja, a Wiener Zeitung első oldalas tudósításában rámutat, hogy Budapesten újabb hangsúlyt­ kapott a két állam közötti­ súrlódásmentes együttműkö­dés. A lap egyébként szó sze­rint közli a közös közlemény szövegét. A Volksstimme azt hangsú­lyozza, hogy az együttműkö­dés kiszélesítésére még to­vábbi lehetőségek vannak. „Két jószomszéd találkozott, hogy megállapítsa: kilenc év óta jók a kapcsolatai, ame­lyeket még tovább akar fej­leszteni” — idézi az Arbeiter Zeitung, a szocialista párt lapja Kreisky kancellárt, aki elégedetten nyilatkozott bu­dapesti látogatásáról és tár­gyalásairól. Az első oldalas tudósításon kívül a lap har­madik oldalán két fényképet is közöl a látogatásról. A Die Presse ugyancsak ve­zető helyen foglalkozik a lá­togatással, kiemelve a két or­szág közötti jó viszonyt A Kurier és a Kronen Zeitung a tudósításokon felül kom­mentárt is szentelt a ma­gyar—osztrák kapcsolatok­nak, amelyek a kommentárok szerint jól példázzák, hogy különböző társadalmi rend­szerű országok között is ki­alakulhat baráti, jó viszony. A Grazban megjelenő Klei­­ne Zeitung azt a széles körű együttműködést méltatja, amely a budapesti látogatás nyomán tovább fog fejlődni. A Salzburger Nachrichten „A békés koegzisztencia mo­dellje” cím alatt szintén ara mutat rá, hogy milyen építő­en fejlődnek a két ország kap­csolatai. Valamennyi osztrák lap ki­emeli, hogy Kreisky kancel­lár viszontlátogatásra hívta meg Fock Jenő miniszterel­nököt. Ez a meghívás is an­nak a jele —­ írják a lapot­ —, hogy a magas szintű ta­lálkozóikkal tovább mélyülí­ti jószomszédi viszony. 1 ............ ■■■ .. ....... ................. Új adórendszer Angliában Nagy-Britanniában — amely január elsejétől tagja a Kö­zös Piacnak — szombaton éjféltől kezdve új forgalmi adórendszer van érvényben: az értéknövekedési adó. (Ez az adószerkezet Olaszország kivételével az egész gazda­sági közösség adórendszere). Az új adórendszer lényege az, hogy a javakat és a szol­gáltatásokat azok előállítá­sának vagy nyújtásának minden szakaszában adóval terheli meg, s a termelők és szolgáltatók ennek megfele­lően alakítják ki az árakat. Angliában az értéknövekedé­si adó — angol nyelvű rövi­dítése után „wat” — átlagos kulcsaként a legutóbbi költ­ségvetés a 10 százalékot ha­tározta meg. A kormány magyarázatok­ és figyelmeztetések tömkele­gével árasztotta el a vásár­lókat, azt állítva, hogy az adóegyszerűsítés lényegében hasznos. A „vat” valóban le­nyomja bizonyos cikkek árát, ezek azonban olyan jelleg­­űek, hogy a kis keresetű ré­­tegek sohasem, vagy csak ritkán vásárolják őket. Ilye­nek a színes televíziók, a fényképezőgépek, az éksze­rek és drágakövek, a luxus­autók, a mosógépek, stt. Emelkedik viszont például konyhafelszerelések, a tiszt­­ószerek, a mosatás, a tele­víziójavítás ára. Tíz száz­lékkal nőnek az éttermi ár is.

Next