Kelet-Magyarország, 1973. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

ÁRA: 80 FILLÉR 1977 NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK xxx. Évfolyam 256. szám A pártirodalom terjesztői A szocializmus építése ma­gasabb szinten — a társa­dalmi, gazdasági, kulturális élet minden területe — nap­ról napra nagyobb követel­ményeket állít a változásokat irányító és végrehajtó embe­rek, tehát az egész társada­lom elé. Ma már ismert, hogy a gazdasági szakembe­reknek a tudomány rohamos fejlődése miatt 5—6 évenként szinte teljesen meg kell újí­tani tudásukat, mert külön­ben nem értik, nem tudják képviselni a haladót, az újat. Ha ez így van a technikai tudományok terén, mennyivel inkább mindennapos tovább­képzést kíván a társadalom­­tudományok ismerete, a poli­tikai életben való tájékozó­dás. Amikor az önképzésről, a tájékozódásról, az aktív po­litizálásról beszélünk, nem­csak a vezetőkre, a hivatásos politikai munkásokra gondo­lunk, hanem a társadalom egészére. A gyors iramú fej­lődésből fakadó feladatok, a kül- és belpolitika összefüg­gésének ismerete, értése nél­kül az egyre bonyolultabb életünkben eligazodni, tuda­tosan cselekedni nem lehet. A politikai alaptudást a marxizmus—leninizmust tar­talmazó könyvek nyújtják, a mindennapos eligazodást pe­dig a párt időszakos kiadvá­nyai, a folyóiratok, a lapok, egyszóval a pártirodalom ad­ja. A pártirodalom terjeszté­se mindig egyik központi feladata volt a marxista pár­toknak. Ma is fontos helyet foglal el ez a tevékenység a pártszervek és az alapszerve­zetek munkájában. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága 1972 júniu­si ülésén a tömegpolitikai munkáról szóló határozatá­ban többek között így szab­ta meg a feladatot: „Tervszerűbbé kell tenni a pártkiadványok terjesztését... E művek differenciált hasz­nosítására a pártszervek és pártszervezetek fordítsanak az eddigiektől nagyobb gon­dot.’“ Ez a határozat nagy segít­séget nyújtott a pártszerve­zeteknek a politikai irodalom hasznosításához. A kiadvá­nyok eljuttatása az alapszer­vezetekhez mindig gördülé­kenyebben ment, a hasznosí­tás azonban sok kívánnivalót hagyott maga után. A hatá­rozat megismertetése után a legtöbb alapszervezetben új­jászervezték a terjesztést, az aktívahálózatot. Az egyik legrangosabb társadalmi munka mindig a pártiroda­lom közvetlen terjesztése, megismertetése volt. Az ille­gális pártmunkások ezrei vi­seltek börtönt, vállalták éle­tük kockáztatásával is a párt­kiadványok terjesztését. Ma ilyen áldozatra nincs szük­ség, de odadó, szorgalmas társadalmi munkások ma is kellenek, akik a párt írásos anyagait eljuttatják a töme­gekhez. Vannak párttagok akiknek a párt írásos szavá­nak, a tudásnak a terjesztése a pártmegbizatásuk, de gaz­dája, felelőse az alapszerve­zet, az egész tagság. Hagyománnyá vált már, hogy a téli nagyobb kampá­nyok előtt összehívják a me­gyékben a legjobb terjesztő­ket. Ilyen tapasztalatcserére kerül ma sor Nyíregyházán Itt a közvetlen „első vonal­ban” dolgozó aktivisták m mondják el tapasztalataikat segítik a terjesztés irányítóit,­­ így még több könyv, folyó­irat jusson el az olvasókör és azt jól is hasznosítsák. . .Cs. Bú Lifejeződött a b­ékeerők világkongresszusa Moszkvában Felhívás a világ népeihez az igazságos és tartós béke szavatolása érdekében Szerdán délelőtt a béke­erők moszkvai világkong­resszusának utolsó napján, a békefórum plenáris ülést tartott. Az ülés első részét a már­tírhalált halt afrikai szabad­ságharcosok és külön is Amilcar Cabral, a Bissau- Guinea és a Zöldfoki-szigetek afrikai függetlenségi pártja merénylet áldozatául esett főtitkára emlékének szentel­ték. A kongresszus résztvevői előtt beszédet mondott An­­na-Maria Cabral, a PAIGC volt vezetőjének özvegye. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Amilcar Cabral­ emlékének. A szerda délelőtti plenáris ülésen ezután előterjesztet­tek, a kongresszus 14 bizott­ságának tevékenységéről szó­ló beszámolókat. Az egyes bizottságok képviselői 10—10 perces beszédben számoltak be arról a munkáról ame­lyet a bizottságokban végez­tek. Az indokínai problémák­kal foglalkozó bizottság be­számolóját dr. Kende István, a magyar küldöttség tagja, a bizottság titkára terjesztette elő. Dr. Bognár József akadé­mikus ismertette a fejlődés­sel és a gazdasági független­séggel foglalkozó nyolcas számú bizottságban lezajlott tanácskozások eredményeit. A kormányközi és a nem­kormányszervek közötti együttműködéssel foglalkozó tizenhárma® bizottság beszá­molóját Hargita Árpád, a bizottság alelnöke terjesztet­te elő, aki a DÍVSZ képvi­seletében vesz részt a béke­kongresszuson. A 14 bizottság tevékenysé­géről szóló beszámolók meg­hallgatása után befejeződött a békekongresszus szerda délelőtti plenáris ülése. A világkongresszus záró­­ülése késő délután ült ösz­­sze, hogy jóváhagyja a kong­resszus záródokumentumait, amelynek szövegét az összekö­tő bizottság szerda délutáni ülésén öntötték végleges for­mába. A záróülés először a kong­resszusnak a világ népeihez intézett felhívását hagyta jó­vá, majd a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatainak támogatására szólította fel a világ közvéleményét egy kü­lön erre a célra megfogalma­zott rövid nyilatkozatban. Ezt követően Mihail Zimja­­nyin, az összekötő bizottság szovjet alelnöke felolvasta a kongresszus nyilatkozatát, amely a bizottságokban vég­zett munka eredményeit ösz­­szegzi. A békeszerető erők világ­­kongresszusa felhívta a világ népeit, hogy az igazságos és tartós béke szavatolása érde­kében egyesítsék erőfeszíté­seiket. A szerdán elfogadott felhí­vás, leszögezi, hogy a béke­szerető erők sikerei követ­keztében az utóbbi időben ja­vulni kezdett a nemzetközi politikai légkör. Realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nemzedékek megmenekülhetnek a nukleá­ris katasztrófa rémétől. Az ellenségeskedés és a szem­benállás a nemzetközi kap­csolatokban fokozatosan át­engedi helyét a békés és köl­csönösen előnyös együttmű­ködésnek, valamint az álla­mok közötti fokozottabb bi­zalomnak. Ugyanakkor — hangzik a felhívás — maradtak még olyan térségek, ahol a feszült­ség ugyanolyan nagy, mint korábban volt, ahol még mindig nem sikerült felszá­molni az egész emberiséget veszélyeztető agresszió tűz­fészkeit. A kongresszus felhívta a népeket: követeljék a nem­zetközi biztonságot és a köl­csönösen előnyös együttmű­ködésen alapuló békés együttélés érvényesülését; szorgalmazzák a fajüldözés, a gyarmatosítás és a neoko­­lonializmus felszámolását. Követeljék az általános és teljes leszerelést, a katonai támaszpontok és szövetségek felszámolását, a nukleáris fegyverek alkalmazását, gyártását, kipróbálását és fel­halmozását eltiltó nemzetkö­zi konvenció elfogadását, va­lamint az agresszió összes formáinak beszüntetését. Követeljék, hogy a hábo­rús célokra előirányzott ösz­­szegeket fordítsák a nyomor megszüntetésére, az írás­tu­­datlanság felszámolására, az oktatás, az egészségügy fej­lesztésére, követeljék az igaz­ságtalanság kiküszöbölését, valamint azt, hogy minden nép saját belátása szerint használja fel nemzeti erőfor­rásait. A felhívás kimondja, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság szavatolásának elengedhetetlen feltételeként végre kell hajtani az ENSZ- határozatokat. Ezek a követelmények — hangoztatja a felhívás — megfelelnek az ENSZ-alap­­okmány, a band­un­gi konfe­rencia, az el nem kötelezett országok konferenciája elvei­nek, valamint azoknak az el­veknek, amelyeket nemrég hirdettek meg a különböző társadalmi rendszerű államok vezetői által aláírt békedek­larációkban és okmányokban. A Közel-Kelettel kapcsola­tos kongresszusi okmány ki­mondja: „A pillanatnyi hely­zet gyors és hatékony intéz­kedéseket követel. A béke­szerető erők nemzeti és nem­zetközi kötelessége, hogy ak­tívan részt vegyenek abban a tevékenységben, amely annyira szükséges mind a közel-keleti népek, mind pe­dig az egész világ népei szempontjából.” Walter Sched Walter Scheel nyugatné­met külügyminiszter szerdán délután négynapos hivatalos látogatásra Moszkvába érke­zett. Vtjára elkísérte a nyu­gatnémet külügyminisztérium számos vezető beosztottja. Scheel várhatóan csütör­tökön és pénteken folytat majd beható véleménycserét szovjet vendéglátóival, a szombati napot pedig Moszk­vában városnézésnek szente­li. Hazatérése vasárnapra várható. Nyugatnémet kormánykö­rökben hangoztatják, hogy a látogatás elsősorban munka­­jellegű, azaz nem látványos új megállapodások megköté­sét szolgálja, hanem a már megkötött szerződések gya­korlati végrehajtását. Más­szóval: a korábbi megállapo­dásnak megfelelően Scheel és Gromiko megkezdi rendsze­re® konzultációját. Ennek megfelelően bonni Moszkvában források szerint a megbeszé­lések homlokterében elsősor­ban a gazdasági kérdések szerepelnek. Szó lesz a gaz­dasági kooperációról, a kul­turális együttműködésről sőt esetleg egy közlekedési­­ agráregyezmény megkötésé­ről is. Az Izvesztyija, amelynél" szerda délutáni száma a nyugatnémet politikus fotó­jával és rövid életrajzává" jelent meg, a következőket írja: A Szovjetunióban Ild­y­.­­lik a nyugatnémet külügy­miniszter megérkezését és remélik, hogy látogatása elő­mozdítja a két ország közöt­ti kölcsönösen előnyös kapcso­latok további bővülését a moszkvai szerződés és azok­nak a megállapodásoknak az alapján, amiket Leonyid Brezsnyev 1973. májusi nyu­gat-németországi látogatása során sikerült elérni. Külügym­niszter -helyettesek találkozója Berlinben Kedden és szerdán Ber­linben tanácskozást tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­ügyminiszter-helyettesei. A találkozó részvevői eszmecse­­rét folytattak kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­ülésekről. A szívélyes baráti légkörben megtartott tanács­kozást a nézetek azonossága jellemezte. Horst Lindermalm, az NDK minisztertanácsának elnöke fogadta a külügyminiszter­­helyetteseket. Otto Winter, az NDK külügyminisztere fogadást adott tiszteletükre. Benke Valéria vezetésével küldöttség utazott az MP kongresszusára Hamburgba utazott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kül­döttsége, hogy részt vegyen a Német Kommunista Párt kongresszusán. A delegációt Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A küldöttséget Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB irodájának vezetője bú­csúztatta a Ferihegyi repü­lőtéren. V LAPUNK TARTALMÁBÓL: ,«Jövünk dolgozni hűségesen» , (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora Spot (jelentéseink C7 oldal) (4. old­al) Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának soros ülését november 1-ére össze­hívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizott­ságnak. (MTI) Vitasorozat az ország hosszú tíri területfejlesztéséről Megyei pártbizottságok és tanácsok tájértekezlete Tatabányán . Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium meg­bízásából a városépítési és tu­dományos tervező intézet el­készítette az egész országra kiterjedő hosszútávú terület­­fejlesztési javaslatot. Az or­szág 19 megyéjét hat terve­zési-gazdasági körzetbe sorolták, s a körzetekbe tar­tozó megyék egységes fej­lesztési koncepcióját sajátos­ságuk, valamint gazdién, földrajzi egymásra utaltsá­guk figyelembevételével ál­lították össze. Az 1985-ig szóló területfej­lesztési javaslatot még ebben az évben tájegységenként megvitatják az érintett me­gyék vezetőivel. Szerdán Ta­tabányán rendezték meg, az első ilyen vitafórumot, ame­lyen az észak-dunántúli kör­zetbe sorolt Komárom, Győr- Sopron, Veszprém, Vas és Fejér megyék képviselői, a megyei pártbizottságok titká­rai,, és a megyei tanácsok el­nökhelyettesei vettek­ részt. Ott voltak a megbeszélésen a Minisztertanács tanácsi hi­vatalának, a­z Országos Terv­hivatalnál, és a VÁTT-nak a képviselői is. Kiss István, a Komárom M­gyei Tanács elnöke nyi­­tt­a az értekezletet, m­a­jd Szilágyi Lajos, az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter első helyettese ismer­tette a fejlesztési javaslat je­lentőségét. Többek között el­mondotta, hogy Magyarorszá­gon első ízben készítettek ilyen természetű összeállí­tást. Az érintett megyék ja­vaslataival kiegészítik majd, s az egységes egészet jól hasznosíthatja majd a nép­gazdaság a következő ötéves tervtörvények elkészítésénél. A tatabányai megbeszélé­sen a tájegység dinamikus fejlődését szolgáló több hasz­nos javaslat hangzott el. Sajtótátéfosztaté a KlIIkereshe£elml K­iniszttériumba is — Az év első kilenc hónap­jában az export 20, az im­port 6,6 százalékkal volt ma­gasabb, mint tavaly ilyenkor — mondotta szerdai sajtótá­jékoztatóján Veress Péter külkereskedelmi miniszter­­helyettes. Az első háromne­gyedévben külkereskedelmi aktívumunk a szocialista or­szágokkal nőtt, s hosszú idő óta először a tőkés országok­kal is aktívvá vált külkeres­kedelmi egyenlegünk. A tő­kés országokba 31 százalék­kal több árut exportáltunk, s onnan 16 százalékkal töb­bet hoztunk be, mint tavaly ilyenkor. A szocialista orszá­gokba 15 százalékkal növel­tük az exportot, az onnan származó import pedig 1 szá­zalékkal emelkedett.­­ A tőkés piaci konjunk­túra tovább élénkült, s az ottani inflációs tendenciák is hozzájárultak exporttermé­keink értékesítéséhez. A tő­kés piacon az árak egy év alatt több, mint 10 százalék­kal emelkedtek, vagyis azo­nos mennyiségű terméket drágábban tudtunk eladni — mint korábban, ugyanakkor természetesen a nyugatról származó importcikkek ára is körülbelül ugyanilyen mér­tékben nőtt.­­ Az év hátralévő idősza­kában mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban az import további emelkedé­sével számolunk, így is való­színűleg nemcsak a szocia­lista, hanem a tőkés orszá­gokkal is aktív marad kül­kereskedelmi egyenlegünk. A miniszterhelyettes a kül­­kereskedelem jövő évi ,vár­ható alakulásáról szólva el­mondta, hogy meg akarjuk őrizni a tőkés országokba irá­nyuló kivitelünk növekvő ritmusát, s arra törekszünk, hogy az import növekedése ne haladja túl az export fo­kozódását. A szocialista or­szágokból az ideinél nagyobb mértékben akarjuk növelni az importot, mert ez teszi le­hetővé az export további fo­kozását. Az export ösztön­zési rendszert jobban hozzá kívánjuk igazítani a megle­hetősen szélsőségesen inga­dozó tőkés piaci helyzethez. Ezzel ösztönzik a vállalato­kat arra, hogy exporttermé­keikkel minél magasabb, im­port esetén pedig a lehető legalacsonyabb árat érjék el. Igen kedvezőnek ígérkezik az a közelmúltban hozott dön­tés is, amely megkönnyíti az úgynevezett időzített impor­tot, vagyis olyan külföldi áruk beszerzését, amelyek­re csak később lesz ugyan szükség, de a várható ár­­emelkedések miatt hasznos, minél előbb beszerezni a vállalatoknak. Az ezzel kap­csolatos könnyítések 1974. ja­nuár elsején lépnek életbe. Továbbra is fontos törek­­vés, hogy az integráció je­gyében minél hatékonyabb termelési együttműködés épüljön ki a szocialista or­szágokkal, s egyben tőkés vállalatokkal is bővülön az ipari kooperáció. További fontos feladat a fejlődő or­szágokkal a kapcsolatok bő­vítése, kereskedelmi forgal­munkban ugyanis még távol­ról sem használtunk ki min­den lehetőséget­.

Next