Kelet-Magyarország, 1973. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-01 / 256. szám
ÁRA: 80 FILLÉR 1977 NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK xxx. Évfolyam 256. szám A pártirodalom terjesztői A szocializmus építése magasabb szinten — a társadalmi, gazdasági, kulturális élet minden területe — napról napra nagyobb követelményeket állít a változásokat irányító és végrehajtó emberek, tehát az egész társadalom elé. Ma már ismert, hogy a gazdasági szakembereknek a tudomány rohamos fejlődése miatt 5—6 évenként szinte teljesen meg kell újítani tudásukat, mert különben nem értik, nem tudják képviselni a haladót, az újat. Ha ez így van a technikai tudományok terén, mennyivel inkább mindennapos továbbképzést kíván a társadalomtudományok ismerete, a politikai életben való tájékozódás. Amikor az önképzésről, a tájékozódásról, az aktív politizálásról beszélünk, nemcsak a vezetőkre, a hivatásos politikai munkásokra gondolunk, hanem a társadalom egészére. A gyors iramú fejlődésből fakadó feladatok, a kül- és belpolitika összefüggésének ismerete, értése nélkül az egyre bonyolultabb életünkben eligazodni, tudatosan cselekedni nem lehet. A politikai alaptudást a marxizmus—leninizmust tartalmazó könyvek nyújtják, a mindennapos eligazodást pedig a párt időszakos kiadványai, a folyóiratok, a lapok, egyszóval a pártirodalom adja. A pártirodalom terjesztése mindig egyik központi feladata volt a marxista pártoknak. Ma is fontos helyet foglal el ez a tevékenység a pártszervek és az alapszervezetek munkájában. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága 1972 júniusi ülésén a tömegpolitikai munkáról szóló határozatában többek között így szabta meg a feladatot: „Tervszerűbbé kell tenni a pártkiadványok terjesztését... E művek differenciált hasznosítására a pártszervek és pártszervezetek fordítsanak az eddigiektől nagyobb gondot.’“ Ez a határozat nagy segítséget nyújtott a pártszervezeteknek a politikai irodalom hasznosításához. A kiadványok eljuttatása az alapszervezetekhez mindig gördülékenyebben ment, a hasznosítás azonban sok kívánnivalót hagyott maga után. A határozat megismertetése után a legtöbb alapszervezetben újjászervezték a terjesztést, az aktívahálózatot. Az egyik legrangosabb társadalmi munka mindig a pártirodalom közvetlen terjesztése, megismertetése volt. Az illegális pártmunkások ezrei viseltek börtönt, vállalták életük kockáztatásával is a pártkiadványok terjesztését. Ma ilyen áldozatra nincs szükség, de odadó, szorgalmas társadalmi munkások ma is kellenek, akik a párt írásos anyagait eljuttatják a tömegekhez. Vannak párttagok akiknek a párt írásos szavának, a tudásnak a terjesztése a pártmegbizatásuk, de gazdája, felelőse az alapszervezet, az egész tagság. Hagyománnyá vált már, hogy a téli nagyobb kampányok előtt összehívják a megyékben a legjobb terjesztőket. Ilyen tapasztalatcserére kerül ma sor Nyíregyházán Itt a közvetlen „első vonalban” dolgozó aktivisták m mondják el tapasztalataikat segítik a terjesztés irányítóit, így még több könyv, folyóirat jusson el az olvasókör és azt jól is hasznosítsák. . .Cs. Bú Lifejeződött a békeerők világkongresszusa Moszkvában Felhívás a világ népeihez az igazságos és tartós béke szavatolása érdekében Szerdán délelőtt a békeerők moszkvai világkongresszusának utolsó napján, a békefórum plenáris ülést tartott. Az ülés első részét a mártírhalált halt afrikai szabadságharcosok és külön is Amilcar Cabral, a Bissau- Guinea és a Zöldfoki-szigetek afrikai függetlenségi pártja merénylet áldozatául esett főtitkára emlékének szentelték. A kongresszus résztvevői előtt beszédet mondott Anna-Maria Cabral, a PAIGC volt vezetőjének özvegye. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Amilcar Cabral emlékének. A szerda délelőtti plenáris ülésen ezután előterjesztettek, a kongresszus 14 bizottságának tevékenységéről szóló beszámolókat. Az egyes bizottságok képviselői 10—10 perces beszédben számoltak be arról a munkáról amelyet a bizottságokban végeztek. Az indokínai problémákkal foglalkozó bizottság beszámolóját dr. Kende István, a magyar küldöttség tagja, a bizottság titkára terjesztette elő. Dr. Bognár József akadémikus ismertette a fejlődéssel és a gazdasági függetlenséggel foglalkozó nyolcas számú bizottságban lezajlott tanácskozások eredményeit. A kormányközi és a nemkormányszervek közötti együttműködéssel foglalkozó tizenhárma® bizottság beszámolóját Hargita Árpád, a bizottság alelnöke terjesztette elő, aki a DÍVSZ képviseletében vesz részt a békekongresszuson. A 14 bizottság tevékenységéről szóló beszámolók meghallgatása után befejeződött a békekongresszus szerda délelőtti plenáris ülése. A világkongresszus záróülése késő délután ült öszsze, hogy jóváhagyja a kongresszus záródokumentumait, amelynek szövegét az összekötő bizottság szerda délutáni ülésén öntötték végleges formába. A záróülés először a kongresszusnak a világ népeihez intézett felhívását hagyta jóvá, majd a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatainak támogatására szólította fel a világ közvéleményét egy külön erre a célra megfogalmazott rövid nyilatkozatban. Ezt követően Mihail Zimjanyin, az összekötő bizottság szovjet alelnöke felolvasta a kongresszus nyilatkozatát, amely a bizottságokban végzett munka eredményeit öszszegzi. A békeszerető erők világkongresszusa felhívta a világ népeit, hogy az igazságos és tartós béke szavatolása érdekében egyesítsék erőfeszítéseiket. A szerdán elfogadott felhívás, leszögezi, hogy a békeszerető erők sikerei következtében az utóbbi időben javulni kezdett a nemzetközi politikai légkör. Realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nemzedékek megmenekülhetnek a nukleáris katasztrófa rémétől. Az ellenségeskedés és a szembenállás a nemzetközi kapcsolatokban fokozatosan átengedi helyét a békés és kölcsönösen előnyös együttműködésnek, valamint az államok közötti fokozottabb bizalomnak. Ugyanakkor — hangzik a felhívás — maradtak még olyan térségek, ahol a feszültség ugyanolyan nagy, mint korábban volt, ahol még mindig nem sikerült felszámolni az egész emberiséget veszélyeztető agresszió tűzfészkeit. A kongresszus felhívta a népeket: követeljék a nemzetközi biztonságot és a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló békés együttélés érvényesülését; szorgalmazzák a fajüldözés, a gyarmatosítás és a neokolonializmus felszámolását. Követeljék az általános és teljes leszerelést, a katonai támaszpontok és szövetségek felszámolását, a nukleáris fegyverek alkalmazását, gyártását, kipróbálását és felhalmozását eltiltó nemzetközi konvenció elfogadását, valamint az agresszió összes formáinak beszüntetését. Követeljék, hogy a háborús célokra előirányzott öszszegeket fordítsák a nyomor megszüntetésére, az írástudatlanság felszámolására, az oktatás, az egészségügy fejlesztésére, követeljék az igazságtalanság kiküszöbölését, valamint azt, hogy minden nép saját belátása szerint használja fel nemzeti erőforrásait. A felhívás kimondja, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság szavatolásának elengedhetetlen feltételeként végre kell hajtani az ENSZ- határozatokat. Ezek a követelmények — hangoztatja a felhívás — megfelelnek az ENSZ-alapokmány, a bandungi konferencia, az el nem kötelezett országok konferenciája elveinek, valamint azoknak az elveknek, amelyeket nemrég hirdettek meg a különböző társadalmi rendszerű államok vezetői által aláírt békedeklarációkban és okmányokban. A Közel-Kelettel kapcsolatos kongresszusi okmány kimondja: „A pillanatnyi helyzet gyors és hatékony intézkedéseket követel. A békeszerető erők nemzeti és nemzetközi kötelessége, hogy aktívan részt vegyenek abban a tevékenységben, amely annyira szükséges mind a közel-keleti népek, mind pedig az egész világ népei szempontjából.” Walter Sched Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter szerdán délután négynapos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Vtjára elkísérte a nyugatnémet külügyminisztérium számos vezető beosztottja. Scheel várhatóan csütörtökön és pénteken folytat majd beható véleménycserét szovjet vendéglátóival, a szombati napot pedig Moszkvában városnézésnek szenteli. Hazatérése vasárnapra várható. Nyugatnémet kormánykörökben hangoztatják, hogy a látogatás elsősorban munkajellegű, azaz nem látványos új megállapodások megkötését szolgálja, hanem a már megkötött szerződések gyakorlati végrehajtását. Másszóval: a korábbi megállapodásnak megfelelően Scheel és Gromiko megkezdi rendszere® konzultációját. Ennek megfelelően bonni Moszkvában források szerint a megbeszélések homlokterében elsősorban a gazdasági kérdések szerepelnek. Szó lesz a gazdasági kooperációról, a kulturális együttműködésről sőt esetleg egy közlekedési agráregyezmény megkötéséről is. Az Izvesztyija, amelynél" szerda délutáni száma a nyugatnémet politikus fotójával és rövid életrajzává" jelent meg, a következőket írja: A Szovjetunióban Ildy.lik a nyugatnémet külügyminiszter megérkezését és remélik, hogy látogatása előmozdítja a két ország közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok további bővülését a moszkvai szerződés és azoknak a megállapodásoknak az alapján, amiket Leonyid Brezsnyev 1973. májusi nyugat-németországi látogatása során sikerült elérni. Külügymniszter -helyettesek találkozója Berlinben Kedden és szerdán Berlinben tanácskozást tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió külügyminiszter-helyettesei. A találkozó részvevői eszmecserét folytattak kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérülésekről. A szívélyes baráti légkörben megtartott tanácskozást a nézetek azonossága jellemezte. Horst Lindermalm, az NDK minisztertanácsának elnöke fogadta a külügyminiszterhelyetteseket. Otto Winter, az NDK külügyminisztere fogadást adott tiszteletükre. Benke Valéria vezetésével küldöttség utazott az MP kongresszusára Hamburgba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, hogy részt vegyen a Német Kommunista Párt kongresszusán. A delegációt Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A küldöttséget Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB irodájának vezetője búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. V LAPUNK TARTALMÁBÓL: ,«Jövünk dolgozni hűségesen» , (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora Spot (jelentéseink C7 oldal) (4. oldal) Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának soros ülését november 1-ére összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Vitasorozat az ország hosszú tíri területfejlesztéséről Megyei pártbizottságok és tanácsok tájértekezlete Tatabányán . Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a városépítési és tudományos tervező intézet elkészítette az egész országra kiterjedő hosszútávú területfejlesztési javaslatot. Az ország 19 megyéjét hat tervezési-gazdasági körzetbe sorolták, s a körzetekbe tartozó megyék egységes fejlesztési koncepcióját sajátosságuk, valamint gazdién, földrajzi egymásra utaltságuk figyelembevételével állították össze. Az 1985-ig szóló területfejlesztési javaslatot még ebben az évben tájegységenként megvitatják az érintett megyék vezetőivel. Szerdán Tatabányán rendezték meg, az első ilyen vitafórumot, amelyen az észak-dunántúli körzetbe sorolt Komárom, Győr- Sopron, Veszprém, Vas és Fejér megyék képviselői, a megyei pártbizottságok titkárai,, és a megyei tanácsok elnökhelyettesei vettek részt. Ott voltak a megbeszélésen a Minisztertanács tanácsi hivatalának, az Országos Tervhivatalnál, és a VÁTT-nak a képviselői is. Kiss István, a Komárom Mgyei Tanács elnöke nyitta az értekezletet, majd Szilágyi Lajos, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese ismertette a fejlesztési javaslat jelentőségét. Többek között elmondotta, hogy Magyarországon első ízben készítettek ilyen természetű összeállítást. Az érintett megyék javaslataival kiegészítik majd, s az egységes egészet jól hasznosíthatja majd a népgazdaság a következő ötéves tervtörvények elkészítésénél. A tatabányai megbeszélésen a tájegység dinamikus fejlődését szolgáló több hasznos javaslat hangzott el. Sajtótátéfosztaté a KlIIkereshe£elml Kiniszttériumba is — Az év első kilenc hónapjában az export 20, az import 6,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes. Az első háromnegyedévben külkereskedelmi aktívumunk a szocialista országokkal nőtt, s hosszú idő óta először a tőkés országokkal is aktívvá vált külkereskedelmi egyenlegünk. A tőkés országokba 31 százalékkal több árut exportáltunk, s onnan 16 százalékkal többet hoztunk be, mint tavaly ilyenkor. A szocialista országokba 15 százalékkal növeltük az exportot, az onnan származó import pedig 1 százalékkal emelkedett. A tőkés piaci konjunktúra tovább élénkült, s az ottani inflációs tendenciák is hozzájárultak exporttermékeink értékesítéséhez. A tőkés piacon az árak egy év alatt több, mint 10 százalékkal emelkedtek, vagyis azonos mennyiségű terméket drágábban tudtunk eladni — mint korábban, ugyanakkor természetesen a nyugatról származó importcikkek ára is körülbelül ugyanilyen mértékben nőtt. Az év hátralévő időszakában mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban az import további emelkedésével számolunk, így is valószínűleg nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országokkal is aktív marad külkereskedelmi egyenlegünk. A miniszterhelyettes a külkereskedelem jövő évi ,várható alakulásáról szólva elmondta, hogy meg akarjuk őrizni a tőkés országokba irányuló kivitelünk növekvő ritmusát, s arra törekszünk, hogy az import növekedése ne haladja túl az export fokozódását. A szocialista országokból az ideinél nagyobb mértékben akarjuk növelni az importot, mert ez teszi lehetővé az export további fokozását. Az export ösztönzési rendszert jobban hozzá kívánjuk igazítani a meglehetősen szélsőségesen ingadozó tőkés piaci helyzethez. Ezzel ösztönzik a vállalatokat arra, hogy exporttermékeikkel minél magasabb, import esetén pedig a lehető legalacsonyabb árat érjék el. Igen kedvezőnek ígérkezik az a közelmúltban hozott döntés is, amely megkönnyíti az úgynevezett időzített importot, vagyis olyan külföldi áruk beszerzését, amelyekre csak később lesz ugyan szükség, de a várható áremelkedések miatt hasznos, minél előbb beszerezni a vállalatoknak. Az ezzel kapcsolatos könnyítések 1974. január elsején lépnek életbe. Továbbra is fontos törekvés, hogy az integráció jegyében minél hatékonyabb termelési együttműködés épüljön ki a szocialista országokkal, s egyben tőkés vállalatokkal is bővülön az ipari kooperáció. További fontos feladat a fejlődő országokkal a kapcsolatok bővítése, kereskedelmi forgalmunkban ugyanis még távolról sem használtunk ki minden lehetőséget.