Kelet-Magyarország, 1973. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

XXX. ÉVFOLYAM 303. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1973. DECEMBER 29., SZOMBAT Génfben, a Nemzetek Palotájában *' ' ' 1 ■ 1 ■ 1 '■■■■— ■ -Megtartotta második i­lését az egyiptomi—izraeli katonai munkacsoport A Szíriai KP Központi Bizottságának állásfoglalása A genfi nemzetek palotá­jában pénteken ismét össze­ült az egyiptomi—izraeli ka­tonai munkacsoport, hogy folytassa a csapatszétválasz­tással kapcsolatos problémák megvitatását. A katonai mun­kacsoport tanácskozása, mint azt Fahmi egyiptomi külügy­miniszter csütörtökön egyér­telműen leszögezte, döntő ha­tással lehet a genfi konfe­rencia jövőjére, mert ha ett nem sikerülne kézzel fogha­tó eredményt elérni, Egyip­tom nem vesz részt a béke­konferencia további munká­jában. Kairói sajtójelentések sze­rint az egyiptomi küldöttség a következő alapelveket kö­veti a katonai munkabizott­ság genfi ülésein: 1. A csapatszétválasztás ki­zárólag katonai kérdés, sem­mi köze a politikai kérdések­hez, vagy a probléma végle­ges rendezéséhez; 2. a csapatszétválasztás azt jelenti, hogy az izraeli csa­patokat olyan távolságra vonják vissza a Szuezi-csa­­tornától keletre, hogy az ENSZ rendfenntartó erői tel­jesíthessék a tűzszünet és a csapatszétválasztás ellenőr­zésével kapcsolatos feladata­ikat; 3. Egyiptom .nem járul hozzá a Szuezi-csatorna ke­leti partján tartózkodó erői­nek csökkentéséhez, s nem egyezik bele az egyiptomi erők semmiféle visszavoná­sába; 4. a csapatszétválasztás a két fél erőinek védelmét szol­gálja, s nem tételezi fel semmiféle kétoldalú egyez­mény megkötését; 5. a csapatszétválasztást mindkét félnek tiszteletben kell tartani. Ez a kötelezett­ség értelemszerűen november 11-től a hatpontos tűzszüneti megállapodás aláírásának időpontjától érvényes; 6. a csapatszétválasztás szakaszát meghatározott ha­táridőhöz kell kötni, s ennek lejártával Izraelnek meg kell kezdenie a teljes kiürí­tés végrehajtását. 130 percig tartott a csapa­tok szétválasztásával foglal­kozó katonai munkacsoport ülése Genfben. A tanácskozást követően kiadott hivatalos ENSZ-köz­­lemény szerint a felek meg­egyezésre jutottak a csapa­tok szétválasztásának néhány elvét illetően, és a többi kér­désben ,nyílt véleménycse­rét” folytattak. A résztvevői­ mindkét részről ezen elvek­ részleteinek tisztázására tö­rekedtek. A küldöttségek megegyeztek abban, hogy a katonai munkacsoport követ­kező ülésére 1974. január 2- án, szerdán 18 órakor­ kerül sor. A pénteki tanácskozás há­rom napon belül a második találkozó volt a munkacso­portban résztvevő Taha El-­ Mashdub tábornok vezette egyiptomi és a Mordehai Gur tábornok vezette izraeli de­legáció között. — Egyiptom Izrael ellen vívott háborúja még nem ért véget, s csak akkor feje­ztődik majd be, ha sikerül teljesen helyreállítani az arabok összes törvényes jo­gait — jelentette ki Ahmed Iszmail Ali egyiptomi had­ügyminiszter Kairóban. A hadügyminiszter, aki két napon belül már másodszor mondott beszédet, a kairói tengerészeti akadémián ki­jelentette: „ellenségünknek tudomásul kell vennie, hogy nem tartózkodhat tovább te­rületünkön s hogy saját biz­tonságát nem idegen terüle­tek megszállásával, hanem csak az agresszív politikáról való lemondással érheti el.” Ha Izrael valóban békét és biztonságot akar, — fejte­gette a továbbiakban a had­ügyminiszter — hozzá kell járulnia a béke elér­ését cél­zó törekvésekhez, amelyek a más országok jogainak tisz­teletben tartásán és az igaz­ságosságon alapulnak. Mose Da­ián tábornok, iz­raeli hadügyminiszter csütör­tökön egy választási gyűlé­sen kategorikusan kijelentet­te, hogy Izrael soha nem mond le Jeruzsálem birtok­lásáról sőt ha kell, egészen Betlehemig terjeszti ki a vá­ros határait, hogy így az új bevándorlók tömegeit tele­píthesse le az ősi városban. Izrael határait egyébként sem a genfi konferencián fogják meghatározni, s külö­nösen nem úgy, hogy a de­markációs vonalak szerint rajzolják meg Izrael állam határait a térképen — mon­dotta Dajan. Az új határok kijelölésénél —­ fejtegette ez­után — döntő szerepe lesz a már meglévő izraeli tele­püléseknek, „annak, amit eddig építettünk, s amit ez­után fogunk építeni”. Ezért szerinte elengedhetetlenül szükséges, hogy a kormány megvalósítsa azt a szeptem­berben elfogadott tervet, amely a megszállt területe­ken, nevezetesen a Sinai-fél­­szigeten, valamint Cisz—tor­ (Folytatás a 2. oldalon) i­i­­­­i­i —— —" ■ A Heves megyei pártbizottság ülése Az MSZMP Heves megyei bizottsága pénteken ülést tartott. A pártbizottság Oláh Györgyöt a megyei pártbizottság első titkárát — fontos állami beosztásba történő kinevezése miatt — érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. A pártbizottság Vaskó Mihályt, az MSZMP Borsod megyei bizottságának volt titkárát megválasztotta a Heves me­gyei pártbizottság első titká­rává. Az ülésen részt vett és felszólalt Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács pénte­ken ülést tartott. Megtár­gyalta és elfogadta a terv­szerű devizagazdálkodásról szóló törvényerejű rendele­tet. Az új jogi szabályozás figyelembe veszi gazdasági életünk, nemzetközi gazda­sági kapcsolataink és a tu­rizmus jelentős fejlődését, valamint a gazdasági irá­nyítás reformjának tapaszta­latait. Figyelemmel arra a jelen­tős szerepre, amelyet az Or­vostovábbképző Intézet az orvosi szakemberképzésben és tudományos kutatásban betölt, az Elnöki Tanács az intézetet egyetemi jellegű felsőoktatási intézménnyé nyilvánította. Meghallgatta és tudomásu­­ vette az Elnöki Tanács az or­szágos választási elnök,si jelentését a tanácstagi idő­közi választásokról. Az Elnöki Tanács Oláh Györgyöt rendőr vezérőr­naggyá kinevezte. Az Elnöki Tanács végül bírói és egyéni kegyelmi ügyekben hozott határozato­kat. Miniszterhelyettesi felmentések és kinevezések A Minisztertanács R­ácz Pál belügyminiszter-helyet­­test tisztségéből felmentette, egyben külügyminiszter­helyettesé kinevezte. A kormány Galambos Jó­zsef rendőr vezérőrnagyot belügyminiszter-helyettest érdemei elismerése mellett nyugállományba vonulása miatt felmentette tisztségé­ből. A Minisztertanács Karasz Lajos rendőr vezérőrnagyot és Oláh György rendőr ve­zérőrnagyot belügyminiszter­helyettesé kinevezte. Galambos József kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Galambos József rendőr vezérőrnagy belügyminiszter-helyettes­nek nyugállományba vonulá­sa alkalmából a Vörös Zász­ló Érdemrend kitüntetést adományozta.­­ A kitüntetést Losonai Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke adta át. A kitüntetés áta­dásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, Benkes András bel­ügyminiszter és Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője (MTI) LAPOTOK TARTALMÁRÓL« a 111. és IV. Békekölcsön sorsolásáról Gyorslista Az ügyintézés tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanács vb Nagykállóban fonó- és szövő-, híradástechnikai üzemet létesítenek Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként az államigazga­tás egyik fontos témájáról, a tanácsi ügyintézés tapasz­talatairól tárgyalt a vb. Az elmúlt években több válto­zás következett be a tanácsi feladatok ellátásában: a párt X. kongresszusa határo­zatának szellemében újabb hatáskörök kerültek a váro­­si és községi tanácsokhoz. Az alapelv az volt, hogy az ál­lamigazgatási ügyeket ott kell eldönteni, ahol a körül­ményeket legjobban isme­rik. Sokoldalú előkészítő munka után újabb építőipa­ri, ipari és kereskedelmi ha­tásköröket kaptak a városi, nagyközségi, községi taná­csok, elsősorban azokon a területeken, ahol a legtöbb­ször fordulnak az állampol­gárok a tanácsokhoz. A lakos­ság számára ez azt jelentet­te, hogy 1972-ben és 1973- ban már több ezer építési ipari és kereskedelmi ügyin­tézés során nem kellett a járási székhelyre utazni az­­állampolgároknak, hanem lakóhelyükön kap­tak vá­laszt, ott történt az érdemi ügyintézői munka is. A végrehajtó bizottság m­ost áttekintette, hogy mi­lyen eredményekkel gon­dokkal járt a hatáskörök decentralizálása. Megállapít­­otta, hogy a nem tanácsi szervektől átvett és felha­talmazás alapján a helyi tanácsok hatáskörébe utalt feladatok, hatósági jogkörök gyakorlásának tapasztalatai kedvezőek. A helyben tör­ténő ügyintézés a lakosság számára is előnyös. A me­gyei tanács­ok osztályai és járási hivatalai segítséget adtak az új hatáskörök ha­tósági jogkörök gyakorlását ellátó helyi tanácsi ügyinté­­zőik felkészítéséhez, s töb­bek között ennek az ered­ménye, hogy arányában nem sok első fokú határozatot fellebbeztek meg. A megyei tanács vb. azt is megállapította, hogy a helyi tanácsok és szerveik még nem élnek megfelelően azokkal az új jogosítványok-­k­al, amelyeket számukra a tanácstörvény lehetővé tesz. Vállalatok, üzemek, intéz­mények fenntartásával s az irányítással összefüggő fel­adatok megoldásában jó­­néhány­ helyen változtatá­sokra van szükség. Gondot okoz az új hatás­körök, hatósági jogkörök megfelelő színvonalú ellá­tásában , így a lakosság ügyeinek gyors, pontos, kul­turált intézésében —, hogy a helyi tanácsi apparátus­ban változatlanul nagymér­vű vándorlás. A hatósági feladatok gyakorlásához ugyanis sok jogszabály meg­ismerésére van szükség, a gyakran változó ügyintézőik nem tudják megismerni eze­ket. A végrehajtó bizottság a tanácsi ügyintézői munka segítése érdekében elhatá­rozta, hogy a helyi taná­csokhoz kerü­l új felada­tok, hatáskörök, hatósá­gi jogkörök ellátásának se­gítésével, ellenőrzésével, ér­tékelésével összefüggő tenni­valókat a járási hivatalok szakembereinek bevonásával tervszerűen végzi. Megvizs­gálják további hatósági jogkörök leadásának lehető­ségeit is. Továbbképzések révén javítják az ügyinté­zők­ felkészítését. A tapasz­talatokat évenként áttekinti a vb is, és esetenként ha­tároz az újabb ennivalók­ról, a színvonalasabb ügy­­intézői munka érdekében. A vb különösen az építési ügyek jobb, gyorsabb inté­­­zését kívánja elősegíteni. Ezt követően a tanácsi szervek tevékenységének törvényességi felügyeletéről készített jelentést vitatta meg a végrehajtó bizottság. Megállapította a vb, hogy a helyi tanácsi szervek tevé­kenységének törvényessége szilárdult. A felügyeleti el­lenőrzések é® vizsgálatok rendje azonban még nem alakult ki, a vizsgálati meg­állapítások a feltárt hibá­kat azok okait nem elemzik eléggé. Felhívta a figyelmet a megyei tanács vb: a feltárt hiányosságok és azok okai­nak megszüntetésében a ta­nácsi szerveknek még kö­vetkezetesebbnek kell lenni. A tanácsi szervek tevékeny­ségének törvényességi fel­ügyeletére egy év múlva is­­mét visszatér a végrehajtó bizottság. Ezt követően a nagy­kálr­ól és a beregi vegyesipari vál­lalatok átadásáról döntött a végrehajtó bizottság. Ered­ményre vezetettek a korábbi tárgyalások, amelyeknek alapján a Magyar Posztó­­gyár január 1-től — térítés ellenében — átveszi a nagy­­kállói vegyesipari vállala­­tot. A telephelyen a posztó­gyár kártallfonó és szövő­­gyárat létesít. A fejlesztés előirányzata 68,7 millió fo­rint. Az első fejlesztési ütemben 1500 négyzetméte­­­res fonodát alak­ítanak ki, ahol 150-en dolgoznak, a második ütemben elkészülő 2500 négyzetméter alapterü­letű szövődében ,270-en kap­nak munkát. A posztógyár az átvett­­létszámot 1975 vé­géig 300—330 fővel növeli. (Folytatás a 2. oldalon) fi szoláltatások fejlesztése a Kisvárdai Városi Tanács előtt A Kisvárdai Városi Tanács december 28-án ülést tartott. Megtárgyalták a lakossági szolgáltatások ellátásának helyzetéről szóló jelentést, meghatározták a városi ta­nács 1974. évi költségvetését és fejlesztési alapját, elfo­gadták a városi tanács és a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervét, valamint dön­töttek a tanács rendelkezé­se alatt álló lakások elosz­tásáról, a lakásépítési hozzá­járulásról és más lakásked­vezményekről. Az ipari, a kereskedelmi és áruszállítási, illetve a kom­munális szolgáltatások terü­letein vannak előrehaladá­sok, — állapította meg a ta­nács, — de ezek a fejlődések nem kellő ütemben követik a növekvő igényeket. Az ipa­ri szövetkezetektől azt vár­ják, hogy több gondot fordít­sanak a szolgáltató részlegek növelésére. Hiányoznak a kereskedelmi kölcsönzés fel­tételei és a város területén a személy­szállítást is javítani kellene. A város 1973. évi költség­­vetési előirányzata 59 millió 354 ezer forint volt, ezzel szemben 1974-ben már 66 millió 940 ezer forintot for­dítanak a tervezett feladatok megvalósítására. Ennek meg­felelően növekednek az ága­zatok rendelkezésére bocsá­tott összegek. Az ipari szövetkezetek 1974-ben 120 millióval növelik termelésüket Pénteken délelőtt Nyíregy­házán tartotta ülését a KI­­SZÖV elnöksége, ahol meg­vitatták a munka- és üzem­­szervezésről és az ipari szö­vetkezetek 1974. évi felké­szüléséről szóló jelentéseket. Megállapították, hogy a tervezett termelésnek a 70 százalékát már lekötötték a szövetkezetek és a várható teljesítések alapján 10 szá­zalékkal, azaz 120 millió fo­rinttal nő majd 1974-ben a termelés. A szabad kapaci­tás egy részére is kedvezőek a tárgyalások ami azt mutatja, hogy a szövetkezetek piac­kutató tevékenysége igen fi­gyelemre méltóan fejlődött az elmúlt években. A vasiparban elsősorban a kooperációs termékek növe­kedésével számolnak. A könnyűipari ágazatokban a cipőipar 1,4 millió pár cipő­vel kíván többet gyártani. A ruhaipari szövetkezeteknél is dinamikus fejlődés várha­tó akár a faipari tevékeny­séget folytató szövetkezetek­nél. Az építőipari szövetke­zetek lakásépítő és lakáskar­bantartó tevékenységük fo­kozására tettek lépéseket, 107 százalékos teljesítés vár­ható a különféle szolgáltatá­sok elvégzésével. Fejlődés várható az export­ban és a belkereskedelem részére történő értékesítés­ben. Ennek növekedése 10 százalék körül lesz. A KISZÖV elnöksége a napirendi pontok vitája után elfogadta 1971 első félévi tervét

Next