Kelet-Magyarország, 1974. július (31. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
oldal Walter Scheel az NSZK új elnöke Walter Scheel volt külügyminiszter hétfőn délelőtt a bonni parlament két házának, a Szövetségi Gyűlésnek és a Szövetségi Tanácsnak együttes ülésén ünnepélyesen beiktattak az NSZK elnökének tisztségébe. Az NSZK negyedik államelnöke Annemarie Rengerhak, a Bundestag elnökének kezébe tette le a hivatali esküt Scheel hivatali ideje öt év. Az új elnök beiktatási beszédében főleg az ország gazdasági helyzetéről és a közös cselekvés szükségességéről szólt. „Társadalmi békére” és együttműködésre szólította fel a tőkéseket és a munkavállalókat az új feladatok sikeres megoldása érdekében. A társadalmi béke egyik alapjaként a munkavállalóknak a beleszólásra való jogát jelölte meg. Az új elnök beiktatásakor alig szólt az NSZK külpolitikájáról, de a bonni hagyományoknak megfelelően ő is leszögezte, hogy a megszilárduló európai békék körülményei között helyre akarják állítani a német egységet. Az elnök ezzel kapcsolatban közölte, hogy rövidesen ellátogat Nyugat-Berlinbe, mert elődeihez hasonlóan, fejleszteni akarja az NSZK és a város kapcsolatát. (Folytatás az 1. oldalról) amerikai közös közlemény tartalmazza majd. Ronald Ziggler, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy „részletes és intenzív” az egyes részproblémákat is felölelő megbeszélés folyt, más stratégiai jelentőségű kérdésekben, például a hadászati támadó fegyverek korlátozásával kapcsolatos megállapodás továbbfejlesztésének lehetőségéről, valamint a több robbanófejes úgynevezett MIRV-rakéták fejlesztésének korlátozásáról is A szóvivők szerint változatlanul fontos helyet foglaltak el a tárgyalásokon a kelet—nyugati enyhülés általános kérdései, melyek közül elsősorban az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezésének témakörét emelték ki. A szovjet és az amerikai álláspont ebben a témában sok részletkérdést illetően közel áll egymáshoz, s Zamjatyin szerint a közös álláspont abban kristályosodott ki, hogy „a konferencia sikeres befejezéséhez ugyanolyan impulzus szükséges, mint amilyet a műszív nyújthat a szívgyógyászatnak”. A csúcstalálkozó további programjáról szólva a sajtóértekezleten elmondták, hogy Nixon elnök hétfőn délelőtt Minszkbe utazott, ahol a köztársaság vezetői látták vendégül. Leonyid Brezsnyev, valamint a két külügyminiszter reggel egyenesen Moszkvába repült. A csúcsszintű tárgyalások kedden a szovjet fővárosban folytatódnak. Leonyid IffiSIRFeV, az SZKP KB főtitkára vasárnap Oreandában vacsorát adott Nixon amerikai elnök tiszteletére. A két államférfi vasárnap folytatta tárgyalásait, a szovjet-amerikai kapcsolatok továbbfejlesztése kérdéseinek megvitatását. Ezen belül tárgyaltak a stratégiai fegyverek korlátozásának kérdéséről. Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke, hétfőn a Krímből Belorusszia fővárosába, Minszkbe érkezett. Az amerikai, szovjet és Belorusz zászlókkal feldíszített minszki repülőtéren az amerikai elnököt Tyihon Kiszeljov, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának elnöke és több más hivatalos személyiség fogadta. A repülőtéren Nixont melegen köszöntötték a belorusz főváros dolgozóinak képviselői. Richard Nixon a minszki repülőtérről rendőrmotorosok kíséretében a belorusz fővárog közelében levő zaszlavli rezidenciára hajtatott. Richard Nixon hétfőn találkozott Belorusszia vezetőivel. A találkozón Pjotr Maserov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ismertette a náci hódítók uralma alóli felszabadulásának 30. évfordulóját ünneplő szovjet Belorusszia gazdasági és kulturális eredményeit. ★ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, miután Oreandában megbeszéléseket folytatott Nixon amerikai elnökkel, a Krímből visszaérkezett a szovjet fővárosba. Visszaérkezett Moszkvába Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter is. KELET-MAGYAR.Q|ISZ AS Koszigin- Cedenbaltalálkozó Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Minisztertanács elnöke hétfőn a Kremlben találkozott Jumzsagij Cedenballal, a Monglor Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárával, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökével és Zsambin Batmönd-nel, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjával, a Mongol Minisztertanács elnökével. A meleg, baráti légkörű eszmecserén megvitatták a két ország együttműködésének továbbfejlesztésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket és véleménycserét folytattak a szocialista gazdasági integráció komplex programjának gyakorlati megvalósításáról. Alekszej Koszigin és Zsambin Batmond hétfőn Moszkvában egyezményt írt alá a két ország gazdasági, kulturális és oktatási együttműködésének továbbfejlesztéséről. liszteletadás Pablo fyerurly emlékének A BVV felhívása 1974. július 12-e, Pablo Neruda születésének 70. évfordulója alkalmából a Béke-Világtanács felhívással fordult a nemzeti békemozgalmakhoz és a világ közvéleményéhez, hogy ezt az alkalmat felhasználva ismételten juttassák kifejezésre szolidaritásukat a chilei néppel, követelve Luis Corvalán és a többi chilei hazafi szabadon bocsátását. Kötelességünknek tekintjük, hogy megemlékezzünk a költőről, akinek művei jelentősen gazdagították a költészetet — hangzik a felhívás. Pablo Neruda 1978. szeptember 23-án hunyt el. Halála túl korán következett be, siettette az a nagy dráma, amelyet a fasiszta katonai puccs idézett elő hazájában. Utolsó napjai tragikusan zajlottak, írásra kényszerítették. Befejezte még könyveit és megírta emlékiratainak zárófejezetét. Ebben világosan kifejti, hogyan látta az Allende elnök halálához vezető nemzeti katagstrófát, amely élve temette el a demokráciát és amely — mint 40 évvel korábban Berlinben — könyvmáglyák lángralobbantásához vezetett. Akkor emlékezünk meg a legméltóbban születésének 70. évfordulójáról, ha teszünk valamit népe, az emberi jogok és az emberi szellem védelmében. Felhívunk minden költőt, művészt, alkotót, munkást, fiatalt, a világ minden népét, adózzanak tisztelettel a nagy költő emlékének. Költészet és az élet, az irodalom és tragédia, az alkotás és a replény közötti kapcsolatokra vonatkozó elképzelései hagyatékának és tanainak részét képezik, amelyeket emlékezetünkbe HíR vésnünk-Köszönetet mondunk azoknak, akikmegőrzik a világ számára ezt a hagyatékot és Neruda nevét, szolidaritást vállalnak bátor népe ügyével, amely ma a fasiszta elnyomás ellen, a szabadságért küzd. Diplomáciai kapcsolat a Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság között A Magyar Népköztársaság kormánya és a Portugál Köztársaság ideiglenes kormánya — attól az óhajtól vezérelve, hogy fejlesszék a két ország kapcsolatait és elősegítsék a nemzetközi együttműködés ügyét — elhatározták, hogy országaik között a mai nappal nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatot létesítenek. A közeljövőben mindkét fél kinevezi nagykövetét. (MTI) MEGYEI KöryVtejrs NYÍl 1974. júlus 5 King asszony meggyilkolása Marcus Wayne Rhenault 23 éves vallási tébolyban szenvedő néger fiatalember gyilkolta meg vasárnap Atlantában Alberta King aszszonyt, a néhai Martin Luther Sking polgárjogi vezető édesanyját, a polgárjogi mozgalom három kiemelkendő képviselője meg van győződve arról, hogy a gyilkos merénylet mögött összeesküvés húzódik. Az atlantai rendőrség egésznapos védőőrizet alá helyezte a King-család otthonát. Az atlantai baptista templomban — ennek lelkésze az idősebb King — a gyülekezet éppen a miatyánkot kezdte énekelni, és King asszony silt az orgonánál, amikor a gyilkos felugrott, mindkét kezével pisztolyt rántott és éktelen káromkodás közepette tüzet nyitott- King aszszony volt hozzá legközelebb, és mjjd az első golyótól halálos sebest kapott. Rajta kívül belehalt sérüléseibe egy segédlelkész, egy asszonyt pedig egyelőre kórházban kezelnek. A lövöldözés hallatára a hívők, rémülten buktak a padok alá,majd amikor a gyilkos pisztolyaiból kifogytak a töltények és a kijárat felé menekült, elfogták. A rendőri őrizet alatt tartott merénylő olyasmiket mondott, hogy „Istentől kapott parancsot” az idősebb Martin Luther King lelkész és más személyek meggyilkolására. Kingnek, aki csak a merénylet után érkezett a templomba, letartóztatása után a gyilkos annyit mondott, hogy minden keresztényt az ellenségének tart, mert „hamis bálványt irodádnak.” Rhenault az ohioi állami egyetem pedagógiaiszakos hallgatója. Szomszédai vallomása szerint gyakran állt ki szobája ablakába és hangszórón prédikált a járókelőknek. A rendőrségi házkutatás során megtalálták azt a 10 névből álló jegyzéket, akiket meg akart gyilkolni, a listán szerepelnek. Ralph Abernathy, Jesse Jackson és Hospa Williams néger lelkészek, a polgárjogi mozgalom ismert személyiségei, mindhárman kijelentették, hogy véleményük szerint összeesküvésről van szó. Az atlantai rendőrség szóvivője szerint eddig nem bukkantak összeesküvés nyomaira. Meghalt Peron Hétfőn, életének 78. évében súlyos betegség után elhunyt Juan Domingo Peron argentin köztársasági elnök. Az elnök halálhíre előtt egy órán belül két hivatalos orvosi közleményt adtak ki Buenos Airesben Juan Peron egészségi állapotáról. A második közlemény szerint rövididőre megállt Peron szívműködése, az orvosoknak azonban sikerült úrrá lenniük a súlyos helyzeten.Ezek után érkezett a gyorshír Peron elhunytáról. Isabel Peron tisztén hívta össze első ízben a kabinet teljes ülését. Az ülés részleteiről egyelőre nem érkezett jelentés. Etiópiai helyzetkép Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség az etiópiai helyzetről beszámol. Addisz Adebából keltezett jelentése megállapítja, a fegyveres erők különböző nemeinek és a rendőrségnek a képviselőkből felállított katonai bizottság célja az, hogy koordinálja a fegyveres testületek akcióit az Etiópiában lejátszódó események során- A legújabb jelentések szerint a fegyveres erők továbbra is lojálisak az uralkodóhoz. A TASZSZ a hét végén foganasított letartóztatások kapcsán utal a fegyveres erők egy korábbi nyilatkozatára, amely hangoztatta, hogy ,,egyes politikusok összeesküvést szőttek az új kormány normális tevékenységének megzavarására”, a letartóztatandó személyekről készített lista mintegy 70 nevet tartalmaz. Hétfőn a kora hajnali órákban — a kijárási tilalom alatt — nyugati hírügynökségi jelentések szerint a fegyveres erők további letartóztatásokat hajtottak végre Addisz Ababában. LÁSZLÓ LAJOS: titánbányászok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKÖNYVBŐL 1. AZ ELMARADT AVATÓÜNNEPSÉG Az üzemvezető, a főmérnök és az egyik aknász megitták a feketét, és elindultak a szállítóaknához. A távvezérlésű szállítóközpontban két üvegfalú cellában ültek a diszpécserek. A cella melletti falon skála mutatta a kasok mozgását, ahol a kas elhaladt, kigyulladt egy piros fénycsík. — Másodpercenként tizennégy méter — számolta a diszpécser. Az üzemvezető háza végigborsódzott, ilyen gyors bányaliften még nem volt. Mindegy. A termelés kezdődik, illő, hogy a vezető ott legyen az első szikla fúrásánál. Néhány lépés a gépteremtől a felső szintig, de míg idáig átballagtak, az üzemvezető agyában kergetőztek a gondolatok: „Beváltja-e a reményeket ez a hatalmas üzem, amelyre milliárdokat költöttek? A talp: ezerszáz méter, a legmélyebb művelési szint: nyolcszázhúsz méter. Bírják-e majd a meleget az emberek? És kint: rendetlenség. A fürdőben hol van víz, hol nincs. Félig kész az orvosi rendelő. Az étterem még sehol...” Csörömpölés. Hintázva megállapodik a kas. Beszállnak, a biztosítóláncot visszacsatolják. Berregés. A kas elindul. Kezdetben csak a megszokott sebességet észlelték, aztán elkezdtek zuhanni. A dobhártyája pattogott, a térde berogyott. Sötétségvilágosság, ahogy a szintek mellett elsuhan a kas. Az óriási betonakna falain csillognak a vízcseppek... Húsz éve dolgozik bányában. Mégis odabújt a főmérnökhöz, az aknászhoz. Jó, ha emberek vannak mellette. A természet erői annyira körülölelték, hogy szinte fojtogatta kicsiségének, kiszolgáltatottságának tudata. Zökken a kas. Hát ennyi volt az egész. Jól össze kell szednie magát, hogy ne lássák a megilletődöttségét, a gyöngeségét. Hat-hét bányász várja. Az egyik előrelépés jelent. — A termeléshez felkészültünk. Kérjük, adjon engedélyt a munka megkezdésére. Nem szól, csak bólint. Aztán követi a kis csoportot. Áthaladnak a táró egyik szárnyán. Hatalmas föld alatti folyosó, acéltámokkal bordázva, cementlapokkal kirakva. A huzat erős, a levegő szinte vágja az arcát. Aztán sötétebb folyosóra kanyarodnak, itt csak a bányászlámpa ad támpontot a továbbhaladáshoz. Nehezebb a levegő. Meleg van.A lámpája emberekre világít. Három bányászra. Enynyi a brigádlétszám. A szokásosnál erősebb hangsúllyal köszön. Aztán a folyolgasó falához húzódik. Lámpájának sugara a bányászokat világítja. A szikla víztől csillog. Az ember verejtéktől. A fúró acélvége a sziklának feszül. Sziszeg a sűrített levegő, dübörög a motor, a szikla jajgat. A vidra könyörtelenül roncsol. Az üzemvezető áll a ködben, és megtörli a homlokát. A főmérnök a fúró útját figyeli, az aknász a most érkezett operátorral a sűrített levegő tömlőjét piszkálja. Az üzemvezető gyengének érzi magát. Bólint a bányászok felé, bár tudja, ők most másra figyelnek. Megindul visszafelé. A kitérőben inget cserél. A csuromvizes fehérneműt kabátja zsebébe gyömöszöli. Jó, ha elépi az aknát, a szállítókast. Ahogy közeledik a kijárathoz, süvítést hall, aztán dübörgést. Most némileg megnyugszik:,, a ventillátor.” A tiszta levegő életet jelent azoknak, akik Magyarország legmélyebb pontján izzadnak, hogy felszínre küldjék a jövő energiájának alapanyagát. Ahogy felért a felső szállítóközpontba, kinézett az ablakon. Zászló, felirat, ünnepi ruházat? — Sehol. — Minek is... minek is — mondogatta vagy inkább mormolta, és elindult a fürdő felé. Másnap néhány újság rövid híradásban közölte, hogy Magyarország legújabb és legnagyobb ércbányájában „ünnepélyesen” megkezdték a termelést. A BÁNYA ÉS KINCSE Az ötvenöt méter magas aknatorony valóságos kilátó. És itt van is mit látni... Tölgyesek, cser- és bükkerdők borítják a tájat. Vadászház. Régi major. A fák romjai között szürke szalagok kanyarodnak. A bánya útjai, amelyeken végigdübörögnek az ércet szállító mammut tehergépkocsik. Minden évszak szép a Mecsekben. Tavasszal friss hajtásokkal zsendülnek a fák, nyáron mélyzöld leveleik alatt rejtik el a kirándulókat, a kis hegyi házakat, ősszel sárgából barnáspirosba hajló szőnyeget terítenek a lejtőkre és ormokra, télen hókristályoktól rogyadoznak az ágak, a fák tövében nyulak fészkelnek, őzek, szarvasok, vaddisznók csapásai keresztezik egymást. Ebbe a vadregényes tájba ékelődik a bánya. Az egyik. A legnagyobb és legszebb, a leggazdagabb. És a legnehezebb művelésű, bár a legkorszerűbb. B. K. geológus szerint vagy kétszázmillió éve hatalmas folyórendszer hömpölygött a dombok között. Áradás és apadás váltakozott. Áradáskor a folyók szinte tengerré duzzadtak, apadáskor pedig lerakták a törmelékanyagot. A törmelék a mocsarakban, a medrekben bomlásnak indul, és az ott maradt pangó vízzel vegyi folyamatra lépett. A víz urántartalma kicsapódott, lerakódott. A homokkövekben tulajdonképpen így indult meg az ércképződés, amely még sok vegyi átalakuláson ment keresztül, miközben továbbérlelődött, dúsult. A szénné alakuló növényi korhadékok és a fehérjék felbomlásával felszabaduló kénhidrogének mellett a különféle baktériumok is szerepet kaptak az urántestek, telepek kialakulásában, dúsulásában. És kétszázmillió év múlva az ember elkezdett kutatni az urán után. Szerte a világon. Hatalmas uránmezőkre bukkantak. Dél-Afrikában, Franciaországban, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban. Hazánkban, a háborútól megtépett kis országban nem volt ehhez sem szakember, sem műszaki felszerelés. AZ ELSŐ IGAZGATÓ K. L. így emlékezik erre az időre: — 1953 őszén a hegyi falu lakossága kezdetben gyanakvással, majd érdeklődéssel figyelte azt a négy-öt fős kis csoportot, amelynek tagjai nyakukba akasztott „doboz’- zal, fülükön hallgatóval, kezükben meghajlított fémcsővel, amit pár centire a föld felett maguk előtt tartottak, járták a község határát, a hegy alját. Lehet, hogy a gyanakvást — és az érdeklődést is — fokozta az, hogy a csoport tagjai idegen nyelven, oroszul beszéltek. Ez volt a Maszobai II. elnevezésű expedíció, amely egész évben kutatott, és nem eredménytelenül. 1954 tavaszán felszínre került az első uránrög. Ezután rohamosan növekedett az expedíció létszáma. 1954 végén már ezren dolgoztak benne. folytatjuk)