Kelet-Magyarország, 1975. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-01 / 101. szám

g A béke kapujában Saigon felszabadult, a dél­vietnami Amerika-barát re­zsim összeomlott, Duong Van Minh tábornok feltétel nél­kül kapitulált. Történelmi je­lentőségű a hír: egy súlyos, Vietnam életében páratlanul sok áldozattal járó évtizedes, véres harc győzelmes végét jelzi. S történelmi a tanulság is: a DIFK zászlaja — helyi id­ő szerint szerda délben — akkor kúszott fel a saigoni elnöki palota ormára, amikor néhány órával előbb az utol­só amerikai is elhagyta a dél­vietnami fővárost. Washington számára egy­szer s mindenkorra véget ért a vietnami kaland. Kaland? Több annál: egy több mint két évtizeden át makacs kö­vetkezetességgel folytatott el­hibázott politika súlyos csőd­jét tetőzte be a szégyenteljes evakuáció. Bizonyos körök Amerikában még az 1973. ja­nuárjában aláírt párizsi meg­állapodás után is hittek ab­ban, hogy anyagi támogatás­sal, vadászbombázók és harc­kocsik juttatásával, dollár­­n­illiárdokkal fenntartható a saigoni rendszer. Alaposan el­számították magukat: „domi­­nóelméletet” tákoltak össze­­ ahelyett, hogy a délkelet-­­ ázsiai népek szabadságszere-­­ tetét függetlenségi és önren-­­delkezési törekvését kellően figyelembe vették volna. Több millió vietnami ál­dozatán kívül 50 ezer ameri­kai is az életével fizetett szá­­zadunk egyik legbarbárabb és legkilátástalanabb kaland­­jáért. Kissinger ugyan „si­keresnek” nevezte a kiürítés végrehajtását, de jószerivel ez volt az amerikaiak egyet­len olyan akciója Vietnam­ban, amelyet az ésszerűség diktált Közép-európai idő szerint szerda reggel óta a felszaba­­dulás rádióadó, a DNFIT rá­diója immáron Saigonból su­gározza műsorát. A külföldi sajtó helyszínen tartózkodó tudósítói beszámoltak arról is, hogy a dél-vietnami fő­város lakossága forró szere­tettel köszöntötte a felszaba­dító erők harcosait. Az első sajtóvisszhangok közü­l ér­,­demes kiemelni, az angol k°n^­­zervativ lapok írásait. „Ez a vég!” — címmel a Daily Mail például vezércikkében azt állítja, hogy az amerikai­­ak veresége a második világ­­háború utáni legnagyobb földrajzi átrendeződésnek bi­zonyul. Minden kétséget kizáróan, az angol lap eszmefuttatása talalo. Bizonyos, hogy a viet­nami hazafiak történelmi je­­lentőségű győzelme nyomán az Egyesült Államoknak le kell vonnia vietnami háború­jának tanulságait.­­ Akik pedig mindvégig a vietnami nép oldalán álltak mint a Szovjetunió, a szocia­lista országok köztük mi ma­gyarok is azok együtt örül­ - hetünk velük- A példátlan fegyvertény nemcsak egy korszakot zár, hanem egy újat is nyit: a politikai és a gazdasági konszolidálásét. Vietnam népe három évtize­des szüntelen háborúskodás után a béke kapujába ért. KELET- MAGYARORSZÁG Történelmi győzelem Saigon szabad! Meleg, fogadtatás a szabadságharcosoknak Hanoi népe ünnepel Szerdán a saigoni elnöki palotára felfűzték a Dél­vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának lobogóját. Két órával azt követően, hogy Duong Van Minh, a saigoni rendszer elnöke a rádióban bejelentette a teljes és feltétel nélküli kapitulációt, a dél-vietnami fővárosba a népi fegyveres erők egységei vonultak be, amelyeket Saigon lakosai melegen üdvözöltek. Hírügynökségi jelentések szerint a saigoni had­sereg egységei egymás után hagyják el állásaikat és leteszik a fegyvert. Az elnöki palotát a népi fegyveres erők fiatal harcosai foglalták el, akik készségesen álltak a UPI hírügynökség tudósítójának kamerája elé. „Elérke­zett az a pillanat, amelyre 30 éve vártunk” — mon­­dotta a palotát elfoglaló harcosok egyike. Hanoi lakossága nagy lel­kesedéssel fogadta Saigon fel­­szabadulásának hírét. Ami­kor a rádió bemondta, hogy Minh saigoni elnök nyilatko­zott a feltétel nélküli meg­adásról, a Thong Nhat-szálló előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, petárdák ezrei robban­­tak. Az emberek sírtak, egy­más kezét szorongatták. Nem sokkal ezután Ngo Diem, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője összehívta a külföldi sajtótu­­dósítókat a nemzetközi klub­­ba, s bejelentette a felszaba­dító erők nagy győzelmét A VDK fővárosa hamaro­san ünnepi külsőt t­öltött, zászlók tízezerei kerültek a házak homlokzatára, s az egyébként gyakori áramgon­­dokkal küzdő főváros utcáin villanyfüzérek gyúltak ki. Helyi idő szerint délután öt órakor a rádió hivatalosan is közölte, hogy Saigon szer­dán fél tizenkettőre teljesen felszabadult, s az ottani la­kosság rokonszenvel és bi-' zalommal fogadta a felszaba­dítókat. Nyomban ezután az üzemekSSl, ftfVtfífd­okból ki­áramló soka&ä®'döntötte az utcákat, és megkezdődött a fiatalok százezreinek felvonu­­lása. Jelszavaikban a sza­badságot és az egységet él­tették. Másnapra halasztották a május­­ tiszteletére a nagy­színházba tervezett nagy­gyűlést, helyette spontán ün­neplés kezdődött városszerte. Egymillió hanoi hömpölygött az utcákon. Mindenki a leg­szebb ruháját öltötte fel, hogy méltóan ünnepelje a vietna­mi nép történelmének talán legnagyobb diadalát. Csütörtökön tovább folyta­tódik az ünneplés. A közvé­lemény szerint ilyen május elseje még soha sem volt Hanoiban­ A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának zászlaját szerdán ki­tűzték a saigoni elnöki palo­tára. Győzelmet aratott az a csaknem 30 esztendős önfel­áldozó harc, amelyet viet­nami nép vívott szabadságá­ért, nemzeti függetlenségéért és hazája egységéért. Létre­jöttek végre a feltételek ah­hoz, hogy Dél-Vietnam sokat szenvedett földjén béke ural­kodjék. Kioltották a nemzet­közi feszültség és a katonai konfliktusok rendkívül ve­szélyes gócát. „Óriási történelmi jelentő­ségű győzelmet arattunk. Vi­etnamban a helyzet jelenlegi alakulása megpecsételte a sa­igoni kormányzat és Dél-Vi­­etnamban az amerikai neoko­­lonialista rezsim elkerülhe­tetlen bukását” — mondotta Párizsban a DIFK képviselő­­­je-A dél-vietnami hazafiak győzelme vitathatatlanul az Utóbbi napok legfőbb esemé­nye- A világsajtó és a társa­dalom erre összpontosítja fi­gyelmét. A világ fővárosai­ban különböző visszhangja van ennek az eseménynek, a lényegük azonban valameny­nyinek az, hogy a dél-vietna­mi­­események fejlődése tel­jesen törvényszerű, hogy el­kerülhetetlen volt a saigoni rothadt bábrendszer vége. Thieu népellenes klikkje nem a békére, hanem a há­ború folytatására alapozta számításait. A saigoni rezsim , Dél-Vietnamot börtönné vál­toztatta; a hazafiak százez­reit zárták börtönbe és kon­centrációs táborokba, durván tiportak el minden ellenzé­ket. Saigon semmibe vette a párizsi egyezmény valameny­­nyi pontját, amelyek előirá­nyozták az amerikai katonai beavatkozás megszűnését. A politikai foglyok szabadon bocsátását, a tűzszünetet, a nemzeti megbékélést és a vá­lasztások megtartását. A saigoni rezsim arcátlanul megsértve a Vietnamra vo­natkozó párizsi megállapo­dást, fellépett a dél-vietnami nép önrendelkezésének elve ellen, megfosztotta a dél-vi­etnami népet attól a jogától, hogy önállóan döntsön sorsá­ról. Saigon katonai veresége logikus eredménye annak, hogy a Thieu-klikk megsér­tette a párizsi megállapodást. A dél-vietnami események ismét alátámasztják azt a megmásíthatatlan igazságot, hogy korunkban teljesen élet­­képtelen minden olyan re­zsim, amely csupán külföldi szuronyok hegyén tarja fenn magát, mint várható volt, ez a rezsim összeomlott, a nem­zeti felszabadító erőknek, azoknak az erőknek a csapá­sai alatt, amelyek a békéért, a demokráciáért harcolnak a gyarmati rendszer, a reakció és a háború ellen. Vietnami triptomafáte a 4'­­iszter an­tes elnökénél Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Nguyen Phu Loait, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy­követét és Dang Tran Ngaant, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti ideig­lenes ügyvivőjét. A két diplomata tájékozta­tást adott a felszabadító erők győzelméről, a vietnami nép­nek az amerikai imperializ­­mus és csatlósai ellen vívott harca sikeres befejezéséről. Kifejezték köszönetüket a Magyar Népköztársaság párt-, állami és társadalmi szerve­zeteinek sokoldalú, folyama­tos és önzetlen testvéri támo­gatásáért, amelyet politikai és fegyveres harcukhoz, békés építőmunkájukhoz egyaránt nyújtottak. A Minisztertanács elnöke tolmácsolta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és személy szerint­­ Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára üdvözletét.. A kormány és az egész ma­gyar nép nevében testvéri szeretettel köszöntötte a hős vietnami népet történelmi je­lentőségű győzelme alkalmá­ból. A magyar nép további internacionalista támogatá­­sáról biztosította Vietnam né­­­­pét a békéért, a demokráciá­ért és a haladásért vívott harcában, hazája felvirágoz­tatására irányuló tevékeny­ségében. I Ősz Ferenc: Rózsi, mintha már a lövé­seket kellene túlkiabálnia, azt ordította: — Nem viccelünk Én va­gyok a parancsnak! A sváb leengedte a gép­­piszt­oyát. — Nekem mindegy. Te vagy a felelős, hogy betartsa mindenki a parancs A há­­­zat megszállják. A katonák lesznek laktatva a földszint: lakások Önnél mindenki ta­k­aródik ki. A házat nem el­hunyja senki Aki kimegy le les? lőve Mint egy hund egy kutya! Mist pedig am mer an nektek dunna, pap lan pokróc, mind ider- ozni. ■Ha valakinek találok nála azt is lelövöm Futás! Var Imitek egy perc rája! (KISREGÉNY) 12. Nem telt bele a perc és a megrettent emberek újra ott álltak. Kezükben fehér dum­­ák, paplanok. — Ide teszitek le nekem... — mutatott a sáros kőre a német. — Mi lesz? — ordí­tott a sváb és újra kattant a géppisztoly zárja. Erre az­tán szinte egyszerre dobták le a fehér ágyneműt. — Most mehettek le. Ha pa­rancsot megszegtek, elsőnek a frau parancsnok lövöm le, mint egy kutya... Rózsi a pincelejáratból nézte, hogy a németek a rumnákat és a paplanokat magukkal viszik az árokba és mielőtt belelépnek, az árok alját és oldalát kibéle­­lik. Akik nem mentek ki fiz árokba, betódultak a kinyi­tott földszinti lakásokba és ruhástól, csizmástól dőltek le az ágyakra. Előzőleg azon­ban összetört székekkel, asz­talokkal, könyvekkel tömték meg a kályhákat. Rózsiban forrt a düh El­határozta, hogy beszél Si­­móval. Valamit tenni kel­lene. Amikor elhaladtak Eöt­­vösék pincéje mai lett, Krisz­tina lépett elé. — Mondja, Rózsi, miért kerül maga engem? — kér­dezte szomorúan. — Nézd már! Hát most egyszerre miért magáz a kisasszony? Tegezzen csak­­ nyugodtan mint eddig — mondta, de nem haragosan Krisztina is megérezte ezt. — Ahogy akarja a kisasz­­szony... — mondta Rózsi. — Akkor szervusz!... Na, mondd, hogy szervusz! — Szervusz! — Behívnálak, de négy­­szemközt szeretnék veled be­szélni. — Hát akkor cs­ak itt le­het a folyosón— — Te most biztosan azt hiszed, hogy a megváltozott körülmények miatt beszélek veled így... Tulajdonképpen ennek sincs jelentősége... Ne­kem már minden mindegy. Én tudom, hogy meghalok és nem is akarok élni— — Butaság. Egy tizenhét éves lány, nem beszélhet így­— Már elmúltam tizen­nyolc... És hidd el, hogy töb­bet éltem át, mint mások száz év alatt. Először a szü­leimben hittem, aztán isten­ben, most már semmiben... Mielőtt meghalok, csak egyet szeretnék... De olyan nehéz ezt elmondani... Itt van ez a levél, elolvashatod. Sőt, kér­lek, hogy olvasd el, és ha na­gyon nagy hülyeség, akkor tépd el. Ha pedig nem, ak­kor nagyon gyorsan juttasd el Tószeghy zászlósnak... — Tudtam én — mosoly­gott Rózsi. — Láttam, hogy szereted... (Folytatjuk) 19­15. május-i Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára — Borku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának társaságában — szerdán, május elseje elő­­estéjén ellátogatott Angyal­földre. A vendégeket a kerü­leti pártbizottság székházá­­ában Kovács Károly, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, Fehér Istvánné és Grossmann József, a pártbi­zottság titkárai üdvözölték. A Központi Bizottság első tátkára fölkereste a 90 éves kender-jutagyárat, amely is­mét elnyerte a Kiváló válla­lat címeit. A vendégeket Né­­meth Lászlóné, a pártbizott­ság titkára és Huszák Vilmos vezérigazgató köszöntötte és tájékoztatta a vállalat hely­zetéről, majd kalauzolta az üzemben. A vendégek megtekintették a cérnázót, a gömbölyűét, a szövődét és a varrodát. Min­denütt fegyelmezett munka, rend, tisztaság és a munkás­­osztály nemzetközi ünnepére való készülődés jele fogadta őket. Az ünnepet megelőző napon a gyár minden üzem­­részében, műszakváltáskor röpgyűlést tartottak a dolgo­zók. Egy ilyen rögtönzött röpgyűlésen vett részt a szö­vődében — örömmel fogadott vendégként — Kádár János, s hallgatta végig Jancsó Jó­­zsef üzemvezetőnek az ünne­pet méltató szavait. Kádár János em­l­éksorokat jegyzett be a Vörös Október, a 25 éves felszabadulás, a Radnóti és a Thälmann szo­­cialista brigádok naplójába, illetve a vállalat vendégköny­vébe. Kádár János nagy meg­elégedéssel szólt a látottakról. A Központi Bizottság nevé­­ben gratulált a Kiváló válla­­lat cím elnyeréséhez, további sok sikert kívánt, s külön ki­fejezte elismerés­ét azért, hogy miközben a vállalat fej­­lesz­tette a termelést, korsze­rűsítette a technikát, a tech­nológiai folyamatokat, meg­­őrizte és ápolja a nagy múltú gyár szép munkásmozgalmi hagyományait. Kongresszusi oklevélátadás Záhonyban és a nyíregyházi építőknél Záhony vasutasai ünnepel­­ték szerdán délután az állo­más Kun Béla szocialista bri­gádját abból az alkalomból, hogy elnyerték az MSZMP Központi Bizottságának kong­­resszusi oklevelét. A párt­kongresszus és hazánk felsza­­badulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munka­­versenyben a korábban már aranykoszorús jelvényt ka­pott brigád nagyszerűen helyt állt- Az oklevelet Ekler György, a megyei pártbizott­­ság titkára adta át a brigád vezetőjének Driszku István­­nak. Az­ ünnepségen részt vett Szegedi Nándor, a deb­­... récéd*­y.zsú.igazgatóság veze _ A Magyar Szocialista Mun­­káspárt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny­ben elért eredményeiért a Központi Bizottság oklevéllel tüntette ki a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat Vigh­ János szocialista brigád­ját. A megyei pártbizottság Tamba András szocialista bri­­gádját tüntette ki kongresz­­szusi oklevéllel. A kitünteté­sek átadásával együtt ünne­pelte a vállalat kollektívája a magas elismerést: Kiváló vállalat címmel tüntette ki az értéket az Építési és Város­fejlesztési Minisztérium és az Építők Szakszervezetének el­nöksége. A KB és a megyei pártbizottság oklevelét Var­ga Gyula, a párt megyei vég­rehajtó bizottságának tagja, a nyíregyházi város pártbizott­ság első titkára, a Kiváló vál­­lalat címet Szilágyi Lajos építési és városfejlesztési mi­niszterhelyettes adta át. Az ünnepségen Vigh János bri­gádja megkapta a Szakma ki­­váló brigádja címet is. A XI. pártkongresszus tisz­teletére indított munkaver­senyben elért sikereiért a me­gyei pártbizottság kongresz­­szusi oklevéllel tüntette ki a Tiszalöki ÁFÉSZ Tyereskova szocialista brigádját. Az ok­levelet Bánóczi Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottságá­nak tagja adta át április 30- án Ezen a napon kapta meg az ÁFÉSZ a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ elnöksége által adományozott Kiváló szövetkezet címet, s az ezzel járó kitüntetést Nagy Béla, a MÉSZÖV elnökhelyet­tese nyújtotta át. Jó munkája elismeréseképpen Kiváló szö­vetkezeti munkáért kitünte­tésben részesült Nagy Miklós, ÁFÉSZ-elnök. A Könnyűipari Minisztéri­um Kiváló szövetkezet cím­mel tüntette ki a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkeze­tet. Az ünnepségen — április 30-án — részt vett Gyúró Im­re, a megyei tanács elnökhe­lyettese és Czimbalmos Ist­ván, a KISZÖV elnöke. A ki­tüntetés átadását követően Sum Ferenc elnöknek és Ru­di Bélának, a bádogos részleg vezetőjének nyújtották át a könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést. Puja Frigyes az EAK-ba látogat Puja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügym­inisz­­tere Iszmail Fahmi, az Egyesült Arab Köztársaság külügymi­nisztere meghívására csütörtököm hivatalos látogatásra az EAK-ba utazik. Elutazott Budapesttől a dán külügyminiszter K. B. Andersen dán kül­ügyminiszter szudán sajtó­­konferenciát tartott a Kü­l­­ügyminisztérium Dísz tér vendégházában. A magyar—dán kapcsola­tokról szólva, azokat jóna ítélte meg, hangsúlyozva hogy további elmélyítésük­ mindkét fél részéről lehető­ség van. A külügyminiszter több nemzetközi kérdést is érintett a sajtókonferencián K. B. Andersen külügymi­niszter, valamint felesége és kísérete szerdán elutazott Budapestről. Elutazása előtt közös köz­leményt hoztak nyilvánosság­­ra. Ebben többek között megcs­illapították: K. B. Andersen magyarorszá­­gi látogatása hozzájárult a Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kapcsolatai­­n­ak fejlesztéséhez, a kölcsö­­nös megértés elmélyítéséhez , a nemzetközi helyzet idő­­zerű kérdéseiben elfoglalt álláspontok jobb megismeré­­séhez. K. B. Andersen külügymi­niszter meghívta Puja Fri­gyest hivatalos dániai látoga­tásra, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta.

Next