Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

2 Időseknek, egyedülállóknak kislakások a városban Az elmúlt három évben 500 kislakásba költözhettek be Nyíregyházán. Idén és jövő­re újabb 150—160 hasonló la­kással gyarapodik a megye­­székhely. Az érvényes rendeletek ér­telmében három lakástípus tartozik a szűkebb értelem­ben vett kislakások fogalom­körébe:­ az albérlők háza, a garzonház és az öregek ott­hona. Az elnevezések tulaj­donképpen alapterületeket takarnak: egy 15—20 négy­zetméteres lakás albérlők házának, egy 20—25 négyzet­­méteres alapterületű gar­zonháznak és egy 25—30 négyzetméteres öregek ottho­nának minősül. Ezek szerint, bár gyakran emlegetnek a városban garzont és albérlők házát, i­lyenek tulajdonkép­pen nem épültek Nyíregyhá­zán. Épültek viszont az idén kü­lönösebb elnevezések nélkül kis alapterületű lakások, pél­dául a már műszakilag át­adott Bessenyei téri lakások és jövőre kezdik meg az „öregek háza” kivitelezését az Ószőlő—Csaló köz—Lacz­­kovszky utcák által bezárt területen. Mindkét lakástípus alapterülete nagyobb a ren­deletekben előírtaknál, mert a tervezők — a Debreceni Tervező Vállalat szakemberei — figyelembe vették a valós igényeket. Ügyeltek arra is, hogy könnyen bútorozhatók legyenek a lakások, kényel­mesek és szellősek, jól lakha­tók. A Bessenyei téri házban a szobák alapterülete meg­haladja a 18 négyzetmétert, ajtóval leválasztható az ét­kezőfülke, jól el lehet férni a fürdőszobában és jelentős helyet takarítanak meg a beépített szekrények. Az öregek házát még csak maketten lehet látni. Hetven­két lakás lesz a három lép­csőházas, földszint plusz két­emeletes épületben. A 20 négyzetméteres szobát fürdő­szoba, főzőfülke, előszoba egészíti ki. A földszinten nagy társalgó, étkezőhelyiség, orvosi szoba is lesz. A ház kivitelezője az építő és sze­relő vállalat, s még 1977-ben 24 lakást átadnak belőle. Az öregek házába a névjegyzé­kekben szereplők, a szanálás­ra kerülők és a cserék útján lakást változtatók költözhet­­nek. KELET-MAGYARORSZÁG Negyvenéves a Vándor Sándor Kórus A Vándor Sándor Kórus vasárnap ünnepelte megala­pításának 40. évfordulóját. A budapesti pártbizottság okta­tási igazgatóságának tartott ünnepi megemlékezésen részt vettek a kórus jelenlegi és egykori tagjai, köztük 12 ala­pító tag. Ott volt dr. Orbán László, az Országos Közmű­velődési Tanács elnöke. Révész László, a kórus ve­zető karnagya ünnepi beszá­molójában visszaemlékezett a kórus születésének idősza­kára, a felszabadulás előtti küzdelmeire és a felszabadu­lást követő hősi korszakára. Elmondotta: a kórus széles skálájú műsorai — amelyek a népdalt, a munkásdalt, az elmúlt évszázadok nagy mestereinek alkotásait, Bar­tók és Kodály műveit, a fia­tal komponisták szerzemé­nyeit egyaránt magukba fog­lalták — a szocialista kórus­­kultúra előfutárai voltak. A kórus az utóbbi másfél év­tizedben jelentős nemzetközi sikereket is elért. Hét nyu­gat-európai országban hét el­ső, kettő második és egy har­madik díjat nyert. Az ünnepi gyűlésen kitün­tetéseket adtak át a kórus több tagjának. A Szocialista kultúráért jelvényt hárman, miniszteri dicséretet négyen kaptak. Eredményes munkás­ságuk elismeréseként a tizen­két alapító tagnak Farkas Aladár készítette emlékpla­kettet és díszoklevelet nyúj­­tottak át Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártalanítás lebontott családi házért Bányavállalat tevékenysé­ge következtében egy község területén oly nagymérvű ta­lajmozgás keletkezett, hogy egy családi házat le kellett bontani, mert helyreállítása nem volt gazdaságos. A tulaj­donos idős házaspár a vállalat ellen kártérítési pert indí­tott. Időközben a férj meg­halt, helyette az örökösök léptek fel, de ügyüket a bíró­ság elkülönítette és csak az özvegy keresetét bírálta el. Végső fokon a Legfelsőbb Bí­róság részítéletet hozott és a vállalatot 114 ezer forint meg­­fizetésére kötelezte. A határozat indoklása sze­rint a kártalanításra, a bá­nyászatról szóló törvény ér­telmében, a kisajátítási kár­­talanítás szabályait kell al­kalmazni. Az összeg megálla­pításánál a rendeletbe foglalt irányárakból kiindulva, a for­galmi értéket is tisztázni kell. Téves a telektulajdonos állás­­pontja, hogy a műszaki szak­értő által megállapított költ­ségből kell kiindulni, de téves a vállalat érvelése is, amely szerint az ingatlanforgalmi szakértő véleménye irányadó. Tény, hogy a kártalanítás megállapításánál, a törvény­ben megjelölt sok tényező mellett, a forgalmi értéket is figyelembe kell venni, ugyan­így az újbóli felépítés költsé­geit is, de egyiket sem lehet egyedül irányadónak tekinte­ni. Ezenkívül a telek érték­­csökkenése is számításba jön. Téves a vállalatnak az az álláspontja, hogy a kártalaní­tás összegéből 40 százalékot le kell vonni, mert a tulajdonos részére az ingatlanon egy ER­­DÉRT-faházat állított fel és ezzel lakást biztosított neki. Ez a ház ugyanis nem minő­sül megfelelő cserelakásnak, tehát ezen a címen a kártala­nítási összeget csökkenteni nem lehet. Az inga­tlant egyelőre nem lehet beépíteni, ami szintén értékcsökkentő tényező. A kártalanítási ösz­­szeget a Legfelsőbb Bíróság mindezek figyelembevételével állapította meg. Észlelőlap Ha a baleseti statisztikát a nap 24 órájában nézzük, észrevehető, hogy reggel és este több baleset történik, mint napközben. Ha pe­dig az egész évet vesszük figye­lembe, kitűnik: ősszel van a bal­eseti csúcs. Beköszöntött az ősz, megváltoztak az út-, és látási vi­szonyok, amit sok gépkocsivezető figyelmen kívül hagy. Most van az átállás időszaka. Rengeteg olyan körülmény adódhat az uta­kon, amire számítani és vigyáz­ni kell. Az őszi mezőgazdasági szállítások idején a teherautók, a vontatók, a szekerek sok sarat felhordanak az útra, amitől az amúgy is nedves burkolat még csúszósabbá, balesetveszélyesebbé válik. Szüreti hangulatban gyak­rabban megkínálják a gépkocsi­­vezetőket musttal, félig kiforrt borral, aminek a hatása teljesen kiszámíthatatlan. A járművezetők feladata, hogy körültekintőbben, lassabban ve­zessék a járműveket, mindig szá­mítva a „kiszámíthatatlan” ve­szélyre. Megyénkben a Volán 5. sz. és 21. sz. Vállalat gépkocsivezetői­nek a Volán Tröszt az Országos Közlekedésbiztonsági Tanáccsal közösen észlelőlapot adott ki, amelyen kéri a járművezetőket, hogy a közlekedés során észlelt hibás, félreérthető vagy rosszul elhelyezett közúti jelzéseket, il­letve minden olyan tényezőt (út­állapot, szabad kilátást akadályo­zó növény vagy műtárgy, sárfel­hordás, rossz megvilágítás) jelez­zenek, ami a biztonságos közle­kedést zavarja. Remélhetőleg sikeres lesz az észlelőlap-mozgalom, és elősegíti a biztonságosabb közlekedést. (sz.) FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT ŐSZ A SÓSTÓN Beküldte: Maleczki Péter, Nyíregyháza, Zrínyi Gimnázium. Obsitosok búcsúztatása A hadkötelezettség felső korhatárát elért tartalékosok tiszteletére ünnepélyes emléklapátadást rendeztek vasárnap megyénk négy városában, Nyíregyházán, Mátészalkán, Kis­várdán és Nyírbátorban. Az ünnepségeken felolvasták a hon­védelmi miniszter parancsát, kitüntetéseket adtak át. Emlé­kezetes eseménye volt az ünnepségeknek, amikor a jelenlévő tartalékosok egy képviselője jelképesen átadta a fegyvert a fiatalok képviselőjének. Mindenütt műsort adtak az „obsitot” átvevők tiszteletére. Képünk a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban készült, ahol a nyíregyházi és a Nyíregyháza környéki tartalékosok ünnepségét rendezték. Leskó Gyulá­nak a Honvédelmi Érdemérem kitüntetést adja át Unatenszki I Pál ezredes. (Gaál Béla felvétele) Zsebszámológép és szaktanfolyam Könyvelőgépek „kórháza“ Nyíregyházán Az adatfeldolgozás gépesí­tésével, a könyvelést végző modern gépek bevezetésével egyre szélesebb körű felada­tokat kell megoldania az irodagéptechnikai vállalat­nak is. Míg évekkel ezelőtt „mindössze” az író- és szá­mológépek javításával fog­lalkoztak, addig most ezeken kívül a könyvelő-, a sokszo­rosító-, a fénymásoló a gyors- és fénymásoló-, az elektronikus adatfeldolgozó gépek és berendezések, vala­mint az asztali zsebszámoló­gépek javítását is itt végzik. A vállalat nyíregyházi szer­vizvezetője, Losonczki Ferenc elmondta: az országot több körzetre osztották, így egyes gépeket nem az adott szer­vizben javítanak. A sokszo­rosító gépeket például Bor­sod és Hajdú megyébe vi­szik „szervizelésre”. Az olyan irodagépeket, amelyeket nem tudnak megjavítani, vagy nincs hozzá alkatrész, Pesten, a központi szerviz­ben javítják. A könyvelőgé­peket pedig más megyéből is Nyíregyházára hozzák ja­vítani. Az alkatrészellátást javíta­ni akarják. Az ötödik ötéves tervidőszakban felépül Bu­dapesten a központi raktár. A nyíregyházi szervizben 32 szakmunkás végzi a javí­tásokat. Ahhoz, hogy mind­annyian megismerjék a leg­újabb típusú gépeket, éven­te különböző tanfolyamokat szerveznek a továbbképzésre. Nemrégiben jött vissza a szervizbe Komár Árpád, aki a számítógépek kezelését, javítását ismerte meg egy fél­éves tanfolyamon. A szakmai ismereteket tovább adta a szervizben dolgozóknak. A könyvelőgépek kezelését he­ten, a sokszorosító-, a gyors-és fénymásoló gépekét hatan ismerték meg a nyíregyházi szervizben. Az elektronikus adatfeldolgozó gépek és be­rendezések és az asztali zseb­számoló gépek javítását hár­man sajátították el szaktan­­folyamokon. A szakmunkások továbbképzését megoldották. Nyíregyházán helyszíni ja­vítást, karbantartást és mű­helymunkát végeznek. Haj­dúszoboszlón úgynevezett „háttérszervizt” hoztak létre idén április elsején. Ennek az a célja, hogy egyrészt az itt elvégezhető műhelymunkával nem a nyíregyházi szervizt zsúfolják, másrészt sok szak­munkást helyben foglalkoz­tatnak. Azzal, hogy egyre több jól képzett szakmunkás dolgozik itt, elérték azt is, hogy a vál­lalási határidőket sikerült le­rövidíteni. T. K. 1976. október 26. Nyári egyetem Ady-évforduló Ebben az évben rendezték meg másodízben a honisme­reti nyári egyetemet Nyír­egyházán, amelynek 46 hall­gatója volt az ország külön­böző vidékeiről, illetve négy külföldi résztvevője az NDK- ból, Csehszlovákiából és Hol­landiából. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szer­vezete az elmúlt napokban elkészítette a jövő évi nyári egyetem programtervezetét, amelyet az Ady-évforduló jegyében rendeznek meg. Harminc előadásra kerülne sor, többek között Magyaror­szág gazdasági-társadalmi fejlődéséről a századfordu­lón, az agrárszocialista moz­galmakról, a kubikusmozga­lomról, a kivándorlásról, a Galilei körről, a polgári ra­dikalizmusról, az új magyar zene születéséről, a művé­szet válságáról a századfor­dulón, az építőművészetről. Három előadás foglalkozik Adyval, melyekhez erdélyi utazás is kapcsolódna, Nagy­várad Ady­falva útvonalon. A nyári egyetem programjában városnézés, filmvetítés, a sós­tói múzeumfalu megtekinté­se, üzemlátogatás, színházi irodalmi est, a nyírbátori ze­­nei napok hangversenyén való részvétel is szerepel. Kongresszusi vetélkedő A szövetkezeti fiatalok kongresszusi vetélkedőjét október 24-én vasárnap ren­­dezték meg Dombrádon és Nyírbátorban. A két helyszí­nen összesen 8 csapat mérte össze tudását 11 témakörben. Legnagyobb hangsúlyt a szö­vetkezeti politika, a kereske­delmi ismeretek és a politika kapott. A szövetkezeti fiatalok november 6-i megyei döntő­jére az első 3—3 helyezett jut tovább. A megyei szintű vetélkedőn így a Nyíregyhá­zi, az Ibrányi, a Tiszalöki, a Nyírbátori, a Mátészalkai és a Fehérgyarmati ÁFÉSZ fia­taljai mérkőznek meg. Molnár Éva ária- és dalestje Immár hagyományosan minden évben helyet kap a nyíregyházi zeneiskola ta­nári hangversenyei között Molnár Éva ária- és dalestje. Az október 24-i koncertet ez­úttal a 4. sz. Általános Is­kola átalakított és megszé­pült nagytermében rendez­ték. A kitűnő akusztikájú teremben nagyszerűen ér­vényesült az énekes hangja. Molnár Éva a zeneiskola magánénektanára a mosta­ni hangversenyen is tehet­ségének, képességének leg­javát nyújtotta. Az előadott Bach-, Mozart-, Beethoven-, Boitó- és Puccini-dalok és -áriák nem a könnyű dara­bok közé tartoznak, igen biztos énektechnikai elő­adást igényelnek. A műsor első részéből Beethoven: AH: Perfida c. művét emelném ki. Szünet után, sokkal ol­­dottabban, felszabadultab­ban és tisztább intonációval énekelt. A műsorban szerep­lő 3 Vikár-dal (Hamvadó, Reménytelenül, Emlékezés) megszólaltatása jól megvá­lasztott ízléssel, stílushűség­gel történt. A közönség me­legen ünnepelte a jelenlévő szerzőt. A sikeres hangversenyhez hozzájárult Babka József jól alkalmazkodó zongorakísé­rete. Kovács László Antikvárium - néhány régi könyvvel Gyakran halljuk, hogy kül­földi könyvaukciókon több­ször csillagászati összegekért kelnek el néhány száz évvel ezelőtti könyvek, olyan nagy az érdeklődés irántuk, s olyan nagy az értékük is. A régi könyvek gyűjtőinek tá­bora nálunk is egyre népe­sebb. Ez a hobby elsősorban azért hasznos, mert e köny­vek között sok olyan van, amelynek új kiadása nem je­lent meg. A gyűjtők ma már szinte egyedüli vadászterüle­te az antikvárium. A nyíregyházi bolt néhány régebbi kiadású könyve ha­mar gazdára talált. Ezek a könyvek többnyire századunk elejéről származnak, tehát antiknak éppen nem nevez­hetjük, de számuk is kevés. Az eladó könyvek zömét fel­vásárlásból szerzik be, azon­ban ma már sokan gyűjtik a könyveket, s különösen ré­gieket kevesen hozzák be el­adásra. Az üzlet eladója sokszor kénytelen „ninccsel” vála­szolni az érdeklődőknek, akik naponta keresnek itt régi kiadású tudományos és szép­­irodalmi munkákat. A kész­let túlnyomó többsége nap­jainkban kiadott könyv, amelyek iránt szintén nagy az érdeklődés, a helyiség azonban kicsi, s már tíz em­ber is tömegnek tűnik benne. A nagy érdeklődés azt bi­zonyítja, hogy a vevők sze­retnék, ha az antikvárium valóban antikvárium lenne, ahol a gyűjtők gyakrabban hozzájuthatnának az eltűnt idők megmaradt alkotásai­hoz. Hisszük, hogy ez nem­csak az ország más antikvá­­riumaiban valósítható meg, hanem nálunk is. (k. é.)

Next