Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-26 / 253. szám
2 Időseknek, egyedülállóknak kislakások a városban Az elmúlt három évben 500 kislakásba költözhettek be Nyíregyházán. Idén és jövőre újabb 150—160 hasonló lakással gyarapodik a megyeszékhely. Az érvényes rendeletek értelmében három lakástípus tartozik a szűkebb értelemben vett kislakások fogalomkörébe: az albérlők háza, a garzonház és az öregek otthona. Az elnevezések tulajdonképpen alapterületeket takarnak: egy 15—20 négyzetméteres lakás albérlők házának, egy 20—25 négyzetméteres alapterületű garzonháznak és egy 25—30 négyzetméteres öregek otthonának minősül. Ezek szerint, bár gyakran emlegetnek a városban garzont és albérlők házát, ilyenek tulajdonképpen nem épültek Nyíregyházán. Épültek viszont az idén különösebb elnevezések nélkül kis alapterületű lakások, például a már műszakilag átadott Bessenyei téri lakások és jövőre kezdik meg az „öregek háza” kivitelezését az Ószőlő—Csaló köz—Laczkovszky utcák által bezárt területen. Mindkét lakástípus alapterülete nagyobb a rendeletekben előírtaknál, mert a tervezők — a Debreceni Tervező Vállalat szakemberei — figyelembe vették a valós igényeket. Ügyeltek arra is, hogy könnyen bútorozhatók legyenek a lakások, kényelmesek és szellősek, jól lakhatók. A Bessenyei téri házban a szobák alapterülete meghaladja a 18 négyzetmétert, ajtóval leválasztható az étkezőfülke, jól el lehet férni a fürdőszobában és jelentős helyet takarítanak meg a beépített szekrények. Az öregek házát még csak maketten lehet látni. Hetvenkét lakás lesz a három lépcsőházas, földszint plusz kétemeletes épületben. A 20 négyzetméteres szobát fürdőszoba, főzőfülke, előszoba egészíti ki. A földszinten nagy társalgó, étkezőhelyiség, orvosi szoba is lesz. A ház kivitelezője az építő és szerelő vállalat, s még 1977-ben 24 lakást átadnak belőle. Az öregek házába a névjegyzékekben szereplők, a szanálásra kerülők és a cserék útján lakást változtatók költözhetnek. KELET-MAGYARORSZÁG Negyvenéves a Vándor Sándor Kórus A Vándor Sándor Kórus vasárnap ünnepelte megalapításának 40. évfordulóját. A budapesti pártbizottság oktatási igazgatóságának tartott ünnepi megemlékezésen részt vettek a kórus jelenlegi és egykori tagjai, köztük 12 alapító tag. Ott volt dr. Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke. Révész László, a kórus vezető karnagya ünnepi beszámolójában visszaemlékezett a kórus születésének időszakára, a felszabadulás előtti küzdelmeire és a felszabadulást követő hősi korszakára. Elmondotta: a kórus széles skálájú műsorai — amelyek a népdalt, a munkásdalt, az elmúlt évszázadok nagy mestereinek alkotásait, Bartók és Kodály műveit, a fiatal komponisták szerzeményeit egyaránt magukba foglalták — a szocialista kóruskultúra előfutárai voltak. A kórus az utóbbi másfél évtizedben jelentős nemzetközi sikereket is elért. Hét nyugat-európai országban hét első, kettő második és egy harmadik díjat nyert. Az ünnepi gyűlésen kitüntetéseket adtak át a kórus több tagjának. A Szocialista kultúráért jelvényt hárman, miniszteri dicséretet négyen kaptak. Eredményes munkásságuk elismeréseként a tizenkét alapító tagnak Farkas Aladár készítette emlékplakettet és díszoklevelet nyújtottak át Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártalanítás lebontott családi házért Bányavállalat tevékenysége következtében egy község területén oly nagymérvű talajmozgás keletkezett, hogy egy családi házat le kellett bontani, mert helyreállítása nem volt gazdaságos. A tulajdonos idős házaspár a vállalat ellen kártérítési pert indított. Időközben a férj meghalt, helyette az örökösök léptek fel, de ügyüket a bíróság elkülönítette és csak az özvegy keresetét bírálta el. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság részítéletet hozott és a vállalatot 114 ezer forint megfizetésére kötelezte. A határozat indoklása szerint a kártalanításra, a bányászatról szóló törvény értelmében, a kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni. Az összeg megállapításánál a rendeletbe foglalt irányárakból kiindulva, a forgalmi értéket is tisztázni kell. Téves a telektulajdonos álláspontja, hogy a műszaki szakértő által megállapított költségből kell kiindulni, de téves a vállalat érvelése is, amely szerint az ingatlanforgalmi szakértő véleménye irányadó. Tény, hogy a kártalanítás megállapításánál, a törvényben megjelölt sok tényező mellett, a forgalmi értéket is figyelembe kell venni, ugyanígy az újbóli felépítés költségeit is, de egyiket sem lehet egyedül irányadónak tekinteni. Ezenkívül a telek értékcsökkenése is számításba jön. Téves a vállalatnak az az álláspontja, hogy a kártalanítás összegéből 40 százalékot le kell vonni, mert a tulajdonos részére az ingatlanon egy ERDÉRT-faházat állított fel és ezzel lakást biztosított neki. Ez a ház ugyanis nem minősül megfelelő cserelakásnak, tehát ezen a címen a kártalanítási összeget csökkenteni nem lehet. Az ingatlant egyelőre nem lehet beépíteni, ami szintén értékcsökkentő tényező. A kártalanítási öszszeget a Legfelsőbb Bíróság mindezek figyelembevételével állapította meg. Észlelőlap Ha a baleseti statisztikát a nap 24 órájában nézzük, észrevehető, hogy reggel és este több baleset történik, mint napközben. Ha pedig az egész évet vesszük figyelembe, kitűnik: ősszel van a baleseti csúcs. Beköszöntött az ősz, megváltoztak az út-, és látási viszonyok, amit sok gépkocsivezető figyelmen kívül hagy. Most van az átállás időszaka. Rengeteg olyan körülmény adódhat az utakon, amire számítani és vigyázni kell. Az őszi mezőgazdasági szállítások idején a teherautók, a vontatók, a szekerek sok sarat felhordanak az útra, amitől az amúgy is nedves burkolat még csúszósabbá, balesetveszélyesebbé válik. Szüreti hangulatban gyakrabban megkínálják a gépkocsivezetőket musttal, félig kiforrt borral, aminek a hatása teljesen kiszámíthatatlan. A járművezetők feladata, hogy körültekintőbben, lassabban vezessék a járműveket, mindig számítva a „kiszámíthatatlan” veszélyre. Megyénkben a Volán 5. sz. és 21. sz. Vállalat gépkocsivezetőinek a Volán Tröszt az Országos Közlekedésbiztonsági Tanáccsal közösen észlelőlapot adott ki, amelyen kéri a járművezetőket, hogy a közlekedés során észlelt hibás, félreérthető vagy rosszul elhelyezett közúti jelzéseket, illetve minden olyan tényezőt (útállapot, szabad kilátást akadályozó növény vagy műtárgy, sárfelhordás, rossz megvilágítás) jelezzenek, ami a biztonságos közlekedést zavarja. Remélhetőleg sikeres lesz az észlelőlap-mozgalom, és elősegíti a biztonságosabb közlekedést. (sz.) FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT ŐSZ A SÓSTÓN Beküldte: Maleczki Péter, Nyíregyháza, Zrínyi Gimnázium. Obsitosok búcsúztatása A hadkötelezettség felső korhatárát elért tartalékosok tiszteletére ünnepélyes emléklapátadást rendeztek vasárnap megyénk négy városában, Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán és Nyírbátorban. Az ünnepségeken felolvasták a honvédelmi miniszter parancsát, kitüntetéseket adtak át. Emlékezetes eseménye volt az ünnepségeknek, amikor a jelenlévő tartalékosok egy képviselője jelképesen átadta a fegyvert a fiatalok képviselőjének. Mindenütt műsort adtak az „obsitot” átvevők tiszteletére. Képünk a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban készült, ahol a nyíregyházi és a Nyíregyháza környéki tartalékosok ünnepségét rendezték. Leskó Gyulának a Honvédelmi Érdemérem kitüntetést adja át Unatenszki I Pál ezredes. (Gaál Béla felvétele) Zsebszámológép és szaktanfolyam Könyvelőgépek „kórháza“ Nyíregyházán Az adatfeldolgozás gépesítésével, a könyvelést végző modern gépek bevezetésével egyre szélesebb körű feladatokat kell megoldania az irodagéptechnikai vállalatnak is. Míg évekkel ezelőtt „mindössze” az író- és számológépek javításával foglalkoztak, addig most ezeken kívül a könyvelő-, a sokszorosító-, a fénymásoló a gyors- és fénymásoló-, az elektronikus adatfeldolgozó gépek és berendezések, valamint az asztali zsebszámológépek javítását is itt végzik. A vállalat nyíregyházi szervizvezetője, Losonczki Ferenc elmondta: az országot több körzetre osztották, így egyes gépeket nem az adott szervizben javítanak. A sokszorosító gépeket például Borsod és Hajdú megyébe viszik „szervizelésre”. Az olyan irodagépeket, amelyeket nem tudnak megjavítani, vagy nincs hozzá alkatrész, Pesten, a központi szervizben javítják. A könyvelőgépeket pedig más megyéből is Nyíregyházára hozzák javítani. Az alkatrészellátást javítani akarják. Az ötödik ötéves tervidőszakban felépül Budapesten a központi raktár. A nyíregyházi szervizben 32 szakmunkás végzi a javításokat. Ahhoz, hogy mindannyian megismerjék a legújabb típusú gépeket, évente különböző tanfolyamokat szerveznek a továbbképzésre. Nemrégiben jött vissza a szervizbe Komár Árpád, aki a számítógépek kezelését, javítását ismerte meg egy féléves tanfolyamon. A szakmai ismereteket tovább adta a szervizben dolgozóknak. A könyvelőgépek kezelését heten, a sokszorosító-, a gyors-és fénymásoló gépekét hatan ismerték meg a nyíregyházi szervizben. Az elektronikus adatfeldolgozó gépek és berendezések és az asztali zsebszámoló gépek javítását hárman sajátították el szaktanfolyamokon. A szakmunkások továbbképzését megoldották. Nyíregyházán helyszíni javítást, karbantartást és műhelymunkát végeznek. Hajdúszoboszlón úgynevezett „háttérszervizt” hoztak létre idén április elsején. Ennek az a célja, hogy egyrészt az itt elvégezhető műhelymunkával nem a nyíregyházi szervizt zsúfolják, másrészt sok szakmunkást helyben foglalkoztatnak. Azzal, hogy egyre több jól képzett szakmunkás dolgozik itt, elérték azt is, hogy a vállalási határidőket sikerült lerövidíteni. T. K. 1976. október 26. Nyári egyetem Ady-évforduló Ebben az évben rendezték meg másodízben a honismereti nyári egyetemet Nyíregyházán, amelynek 46 hallgatója volt az ország különböző vidékeiről, illetve négy külföldi résztvevője az NDK- ból, Csehszlovákiából és Hollandiából. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete az elmúlt napokban elkészítette a jövő évi nyári egyetem programtervezetét, amelyet az Ady-évforduló jegyében rendeznek meg. Harminc előadásra kerülne sor, többek között Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődéséről a századfordulón, az agrárszocialista mozgalmakról, a kubikusmozgalomról, a kivándorlásról, a Galilei körről, a polgári radikalizmusról, az új magyar zene születéséről, a művészet válságáról a századfordulón, az építőművészetről. Három előadás foglalkozik Adyval, melyekhez erdélyi utazás is kapcsolódna, Nagyvárad Adyfalva útvonalon. A nyári egyetem programjában városnézés, filmvetítés, a sóstói múzeumfalu megtekintése, üzemlátogatás, színházi irodalmi est, a nyírbátori zenei napok hangversenyén való részvétel is szerepel. Kongresszusi vetélkedő A szövetkezeti fiatalok kongresszusi vetélkedőjét október 24-én vasárnap rendezték meg Dombrádon és Nyírbátorban. A két helyszínen összesen 8 csapat mérte össze tudását 11 témakörben. Legnagyobb hangsúlyt a szövetkezeti politika, a kereskedelmi ismeretek és a politika kapott. A szövetkezeti fiatalok november 6-i megyei döntőjére az első 3—3 helyezett jut tovább. A megyei szintű vetélkedőn így a Nyíregyházi, az Ibrányi, a Tiszalöki, a Nyírbátori, a Mátészalkai és a Fehérgyarmati ÁFÉSZ fiataljai mérkőznek meg. Molnár Éva ária- és dalestje Immár hagyományosan minden évben helyet kap a nyíregyházi zeneiskola tanári hangversenyei között Molnár Éva ária- és dalestje. Az október 24-i koncertet ezúttal a 4. sz. Általános Iskola átalakított és megszépült nagytermében rendezték. A kitűnő akusztikájú teremben nagyszerűen érvényesült az énekes hangja. Molnár Éva a zeneiskola magánénektanára a mostani hangversenyen is tehetségének, képességének legjavát nyújtotta. Az előadott Bach-, Mozart-, Beethoven-, Boitó- és Puccini-dalok és -áriák nem a könnyű darabok közé tartoznak, igen biztos énektechnikai előadást igényelnek. A műsor első részéből Beethoven: AH: Perfida c. művét emelném ki. Szünet után, sokkal oldottabban, felszabadultabban és tisztább intonációval énekelt. A műsorban szereplő 3 Vikár-dal (Hamvadó, Reménytelenül, Emlékezés) megszólaltatása jól megválasztott ízléssel, stílushűséggel történt. A közönség melegen ünnepelte a jelenlévő szerzőt. A sikeres hangversenyhez hozzájárult Babka József jól alkalmazkodó zongorakísérete. Kovács László Antikvárium - néhány régi könyvvel Gyakran halljuk, hogy külföldi könyvaukciókon többször csillagászati összegekért kelnek el néhány száz évvel ezelőtti könyvek, olyan nagy az érdeklődés irántuk, s olyan nagy az értékük is. A régi könyvek gyűjtőinek tábora nálunk is egyre népesebb. Ez a hobby elsősorban azért hasznos, mert e könyvek között sok olyan van, amelynek új kiadása nem jelent meg. A gyűjtők ma már szinte egyedüli vadászterülete az antikvárium. A nyíregyházi bolt néhány régebbi kiadású könyve hamar gazdára talált. Ezek a könyvek többnyire századunk elejéről származnak, tehát antiknak éppen nem nevezhetjük, de számuk is kevés. Az eladó könyvek zömét felvásárlásból szerzik be, azonban ma már sokan gyűjtik a könyveket, s különösen régieket kevesen hozzák be eladásra. Az üzlet eladója sokszor kénytelen „ninccsel” válaszolni az érdeklődőknek, akik naponta keresnek itt régi kiadású tudományos és szépirodalmi munkákat. A készlet túlnyomó többsége napjainkban kiadott könyv, amelyek iránt szintén nagy az érdeklődés, a helyiség azonban kicsi, s már tíz ember is tömegnek tűnik benne. A nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy a vevők szeretnék, ha az antikvárium valóban antikvárium lenne, ahol a gyűjtők gyakrabban hozzájuthatnának az eltűnt idők megmaradt alkotásaihoz. Hisszük, hogy ez nemcsak az ország más antikváriumaiban valósítható meg, hanem nálunk is. (k. é.)