Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

2 „JÓ HÁJÉRT, JÓ MÁJJAL..." Krúdy is dicsérné Szabolcsi ízek híres vendégeknek Történelme során — Mó­­riczon, Krúdyn, Vácin, hogy csak az itt honos legnagyob­bakat említsük — ki tudja, hányan fedezték fel idegenek e tájat? Szabolcs-Szatmár az idelátogatóknak ma is ezer színben, ezer oldalról mu­tatja ezer arcát. Ahhoz, hogy az ideérkezők jól érezzék ma­gukat, sok köze van a hatá­rainkon innen és túl is elis­mert szabolcsi vendéglátás­nak. A kereskedelmi szállás­helyek száma a megyé­ben 2684. A múlt évben 64 530 szálló­­vendég látogatott el a megyé­be. Ezek szinte mind, de az átutazó turisták is igénybe vették éttermeink szolgálta­tásait. A hozzánk érkezők között jelentősen nőtt a kül­földiek száma. Ez a múlt év­ben megközelítette a 17 ezer főt. Jártak itt az utóbbi évek­ben Venezuelából, Ecuador­ból, Laoszból. Töltöttek itt napokat ja­pánok és angolok, ame­rikaiak és olaszok, kül­kereskedők és turisták a világ minden tájáról. Arról pedig, hogy a hozzánk érkező vendégek hogyan ér­zik magukat, meggyőző erő­vel beszélnek a Szabolcs- és a Krúdy-szálló vendégköny­vébe írt bejegyzések. „Ebben a finom enniva­lóban még Krúdy Gyu­lának is nagy öröme lett volna”, — írta Ferencsik János kar­nagy egyik itt-tartózkodása alkalmával. „Köszöntjük Sza­bolcs jó ízeit. Jó munkát, jó egészséget, sok sikert” kíván szeretettel Fehér Klára. Egy szovjet turistacsoport bejegyzése arról szól, hogy „Az ország kapujában nagy szeretettel mutatkozott be Nyíregyháza. A szíves fo­gadtatás örömével zárjuk emlékezetünkbe Szabolcs né­pét”. Vas István így írt: „Szabolcs már annyi szé­pet és jót adott az or­szágnak, paszulylevesét még nem ismertem. Nagy­szerű!” A vendégkönyvben sorakoz­nak az elismerő bejegyzések. Aláírójuk között találunk egy vietnami küldöttséget, a 25. Színház művészeit, lakodal­mi sereget. Nem­ egy külföldi vendég otthonról képes leve­lezőlapon mond köszönetet a felejthetetlen napokért, a táj varázsáért. De jól érezte itt magát Papp Laci is, Mül­ler Sándor is, meg Kobajasi Kenicsiro is. „Jó másért, jó májjal” — köszönt el a megyénktől egyik alkalommal Mensáros László. Az elismerő szavak arra kötelezik a vendéglátó szak­embereket, hogy továbbra is tegyenek meg mindent a hoz­zánk érkező kényelmének biztosítására. Irodalmi és természeti értékeink így ke­rülnek be még jobban az or­szág és a világ vérkeringésé­be. (siger) Tavaszi nagytakarítás a töltéseken. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság IX/5. fényeslitkei gátőrjárása 5,5 km hosszúságú töltésének hullámtér felőli oldalát tisztították le az árvízi hulladéktól az igazgatóság dolgozói. (V. P.) KELET-MAGYARORSZÁG járda? Többször is szóvá tették a választók, elhangzott már tanácsülésen is: sok esetben nem elég körültekintően építik meg a járdákat Nyír­egyházán. Megáll rajtuk a víz, mert alacsonyabban he­lyezik el a környező terü­lettől, vagy nem kifelé, ha­nem az épület irányába lejt. Esős időben aztán kerülget­heti a tócsákat rajta a gya­logos. A legtipikusabb példája ennek a hibás tervezésnek (vagy kivitelezésnek?) a Ta­nácsköztársaság tér közepén lévő, a parkot átszelő jár­da, amely legalább öt centi­méterrel alacsonyabb, mint a talaj szintje. Ha tehát esik az eső, ennek a járdá­nak körülbelül egyharmada víz alatt áll. Igaz, vannak elszivárogtató nyílások is a járdaszegélyen, de ki lá­tott már olyan vizet, ame­lyik felfelé folyik? Hasonlóan minitenger fo­gadja az érkezőt esős idő­ben a Kun Béla út és a Marx tér kereszteződésében is. Hasznos lenne, ha a terve­zők és a kivitelezők ilyen esős időben is végigsétál­nának ezeken a járdákon. Ha megismerkednének munkájuk eredményeivel — gondolom — nem lenne kedvük több járdát is — a föld alá építeni. T. A. SODRAT ÉS TINCSEZŐ FÉSŰ Újra itt a vízhullám Kortalan frizuradivat — férfiaknak A lágyan vállra omló sima, hosszú hajtól a hagyományos, rövid frizurákig sokféle haj­viselettel találkozhatunk az utcákon. Minden évben vala­mi rendkívülit várunk a di­vattól — pedig egészen újat, meghökkentőt csak ritkán produkál az­ élet. Göndör sassoon Néhány éve valósággal robbanást okozott a hajvise­letben a sassoonvágás, amely első korszakát — a sima fri­zurák divatját — napjaink­ban egy soknis hullámos, csi­gákban göndörödő hajviselet váltja föl a hölgyeknél. Töb­­­bek közt ezt is láthatták az érdeklődők a közelmúltban azon a bemutatón, ahol há­rom női, két férfifodrász és egy kozmetikus a ’79-es fri­zura- és sminkdivatot ismer­tette Budapesten, a Divat Fodrász Szövetkezetben. A göndör sassoonhoz a fej­tetőn apró, tarkónál nagy csavarokra tekerik a hajat. Száradás után csak át kell fésülni é s kész is a frizura. Minél bolondosabban gön­dörödik, annál kedvesebb. Újra: hajsütővas Az idén újra hódító útjára indul a korábban „halálra ítélt” hajsütővas. Szimmetri­kus arcú nőknek ajánlják a következő frizurát: egyik ol­dalon a régen hódított vízhul­lámra emlékeztető vonalve­zetéssel fésüljük a hajat — míg a másik oldalon — s ez az igazi újdonság! — több soros sodratokba rendezzük a hajszálakat. Főleg fiatal nőknek java­solják azt a frufrus frizurát, melyhez hátul és két oldalt erős csavarokra rögzítik a hajat, hogy minél göndörebb legyen, így a fejtetőn és a homlokban sima, míg a tar­kónál sűrű göndör frizurát kapunk — két oldalt csatát is tűzhetünk bele. Kabinfrizura? A mai férfifrizura-divat — ellentétben a hölgyekével — nincs korhoz kötve. Tizené­ves fiúktól egészen az idős férfiakig mindenki hordhat­ja a most divatos kabinfri­zurát. Ez az elnevezés a fod­rászüzletekben, -szalonokban készülő szakszerűen vágott és fésült hajviselet elnevezé­se. A haj minőségétől és per­sze a vendég arctípusától függ, hogy elválasztják, vagy egyszerűen hátra fésülik a hajszálakat. A frizurát szál­kásra vágják, amit tincsező fésűvel lehet még jobban ki­hangsúlyozni. Ezzel a mód­szerrel vágva és fésülve még sűrűbbnek, erősebbnek tűnik a haj. Felújítják a Bethlen Gábor utcát Macskakő helyett aszfalt Autósok a megmondhatói, hogy milyen veszélyt jelent a közlekedés — különösen esős időben — kockaköves útburkolaton. Szerencsére Nyíregyházán évről évre ke­vesebb a macskaköves út. A KPM Közúti Igazgatóság az idén felújítja az egyik legfor­galmasabb szakaszt, a Beth­­lery Gábor utca sok évtizedes, elavult burkolatát. A 36-os számú út korszerű­sítését a Pacsirta és a Síp ut­ca között mintegy 600 méte­res szakaszon terv szerint jú­niusban kezdi meg a kivite­lező Közúti Építő Vállalat. Ezen az útvonalon még meg­oldatlan a csapadékvíz elve­zetése. Ezért az aszfaltozás előtt — mintegy 1 millió 200 ezer forintos költséggel — csatornázzák a Bethlen Gá­bor utcát, gerinc- és átkötő vezetékeket fektetnek le. A kockaköveket részben felszedik, részben ráaszfal­toznak. Buszöblöket nem tud­nak kialakítani, ugyanis köz­vetlenül a járdaszegély mel­lett, a burkolat alatt közmű­vek — például postai és elektromos kábelek, szenny­vízcsatorna — húzódik. Eze­ket át kellene helyeztetni, ami nemcsak a költségeket, de a rekonstrukció idejét is megnövelné. Szerencsére a Bethlen utcán széles az út­test, ezért a buszöblök kiala­kítására nincs égető szükség. A felújítást — amely értéke a csatornázással együtt 3 millió forint — várhatóan szeptem­ber végére fejezi be a KÉV. A korszerűsítés ideje alatt forgalomelterelés lép életbe. Ez több helyközi, illetve he­lyi autóbuszjáratot is érint — például a 12-es vonalát. Ezek a járművek terelőúton közle­kednek majd, melyet a Vo­lán jelöl ki. A személygép­kocsi- és terherforgalom egy­részt a Kálvin tér—Széche­nyi út—Vasgyár utca irányá­ból halad a felüljáró felé. A tranzitforgalom pedig a Me­ző utca—Körút—Marx tér érintésével zajlik Záhony irá­nyába. A Víz utca egyirányúsítása megszűnik, s a Rákóczi utca felől zsákutca lesz. Zsákut­cává alakítják a Búza utcát is a Búza tér irányából. Az Új utcán a tervek szerint kétirányú forgalom zajlik majd. A forgalomelterelés miatt a Rákóczi utca forgalma vár­hatóan tovább nő. Ezért az átalakítás idejére megállási tilalmat rendel el több he­lyen is a KPM Közúti Igaz­gatóság. (h) Az apagyi Hunyadi Termelőszövetkezetben 2000 négyzet­­méter fóliasátrat építettek dohánypalánták nevelésére. Je­lenleg a magot vetik a jól előkészített talajba, hogy május elején kiültethessék a 85 hektáros dohányföldre. A képen: Szabados Jánosné. 1979. április 1. A szabolcsi harangláb tor­nya. (Császár Csaba felv.) Töltőüzem­fejlesztés Nyíregyházán Továbbfejleszti a palackos propán-bután gázellátást az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, hogy lépést tartson az igényekkel. Idén a tröszt csaknem 100 ezer újabb ház­tartás palackos pb-gázellátá­­sát szorgalmazza az eredeti­leg számított 80 000 helyett. Az ellátás javítására újabb palackozóüzemet építenek Hajdúszoboszlón, megkezdik a palckozók rekonstrukció­ját Győrött és Szajolban, s befejezik a fejlesztést Nyír­egyházán, Budaörsön és Pin­cehelyen. A múlt évben több mint 100 új palackcseretelepet építettek és 50 régit bővítet­tek. Hasonló építési és kor­szerűsítési programot bonyo­lítanak le az idén is. Fejlesz­tik a turista gázpalackok töl­tő- és cserehálózatát. Az alu­míniumgyár jóvoltából az idén már több 11 kilogram­mos tartalék palack jut a régi fogyasztóknak, de a végleges megoldás még mindig ké­sőbbre marad. A lócsiszár fekete napja Különös ember akadt ho­rogra augusztus elején a nyírbátori kerület egyik őr­sének határszakaszán. A ha­társértő több idegen nyelvet beszél, írni azonban nem tud, olvasni is csak pénzt képes, ezt viszont mesterien, árdrá­gításért és üzérkedésért már négyszer volt büntetve. — Valósággal meghökken­tem — mondta az alegység politikai helyettese — ami­kor megláttam igazolványá­ban a három x-et az aláírás helyén. Amilyen rafinált és ügyesen gondolkodó ember benyomását keltette az öreg, senki sem mondta volna ró­la, hogy analfabéta. De ne vágjunk a dolgok elébe. Idéz­zük föl inkább azt az augusz­tusi éjjelt, amikor már az utolsó vonat is bekocogott az állomásra. Éjfél előtt néhány perccel távoli pukkanást hallott az őrs őrszeme, és látta a szét­ömlő zöld-fehér fényt az ég­bolton. Tüstént jelentette a hadnagynak. A fiatal tiszt villámgyorsan intézkedett. Előállt a gépkocsi, felszerelt a riadócsoport, értesítették az őrsparancsnokot. Három- négy perc sem telt bele, már kint is voltak a Kraszna-híd térségében, ahonnan a jelzés érkezett. Pörgessük még visz­szább az események menetét. Serbán György 61 éves békéscsabai lakosról lesz szó, akinek nemegyszer volt már dolga a hatóságokkal. A nyugdíjas éjjeliőr a negyve­nes—ötvenes esztendőkben üzérkedéssel, csempészéssel, kupeckedéssel kereste a ke­nyerét. A határ mentén szü­letett, ott töltötte gyermeké­veit, ismerte tehát a terepet. Szinte nap mint nap szökött át Romániába, Nagykárolyból lovakat hozott, s adta-vette, csereberélte őket. Furfan­­gosságának köszönhette, hogy sokáig nem vesztett rajta a kétes üzelmeken. Ám amikor a rendőri szervek kézre kerí­tették, túl sok volt már a ro­vásán ahhoz, hogysem elke­rülhette volna a börtönbün­tetést. Szabadságvesztését letöltvén, útlevelet sem ka­pott. Serbán Györgynek tehát más utat kellett választania. Mivel tizenkét éve külön élt a feleségétől, elhatározta, hogy kimegy Romániába, Nagykárolyban élő rokonai­hoz. Látogatóba készült ugyan, de a végleges letele­pedés tervét forgatta a fejé­ben. Helyismeretére hagyat­kozva augusztus első napjá­nak reggelén vágott neki az útnak. Szajoltól Debrecenen át Mátészalkáig vonattal uta­zott, innen pedig autóbusszal jutott el Mérkre. Könnyű el­képzelni, milyen alaposan is­merhette ezt a vidéket, hi­szen teljesen „vakon” tájé­kozódott. A kiöregedett lócsiszár las­san, de biztosan haladt. A lakott területet messze elke­rülve igyekezett megközelíte­ni a határt. Úgy gondolta, hogy a Kraszna folyását kö­vetve ér leghamarabb célba. Este hat óra és fél hét között ért el ahhoz a parthoz, ahol a Tiborszállást Mérk község­gel összekötő műút kereszte­zi a Krasznát. Itt megvárta, amíg besötétedik, s az éjsza­ka leple alatt akart átkelni. Éjfél lehetett, amikor Orosz Antal határőr kivette a sö­tétben lopakodó árny körvo­nalait, annyit legalábbis tu­dott — kalapot sejtvén az alak fején —, hogy polgári ruhás jövevénnyel van dolga. A lócsiszár már a hídon set­tenkedett, amikor keményen, határozottan csattant a kiál­tás mögötte: „Állj! Ki vagy?” Serbán beletörődött balsze­rencséjébe. Ellenállást nem tanúsított, elmondta, hová készült, s megadta magát a sorsnak.

Next