Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
2 „JÓ HÁJÉRT, JÓ MÁJJAL..." Krúdy is dicsérné Szabolcsi ízek híres vendégeknek Történelme során — Móriczon, Krúdyn, Vácin, hogy csak az itt honos legnagyobbakat említsük — ki tudja, hányan fedezték fel idegenek e tájat? Szabolcs-Szatmár az idelátogatóknak ma is ezer színben, ezer oldalról mutatja ezer arcát. Ahhoz, hogy az ideérkezők jól érezzék magukat, sok köze van a határainkon innen és túl is elismert szabolcsi vendéglátásnak. A kereskedelmi szálláshelyek száma a megyében 2684. A múlt évben 64 530 szállóvendég látogatott el a megyébe. Ezek szinte mind, de az átutazó turisták is igénybe vették éttermeink szolgáltatásait. A hozzánk érkezők között jelentősen nőtt a külföldiek száma. Ez a múlt évben megközelítette a 17 ezer főt. Jártak itt az utóbbi években Venezuelából, Ecuadorból, Laoszból. Töltöttek itt napokat japánok és angolok, amerikaiak és olaszok, külkereskedők és turisták a világ minden tájáról. Arról pedig, hogy a hozzánk érkező vendégek hogyan érzik magukat, meggyőző erővel beszélnek a Szabolcs- és a Krúdy-szálló vendégkönyvébe írt bejegyzések. „Ebben a finom ennivalóban még Krúdy Gyulának is nagy öröme lett volna”, — írta Ferencsik János karnagy egyik itt-tartózkodása alkalmával. „Köszöntjük Szabolcs jó ízeit. Jó munkát, jó egészséget, sok sikert” kíván szeretettel Fehér Klára. Egy szovjet turistacsoport bejegyzése arról szól, hogy „Az ország kapujában nagy szeretettel mutatkozott be Nyíregyháza. A szíves fogadtatás örömével zárjuk emlékezetünkbe Szabolcs népét”. Vas István így írt: „Szabolcs már annyi szépet és jót adott az országnak, paszulylevesét még nem ismertem. Nagyszerű!” A vendégkönyvben sorakoznak az elismerő bejegyzések. Aláírójuk között találunk egy vietnami küldöttséget, a 25. Színház művészeit, lakodalmi sereget. Nem egy külföldi vendég otthonról képes levelezőlapon mond köszönetet a felejthetetlen napokért, a táj varázsáért. De jól érezte itt magát Papp Laci is, Müller Sándor is, meg Kobajasi Kenicsiro is. „Jó másért, jó májjal” — köszönt el a megyénktől egyik alkalommal Mensáros László. Az elismerő szavak arra kötelezik a vendéglátó szakembereket, hogy továbbra is tegyenek meg mindent a hozzánk érkező kényelmének biztosítására. Irodalmi és természeti értékeink így kerülnek be még jobban az ország és a világ vérkeringésébe. (siger) Tavaszi nagytakarítás a töltéseken. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság IX/5. fényeslitkei gátőrjárása 5,5 km hosszúságú töltésének hullámtér felőli oldalát tisztították le az árvízi hulladéktól az igazgatóság dolgozói. (V. P.) KELET-MAGYARORSZÁG járda? Többször is szóvá tették a választók, elhangzott már tanácsülésen is: sok esetben nem elég körültekintően építik meg a járdákat Nyíregyházán. Megáll rajtuk a víz, mert alacsonyabban helyezik el a környező területtől, vagy nem kifelé, hanem az épület irányába lejt. Esős időben aztán kerülgetheti a tócsákat rajta a gyalogos. A legtipikusabb példája ennek a hibás tervezésnek (vagy kivitelezésnek?) a Tanácsköztársaság tér közepén lévő, a parkot átszelő járda, amely legalább öt centiméterrel alacsonyabb, mint a talaj szintje. Ha tehát esik az eső, ennek a járdának körülbelül egyharmada víz alatt áll. Igaz, vannak elszivárogtató nyílások is a járdaszegélyen, de ki látott már olyan vizet, amelyik felfelé folyik? Hasonlóan minitenger fogadja az érkezőt esős időben a Kun Béla út és a Marx tér kereszteződésében is. Hasznos lenne, ha a tervezők és a kivitelezők ilyen esős időben is végigsétálnának ezeken a járdákon. Ha megismerkednének munkájuk eredményeivel — gondolom — nem lenne kedvük több járdát is — a föld alá építeni. T. A. SODRAT ÉS TINCSEZŐ FÉSŰ Újra itt a vízhullám Kortalan frizuradivat — férfiaknak A lágyan vállra omló sima, hosszú hajtól a hagyományos, rövid frizurákig sokféle hajviselettel találkozhatunk az utcákon. Minden évben valami rendkívülit várunk a divattól — pedig egészen újat, meghökkentőt csak ritkán produkál az élet. Göndör sassoon Néhány éve valósággal robbanást okozott a hajviseletben a sassoonvágás, amely első korszakát — a sima frizurák divatját — napjainkban egy soknis hullámos, csigákban göndörödő hajviselet váltja föl a hölgyeknél. Többek közt ezt is láthatták az érdeklődők a közelmúltban azon a bemutatón, ahol három női, két férfifodrász és egy kozmetikus a ’79-es frizura- és sminkdivatot ismertette Budapesten, a Divat Fodrász Szövetkezetben. A göndör sassoonhoz a fejtetőn apró, tarkónál nagy csavarokra tekerik a hajat. Száradás után csak át kell fésülni é s kész is a frizura. Minél bolondosabban göndörödik, annál kedvesebb. Újra: hajsütővas Az idén újra hódító útjára indul a korábban „halálra ítélt” hajsütővas. Szimmetrikus arcú nőknek ajánlják a következő frizurát: egyik oldalon a régen hódított vízhullámra emlékeztető vonalvezetéssel fésüljük a hajat — míg a másik oldalon — s ez az igazi újdonság! — több soros sodratokba rendezzük a hajszálakat. Főleg fiatal nőknek javasolják azt a frufrus frizurát, melyhez hátul és két oldalt erős csavarokra rögzítik a hajat, hogy minél göndörebb legyen, így a fejtetőn és a homlokban sima, míg a tarkónál sűrű göndör frizurát kapunk — két oldalt csatát is tűzhetünk bele. Kabinfrizura? A mai férfifrizura-divat — ellentétben a hölgyekével — nincs korhoz kötve. Tizenéves fiúktól egészen az idős férfiakig mindenki hordhatja a most divatos kabinfrizurát. Ez az elnevezés a fodrászüzletekben, -szalonokban készülő szakszerűen vágott és fésült hajviselet elnevezése. A haj minőségétől és persze a vendég arctípusától függ, hogy elválasztják, vagy egyszerűen hátra fésülik a hajszálakat. A frizurát szálkásra vágják, amit tincsező fésűvel lehet még jobban kihangsúlyozni. Ezzel a módszerrel vágva és fésülve még sűrűbbnek, erősebbnek tűnik a haj. Felújítják a Bethlen Gábor utcát Macskakő helyett aszfalt Autósok a megmondhatói, hogy milyen veszélyt jelent a közlekedés — különösen esős időben — kockaköves útburkolaton. Szerencsére Nyíregyházán évről évre kevesebb a macskaköves út. A KPM Közúti Igazgatóság az idén felújítja az egyik legforgalmasabb szakaszt, a Bethlery Gábor utca sok évtizedes, elavult burkolatát. A 36-os számú út korszerűsítését a Pacsirta és a Síp utca között mintegy 600 méteres szakaszon terv szerint júniusban kezdi meg a kivitelező Közúti Építő Vállalat. Ezen az útvonalon még megoldatlan a csapadékvíz elvezetése. Ezért az aszfaltozás előtt — mintegy 1 millió 200 ezer forintos költséggel — csatornázzák a Bethlen Gábor utcát, gerinc- és átkötő vezetékeket fektetnek le. A kockaköveket részben felszedik, részben ráaszfaltoznak. Buszöblöket nem tudnak kialakítani, ugyanis közvetlenül a járdaszegély mellett, a burkolat alatt közművek — például postai és elektromos kábelek, szennyvízcsatorna — húzódik. Ezeket át kellene helyeztetni, ami nemcsak a költségeket, de a rekonstrukció idejét is megnövelné. Szerencsére a Bethlen utcán széles az úttest, ezért a buszöblök kialakítására nincs égető szükség. A felújítást — amely értéke a csatornázással együtt 3 millió forint — várhatóan szeptember végére fejezi be a KÉV. A korszerűsítés ideje alatt forgalomelterelés lép életbe. Ez több helyközi, illetve helyi autóbuszjáratot is érint — például a 12-es vonalát. Ezek a járművek terelőúton közlekednek majd, melyet a Volán jelöl ki. A személygépkocsi- és terherforgalom egyrészt a Kálvin tér—Széchenyi út—Vasgyár utca irányából halad a felüljáró felé. A tranzitforgalom pedig a Mező utca—Körút—Marx tér érintésével zajlik Záhony irányába. A Víz utca egyirányúsítása megszűnik, s a Rákóczi utca felől zsákutca lesz. Zsákutcává alakítják a Búza utcát is a Búza tér irányából. Az Új utcán a tervek szerint kétirányú forgalom zajlik majd. A forgalomelterelés miatt a Rákóczi utca forgalma várhatóan tovább nő. Ezért az átalakítás idejére megállási tilalmat rendel el több helyen is a KPM Közúti Igazgatóság. (h) Az apagyi Hunyadi Termelőszövetkezetben 2000 négyzetméter fóliasátrat építettek dohánypalánták nevelésére. Jelenleg a magot vetik a jól előkészített talajba, hogy május elején kiültethessék a 85 hektáros dohányföldre. A képen: Szabados Jánosné. 1979. április 1. A szabolcsi harangláb tornya. (Császár Csaba felv.) Töltőüzemfejlesztés Nyíregyházán Továbbfejleszti a palackos propán-bután gázellátást az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, hogy lépést tartson az igényekkel. Idén a tröszt csaknem 100 ezer újabb háztartás palackos pb-gázellátását szorgalmazza az eredetileg számított 80 000 helyett. Az ellátás javítására újabb palackozóüzemet építenek Hajdúszoboszlón, megkezdik a palckozók rekonstrukcióját Győrött és Szajolban, s befejezik a fejlesztést Nyíregyházán, Budaörsön és Pincehelyen. A múlt évben több mint 100 új palackcseretelepet építettek és 50 régit bővítettek. Hasonló építési és korszerűsítési programot bonyolítanak le az idén is. Fejlesztik a turista gázpalackok töltő- és cserehálózatát. Az alumíniumgyár jóvoltából az idén már több 11 kilogrammos tartalék palack jut a régi fogyasztóknak, de a végleges megoldás még mindig későbbre marad. A lócsiszár fekete napja Különös ember akadt horogra augusztus elején a nyírbátori kerület egyik őrsének határszakaszán. A határsértő több idegen nyelvet beszél, írni azonban nem tud, olvasni is csak pénzt képes, ezt viszont mesterien, árdrágításért és üzérkedésért már négyszer volt büntetve. — Valósággal meghökkentem — mondta az alegység politikai helyettese — amikor megláttam igazolványában a három x-et az aláírás helyén. Amilyen rafinált és ügyesen gondolkodó ember benyomását keltette az öreg, senki sem mondta volna róla, hogy analfabéta. De ne vágjunk a dolgok elébe. Idézzük föl inkább azt az augusztusi éjjelt, amikor már az utolsó vonat is bekocogott az állomásra. Éjfél előtt néhány perccel távoli pukkanást hallott az őrs őrszeme, és látta a szétömlő zöld-fehér fényt az égbolton. Tüstént jelentette a hadnagynak. A fiatal tiszt villámgyorsan intézkedett. Előállt a gépkocsi, felszerelt a riadócsoport, értesítették az őrsparancsnokot. Három- négy perc sem telt bele, már kint is voltak a Kraszna-híd térségében, ahonnan a jelzés érkezett. Pörgessük még viszszább az események menetét. Serbán György 61 éves békéscsabai lakosról lesz szó, akinek nemegyszer volt már dolga a hatóságokkal. A nyugdíjas éjjeliőr a negyvenes—ötvenes esztendőkben üzérkedéssel, csempészéssel, kupeckedéssel kereste a kenyerét. A határ mentén született, ott töltötte gyermekéveit, ismerte tehát a terepet. Szinte nap mint nap szökött át Romániába, Nagykárolyból lovakat hozott, s adta-vette, csereberélte őket. Furfangosságának köszönhette, hogy sokáig nem vesztett rajta a kétes üzelmeken. Ám amikor a rendőri szervek kézre kerítették, túl sok volt már a rovásán ahhoz, hogysem elkerülhette volna a börtönbüntetést. Szabadságvesztését letöltvén, útlevelet sem kapott. Serbán Györgynek tehát más utat kellett választania. Mivel tizenkét éve külön élt a feleségétől, elhatározta, hogy kimegy Romániába, Nagykárolyban élő rokonaihoz. Látogatóba készült ugyan, de a végleges letelepedés tervét forgatta a fejében. Helyismeretére hagyatkozva augusztus első napjának reggelén vágott neki az útnak. Szajoltól Debrecenen át Mátészalkáig vonattal utazott, innen pedig autóbusszal jutott el Mérkre. Könnyű elképzelni, milyen alaposan ismerhette ezt a vidéket, hiszen teljesen „vakon” tájékozódott. A kiöregedett lócsiszár lassan, de biztosan haladt. A lakott területet messze elkerülve igyekezett megközelíteni a határt. Úgy gondolta, hogy a Kraszna folyását követve ér leghamarabb célba. Este hat óra és fél hét között ért el ahhoz a parthoz, ahol a Tiborszállást Mérk községgel összekötő műút keresztezi a Krasznát. Itt megvárta, amíg besötétedik, s az éjszaka leple alatt akart átkelni. Éjfél lehetett, amikor Orosz Antal határőr kivette a sötétben lopakodó árny körvonalait, annyit legalábbis tudott — kalapot sejtvén az alak fején —, hogy polgári ruhás jövevénnyel van dolga. A lócsiszár már a hídon settenkedett, amikor keményen, határozottan csattant a kiáltás mögötte: „Állj! Ki vagy?” Serbán beletörődött balszerencséjébe. Ellenállást nem tanúsított, elmondta, hová készült, s megadta magát a sorsnak.